Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
G ÉCZI JÁNOS<br />
átereknek ezt tilos megmondani, nehogy az esetleg fellépô rémület hatására<br />
öngyilkosságba kergessék ôket.<br />
Ha a megfigyelô hosszabb-rövidebb ideig igyekszik világukba vegyülni,<br />
különös szakértelem nélkül is szerezhet némi fogalmat a mai<br />
hazai homoszexuálisok életérôl. Arról, hogyan élnek, milyen belsô<br />
kasztrendszerbe szervezôdnek. Mivel igen érzékenyek, ha azt észlelik,<br />
hogy nem eleve elítélô szándékkal közelednek feléjük, sok mindent<br />
elmondanak magukról.<br />
Jó néhány életsorsot nyomon követve a hogy-on át a hová kérdésre is<br />
adódik válasz. A beszélgetések során olyan esetek fordultak elô, hogy úgy<br />
tûnik: vagy elfojtások és pszichikai bántalmak felé visz az út, vagy aktív<br />
„meleg” élet esetén negyven-ötven éves kortól a züllés felé.<br />
A következô kérdés azonban a miért. Miért van társadalmunkban a biológiailag<br />
eleve determináltaknál jóval több homoszexuális? Jóllehet számukat<br />
nem ismerjük, hiszen statisztika nem készült, az érdekeltek becslései<br />
pedig minden bizonnyal túlzottak, annyi mégis valószínûsíthetô,<br />
hogy az utóbbi évtizedekben az összlakossághoz viszonyított arányszámuk<br />
növekszik.<br />
Miért vannak tehát ilyen sokan?<br />
Aki néhány szociografikus riportot kísérel meg elkészíteni, semmiképpen<br />
sem adhat hiteles választ. Több okból. Egyrészt mert a szerzô hite szerint<br />
e mûfajnak nem problémamegoldó, hanem problémajelzô szerepe<br />
van. Másrészt e kérdés megválaszolására a szerzônek nincs megfelelô<br />
szakértelme, képesítése. Sem orvosi, sem pszichológusi, sem szociológusi.<br />
Igaz viszont az is, hogy bármely, józan ésszel gondolkodó emberben, ha<br />
hónapokig foglalkozik egy témával, önkéntelenül kialakul valami laikus<br />
vélemény. Ez esetben több tucatnyi eset közös tulajdonságai óhatatlanul<br />
magukra vonták a figyelmet. Ebbôl született egyéni véleményként némi<br />
magyarázat.<br />
Ez pedig a következô.<br />
A riportalanyok, beszélgetôtársak mindegyikénél – már akik feltárták<br />
gyermekkorukat – volt valamilyen meghatározó gyerekkori élmény: túlságosan<br />
erôs anyai kötôdés, probléma a szülôkkel, ferdült nemiséggel<br />
kapcsolatos tapasztalatok stb. Valamennyiükben infantilizmus is van, legyen<br />
az egyéniséghiány, anyakeresés vagy más. Ugyancsak jellemzôjük a<br />
– különbözô fokon megnyilvánuló – problematikus lelki alkat, idegrendszeri<br />
zavarok, túlérzékenység.<br />
Másfajta tapasztalat az, hogy jelenlegi társadalmunkban az ifjúság elsôsorban<br />
önmagát neveli, önmagára hat. Nem az iskola, a család vagy az ifjúsági<br />
szervezet teszi a serdülôkre a legnagyobb hatást. Minden, bizonyos<br />
ingerküszöböt meghaladó erôsségû hatás, minden, ami számukra érdekes,<br />
felnôttmentes terepen zajlik. Nem feltétlenül az aluljáróban vagy csöves<br />
bandában. Lehet, hogy úgynevezett „rendes” gyerektársaságban.<br />
216