TANMENET - Mozaik KiadÃ³

TANMENET 

Biológia 

8. osztály 

Az ember szervezete 

és egészsége 

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2004

Készítette: 

JÁMBOR GYULÁNÉ 

Apáczai Csere János-díjas tanár 

CSÓKÁSI ANDRÁSNÉ 

szakvezetõ tanár, szakértõ 

FEHÉR ANDREA 

pszichológus 

HORVÁTH ANDRÁSNÉ 

szakvezetõ tanár, szakértõ 

KISSNÉ GERA ÁGNES 

szakvezetõ tanár, szakértõ

BEVEZETÕ 

A tanmenet a Biológia és egészségtan OKI 96 JGYBE 7–10. osztály tantervének „Az ember 

szervezete és egészsége” c., valamint az Egészségtan modul 8. osztályos tananyagához és a Mozaik 

Kiadó által megjelentetett tankönyvekhez, munkafüzetekhez és tudásszintmérõhöz készült. 

Tökéletesen illeszkedik ezen kiadványok tananyagának tartalmához, logikai felépítéséhez és órafelosztásához. 

Tartalmazza a 8. osztályos tananyag tanításának célját, az egyes témakörök követelményeit, 

a tananyag elõzményeit és a tantárgyak közti kapcsolódás lehetõségeit. 

Tanítási órákra bontva sorolja fel a legfontosabb ismereteket, (tények, jellemzõk, fogalmak, 

folyamatok, összefüggések, gyakorlatok). A fogalmak elsõ megjelenését dõlt betûvel, ismétlõdésüket 

(bõvülés, alkalmazás) normál betûvel jelzi. A folyamatok, összefüggések közül csak a legfontosabbakat 

emeli ki. 

A tanulói képességfejlesztés tevékenységeit és eszközeit összekapcsolva jeleníti meg. Mivel 

a szövegfeldolgozás, ábra- és képelemzés, valamint a munkafüzeti feladatok elvégzése minden 

órán jellemzõ, csak ott van feltüntetve, ahol ez kiemelten hangsúlyossá válik. 

A tanmenet javaslatot tesz az egyes órákhoz kapcsolódó videofilmek és diaképek használatára, 

de mivel a helyi lehetõségek igen eltérõek, a konkrét választást a szaktanárra bízza. A tanmenet 

utolsó oszlopában maradt hely az órán felhasználható eszközök konkrét, iskolai katalógusszámának 

beírására. A tanulók számára ajánlott szakirodalom egész tanévben használható. 

A tanmenet a tananyag órákra bontását 2 óra/hét (74) óraszámhoz adja. Egyértelmûen s jelöléssel 

elkülöníti a törzs- és a kiegészítõ anyagot. Javaslatot tesz a munkáltató és az ismétlésre 

felhasználható órákra is. 

Az éves órakeret felosztása 

Témakör: 

Ismétlés 

Ellenõrzés 

Új ismeret 

feldolgozása 

Munkáltatásra, 

gyakorlásra 

Összóraszám: 

I. Év eleji ismétlés 2 (s 1) – – 2 

II. Az emberi test 

felépítése 

III. A bõr és a mozgás 

szervrendszere 

IV. A szervezet 

anyagforgalma 

V. Az életfolyamatok szabályozása 

és érzékelése 

VI. Szaporodás és egyedfejlõdés 

– 6 1 7 

2 7 (s2) 1 10 

3 16 1 20 

2 12 1 15 

2 14 – 16 

VII. Év végi ismétlés 4 – – 4 

15 (s 1) 55 (s 2) 4 74 

3

Ajánlott irodalom: 

Chez Picthall: Az emberi test képekben. Lux Primó Kiadó, Budapest, 1992. 

Philip Whitfield: Megmagyarázzuk az emberi testet. Helikon Kiadó, Budapest, 1997. 

Az emberi test. Medicina Kiadó és Láng Kiadó, Budapest, 1992. 

David Burnie: Az emberi test kisenciklopédiája. Talentum, Budapest, 1996. 

Steve Parker: Az emberi test. Holló és Társa Könyvkiadó, 1997. 

Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC. Medicina Kiadó, Budapest, 1985. 

Dr. Gion Gábor: A serdülõk egészségvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 

Bagdy Emõke–Telkes József: Személyiségfejlesztõ módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest, 1999. 

Thomas Gordon: Tanítsd gyermeked önfegyelemre. Gordon könyvek, Budapest, 2003. 

Ranschburg Jenõ: A nõ és a férfi. Typofot Gmk, Budapest, 1998. 

Tibor Ágnes–Grúber Cecília: Kamasznak lenni... Ki vagyok én? Mûszaki Kiadó, Budapest, 2000. 

Jelmagyarázat 

: vizsgálódás, megfigyelések anyagai 

: diakép 

: eszközök a vizsgálódáshoz, kísérletezéshez 

: folyamatok 

: Faliképsorozat a Természetismeret, valamint a Biológia és egészségtan tanításához 

(Comenius 

Kiadó Kft., Pomáz, 1996.) 

: modell 

: munkafüzet 

: összefüggések 

: preparátum (szárított, tartósított készítmények) 

: a tankönyv ábrái, képei 

: Transzparenssorozat a 4–7. osztályos Környezetismeret és a Biológia anyagának tanításához 

: Transzparenssorozat a 7., 8. osztályos Biológia tanításához (OOK. Veszprém 1982–83) 

: videofilm 

l : munkáltató óra 

n : ismétlésre, ellenõrzésre felhasznált óra 

s : kiegészítõ anyag 

A ( )-ben jelölt számok a 1,5 órás heti óraterv óraszámait jelölik. 

Az órák összevonását a két óra közé írt óraszám jelzi. 

4

TANMENET 

AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE 

Cél: 

– Rendszerezni és alkalmaztatni a tanulók meglévõ ismereteit. 

– Feltárni az emberi test felépítésének és harmonikus mûködésének szépségeit, csodáit. 

– Alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük testi és lelki változásainak megfigyelésére, okainak 

keresésére. 

– Megláttatni a reális ön- és társismeret fontosságát, a kamaszkori konfliktusok okait, feloldási 

lehetõségeit. Bemutatni a leggyakoribb veszélyhelyzeteket és elkerülésük módjait. 

– Felismertetni az egészséget mint megõrzendõ értéket, s megalapozni az egészségtudatos 

magatartás szokásrendszerét. 

– Tudatosítani a betegségek megelõzésének fontosságát. 

– Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség 

különbségeinek felismeréséhez. 

– Felébreszteni igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt. 

– Erõsíteni empátiakészségüket a betegekkel, idõsekkel szemben. 

– Alkalmassá tenni a tanulókat az elsõsegélynyújtás, betegápolás ismereteinek használatára 

és a környezettudatos magatartás gyakorlására. 

– Megfelelõ szintû önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások, 

kísérletek végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében. 

Év eleji ismétlés 

Óra Tananyag A felépítés, mûködés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés 

jellemzõi összefüggések tevékenységei eszközei 

1. 

2. 

s 

Amit már 

tudunk 

testi és 

lelki 

egészségünkrõl 

Testalkat, testtájak. 

Az emberi életszakaszok 

legjellemzõbb 

testi és lelki 

változásai. 

A bõr rétegei, fõbb 

alkotói és kamaszkori 

változásai. 

A tisztálkodás és 

bõrápolás elemi ismeretei. 

A kamaszkori mozgásszervrendszer 

jellemzõi. 

A mozgásszervek 

egészségének megõrzése. 

A kamaszkori tápcsatorna 

és mûködése. 

testtáj, 

életszakasz, 

kamaszkor, 

táplálkozás, 

tápanyag, 

emésztés, 

felszívódás, 

pollúció, 

menstruáció, 

szenvedély, 

szenvedélybetegség, 

elsõsegélynyújtás 

: Szervek, 

szervrendszerek 

felépítése – mûködése 

Fejlõdési különbségek 

– idõleges elváltozások 

– tennivalók 

Testi-szellemi-lelki 

változások – konfliktusok 

Egészséges életvitel 

– egészség 

Veszélyhelyzetek 

elkerülése – baráti 

kör, család 

Szervek, 

szervrendszerek 

felépítése, 

mûködésük 

jellemzése. 

Oksági összefüggések 

magyarázata, 

példával történõ 

bizonyítása. 

Megnevezés. 

Csoportosítás. 

Indoklás. 

Bizonyítás. 

Összehasonlítás. 

Felsorolás. 

5



Az egészséges táplálkozás 

tudnivalói. 

A nemi szervek 

fejlõdése és mûködésének 

változásai 

10-14 éves korban. 

A reális ön- és társismeret 

szerepe a 

konfliktusok megelõzésében 

és feloldásában. 

Szenvedélyek, veszélyhelyzetek 

elkerülésének 

lehetõségei. 

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE 

Követelmény: 

A tanulók 

– ismerjék a szervezõdési szintek nevét, fogalmát, egymáshoz való viszonyát a, szervezetben 

betöltött szerepét, 

– legyenek képesek a szövetek felismerésére és csoportosítására, 

– tudják a szerkezet – mûködés – testbeni hely összefüggéseit példákkal bizonyítani, 

– értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan mûködnek, 

– szerezzenek megfelelõ jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezelésében, 

– legyenek képesek – elemi szinten – ábrázolni a mikroszkópban látottakat, 

– ismerjék a sejtkutatással foglalkozó tudósok (R. Hook, Leeuwenhoek) munkásságának lényegét. 

Elõzmény, kapcsolódás: 

Egészségtan modul 6.: Testtájak, testarányok a kamaszkorban; a testfelépítéssel kapcsolatos 

ismeretek. 

Biológia 7.: Az egysejtû állatok részei, mûködésük. 

Kémia 7.: Energiaforrások és testünk építõanyagai. 

6 



3. Az egységes 

egész 

Testünket felépítõ 

anyagok aránya. 

A férfi és a nõi testalkat 

különbségei. 

Kétoldali 

szimmetria. 

sejt, 

szövet, 

szerv, 

szervrendszer, 

szervezet 

: Rész (sejt, 

szövet, szerv, 

szervrendszer) – 

egész viszonya 

Testarányok – test- 

Az emberi 

szervezet és 

más élõlények 

hasonlóságainak 

és különbségeinek 

: 

: 

:



4. Testünk 

„építõkövei” 

5. Egy vagy 

több sejtsorban 

Testszervezõdés: 

sejt, szövet, szerv, 

szervrendszer. 

