Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

G ÉCZI JÁNOS
Ha együtt voltunk, csókolóztunk, és szerettük egymást. Aztán mondtam
neki, hogy nekem van egy problémám: impotens vagyok. Ez nem lehet
igaz! Ô azt nem hiszi! Akkor már komolyabb volt a kapcsolatunk, felmentem
a szobájába, leültem mellé, és csókolóztunk. Úgy csókolóztunk, hogy
ágyon voltunk mind a ketten. Természetesen ruhástól, egyikünk se gondolt
még arra, hogy más kapcsolat alakuljon ki.
És mondtam neki, ha nem lennének ilyen problémáim, én mindennap tudnám
ezt csinálni. És hogy a fenébe lehet az, hogy csak negyedévenként fekszik le
vele a férje! Ez nagyon megütötte a fülemet, amikor megtudtam róluk. Mert
Jehova tanúi vagyunk!
A következô este egymás mellett feküdtünk a füvön, utána egymáson,
és a kezem odatévedt a lábához, combjához, aztán az övé is. Nemcsak én
vagyok a hibás! Aztán nemcsak ruhán keresztül simogattam. Rajtam szíj
volt, nem lehetett kibontani, ezért ideges lett, hogy mi a nyavalya van velem!
Ô nem bírja kibontani, én csatoltam ki a szíjat. És akkor már majdnem,
majdnem szeretkeztünk.
Ha olyan lettem volna, mint amilyennek kell, hogy legyek… akkor nekem
nem kellett… hiába mondta volna, hogy nem lehet… de én azt gondoltam,
hogy nem sikerül. Nem fog úgy bemenni, mert nem olyan a merevedés.
Felállt rendesen, csak számomra nem volt rendes, mert nem éreztem.
Lehet, hogy fölállt, csak egyébként is, a karomban sem éreztem erôt,
és máshoz se éreztem kedvet.
Szégyelltem az egészet, ráborultam a fûre, becsuktam a szemem, mint
aki nem akar látni. Felültem, mintha semmi nem történt volna. Mondtuk,
ugye, még nem történt meg. Egymást vigasztaltuk: Nem csaltuk meg a házastársainkat!
A következô alkalommal, azt hiszem, nem tudott semmirôl, hogy
nyitva van a könyvtár. Mondtam neki, hogy nincs cigim, de lehet, hogy
ott van cigi, megnézem, ha nyitva van. Erre bementem, nincs cigi… de
klassz könyvek vannak itt. Mondta, hogy tényleg? Mondom, tényleg, gyere,
nézd meg. Tulajdonképpen akár be is csukhatjuk már az ajtót! Itt is tudunk
beszélgetni. Aztán ölelgettük egymást, csókolóztunk, álltunk a szoba
kellôs közepén. Mondta, belátnak, nyitva van az összes ablak! Lekapcsoltuk
a villanyt, sötétség volt, nem láttuk egymást, mert hirtelen
sötétség lett. Leültünk a szônyegre, s a holdsugár is bevetítôdött, klassz
volt a hangulat, és szeretkeztünk. Nem is engedte, hogy levetkôzzünk.
Kicsi a melle.
Én mást szégyelltem. Hogy esetleg nem sikerül, de gondoltam, hogy
most már itt az ideje. És akkor megtörtént. Elôtte mondta, azt hiszi, meg
fogja csalni a férjét. Én még a férjemet nem csaltam meg, és az a még azt jelentette,
hogy eddig még nem, de ezután meg fogom. Nagyobb bátorság
szállt rám, és akkor megtörtént. Nagyon jó volt, csak fájt. Más alkalmakkor
aztán már nem fájt, csak egy picit.
202