Bevezető, Típusok és vonások

Kötelező irodalom:
Charles S. Carver –Michael F. Scheier:
Személyiségpszichológia
Osiris Kiadó

Mi a személyiséglélektan?

A személyiség fogalma:
• A személyen belüli, pszichofiziológiai
rendszerek olyan szerveződése, amely az
egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat-,
és érzésmintáit hozza létre.

A személyiséglélektan alapkérdései:
1. Egyéni különbségek feltárása (honnan
erednek, milyen zavarok adódhatnak az
ilyen eltérésekből?)
2. A személyen belüli intraperszonális
működés

A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
I. Diszpozícionális perspektíva
1. Típus-, és vonáselméletek
2. Szükséglet-, és motivációs elméletek
II. Biológiai elméletek
1. Öröklődés, evolúció és személyiség
2. Biológiai folyamatok

A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
III. Pszichoanalízis
1. A személyiség szerkezet és működése
2. Szorongás, elhárítás és énvédelem
• IV. Neoanalitikus elméletek
1. Énpszichológia
2. Pszichoszociális elméletek

A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
V. Tanuláselmélet
1. Kondicionálás-elméletek
2. Szociális-kognitiv tanuláselméletek
VI. Fenomenológiai megközelítés
1. Önmegvalósítás és önértékelés
2. Személyes konstrukciók

I. Diszpozícionális perspektíva
Kiindulópont: Az emberek cselekedetei,
gondolatai és érzései bizonyos idői állandóságot
(konzisztenciát) mutatnak.
• Diszpozíciók (vonások, hajlamok): viszonylag
stabil és tartós tulajdonságok, melyek a
személyiség összetevőit képezik.
• Kérdés: Hogyan lehet ezeket megragadni,
osztályozni, mérni?

Diszpozícionális perspektíva 1.:
Típus-, és vonáselméletek
Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos
tagsági kategória.
Hippokratész és Galénosz tipológiája (i.e. 400
körül):
• Kolerikus (ingerlékeny)
• Melankolikus (lehangolt)
• Szangvinikus (derülátó)
• Flegmatikus (nyugodt)

Vonás: dimenziók mentén különböznek az
emberek egymástól. (ugyanazon
személyiségjellemzők mértékének különbsége)
Eysenck: 2 „szupervonás” mentén leírható a
személyiség:
• Extraverzió dimenziója (társaságkedvelés,
izgalomkeresés, cselekvőkészség, dominancia)
• Érzelmi labilitás (neuroticitás) dimenziója:
„kiborulás”, szorongás, elkeseredés, levertség

Eysenck vonásmodellje
Extravertált
Intravertált
Érzelmileg
kiegyensúlyozatlan
(Melankolikus)
csendes, pesszimista, merev,
emberkerülő, szorongó,
tartózkodó, szeszélyes
(Kolerikus)
aktív, optimista, impulzív,
változékony, agresszív,
izgulékony, nyugtalan,
sértődékeny
Érzelmileg
kiegyensúlyozott
(Flegmatikus)
gondos, komoly, békés,
megfontolt, megbízható,
kiegyensúlyozott, nyugodt,
passzív
(Szangvinikus)
társaságkedvelő,
bőbeszédű, könnyed,
élénk, gondtalan, vezető

Eysenck vonásmodellje
• A két dimenzió idegrendszeri működésbeli
sajátosságokkal áll kapcsolatban (lásd:
biológiai elméletek)
• Harmadik dimenzió: pszichoticizmus
(pszichotikus vagy szociopátiás
viselkedésre hajlamosít)

Big Five („Nagy Ötök”)
Mai elfogadott elmélet: a személyiség 5 nagyobb
dimenzió mentén írható le:
Extraverzió:
• Magabiztosság
• Impulzusok szabad kifejezése
• Dominancia
• Önbizalom
• Társaságkedvelés