A sejtek mérete, 

alakja. 

A sejt alkotói: sejthártya, 

sejtplazma, 

sejtmag, maghártya, 

sejtszervecskék 

(mitokondriumok, 

endoplazmatikus 

retikulum, riboszómák, 

Golgi apparátus). 

Örökítõ anyag. 

A sejtalkotók 

szerepe. 

A sejt életjelenségei. 

A hámszövetek közös 

jellemzõi. 

Az egyrétegû, többrétegû 

(elszarusodó, 

el nem szarusodó) 

hám helye, felépítésének 

és mûködésének 

jellemzõi. 

Specializálódott 

hámok: 

mirigy (egy és többsejtû) 

érzéksejt. 

A hámszövet 

védelme. 

sejt, 

életjelenségek: 

anyagcsere, 

mozgás, 

ingerlékenység, 

szaporodás, 

szervezet 

sejt, 

szövet, 

érzéksejt, 

mirigysejt 

alkati különbségek 

– nemiség 

: A sejtek alakja 

– elhelyezkedése, 

mûködése 

A sejtalkotók felépítése, 

helyzete – 

mûködése 

Egysejtû, többsejtû 

élõlény élete 

: A sejt életjelenségei 

: A hámok 

felépítése – testbeni 

helye – mûködése 

A hmszövet sokrétû 

funkciója – védelmének 

fontossága 

Egészségtelen 

életmód – hámkárosodás 

megfigyelése. 

A nõi és férfi 

testalkat öszszehasonlítása. 

Összefüggések 

felismerése. 

Elemzés, elkülönítés, 

általánosítás, 

szabályalkotás. 

Megnevezés, 

sorrendmegállapítás, 

bizonyítás. 

A sejtek, sejtalkotók 

jellemzõinek 

megfigyelése, 

felépítésük és 

mûködésük 

összefüggéseinek 

felismerése. 

Egysejtû, 

többsejtû egy 

sejtjének öszszehasonlítása. 

A sejt fogalmának 

magyarázata, 


Felismerés, 

megnevezés, 

csoportosítás, 

felsorolás. 

A hámszövet 

jellemzõinek 


közös tulajdonságaik 

felsorolása. 

Hámok összehasonlítása. 

Felépítésük és 

mûködésük 


felismerése. 

Felismerés, 

elkülönítés, 

bizonyítás, 

felsorolás, 

csoportosítás. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: hámszövetek 

: mikroszkóp 

: 

7



6. A test 

mélyebb 

rétegeiben 

7. A mozgás 

szolgálatában 

8. Az összetett 

nagyító 

A kötõ- és támasztószövetek 

közös jellemzõi. 

Kötõszövet: laza 

rostos-, ín-, 

zsírszövet. 

A nyálkahártya helye 

– jellemzõi. 

Támasztószövet: 

porc-csontszövet 

testbeni helye, sejtjeinek, 

sejtközötti 

állományának jellemzõi, 

mûködésük. 

Izomszövetek közös 

sajátosságai. 

A sima-, a váz-, és 

a szívizom felépítése, 

testbeni helye, 

mûködésük hasonlóságai 

és különbségei. 

Az zom felépítése, 

vérellátása. 

Izomterhelés. 

A mikroszkóp részei, 

funkciója. 

Metszet, kenet, nyúzat. 

A mikroszkóp használata. 

Mikroszkópi vizsgálódáshoz 

szükséges 

eszközök, anyagok. 

A mikroszkóp ápolása. 

sejt, 

szövet, 

nyálkahártya 

sejt, 

szövet 

mikroszkóp 

: A szövetek 

testbeni helye – 

szerepe 

A sejtek vérellátása 

– a sejtek újraképzõdése 

: Mozgás 

: Az izomszövet 

testbeni helye – felépítése 

– mûködése 

Az izomszövetek 

energiaigénye – 

vérellátása 

Izomcsoportok – 

izomerõ 

: A mikroszkóp 

lencséi – nagyítás 

mértéke 

– a preparátumok 

vizsgálhatósága – 

átlátszóság 

A vizsgálódás menetének 

betartása – 

eredményesség 

A szövetek 

sejtjeinek, 

sejtközötti 

állományának 


összehasonlítása, 

leírása. 


felismerése, 

magyarázata. 

A valóság és a 

képi ábrázolás 

összevetése. 

Felismerés, 


kiegészítés, 


Az izomszöveteket 

felépítõ 

izomsejt, 

izomrost 


elemzése. 

Az izomszövetek 

összehasonlítása. 


magyarázata, 


Megismert 

fogalmak értelmezése. 

Felismerés, 

megnevezés, 

ábrázolás, kiegészítés, 


A mikroszkóp 

részeinek 

azonosítása, 

a mikroszkóp 

használatának 

gyakorlása. 

A vizsgálódáshoz 

szükséges 

eszközök 

felismerése, 

balesetmentes 

használatának 

elsajátítása. 

: 

: 

: 

: támasztó- 

és kötõszövetek 

: 

: 

: 

: 

: mikroszkóp 

: izomszövetek 

: 

: 

: kenet, 

nyúzat, metszet 

: tárgylemez, 

fedõlemez, 

bontótû, 

szemcseppentõ, 

mikroszkóp 

8



9. 

l 

Sejtek, 

szövetek 

mikroszkópi 

vizsgálata 

A mikroszkóp beállítása, 

használata. 

A vizsgálódáshoz 

szükséges legfontosabb 

eszközök, 

anyagok. 

Szövetek vizsgálata. 

Számítás, kiegészítés, 

ábrázolás, 

öszszehasonlítás. 

Feladatértelmezés. 

Vizsgálódási 

sorrend betartása. 

Problémafelismerés, 

-megoldás. 

Vizsgálódás 

tapasztalatainak 

értelmezése. 

A mikroszkópi 

kép ábrázolása. 

: 

a kiválasztott 

vizsgálódáshoz 

szükséges 

eszközök, 

anyagok 

: 

: 

A BÕR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER 


A tanulók 

– tudják, hogy a bõr szervezetük elsõ védelmi vonala, s e feladatot milyen szerkezettel végzi, 

– ismerjék meg a bõr leggyakoribb kamaszkori elváltozásait és a tennivalókat, 

– sajátítsák el a bõrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit, 

– ismerjék meg a mozgás szervrendszerének szerveit és a szervek szervrendszerben betöltött 

szerepét, 

– értsék a mozgás során az izomzatban bekövetkezõ energiaváltozást, 

– lássák a sport, a rendszeres mozgás és a megfelelõ idejû és formájú pihenés jelentõségét 

a szervrendszer és az egész szervezet egészségének megõrzésében, 

– tudják, milyen az egészséges testtartás, s ez váljék személyiségük jellemzõjévé, 

– ismerjék meg a leggyakoribb mozgásrendszeri elváltozások okait, és igyekezzenek ezeket 

életvitelük során kiküszöbölni, 

– sajátítsák el e két szervrendszerrel kapcsolatos elsõsegély-nyújtási alapismereteket. 


Egészségtan modul 6.: A bõr mûködése, kamaszkori változásai; bõrápolás és kozmetika a kamaszkorban; 

a kamaszkori mozgásszervrendszer; a helyes testtartás. 

Biológia és egészségtan 8.: A támasztó- és kötõszövetek. Izomszövet és hámszövet. 

Háztartástan 3.: A család egészsége: ápolt külsõ, személyi higiénia. Napirend, hetirend. 

9



10. A szervezet 

és a 

környezet 

határán 

11. A kamaszkori 

bõr és a 

tennivalók 

12. 

s 

Test- és 

szépségápolás 

A bõr mérete, 

szerepe. 

A bõr rétegei: a 

hám, irha, bõralja 

szöveti felépítése, 

alkotói, függelékei. 

A hám és az irha 

kapcsolódása. 

A bõr védõ, 

hõszabályozó, kiválasztó 

és érzékelõ 

funkciója. 

Kamaszkori bõrelváltozások. 

Bõrkeményedés, 

erõteljes szõrnövekedés, 

szeplõ, fokozott 

izzadás, 

mitesszer, pattanás. 

Bõrelváltozások 

megelõzése, kezelése. 

Bõrtípusok (normál, 

száraz, zsíros) jellemzõi. 

Az arc, nyak, testhajlatok 

tisztántartása, 

ápolása. 

A kéz- és lábápolás 

szabályai. 

Hajmosás, hajápolás. 

Kozmetikai tanácsok 

tinédzsereknek. 

sejt, 

szövet, 

szerv, 

szervrendszer 

sejt, 

szövet, 

szerv, 

szervrendszer 

: A hám sejtjeinek 

újraképzõdése, 

színváltozásai – a 

bõr hõszabályozása 

: A bõr szöveti 

felépítése – mûködése 

– a hám-irha 

tapadási felületének 

nagysága – kapcsolódás 

Szerkezeti változás 

– mûködésváltozás, 

pl.: vérér átmérõje 

– hõleadás 

: A bõralkotók 

mûködésváltozása 

– bõrelváltozások. 

A bõrelváltozások 

oka – kezelési mód. 

Egészséges életmód 

– megelõzés. 

: Test- és szépségápolás 

: Egészséges 

bõr – helyes testápolás 

Jó közérzet, biztonságérzet 

– gondozott, 

ápolt bõr 

Megfelelõ öltözet – 

egészséges bõr 

A bõrt felépítõ 

szövetek 

jellemzõinek 

ismertetése, 

felépítésük és 

mûködésük 



A bõr rétegeinek 


A felépítésmûködés 

oksági 


magyarázata. 

Szövettani 

ismeretek alkalmazása. 

Kiegészítés, 

indoklás, felsorolás, 

rendszerezés. 

A felépítés – 

mûködés, 

bõrelváltozás 

– tennivalók 


magyarázata. 

Bõrtípusok 


jellemzése. 

Felismerés. 

Megnevezés. 

Felsorolás. 

Csoportosítás. 

Indoklás. 

Szövegértelmezés. 

A válogató és 

a kritikai olvasás 

gyakorlása. 

Ábra- és képelemzés. 

Vélemények 

megvitatása, 

következtetés, 

bizonyítás, cáfolás. 

: 

: 

:bõr hm. 

