Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

V ADNARANCSOK I.
az Angyal Berta, azt el kell vinni a Gomba Bertához. Majd a nagyobbik gólya
a kisebbik hátára kötöz, és szállnak velem. Repülnek Budapest fölött,
éjszaka van, végre megtalálják a kéményt. Bedobnak a kályhacsövön, akkor
megijed a pók bácsi, és fel akar szaladni a csövön, de mindig visszacsúszik,
és kiabál, hogy segítség, idehozzák a Bertát. Legvégül a pók elkap,
és átad anyukámnak.
A cirkuszban a harmadik sorba kaptunk jegyet, közel voltunk a porondhoz.
A mûsort majdnem kibírtam, szórakoztam a majmokon, még az
oroszlán is tetszett, de mikor behozták a medvét láncon, akkor úgy megijedtem,
hogy sikoltozni kezdtem. A medve is ideges lett, de anyám nem
tudott elvonszolni. Nem tudom, miért, de mikor kicsi voltam, és nagyon
hisztiztem, akkor valamiért nem tudtam megmozdulni. Csak tele torokból
ordítoztam, sikoltoztam és mindig meg voltam ijedve, egy értelmes mondat
nem jött ki a számon.
Mindig sokat játszottunk szavakkal, színekkel. Nagyon sokat rojtoztunk.
Rengeteg kis szônyegem volt, olyan arasznyiak, papírból. Emlékszem,
egyszer mondtam az anyámnak, hogy nekem a kilences szín az fehér,
a kettes szín az barna, a négyes kék, és akkor kérdezte az anyám, hogy
miért. Biztos másnak is van olyan, hogy egy szám egy színhez kapcsolódik.
Anyám színekbôl vágta ki a betûket? Lehet. Annyit nevettünk. Végül
már számokból raktuk ki a házat, meg kisfiút, kislányt, mert éppen
nem volt színes papírunk. A tizenegyes volt a kutya. Nagyon sok papír
volt otthon. Egy egész nagy dobozban voltak kivágott, hajtogatott meg
színes papírok. Mindenféle papír. Az elsô lopásom két és fél éves koromban
volt, minden cél nélkül. Anyám beszélgetett valakivel a közért elôtt,
én meg visszafutottam a boltba, és elemeltem egy sörnyitót, de úgy, hogy
senki nem vette észre. Mikor hazamentünk, mondtam anyunak, hogy én
loptam. Kérdezte, hogy ez minek nekem, azt válaszoltam, hogy nem tudom,
de szeretem. Együtt visszavittük a közértbe. Mondták, hogy milyen
rendes vagyok. Késôbb sokat loptam. Mindenféle mosóport, meg mindent,
ami kellett otthon. Ha anyám éppen azt számolta, hogy mennyi pénzünk
van, és mondta, hogy kölcsön kell kérni, mert nincs mosópor vagy
szappan, akkor lementem, és loptam. Elôször anyám nemigen szerette ezt,
késôbb meg tulajdonképpen nem csinált miatta semmit. Mikor nagyon beteg
lett, és minden pénzünk gyógyszerekre ment el, akkor már végképpen
nem szólt. Olyan tíz-tizenegy éves lehettem, amikorra már nagyon beteg
lett. Annyi gyógyszert szedett, és olyan drágák voltak, hogy semmi pénzünk
nem maradt. Mindig háromszáz-négyszáz forint volt a gyógyszere.
Néha közösen is loptunk. Például zöldséget, amit megkívántunk. Elôször
anyám fedezett engem, mert nagyon kicsi voltam. Ilyent vettünk el, hogy
két ôszibarack, egy marék cseresznye. Vihogtunk, és rohantunk. Csináltunk
olyan színjátékot, hogy fogjál meg. És akkor elszaladtunk a standok
elôl. Volt olyan is, hogy én tartottam a blúzomat, és anyám dobálta be-
19