Big Five: Extraverzió
Dimenzió egyik végén
álló személy:
•pozitív érzelmi
beállítottságú,
•asszertív,
•társaságkedvelő
Dimenzió másik végén
álló személy:
•csendes,
•visszahúzódó,
•inkább tartózkodó, mint
barátságtalan,
•szeret egyedül lenni

Big Five
Barátságosság/Együttműködés:
• Szeretetreméltóság/érzelmi hidegság
• Gondoskodás
• Érzelmi támasz nyújtása
• Másokkal való szembenállás
• Barátságosság/ellenségesség
• Bizalom/bizalmatlanság
• Féltékenység
• Őszinteség

Big Five: Barátságosság/Együttműködés
Dimenzió egyik végén
álló személy:
Dimenzió másik végén
álló személy:
(altruista),
•gondoskodó,
•segítőkész,
•feltételezi, hogy mások is
ilyenek lesznek vele
•önző,
•kételkedő,
•versengő

Big Five
Lelkiismeretesség:
• Beszabályozottság
• Felelősség
• Tervezés/kitartás/célokért való küzdelem
• Kötelességtudat
• Engedelmesség
• Önfegyelem
• Megfontoltság

Big Five: Lelkiismeretesség
Dimenzió egyik végén
álló személy:
•céltudatos,
•erős akaratú,
határozott
Dimenzió másik végén
álló személy:
•rend-, vagy
munkamegszállott

Big Five
Emocionalitás (neuroticitás):
(hasonló az Eysenck-i dimenzióhoz)
• Szorongás
• Ellenséges érzelem
• Rosszindulat
• Depresszió
• Sebezhetőség
• Impulzivitás

Big Five: Emocionalitás
Dimenzió egyik végén
álló személy:
•érzelmileg kiegyensúlyozott,
•képes a stressz-keltő
helyzetekkel higgadtan
szembenézni,
Dimenzió másik végén
álló személy:
•hajlam az irreális
gondolkodásra,
•alacsony önértékelés,
• szomatikus tünetektől
szenved,
•kevésbé tudja impulzusait
kontrollálni,
•hajlamos pszichiátriai
kórképek „kifejlesztésére”

Big Five
Nyitottság (intellektus):
• Képzeletgazdagság
• Logikus gondolkodás
• Érdeklődés
• Kreativitás
• Esztétikai érzék
• Intellektuális kíváncsiság

Big Five: Nyitottság
Dimenzió egyik végén
álló személy:
•belső és külső világra is
kíváncsi,
•új eszmék/értékek
befogadására képes,
•intenzívebben éli meg
pozitív és negatív érzéseit
Dimenzió másik végén
álló személy:
•konzervatív viselkedés és
életszemlélet,
•a már ismeret preferálja,
•érzelmileg tompább

Személyiségmérő eljárások
Önjellemző kérdőívvel személyiségprofil készítése.
Cél: Viselkedés bejóslása.
Probléma: az önjellemzés alapján nem mindig
bejósolható a személy viselkedése.

Magyarázatok
• A vonások és a helyzetek (szituációk) egymással
kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést. Bizonyos
helyzetek a személyiség megnyilvánulását engedik, míg
mások azt korlátozzák. (pl. baráti társaság/hivatalos
értekezlet)
• Bizonyos emberek az önjellemzésükben nem
konzisztensnek jellemzik magukat, ezért nem
bejósolható a viselkedésük. (természetes pl.
kamaszkorban)
• A viselkedésmutatók többnyire csak egy specifikus
tevékenységet foglalnak magukba, miközben egy vonás
számos módon megnyilvánulhat.

Viselkedészavarok értelmezése
A zavarok a személyen belüli vonásokat
közvetlenül tükrözik, és azért sorolhatók be
különböző kategóriákba, mert minden
személyiségzavar más-más vonáshoz
kacsolódik:
• a személy valamelyik vonásdimenzió szélső
értékén helyezkedik el,
• maga a vonás abnormalitást határoz meg (pl.
Eysenck: pszichoticizmus).