: mikroszkóp 

: hám – 

irha kapcsolata, 

szõrszál, 

szõrtüszõ 

: 

: bõr hm. 

: bõrápolási 

anyagok, 

eszközök 

: 

: 

10



13. Mozgásszervrendszerünk 

A csontváz 

14. A csont és 

a vázizom 

15. 

l 

: csontcsiszolat 

Megfigyelések, 

vizsgálódások: 

a bõr, 

az ízület 

és a csont 

A mozgásszervrendszer 

szervei. 

A csontok alakja, 

nagysága. 

Csontkapcsolatok: 

összenövés, varrat, 

porcos kapcsolódás, 

ízület. 

A testtájak legfontosabb 

csontjai. 

Fej: arc, agykoponya. 

Nyak: csigolyák. 

Törzs: gerinc, mellcsont, 

bordák. 

Végtagok: függesztõ 

övek, a felsõ, az alsó 

végtag csontjai. 

A csontok változásai. 

A csont anyagai és 

tulajdonságai. 

A csöves és lapos 

csontok szerkezete. 

Az inak helye, szerepe. 

A vázizom felépítése, 

mûködése. 

A feszítõ és hajlító 

izmok mûködése. 

Az izom energiaigénye. 

Izomláz. 

A mozgás szerepe 

(edzés) a mozgásszervek 

egészséges 

mûködésében. 

mozgás 

szövet, 

szerv, szervrendszer 

szövet, 

szerv, 

izomláz 

: Mozgás 

: A csontok 

testbeni helye, kapcsolódása 

– a mozgásban 

betöltött 

szerepe 

A csontok építõanyagainak, 

szerkezetének 

változása 

– életvitel 

: A feszítõ, hajlító 

izmok mûködése 

– izomláz – bemelegítés 

: A csontok felépítése, 

testbeni 


Az izmok mûködése 

– energiaigény – 

edzés 

Bemelegítés – izomláz 

A szervek terhelése 

–egészséges fejlõdése 

A csontok 

alakjának, méretének 


testtájak 

szerinti 

elkülönítése. 

A csontkapcsolódások 

összehasonlítá 

sa, ábrázolása. 


mûködés öszszefüggéseinek 


Felismerés, 

megnevezés, 

példák 

gyûjtése. 

A csontok 

szerkezetének 




magyarázata, 

példákkal 

való bizonyítása. 

Analizálás, 

szintetizálás, 

szabályalkotás 

a fogalom kialakítása 

során. 

Felismerés, 

megnevezés, 

összehasonlítás. 


A vizsgálódási 

sorrend betartása. 


megoldás. 

A vizsgálódás 


értelmezése, 

következtetések 

megfogalmazása, 

rögzítése. 

Jegyzõkönyv 

készítése. 

: 

: 

: 

: 14 

: csontváz, 

csípõízület, 

izomember 

: 

: 

: 

: 

a megoldásra 

kiválasztott 

feladatok 

anyagai, eszközei 

: 

11



16. Mozgás, 

pihenés, 

egészség 

Az intenzív testmozgás 

hatása 

a testi és lelki folyamatokra. 

Test és lélek kapcsolata. 

A pihenés formái: 

alvás, relaxáció. 

mozgás, 

alvás, 

relaxáció, 

alvásszükséglet 

: Terhelés – 

szervrendszer fejlõdése 

– a szervezet 

egészségi állapota 

Mozgás – szervrendszerek 

mûködése. 

Testi folyamatok – 

lelki egyensúly. 

Ábraelemzés. 


megoldás. 

Leírás. 

Összehasonlítás, 


: 

: 

Életkor – alvásigény 

– egészség. 

17. 

s 

Amit 

a bõr és 

a mozgásszervek 

elsõsegélyérõl 

tudni kell 

Az elsõsegélynyújtás 

célja, feladata. 

A sebellátás alapjai. 

Elsõsegélynyújtás 

égés, forrázás, sav-, 

lúgmarás esetén. 

Ízületi és csontsérülési 

balesetek ellátásának 

alapismeretei. 

Mentõk értesítése. 

A sebellátás 

gyakorlása. 

A rögzítés 

elemi gyakorlatainak 

elsajátítása. 

A mentõk értesítésének 

gyakorlása. 

Felismerés, 

rendszerezés, 

összehasonlítás, 

kiegészítés. 

kötszerek, 

elsõsegélynyújtási 

alapeszközök, 

anyagok 

: 

18- 

19. 

n 

Az emberi 

test felépítése. 

A bõr és 

a mozgásszervrendszer 

Az emberi testet felépítõ 

anyagok, sejtek, 

szövetek, szervek, 

szervrendszerek. 

Az emberi test szövettípusainak 

jellemzõi. 

A bõr felépítése, 

mûködése, kamaszkori 

változásai. 

A mozgásszervrendszer 

és mûködése, 

gyakori elváltozásai. 

Elsõsegélynyújtás. 

: Szövetek, 

szervek felépítése, 

testbeni helye – 

mûködése 

A szervezet egészsége 

– életmód – 

idõbeni orvoshoz 

fordulás – eredményesebb, 

gyorsabb 

gyógyulás 

A szervek használata 

(edzés) – 

egészséges fejlõdés 

A szövetek, 

szervek felismerése, 

jellemzésük, 

összehasonlításuk. 


magyarázata, 

példákkal 

való bizonyítása. 

Felismerés, 

megnevezés, 

magyarázatkészítés, 

ábrázolás, 


indoklás. 

: 

: 

12

A SZERVEZET ANYAGFORGALMA 


A tanulók 

– ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket, 

– legyenek tisztában különbözõ népek (magyar, mediterrán) étkezési kultúrájával, étrendjével, 

– értsék az étrendben tervezett változtatások fontosságát, 

– sajátítsák el az egészséges táplálkozás szokásait, 

– ismerjék az anyag- és energiaforgalom lebonyolításában részt vevõ szervrendszerek felépítését 

és mûködését, 

– lássák a szervrendszerek összehangolt – a szervezet mindenkori igényének megfelelõ – 

mûködésének fontosságát, 

– értsék az építõ és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, s arányaik meghatározó szerepét 

a szervezet állapotában, 

– tudják példákkal bizonyítani a szerkezet-mûködés oksági összefüggéseit, 

– ismerjék a rendszeres mozgás (sport) és a szervrendszerek „edzésének” fontosságát a betegségek 

megelõzésében, 

– legyenek képesek ellenállni az alkohol és a cigaretta csábításának, 

– tudják a vizsgálataik, kísérleteik során nyert tapasztalatokat értelmezni és ábrázolni 

(grafikon, diagram). 


Kémia 7., 8.: Táplálékok, tápanyagok; oldat, oldódás; néhány elem szerepe az élõ szervezetben. 

Biológia és egészségtan 8.: A sejt anyagai; az emberi test szövetei. 

Fizika 8.: A nyomás. 

Társadalomismeret 6.: Konyhakultúra, étkezési szokások. 

Társadalomismeret 8.: Egészségügyi ellátás; a mentõk munkája. 

Háztartástan 8.: Táplálkozás, ételkészítés. 



20. Táplálékok, 

tápanyagok 

A táplálék összetevõi: 

tápanyagok, 

salakanyagok. 

A legfontosabb 

szerves (fehérjék, 

szénhidrátok, zsírszerû 

anyagok) és 

szervetlen tápanyagok 

(víz, ásványi 

anyagok) tulajdonságai, 

a szervezetben 

betöltött szerepük. 

A járulékos 

tápanyagok egészséghatása. 

élelmiszer, 

táplálék, 

tápanyag, 

salakanyag, 

építõanyag, 

fûtõanyag, 

járulékos tápanyag 

: A tápanyagok 

jellemzõi – szerepük 

a szervezetben 

(pl. a víz halmazállapota 

– szállítóközeg, 

oldószer) 

A sejtek anyagai a 

szervezet tápanyagai 

A vitaminok oldódása 

– raktározódása 

– felvételük gyakorisága 

A vitaminok szervezetbeni 

mennyisége, 

aránya – 

egészség, betegség 

A sejt anyagainak 

felidézése. 

A tápanyagok 

csoportosítása, 


szerepük 

leírása. 

Képelemzés. 

Az élelmiszerek 

csoportosítása 

vitamintartalom 

alapján. 

Felismerés, 

megnevezés, 

hibakutatás, 

azonosítás. 

: különféle 

tápanyagokat 

(vitaminokat) 

tartalmazó 

élelmiszerek 

: 

: 

13



21. Helyes 

táplálkozás 

A táplálkozás szerepe, 

az egészséges 

táplálkozás ismérvei. 

A szervezet energiaés 

tápanyagszükségletének 

kritériumai, 

befolyásoló tényezõi. 

A helyes tápanyagarányok 

és mennyiségek. 

Egészségmegõrzés 

az alapvetõ élelmiszercsoportok 

megfelelõ 

arányú fogyasztásával. 

Az ésszerû táplálkozási 

ritmus. 

A helytelen táplálkozási 

szokások kerülése. 

Táplálkozási, higiéniai 

tanácsok. 


táplálék, 

élelmiszer, 

tápanyag, 

energiaigény, 

tápanyagszükséglet 

: A tápanyagok 

energiatartalma – 

tápanyagszükséglet, 

tápanyagarányok 

Életkor – fehérjeigény 

A tápanyagok 

mennyisége, arányuk 

– testtömeg 

Változatos táplálkozás 

– megfelelõ 

tápanyagarányok – 

helyes táplálkozási 

ritmus – egészség 

Helytelen tápanyagarányok 

– 

betegség 

Az energia- és 

tápanyagszükségletet 

befolyásoló 

tényezõk 

felismerése. 

Az élelmiszerpiramis 


Ábrák megfigyelése, 

lényegkiemelés. 

A változatos 

és kiegyensúlyozott 

táplálkozás 

fontosságának 

indoklása. 


megértése. 



hibakeresés. 

: 

: 

: 

22. Jót, jól, 

egészségesen 

Az étkezési szokásokat 

befolyásoló 

tényezõk. 

Táplálkozási problémák 

régen és 

napjainkban. 

Étrend-összeállítás 

és ételkészítés az 

egészség tükrében. 

A mediterrán konyha 

jellegzetességei. 

táplálék, 

tápanyag, 

élelmiszer, 

energiaszükséglet 

: Természeti, 

társadalmi környezet 

– étkezési szokások. 

Helytelen tápanyagarányok 

– 

betegség. 

A megfelelõ étrend 

– egészségmegõrzés. 

Évszakok – a szervezet 

szükséglete, 

élelmiszerkínálat. 

Beszélgetés, 

tapasztalatok 

felelevenítése: 

étkezési szokások, 

a magyar 

és a mediterrán 

konyha jellemzõi. 

Étrendek öszszehasonlítása. 

Táblázatok 

elemzése. 

Feladatok értelmezése, 

problémamegoldás. 

Saját táplálkozási 

szokások 

elemzése. 

Ismeretek 

alkalmazása. 

: 

: 

14



23. A szájnyílástól 

a belekig 

24. A belek 

„alagútjain” 

Az emésztõrendszer 

részei, a tápcsatorna 

egymást követõ szakaszai 

a belekig. 

A szervek testbeli és 

szervrendszerbeli 

helye. 

A legfontosabb 

szervek felépítése és 

mûködése, a tápcsatornában 

lejátszódó 

folyamatok. 

A táplálék átalakulása 

a tápcsatorna 

egyes szakaszaiban. 

A bélcsatorna elhelyezkedése, 

szakaszai, 

a részek jellemzõi. 

A belekben lejátszódó 

folyamatok. 

A béltartalom minõségének 

és mennyiségének 

megváltozása. 

A máj helye és szerepe 

a szervezetben. 



szerv, 

szövet, 

nyálkahártya, 

emésztés, 

emésztõnedv 

tápanyag, 

salakanyag, 

széklet, 

emésztés, 

felszívódás 

: A rágás, nyelés, 

emésztés 

: A szervrendszer 

szerveinek 

egymásutánisága – 

a folyamatok viszszafordíthatatlansága 

A szervek felépítése 


Fogtípusok alakja – 

szerepük 

A táplálék felaprózódása 

– nagyobb 

felület – jobb emésztés 

Táplálék + emésztõnedv 

keveredése 

– emésztés hatékonysága 

Emésztõnedv (pl. 

gyomornedv) öszszetevõi 

– szerepük 

: Emésztés, felszívódás 

: A bélcsatorna 

hosszúsága – elhelyezkedése 

a hasüregben 

Folyamatos epetermelés, 

szakaszos 

táplálkozás – az epe 

tárolódása 

A zsírok aprózódása 

– könnyebb lebontás 



A bélmozgás sebessége 

– a béltartalom 

szervezetben töltött 

idõtartama 

Bélmozgások – 

tökéletesebb 

emésztés, 

felszívódás 

Viszonyfelismerés 

(részegész). 

A szervek 

szervezetbeni 

helyének 


A szervek 

szempontok 

szerinti jellemzése. 

Részfolyamatok 

elemzése, 

folyamatok 

összefüggõ 



magyarázata, 

bizonyítása 

példákkal. 

Azonosítás, 


megnevezés. 

„Tájékozódás” 

a hasüregben. 

Összehasonlítások 

(bélszakaszok, 

emésztõnedvek, 

mirigyek, 

folyamatok). 

A szervek 

szervrendszerként 

való 

együttmûködésének 

felismerése. 

Folyamatok, 

összefüggések 


A béltartalom 

változásának 

felismerése. 

Szakkifejezések 

helyes 

használata. 

Szortírozás, 

hasonlóságok, 

különbségek 

keresése. 

: 

: 

: emberi 

torzó és szervei, 

fog, fogtípusok, 

nyelv, fejmetszet 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: emberi 

torzó és szervei 

: 

: 

15



25. Az alkohol 

nyomában 

26. A légutak 

és a gázcsere 

27. A légzés 

és az 

egészség 

Az alkohol „útja” 


Az alkoholfogyasztás 

rövid távú következményei. 

Az alkohol hatását 

befolyásoló 

tényezõk. 

Az alkoholfüggõséghez 

vezetõ lépések, 

a betegség jellemzõi, 

kialakulásának 

megelõzése. 

Az alkohol egészségkárosítása. 

A légzés lényege, 

jelentõsége. 

A légzõrendszer 

egymást követõ részei, 

elhelyezkedésük 




A hangadás. 

A gázcsere fizikai és 

biológiai alapjai. 

légzés, 

légzõfelület, 

gázcsere, 


szerv, 

szövet, 

nyálkahártya 

A légzésben részt 

vevõ szervek, 

szerepük. 

A légzõmozgások, 

a be- és a kilégzés. 

A légzés megváltozása 

izommunka 

esetén. 

A rendszeres testedzés 

kedvezõ hatálégzés, 

légzõfelület, 

egészség, 

betegség 

: Az alkoholfüggõség 

kialakulása 

: A szervezetbe 

került alkohol 

mennyisége + 

egyéni sajátosságok 

– az alkohol hatása 

Alkoholszint emelkedése 

– a biológiai 

folyamatok és a magatartás 

megváltozása 

Alkoholizmus – a 

szervezet károsodása 

Alkoholkerülõ 

magatartás – 

egészségmegõrzés 

: A hangképzés 

és a gázcsere 

: Környezet – 

szervezet (pl. oxigén 

tartalmú légkör 

– oxigénes tápanyaglebontás) 


– mûködése (pl. 

porcvázú, nyitott 

légutak – akadálytalan 

levegõáramlás) 

Szervek egymást 

követõ sorrendje – 

folyamatok sorrendje 

Légzési gázok 

nyomáskülönbsége 

– gázcsere 

: A be- és kilégzés 

: A mellhártya 

elhelyezkedése, 

felépítése – szerepe. 

A rekeszizom helyzetváltozása 

– a 

mellüreg térfogat- 

Szöveg- és 

ábraértelmezés. 

Lényegkiemelés, 

ítéletalkotás, 


öszszehasonlítás. 

A döntéshozatali 

folyamat 

megismerése. 

Ittas és alkoholbeteg 

emberrel 

kapcsolatos 

viselkedési 

technikák elsajátítása 

szerepjáték 

keretében. 

Viszonyfelismerés, 

sorrend 

kialakítása, 

ábrázolás. 


(részegész). 

A szervek elhelyezkedésének 



Folyamatok, 



Szervrendszerek 


felismerése. 

Szortírozás, 

megnevezés, 

bizonyítás. 

Régi és új ismeretek 

szintetizálása. 

A légzés részfolyamatainak 

összekapcsolása. 

Szervrendszerek 

együtt 

mûködésének 

: 

: 

: 

: 

: 

: csontváz, 

emberi torzó, 

fejmetszet, 

gége, tüdõ 

: 

: 

: 

: 

: csontváz 

: 

: 

16



sa a 

légzõrendszerre. 

A légszennyezõ 

anyagok és a dohányzás 

hatása a 

légzõrendszerre. 

28. A vér A vérkeringési rendszer 

jellemzõi. 

A vér mennyisége, 

tulajdonságai, 

alkotórészei. 

A vérnedv összetétele, 

szerepe. 

A vérsejtek száma, 

tulajdonsága, keletkezési 

helye, feladata. 

Vércsoportok. 

A vérátömlesztés 

lehetõségei, 


29. A vérkeringés 

A szív elhelyezkedése, 

felépítése, részei. 

A szív mûködése. 

Az erek típusai, jellemzõi, 

szerepük. 

A vérnyomás, pulzus 

lényege, normálértékei 

felnõtt 

korban. 

A vérkör alkotórészei. 

A kis- és nagyvérkör 

útja a szervezetben. 

Anyagkicserélõdés 

a vér és a szervezet 

sejtjei, valamint 

a vér és a tüdõ léghólyagjai 

között. 

keringési 

rendszer, 

zárt keringési 

rendszer, 

belsõ védelmi 

vonal, 

antigén, 

ellenanyag 

szívciklus, 

verõér, 

gyûjtõér, 

hajszálér, 

vérnyomás, 

pulzus, 

vérkör, 

vérkeringés 

változása – nyomásváltozás 

Oksági össze- 

észrevétele. 

a tüdõben függések 

Nyomáskülönbség meglátása. 

– levegõáramlás – Rajzolvasás. 

nyomáskiegyenlítõdéállapítása, 

is- 

Sorrend meg- 

Izommunka – oxigénszükséglemeretalkalmazás, 

kiegészítés. 

Edzettség – a légzés 

gazdaságossága 

Légszennyezõ 

anyagok, dohányzás 

– betegségek 

: Az anyagszállítás, 

ellenanyagtermelés, 

véralvadás 

: A vörösvérsejtek 

felületnagysága 

– oxigénszállítás 

A falósejtek önálló 

mozgása – kórokozók 

felkutatása – 

kórokozók bekebelezése 

Ellenanyagtermelés 

– védelem 

A vércsoport 

antigénje, ellenanyag 

: A szívciklus 

szakaszai 

: A szív és az 

erek felépítése – 

mûködése 

A keringési szervek 

helye, felépítése – a 

szervezetben betöltött 

szerepe 

A zárt keringési 

rendszer 

jellemzõinek 


A véralkotók 



Folyamatok 

leírása, összefüggések 

felismerése. 

Csoportosítás, 

felismerés, kiegészítés, 

a 

sorrend megállapítása. 

A szív részeinek 


mûködésének 

elemzése. 

Értípusok 


A szervek 


megláttatása. 


magyarázata. 

A kis- és 

nagyvérkör 

útjának elemzése, 

szerepének 

magyarázata. 

Vérkörök rajzolása. 

: 

: 

: 

: 

: emberi 

torzó, szív 

: 

: 

: 

: 

: 

17



30. A nyirokkeringés 

és a védekezés 

31. Vérzések 

és vérzéscsillapítások 

A belsõ környezet 

létrejötte és szerepe. 

A nyirokrendszer 

felépítése és mûködése. 

Fertõzõ betegségek 

kialakulása. 

A szervezet külsõ és 

belsõ védekezõ 

rendszere. 

Az immunrendszer 

alkotórészei és szerepük. 

Az ellenanyagos és 

sejtes immunválasz 

lényege. 

A védettség formái. 

A védõoltások jelentõsége. 

A vérzés ellátásának 

általános szabályai. 

A hajszáleres, verõeres, 

gyûjtõeres vérzés 

jellemzõi, elsõsegély-nyújtási 

tennivalók. 

A vérátömlesztés 


(Vércsoportok) 

nyirokrendszer, 

nyirok, 

szövetnedv, 

kórokozók, 

fertõzés, 

fertõzõ 

betegség, 

külsõ és belsõ 

védelmi rendszer 

antigén, 

ellenanyag, 

immunrendszer, 

immunválasz, 

sejtes és ellenanyagos 

immunválasz, 

aktív és paszszív 

védõoltás 

külsõ és belsõ 

vérzés 

verõér, 

hajszálér, 

gyûjtõér, 

vérátömlesztés, 

fedõkötés, 

nyomókötés 

: A nyirokkeringés 

: A belsõ környezet 

viszonylagos 

állandósága – 

szabályozás 

A nyirok összetétele 

– útja a szervezetben 

: Fertõzés, a 

megfelelõ nyiroksejtek 

aktiválódása, 

immunválasz létrejötte 

: A falósejtek 

mozgékonysága – 

antigének felfedezése 

– bekebelezés 

– emésztés 

Antigén a felismerés 

– a nyiroksejtek 

osztódása – megfelelõ 

immunválasz 

Memóriasejt – védettség 

Védõoltás – a betegség 

megelõzése 

: Az erek felépítése 

– a vérzés 

módja – vérzéscsillapítás 

Vérátömlesztés – 

vércsoportok 

A vér- és nyirokkeringés 



mûködés öszszefüggésének 

felismerése, 

példákkal 

való illusztrálása. 

Analízis, 

szintézis mûveletének 

gyakorlása. 

Ábramagyarázat, 

a vérkörök 

rajzos ábrázolása. 

A védõvonalak 

felépítésének 

és mûködésének 

elemzése, 


Az oksági 


felismerése, 

magyarázata. 

Immunitás 

(aktív, paszszív) 


Felismerés, 

megnevezés, 

ábra- és szövegértelmezés. 

A vérzéstípusok 

felismerése, 

jellemzése. 

A vérzéscsillapítás 

tennivalóinak 

magyarázata, 

gyakorlása. 

Fogalmak, 


alkalmazása. 

Elkülönítés, 

jellemzés, 

megnevezés. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

kötszerek, 

elsõsegélynyújtási 

eszközök 

18



32. Vigyázz a 

szívedre! 

33. Nikotinstop! 

34. 

l 


vizsgálódások. 

A táplálkozás, 

a légzés 

és a keringés 

35. A kiválasztás 

A vérkeringési rendszer 

gyakori betegségeinek 

(szívinfarktus, 

érelmeszesedés, 

trombózis) 

jellemzõ tünetei és 

következményei. 

A szívinfarktus feltételeinek 

kialakulását 

elõsegítõ kockázati 

tényezõk okai, 

megelõzésük lehetõségei. 

A cigarettafüst károsító 

anyagai. 

A dohányzás okai és 

következményei. 

A legfontosabb elváltozások 

jellemzõi. 

A passzív dohányzás 

veszélyei. 

Tanácsok a dohányzás 

elkerülésére. 

A dohányfüst néhány 

károsító anyagának 

a vizsgálata. 

A kiválasztás lényege, 

a kiválasztórendszer 

szervei. 

A szervek száma, 

elhelyezkedése, felépítése, 

mûködése. 

A szûrlet és a vizelet 


szerv, 

szövet, 

kockázati 

tényezõ 

(rizikófaktor) 

függõség, 

passzív dohányzás 

kiválasztás, 

bomlástermék, 

szûrlet, 

vizelet, 

a vízháztartás 

egyensúlya 

: Szervi elváltozások 

– betegségek 

: A nikotin, a 

szén-monoxid mérgezõ 

hatása – szervezeti 

elváltozások 

Dohányzás – betegségek 

: Tápanyagtartalom 

– energiatartalom 

Az anyagok tulajdonságai 

– reagensek 

Be-, kilégzés – a 

mellkas kerülete, 

a szervezet állapota 

(nyugalom, munkavégzés) 

– a 

szívmûködés 

ritmusa 

: A vizelet kialakulása, 

elvezetése, 

tárolása, leadása 

: Nyomáskülönbség 

(hajszálerek 

– tok) – szûrés 

Egészségtelen 

életmód – kockázati 

tényezõk növekedése 

– betegség 

A betegség idõbeni 

felismerése – gyógyulás 

Betegségtünetek, 


felismerése, 

jellemzése, 

magyarázata. 

Megnevezés, 


elkülönítés. 

A dohányfüst 

mérgezõ anyagainak 

kimutatása, 

eredmények 

elemzése, 

magyarázata. 

„Mondj nemet 

a dohányzásra” 

megvitatása, 

példákkal 

történõ illusztrálása, 


Felsorolás, kiegészítés, 

megnevezés, 


Kísérletezés, 

a szakszerû 

eszköz- és 

mikroszkóphasználat 

gyakorlása. 


tapasztalatok 


Kémiai kölcsönhatások 

felismerése. 

Jegyzet-, rajzkészítés. 

A szervrendszer 

testbeni 

helyének 



(rész – 

egész). 

: 

: 


vizsgálatokhoz 

szükséges 

anyagok, eszközök 

: 


feladatok 

anyagai, eszközei 

: 

: 

: 

: 

: csontváz, 

torzó, vese 

19



36. Az 

anyagcsere 

37. 

38. 

39. 

n 

A szervezet 

anyagforgalma 

keletkezése. 

A kiválasztás és a 

belsõ környezet állandósága. 

A vízháztartás 

egyensúlya. 

A szervezet és a 

környezet kapcsolata, 

az anyag- és 

energiaforgalom. 

A sejtanyagcsere 

útjai. Az építõ és lebontó 

anyagcsere 

legfontosabb jellemzõi, 

jelentõségük, 

egymásrautaltságuk. 

Az anyagcsere és az 

energiaforgalom 

összefüggése. 

A táplálék összetevõi, 

a tápanyagok 

szerepe a szervezetben. 

Az egészséges táplálkozás 

ismérvei. 

Az emésztõ- és a 

légzõrendszer, valamint 

a keringési és 

a kiválasztórendszer 

felépítése, 

mûködése. 

A vér és a nyirok 

jellemzõi. 

A szervezet anyagés 

energiaforgalma, 

a sejtanyagcsere. 


légzés, 

anyagszállítás, 


anyag-, energiaforgalom, 

építõ és lebontó 

anyagcsere 

Az érgomolyagok 

száma – az átáramló 

vér mennyisége 

+ a szûrõfelület 

nagysága – a szûrlet 

mennyisége 

Elvezetõcsatornák 

+ hajszálerek – 

anyagáramlás 



Nyomásnövekedés 

– vizelet összetételének 

változása 

A szervezet állapota 

– a vizelet 

mennyisége 

: Építõ, lebontó 

anyagcsere 

: Táplálkozás – 

építõ folyamatok 

Légzés, kiválasztás 

– lebontó folyamatok 

Molekulaméret – 

energiatartalom – 

(energianyerés) 

Az anyagátalakítás 

iránya – az energiaváltozás 

iránya 

Az építõ, lebontó 

anyagcsere aránya – 

mennyiségi változások 

: A táplálkozás, 

légzés, anyagszállítás, 


sejtanyagcsere 

: A szövetek, 

szervek felépítésemûködése 

A szervek testbeni 

helye – a folyamatok 

sorrendje 

Életvitel – egészségi 

állapot 

Testedzés, helyes 

táplálkozás – betegségmegelõzés 

Szöveg- és 

ábraértelmezés. 

A folyamatok 

sorrendjének, 

egymásutániságának 

felismerése. 

Az ok-okozati 

kapcsolatok 


Felismerés, 

megnevezés, 


Környezet – 

szervezet elválaszthatatlanságának 


Az építõ és 

lebontó folyamatok 

öszszehasonlítása, 

egymásrautaltságuk 

felismerése. 


magyarázata. 

Szöveg-, ábraértelmezés. 


jellemzés. 

Szövetek, 

szervek felismerése, 

felépítésük, 

mûködésük 

jellemzése. 

Ok-okozati 


magyarázata. 

Szakkifejezések 

használata. 

Feladatmegoldás. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

az eddig 

használt eszközökbõl 

válogatva 

20

AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA 

ÉS AZ ÉRZÉKELÉS 


A tanulók 

– ismerjék az idegrendszer szervezõdését, fõ részeit: központi, környéki szerveit; helyüket és 

felépítésüket, 

– értsék az ingerület keletkezésének, vezetésének és átadásának menetét, 

– legyenek képesek – az idegélettani folyamatoknál – a fizikai, kémiai ismereteiket alkalmazni, 

– tudják a reflexív részeit, a feltétlen és a feltételes reflexek hasonlóságait és különbségeit, 

– ismerjék a szabályozás alapelveit, 

– tudják, hogy az akaratlagos mûködések szabályozását az agykéreg végzi, 

– ismerjék a hormonális szabályozást végzõ mirigyek mûködését, 

– lássák a hormonális és az idegi szabályozás különbségeit, 

– értsék a szabályozás szerepét az alkalmazkodásban és a belsõ környezet viszonylagos állandóságának 

fenntartásában, 

– ismerjék az érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékelési folyamatokat, 

– legyenek képesek az érzékszervi csalódások felismerésére, 

– ismerjék az élvezeti és kábítószerek káros élettani hatását, s tudjanak ezek csábításainak 

ellenállni, 

– törekedjenek pszichés egészségük megõrzésére, 

– ismerjék Pavlov munkásságának lényegét. 


Természetismeret 6.: Fény, optikai eszközök, a szem. 

Biológia és egészségtan 8.: Az emberi test szervezõdési szintjei: idegsejt, idegszövet, szerv, 

szervrendszer. 

Fizika 7.: Elektrosztatikai alapjelenségek; feszültség. 

Háztartástan 8.: Napirend, hetirend. 



40. Az idegsejtek 

felépítése 

és 

mûködése 

Az ingerlékenység 

alapvetõ életjelenség. 

Az idegrendszer 

alapegysége az 

idegsejt, részei, mûködése. 

Nyugalmi és ingerületi 

állapot, 

az ingerület vezetése, 

átadása. 

inger, 

ingerület, 

ingerlékenység, 

idegrost 

: Az ingerület 

keletkezése, vezetése 

és átadása 

: Az idegsejt 

alakja, felépítése – 

mûködése 

Az ionösszetétel 

változása – feszültségváltozás 

Az idegsejt 

mikroszkópos 

vizsgálata. 

A nyúlványok 

különbségeinek 


A nyugalmi és 

az ingerületi 

állapot modellezése. 

: 

: 

: 

: 

21



22 

41. Az idegi 

szabályozás 

elemei 

42. A szem és 

a látás 

43. A hallás 

és az 

egyensúlyérzékelés 

Az idegsejtek típusai: 

érzõ, mozgató, 

átkapcsoló. 

Idegi szervezõdés. 

Az idegszövet alkotói, 

és jelentõségük. 

A központi és környéki 

idegrendszer 

szervei. 

Az idegek csoportosítása 

(érzõ, mozgató, 

kevert). 

Az érzékszervek 

felépítése és mûködése. 

A szem felépítése és 

védõkészülékei. 

A szem alkalmazkodása 

a változó 

fényviszonyokhoz 

és a tárgyak távolságához. 

A térlátás okai. 

Az agy szerepe a 

látás folyamatában. 

A külsõ, a középsõ 

és a belsõ fül részei, 

szerepük a hallás 

folyamatában. 

A csiga és a félkörös 

ívjáratok szerkezete, 

mûködése. 

A fülkürt 


Hallás és egyensúlyérzékelés. 

szervezõdési 

szintek, 

dúcok, 

idegek, 

idegpálya, 

receptor, 

érzékszerv, 

érzékelés 

érzékszerv, 

érzékelés, 

érzõideg, 

receptor 

érzékszerv, 

érzékelés, 

érzõideg 

Magas energiaigény 

– raktározásra 

képtelen sejt – 

állandó vérellátás 

: Az érzékelés 

: Gliasejtek – 

velõshüvely 

Hajszálérhálózat – 

táplálás 

Kötõ- és támasztószövetek 

– védelem 

Az ingerek sokfélesége 

– a receptorok 

változatossága 

: A látás 

: Áttetszõ alkotók, 

fénytörõ közegek 

– fényáteresztés, 

fókuszálás 

A tárgyak távolsága 

– a lencse domborúsága 

– képélesség 

Fénymennyiség – a 

pupilla tágassága 

A receptorsejtek 

száma, helye – 

képalkotás 

Binokuláris látás – 

térérzékelés 

: A hallás, 

egyensúlyérzékelés 

: A hallószerv 

szerkezete – mûködése 

Folyadék elmozdulása 

– ingerület 

keletkezése a receptorsejtekben 

Fülkürt – nyomáskiegyenlítõdés 


feltárása. 

Elemzés, általánosítás, 


Megnevezés 

felismerés, 

ábrázolás. 



szerveinek 


A szerkezeti 

felépítés és 

mûködés öszszefüggéseinek 

feltárása. 

Folyamatábra 

készítése. 


általánosítás. 

Felismerés, 

megnevezés. 

A szem szerkezeti 

felépítésének 


Az ideghártya 

mikroszkópos 

vizsgálata. 

Vázlatkészítés. 


feltárása, indoklás, 

magyarázat. 

Következtetés. 

felismerés, 

megnevezés, 

ábrázolás. 



feltárása, magyarázata. 

Bizonyítás, 

következtetés. 

Felismerés, 

megnevezés, 


: 

: 

: 

: 

: 

: agyvelõ, 

gerincvelõ 

: 

: 

: 

: 

mikroszkóp 

: szem 

: 

: 

: 

: 

: 

: fül 

:



44. A nyelv, 

az orr és a 

bõr mint 

érzékszervek 

45. Megfigyelések, 

vizsgálódások: 

Az 

érzékelés 

46. Az idegrendszer 

felépítése 

és mûködése 

Vegyi érzékszervek: 

nyelv, orr. 

Receptoraik ingere, 

helyük, csoportosulásuk 

(szaglóhám, 

ízlelõszemölcsök, 

ízlelõbimbó). 

A bõr a nyomás-, 

hõ- és fájdalomérzékelés 

szerve. 

A gerincvelõ és az 

agyvelõ részeinek 

(agytörzs, kisagy, 

köztiagy, nagyagy) 

helye, szerkezete és 

mûködése. 

Agy- és gerincvelõidegek. 

érzékszerv, 

érzékelés, 

érzõideg, 

receptor, 

idegvégzõdés 

dúcok, 

idegek, 

fehérállomány, 

szürkeállomány, 

agykéreg 

: A szaglás, 

ízérzékelés, hõ-, 

nyomás- és fájdalomérzékelés 

: A receptor 

alakja, helye – ingerfelvétel 

Az inger információtartalma 

– jelentõsége 

Szaglás – ízérzékelés 

– táplálkozás 

: Az agyvelõ, a 

gerincvelõ szerkezete 


Agytekervények – 

nagy felület – az 

idegsejtek száma 

Érzékszerv – érzõközpont 

– érzet 

Mozgatóközpont – 

akaratlagos mozgás 

Az agykéreg felépítése 

– gondolkodás, 

alkotó tevékenység 


Vegyi érzékszervek 


és különbségeinek 

megállapítása. 

Érzékelési 

folyamatok 


elemzése, 

magyarázata. 



Felismerés, 

megnevezés, 

hibakutatás. 

: 

: 

: 

: 

: nyelv 


kiválasztott 

a megoldásra 

A vizsgálódási 

sorrend be- 

anyagai és 

feladatok 

tartása. eszközei 


megoldás. 

A vizsgálódás 


értelmezése, 

következtetések 

megfogalmazása, 

rögzítése. 

Jegyzõkönyv 

készítése. 


A központi és 

a környéki 

idegrendszer 


Az agyvelõ 

és a gerincvelõ 


és 


megállapítása. 

Az idegek 

csoportosítása. 


feltárása. 

Rendszerezés, 

felismerés, 

megnevezés. 

: 

: 

: 

: 

: agyvelõ, 

gerincvelõ 

: 

: 

23



47. A vegetatív 

idegrendszer 

48. A velünk 

született 

reflexek 

49. A tanult 

reflexek 

Az agymûködés 

rejtelmei 

(Olvasmány) 

A vegetatív idegrendszer 

felépítése ideg, 

dúc, 

és mûködése. agykéreg, 

A szervek kettõs lebontó 

beidegzése. anyagcsere, 

A szimpatikus és paraszimpatikus 

hatás. 

építõ anyagcsere 

A reflexív részei, 

helyük a fájdalomés 

a vegetatív 

reflexeknél. 

A feltétlen reflexek 

közös jellemzõi. 

A feltételes reflex 

kialakulása, idegrendszeri 

alapja. 

A feltételes reflexek 

jellemzõi, jelentõségük. 

Pavlov munkássága. 

Az emberi tevékenység 

hajtóerõi és 

az érzelmek. 

A megismerés formái, 

a nyelv és a 

gondolkodás, figyelem 

és emlékezés. 

A limbikus rendszer 

és a homloklebeny 

szerepe. 

Az alvás jelentõsége. 

reflex, 

inger, 

receptor, 

ingerület, 

érzet 

reflex, 

érzékelés 

: Szimpatikus 

hatás – a szervezet 

erõinek mozgósítása 

Paraszimpatikus hatás 

– a szervezet erõinek 

tartalékolása 

Kettõs beidegzés – 

a szervezet alkalmazkodása 

Tudat – a belsõ 

szervek mûködése 

: A fájdalomreflex, 

gyomor mûködését 

szabályozó 

reflex 

: Károsító hatások 

– védekezõ 

reflex 

Vegetatív reflex – 

belsõ környezet állandósága 

A reflexközpont 

helye – az ingerület 

tudatosulása 

: A nyálelválasztás 

feltétlen 

reflexe, látás, ingertársítás, 

a feltételes 

reflex 

: A feltétlen 

reflex – érzékelés – 

feltételes reflex 

Környezet – feltételes 

reflex 

Tapasztalatok – tanulás 

A szimpatikus, 

paraszimpatikus 

túlsúly 

elemzése 

az egyes életszituációkban. 

Logikai sorok 

összeállítása. 


magyarázata. 

Felismerés, 

megnevezés, 



A fájdalomés 

vegetatív 

reflexek öszszehasonlítása. 

Analízis, szintézis, 



magyarázata, 


Reflexív ábrázolása, 

felismerés, 

megnevezés. 

Kiselõadás: 

Pavlov élete és 

munkássága. 


A feltétlen és 

feltételes reflexek 


Következtetés. 

Idegrendszeri 

alapismeretek 

alkalmazása. 

Ábrázolás, 



idegi mûködés 

Tanulás – emlékezés 

A nyelv – gondolkodás 

Pihenés – idegrendszeri 

mûködés 

Idegrendszer – személyiség 

Szövegértelmezés, 

válogató 

és kritikai 

olvasás. 

Az ember és 

az állat hasonlóságai, 

különbségei. 

Önismereti 

játékok. 

Vélemények 

megvitatása, 


bizonyítás, 

cáfolat. 

: 

: 

: 

: szív 

: 

: 

: 

: 

: 

: gerincvelõi 

reflex 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

24



50. Mondj 

nemet a 

drogokra! 

51. A hormonrendszer 

52. A szabályozórendszerek 

összehangolt 

mûködése 

A lágy és kemény 

drogok legismertebb 

fajtái, hatásuk az 

ember szervezetére, 

személyiségére. 

A megelõzés módjai. 

A belsõ elválasztású 

mirigyek és hormonok 

sajátosságai. 

Az agyalapi mirigy, 

pajzsmirigy és ivarmirigyek 

testbeni 

helye, jellemzõ hormonjaik, 

hatásuk. 

A leggyakoribb 

hormonális rendellenességek 

okai, tünetei. 

A hasnyálmirigy és 

a mellékvese testbeni 

helye, jellemzõ 

hormonjaik és hatásuk. 

A cukorbetegség 

oka, tünetei, kezelése. 

Az idegrendszer és 

a hormonrendszer 

összjátéka vészhelyzetben. 

A szabályozás alapelvei. 

belsõ elválasztású 

mirigyek 

belsõ elválasztású 

mirigy 

: A pajzsmirigy 

hormontermelésének 

szabályozása 

visszajelentéses 

körfolyamattal 

: Idegrendszer – 

hormonrendszer 

Hormon – hormonhatás 

Csökkent vagy fokozott 

hormontermelés 

– elváltozások 

: Vészreakció, 

az életfolyamatok 


: Idegrendszer – 

hormonrendszer 

Környezeti hatások 

– idegrendszer, 

Adrenalin – szimpatikus 

idegrendszer 

– a teljesítõképesség 

fokozása 

Tartós stressz – a 

szervezet károsodása 


drogfogyasztás – 

a szervezet egészsége 

Drogfogyasztás – 

személyiségtorzulás 

– bûnözés 

Drogkereskedelem 

– egyéni és társadalmi 

veszélyessége 

Szövegértelmezés, 

válogató 

és kritikai 

olvasás. 

Vélemények, 

esetek megvitatása. 

Következtetés, 

bizonyítás, cáfolás. 

Csoportosítás, 


Drogellenes 

kiállítás szervezése. 

A drogambulancia 

munkájának 

megismerése. 


Belsõ elválasztású 

mirigyek 

felismerése, 

jellemzése. 

Analízis, 

szintézis, szabályalkotás. 

Az idegi és 

hormonális 

hatás összehasonlítása. 


és a hormonrendszer 


feltárása, 



A belsõ elválasztású 

mirigyek 

rendszerezése. 

Stresszhelyzet 

elemzése. 


magyarázata, 


A tartós stressz 

elkerülésének 

módjai – beszélgetés, 

vita. 


megnevezés. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: agyvelõ 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

25



53. 

54. 

Az életfolyamatok 


és az 

érzékelés 

Az idegrendszer, a 

hormonrendszer és 

az érzékszervek 

szerkezete és mûködése, 

szerepe a szabályozás 

folyamatában. 

: A szervek felépítése, 

testbeni 


A szervezet egészsége 

– életmód 

A szervek 

felismerése, 

jellemzése, 


Az oksági öszszefüggések 

magyarázata, 

példákkal való 


Ábrázolás, 


indoklás. 

: 

: 

A SZAPORODÁS ÉS AZ EGYEDFEJLÕDÉS 


A tanulók 

– ismerjék a férfi és a nõi szaporító szervrendszer részeit, felépítését, 

– értsék a szabályozó és a szaporító szervrendszer mûködésének kapcsolatát, 

– tudják, miben hasonlít és miben különbözik a két nem szaporító szervrendszerének mûködése, 

– ismerjék fel a másodlagos nemi bélyegeket a nõi és a férfi szervezetben, 

– lássák a nemi élet jelentõségét az ember életében, s alakuljon ki bennük megfelelõ felelõsségtudat, 

– lássák a túl korai nemi élet veszélyeit, 

– tudják, miként lehet elkerülni a leggyakoribb nemi úton terjedõ betegségeket, 

– sajátítsák el a személyi szexuális higiéné ismereteit, szokásait, 

– ismerjék az emberi élet méhen belüli és kívüli szakaszait, jellemzõit, 

– ismerjék az egyes egyedfejlõdési szakaszokat, kiemelten a magzati élet fejlõdését károsan 

befolyásoló környezeti és életmódbeli hatásokat, 

– alakuljon ki bennük megfelelõ empátia a segítségre szoruló korosztályok (gyerekek, öregek) 

iránt, 

– értsék a mennyiségi (növekedés) és a minõségi (fejlõdés) változások különbségét, 

– ismerjék Semmelweis Ignác munkásságának lényegét, 

– lássák a földi élet fenyegetettségét, a környezetvédelem szükségességét, 

– legyenek aktív részesei környezetvédelmi programoknak, 

– tudják a környezet, az életvitel és a szervezet közötti összefüggéseket, 

– ismerjék a férfi és a nõi szerepeket, azok kialakulásának folyamatát, valamint helyesen értékeljék 

a két nem közötti különbségeket, 

– értsék a személyiség és az önazonosság fogalmait, valamint a reális énkép jelentõségét és 

kialakításának lehetõségeit, 

– megtapasztalják az önismeret jelentõségét, és kialakításának néhány lehetséges útját, 

– fejlõdjön empátiás készségük saját korosztályuk és szüleik irányában is, 

– ismerjék fel saját igényeiket, és azokat igyekezzenek építõ és hatékony módon kifejezni, 

26

– lássák, hogy felnövekedve tetteikért felelõsséget kell, hogy vállaljanak, és számoljanak 

tetteik következményeivel, 

– lássák az elfogadás iránti igény, az irigység és bûntudatkeltés veszélyeit, 

– tudják, hogyan alkalmazkodjanak a hatékony kommunikáció eszközeit kapcsolataik alakításában, 

– sajátítsák el az önérvényesítõ viselkedés és a konfliktusmegoldás hatékony módját, 

– ismerjék fel, hogy személyiségükön és kapcsolataik tudatosan alakíthatnak, 

– ismerjék fel a serdülõkor depresszió jeleit. 


Természetismeret 6.: A serdülõk szaporító szerveinek felépítése és mûködése; a szexuális 

személyi higiéné alapelemei; az emberi élet szakaszai; a kamaszkor és a második gyermekkor 

jellemzõi. 

Biológia és egészségtan 8.: Hormonális szabályozás, belsõ elválasztású mirigyek. 

Emberismeret 8.: Empátia, tolerancia; az életkorok jellemzõi. 



55. A férfi Az önfenntartó, fajfenntartó 

életjelenségek 

lényege. 

Az elsõdleges, másodlagos 

nemi jellegek 

ismérvei. 

A férfi külsõ és belsõ 

nemi szerveinek, 

valamint a hímivarsejtnek 

a felépítése, 

mûködése. 

A férfias testalkat 

jellemzõi. 

Egészségügyi tudnivalók. 

56. A nõ A nõi szervezet szaporodásban 

betöltött 

szerepe. 

A nõi nemi szervek 

helye, felépítése, 

mûködése. 

A nõi nemi ciklus 

folyamata. 

A nõies testalkat, 

hang ismérvei. 

Higiénés tudni- és 

tennivalók. 

szaporodás, 

ivaros szaporodás, 

megtermékenyítés, 

magömlés, 

ondó, 

hormon, 

elsõdleges, 

másodlagos 

nemi jelleg 


menstruáció, 

elsõdleges nõi 

nemi jellegek, 

másodlagos 

nõi nemi jellegek, 

hormon 

: Megtermékenyülés, 

nemi érés 

: A szaporító 

szervek helye – felépítése 

– funkciója 

Hímivarsejt szerkezete 

– mozgása 

Nemi hormonok 

termelõdése – nemi 

szervek normális 

fejlõdése, mûködése 

– férfias testalkat, 

hang 

: A nemi érés, 

nõi nemi ciklus 

: A nõi szaporító 

szervek helye – 

funkciója 

Serkentõhormon – 

a petefészek és méh 

szakaszos változásai 

Nemi hormonok 

termelõdése – a 

nemi szervek normális 

fejlõdése és 

mûködése – má- 

A szaporító 

szervek felépítésének 


mûködésük 

jellemzése. 

Szerv – szervrendszer 

viszonyának 

felismertetése. 

Nemi jellegek 



felismerése, 

magyarázata. 

Elemzés, 

általánosítás, 


Megnevezés, 

felismerés, kiegészítés. 

A szaporítószervek 

jellemzése, 

felépítésük 

és 

mûködésük 

összefüggései 

nek felismerése, 


A férfi és nõi 

nemi szervek 

közti párhuzamosság 

felismerése. 

Az ismeretek 

: 

: 

: 

: 

: 

27



57. Nõi és férfi 

szerepek, 

tulajdonságok 

58. A szexualitás 

59. Nemi úton 

terjedõ 

betegségek 

A nemi szerepek és 

nemi azonosságtudat 

kialakulásának 

módja, jelentõsége. 

A két nem eltérõ 

tulajdonságai. 

Ki a jobb? 

A szexualitás szerepe 

az ember életében. 

Az önkielégítés szerepe. 

A szerelem mint az 

egymás iránti szeretet, 

tisztelet, felelõsségvállalás 

kiteljesedése. 

A testi és lelki érettség 

egyensúlyának 

fontossága. 

A mûvi vetélés veszélyei. 

A fogamzásgátló 

módszerek elõnyei, 

veszélyei. 

Az AIDS és az 

egyéb nemi úton 

terjedõ betegségek 

kórokozója, tünetei, 

következményei, 

megelõzése. 

A HIV fertõzés forrása, 

terjedése. 

biológiai nem, 

pszichológia, 

pszichológiai 

nem, 

pszichológiai 

tulajdonságok, 

nemi szerepek, 

nemi azonosságtudat 

szexualitás, 

abortusz, 

fogamzásgátlás 

nemi úton 

terjedõ betegségek 

sodlagos nemi jellegek 

kialakulása 

Menstruáció – fokozott 

higiéné 

: Nemi szerepek 

és azonosságtudat 

kialakulása. 

: Testi fejlettség 

– érzelmi, szellemi 

fejlettség 

A mûvi vetélés 

ideje – anya személyi 

felelõssége 

A fogamzásgátló 

módszerek használata 

– az egyén veszélyeztetettsége 

: A HIV szervezetbe 

jutása – a tünetek 

megjelenése 

Tartós párkapcsolat, 

gumióvszer – a 

nemi úton terjedõ 

betegségek megelõzése 

Megfelelõ gyógykezelés 

– gyógyulás 

alkalmazása, 

vonalas ábrázolása. 

Megnevezés, 

jellemzés, ábrakiegészítés. 

: Szülõi viselkedés 

– gyermeki 

nemi szerepek és 

viselkedés. 

Szilárd nemi azonosságtudat 

– magabiztosabb 

személyiség. 

A nemek eltérõ tulajdonságai 

– más 

területeken hasznosíthatják 

a képességeiket. 

Tulajdonságok 

gyûjtése, 

megbeszélés a 

társakkal, vélemények 


Saját tapasztalatok 

felidézése, 

tudatosítása 

rendszerezés 

segítésével. 

A nõi és férfi 

szexualitás 


felismertetése. 




megbeszélése, 

példákkal 

történõ 


Véleménykülönbségek 

megvitatása. 

Felismerés, 


meghatározás. 

Nemi úton 

terjedõ betegségekkel 

kapcsolatos 

ismeretek 

átadása, 

megvitatása. 

A megelõzés 

lehetséges 

módjainak a 

megbeszélése. 


felismerése. 

Hiedelmek, téves 

ismeretek 

korrigálása. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

Egészségügyi 

kiadványok. 

28



60. A fogamzás 

61. A megtermékenyítéstõl 

a 

születésig 

62. A születéstõl 

a halálig 

A megtermékenyítés 

feltételei. 

Az emberi egyedfejlõdés 

méhen belüli 

szakaszai és jellemzõi. 

A méhen belüli élet 

mennyiségi és minõségi 

változásai. 

A méhlepény és a 

magzatvíz szerepe. 

A szülés fõbb mozzanatai. 

A méhen kívüli élet 

fõbb szakaszainak 

(újszülöttkor, csecsemõkor, 

kisgyermekkor, 

gyermekkor, 

serdülõkor, ifjúkor, 

felnõttkor, 

öregkor) idõtartama, 

az egyed testi és 

szellemi fejlõdésének 

jellemzõi. 

Az emberi szervezet 

szerkezeti és mûködésbeni 

változásai. 

Ivarsejtek (nõi, hím) 

száma, érése. 

A megtermékenyítés 

módja. 

Ikerterhesség: egyés 

többpetéjû ikrek 

kialakulása. 

A nõi meddõség 

okai. 

Mesterséges megtermékenyítés. 


meddõség, 

méhen kívüli 

terhesség 

zigóta, 

fejlõdés, 

egyedfejlõdés, 

növekedés, 

terhesség 

nemi érés, 

klimax, 


növekedés, 

fejlõdés 

: Megtermékenyülés, 


növekedés, 

fejlõdés, szülés 

: Mennyiségi 

változás – minõségi 

változás 

Magzatvíz – védelem, 

szülés 

A köldökzsinóron 

keresztüli táplálkozás 

– a magzat veszélyeztetettsége 

(gyógyszer, alkohol, 

nikotin) 

: Egyedfejlõdés 

a születéstõl a halálig 

: Az egyes életszakaszok 

szervezeti 

változásai – a 

testarányok, életfolyamatok, 

szellemi 

tevékenység megváltozása 

Testi, szellemi változás 

– a magatar- 

: A megtermékenyített 

petesejtek 

száma – ikerterhesség 

Meddõség – korábbi 

abortusz, gyulladás 


magyarázata, 


Az ikerterhesség 

jellemzõinek 


A meddõség és 

az abortusz 

közti kapcsolat 

felismerése. 

Elkülönítés, 

megnevezés, 

sorrendmegállapítása. 

Az osztódás 

fázisainak 


A mennyiségi 

és minõségi 

változások elkülönítése. 

A magzat elhelyezkedésének, 

védelmének, 

táplálkozásának 

megismerése. 

A feltárt öszszefüggések 

magyarázata, 


Képelemzés, a 

barázdálódás 

folyamatának 

ábrázolása. 

Az életszakaszok 

elkülönítése, 

jellemzõik 


öszszehasonlítása. 


magyarázata. 

megértése, 

példákkal 

történõ bizonyítása. 

Az életkorhoz 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

29



63. Milyennek 

látom 

magam? 

64. Hogyan 

látjuk 

egymást? 

A személyiség és az 

önazonosság. 

Az énkép és az 

énideál. 

A serdülõk énképe. 

A reális énkép jelentõsége. 

Mások véleménye 

rólam. 

A kamaszok véleménye 

másokról. 

Irigység és bûntudatkeltés. 

személyiség, 

önazonosság, 

énkép, 

énideál 

empátia 

tás megváltozása 

: A személyiség 

fejlõdése egész 

életen át tartó folyamat. 

: Az énkép – 

énideál távolsága 

önmagunk fejlesztésére, 

megváltoztatására 

motivál 

: Önmagunk 

megismerésében 

segít mások véleménye 

Elhamarkodott véleményalkotás 

– 

hamis ítélet másokról 

Empátiával jobban 

megismerhetünk 

másokat 

Elfogadás iránti 

igény – másoknak 

való kiszolgáltatottság 

illõ magatartás 

fontosságának 

a felismerése. 

Megnevezés, 


jellemzés. 

Önismereti 

gyakorlatok. 

Önjellemzés 

szóban és tulajdonságlista 

segítségével. 

Csoportos 

megbeszélés. 

Énkép és 

énideál összehasonlítása. 

Önértékelés. 

Mondatbefejezés. 

Önkifejezés 

szimbólum 

alkotásával. 

Társ jellemzése 

szimbólumalkotással. 

Páros megbeszélés. 

A társtól kapott 

jellemzés 

feldolgozása 

(tulajdonságlista 

segítségével). 


mélyebb 

feldolgozása 

saját tapasztalatok 

tudatosításával. 

Felkészülés 

veszélyes 

helyzetek kezelésére. 

Szerepjáték, 

csoportos 


Empátiafejlesztõ 

feladatok. 

: 

: 

: 

: 

30



65. A hatékony 

kommuni 

káció 

66. Serdülõkori 

problémák 

és 

megoldásaik 

67. Kamaszok, 

kapcsolatok 

és kockázatok 

Mi a kommunikáció 

és hogyan mûködik? 

A kommunikáció 


A jó üzenetküldõ. 

A jó üzenetfogadó. 

Viselkedésmódok 

nehéz helyzetekben. 

Lelki és szellemi 

fejlõdés serdülõkorban. 

Konfliktusok családtagokkal 

és másokkal. 

A konfliktusok kezelése. 

Másokkal való kapcsolataink 

jelentõsége 

(szerepek tanulása, 

önismeret, 

kommunikáció). 

Önmagunk és mások 

elfogadása. 

A kockázatok felismerése 

a kapcsolatokban. 

A kockázatok elkerülésének 

módjai. 

A kapcsolatok védõhálója. 

kommunikáció, 

adó, 

vevõ, 

csatorna, 

üzenet, 

félreértés, 

alárendelõdõ 

viselkedés, 

agresszív viselkedés, 

önérvényesítõ 

viselkedés 

Önérvényesítõ 

viselkedés – 

ismétlés! 

serdülõkori 

depresszió 

: Kommunikáció 

: A lelki fejlõdés 

folyamatai, jelentõsége 

A szellemi fejlõdés 

(ki/át)alakulása. 

Konfliktusmegoldás: 

mindkét félnek 

megfelelõ megoldás 

keresése 

: Sok területen 

változások a kamasz 

életében – bizonytalanságérzés, 

problémák 

„Megváltozott gyerek” 

– értetlen 

szülõk 

Családi szabályok – 

a serdülõ szabadságvágya 

: Igazi barátok – 

tiszteletben tartják 

egymás igényeit 

Barátok közötti feloldódás, 

elfogadás 

iránti vágy vagy 

feltûnési vágy – veszélyes, 

meggondolatlan 

cselekedetek 

Kölcsönös megértésen 

és odafigyelésen 

alapuló kapcsolatok 

– megóvnak a kockázatoktól 

: A beszéd és az 

azt kísérõ jelzések 

pontossága – üzenet 

célbaérkezése 

megértése 

Nem hatékony 

kommunikáció – 

félreértés – konfliktus 

Hatékony kommunikáció 

– jól mûködõ 

emberi kapcsolatok 

Kommunikációs 

játékok. 

Csoportos 


Önismereti 

gyakorlat. 


konfliktushelyzetek 

kezelésére 

a lehetséges 

viselkedésformák 


Felkészülés a 

konfliktuskezelésre 

konkrét 

élethelyzetek 

rendszerezésével, 

empátiás gyakorlattal. 

Imaginációs 

(képzeleti) 

gyakorlat 

problémamegoldó 

képesség 

fejlesztésére. 

Problémamegoldás. 


veszélyes 

helyzetek kezelésére. 

Szerepjáték. 

Önérvényesítõ 

viselkedés 

fejlesztése 

problémamegoldással, 

okozati összefüggések 


Empátiafejlesztõ 

gyakorlat, 

kommunikációs 

játék 

páros megbeszéléssel. 

: 

: 

: 

: 

: 

: 

31



68. Felelõs 

vagy a jövõért! 

69. 

70. 

n 

71 

72. 

73. 

74. 

A szaporodás 

és 

az egyedfejlõdés 

Év végi 

ismétlés 

A Föld globális 

problémái és következményei. 

A környezetvédelem 

jogi, gazdasági eszközei 

és fontossága. 

Az ember személyes 

felelõssége a környezetvédelemben. 

A hím és a nõi szaporító 

szervek felépítése 


Másodlagos nemi 

jellegek a nõi és férfi 

szervezetben. 

A szexualitás 

lényege. 

Az emberi egyedfejlõdés 

szakaszai 

a megtermékenyítéstõl 

a halálig. 

A földi élet feltételeinek 

romlása és 

ennek megelõzése. 

Az emberi test felépítése. 

A bõr és a 

mozgásszervrendszer. 

A szervezet anyagforgalma. 

Az életfolyamatok 

szabályozása és az 

érzékelés. 

A szaporodás és az 

egyedfejlõdés. 

A személyiség alakulása 

serdülõkorban. 

Viselkedésmódok 

nehéz helyzetekben. 

A föld eltartóképessége 

– népességrobbanás 

– éhínség 

Pazarló gazdálkodás 

– anyag- és 

energiaválság 

Környezetszennyezés 

– civilizációs 

ártalmak 

Környezetszennyezés 

– környezetvédelem 

: A szervek felépítése 


A szervrendszer 

egészsége – életmód 

Az egyedfejlõdés 

mennyiségi, minõségi 

változásai – az 

életszakaszok jellemzõi 

Születésszabályozás 

– fogamzásgátló 

módszerek 

Fogyasztói társadalom 

– anyag- és 

energiaválság – 

környezetszennyezés. 

Hatékony kommunikáció 

– egészséges 

kapcsolatok – 

egészséges személyiségfejlõdés. 

Környezeti 

károk, természeti 

értékek 

felismerése a 

közvetlen 

környezetben. 

Vita. 


felismerése, 

következtetés. 

Kiselõadás. 

Kiállítás szervezése. 

Szervek, életszakaszok 

felismerése, 

jellemzése, 


Párhuzamosság 

felismerése 

a nõi és férfi 

nemi szervek 

mûködésében. 


magyarázata, 


A fogamzásgátlás 

szerepének 

megláttatása. 

Újságok. 

Természetvédelmi, 

környezetvédelmi 

kiadványok. 

32

TANMENET - Mozaik KiadÃ³

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?