Képek egytől százig a 100 éves Tatabányai Erőműről

KÉPEK EGYTŐL SZÁZIG
A 100 ÉVES TATABÁNYAI ERŐMŰRŐL

írták és szerkesztették:
BOLYÁN LÁSZLÓ
CSICS GYULA
KÁLDY LAJOS
VÁNDORFI FERENC
A képeket a Tatabányai Múzeum és a Vértesi Erőmű Rt. Tatabányai Erőműigazgatóság
anyagából válogatták. Az 1994-98 között készült felvételeket Dallos István és Szamódy
Zsolt készítették.
Kiadja a Vértesi Erőmű Rt.
ISBN 963 03 6264 3
Készült: az Alfadat-Press Nyomdaipari Kft-ben, Tatabánya
Felelős vezető: Lévai Ferenc

Képek egytől százig a 100
éves Tatabányai Erőműről
A Tatabányai Erőmű története a tatabányai bányászkodás történetével egyidős. A Magyar
Általános Kőszénbánya Részvénytársulat az itt talált hatalmas szénvagyont jelentőségének
megfelelően kezelte, a kor legjobb műszaki tudását állította a kitermelés szolgálatába.
Az elektromos erő alkalmazása a bányák szellőztetésében, a szállításban és a vízemelésben
úttörő vállalkozásnak számított. A "központi villamos áramfejlesztő telep" kazánháza,
gépháza és kéménye 1898 márciusára készült el. Az áramtermelés júniusban indult.
Az idők során a telephelyen az igények növekedésével többszörös bővítéssel három,
egymástól többé-kevésbé elkülöníthető erőmű létesült mindig az adott kornak megfelelő
műszaki színvonalon. Az erőmű mai feladata a város lakásainak távfűtési hőenergiával való
ellátása.
Ez a kiadvány része annak a tisztelgésnek, amely a százéves jubileumi megemlékezés
eseménysorozatában öltött testet az idei esztendőben. Jellegéből adódóan szűk körhöz szól:
az erőműben dolgozók és a Tatabányán élők körében tarthat számot érdeklődésre. Nem
történeti kiadvány, csupán része (lehet) az ipar- és településtörténetnek. A képek és feliratok
is csupán villanások, a személyes emlékek felidézésére alkalmasak.
Célunk mindössze ennyi volt, felidézni és megőrizni a száz év emlékét.
A szerzők

Régi képek

1. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat első kőközpontja 1898 táján

2. Az ún. "öreg gépház" és az első bővítés látképe 1908-ból

3. Az új villamos központ épületeiben korszerű BW-kazánok és Parsons gőzturbinák
üzemeltek (1908-as felvétel)

4. Az új villamos központ látképe a másik oldalról (1908-as felvétel)

5. A villamos központ 60
méteres kéményének tövéhez
vezetett el a Posta utca.
(1938 körüli felvétel)

6. Látkép az erőműről. A háttérben a kolónia ún. hatajtós lakóházai sorakoznak.
(1928-1938 közötti felvétel)

7. Az erőműbe és a központi szénosztályozóba függősínpályán történt a szénszállítás.
(1941-es felvétel)

8. A MÁK ipartelepének látképe az erőművel az alukohó irányából (1940-es felvétel)

9. Látkép a szénosztályozó felől, amely az erőművel egyidőben kezdte meg működését.
(1941-es felvétel)

10. A kondenzátorokban felmelegedett hűtővizet favázas hűtőtornyokban hűtötték
vissza. A magas kürtők intenzív légmozgást hoztak létre. (1941 körüli felvétel)

11.
Közeli látkép az erőműről a nagy nyomású bővítés időszakából.
(1941 körüli felvétel)

12. Látkép az építkezésről. Épül a nagynyomású kazánház és az első vasbeton hűtőtorony.
(1940 körüli felvétel)

13. Régi és új együtt. Épül a második vasbeton hűtőtorony (1941-es felvétel)

14. Látkép az új brikettgyár felől.
A nagynyomású bővítés során
Láng-Borsig gőzkazánok és
Zoelly-turbinák kerültek beépítésre
(1942 körüli felvétel)

15 . Befejezés előtt a bővítés az új villamos kapcsolóházzal, vízlágyítóval és jobbról a
szénsilóval. (1943 körüli felvétel)

16. A háborút követően további nagynyomású kazánok épültek, kialakult a négy
hűtőtornyos erőmű látványa, amelynek sokáig városképi jelentősége volt. (1952
utáni felvétel)

17. Az I. számú MÁK erőtelep mellett volt egy II. számú erőtelep is, az akkori VIII.
akna közelében. Feladata a bányákban használt sűrített levegő előállítása volt.
(1922 körüli felvétel)

18. A II. számú erőtelep önálló kazánparkkal, gőzturbinák által hajtott turbókompresszorokkal
és gőzturbinával rendelkezett. (1930 körüli felvétel)

ÚJ TÁVLATOK

19 . Az erőmű látképe a 100 éves évfordulón. A mai erőmű 22 ezer tatabányai lakás
fűtéséhez biztosít forró vizes hőenergiát, emellett villamos energiát is termel.
(1998-as felvétel)

20. Erőművi belső látkép. Baloldalt az 1908-ban, jobboldalt az 1922-ben épült gépházak.
(1998-as felvétel)

21 . Látkép az olajtartály tetejéről. A szénportüzelésű kazánok közül négyet fűtőolaj
tüzelésűre alakítottak át, olajtároló tartálypark, lefejtőállomás létesült. (1998-as
felvétel)

22. A távfűtésre való átállással párhuzamosan megszűnt a kondenzációs villamosenergia-termelés.
A feleslegessé vált hűtőtornyok bontása megkezdődött.
(1986-os felvétel)

23. Belső udvar felőli látkép a
géptermi épületekkel. Az épület
falán fent az I. számú óvárosi
távfűtő gerincvezeték pár.
(1998-as felvétel)

24. Belső látkép szénszállító függősínpályával, szállítószalaghíddal, olajcsövekkel,
salakot és forró vizet továbbító csővezetékekkel (1998-as felvétel)

25. A képen látható kazánház egységes tömbje több szakaszban épült. A füstcsatornák
és a közös kémény utólag létesültek (1998-as felvétel)

26. Jellegzetes erőművi látkép a Vértanúk tere felől a '80-as évek derekán. A villamos
szabadtérről indult az alukohói távvezeték. (1986 körüli felvétel)

27. Belső látkép békatávlatból. A jobb oldalon a vízlágyító tartályai, balról pedig
a régi villamos kapcsolóház épülete látható. (1998-as felvétel)

ÉPÍTKEZÉSEK

28. Új korszak kezdete a nagynyomású kazánház acél tartógerendáinak beemelése.
Háttérben az 1907-ben épült villamos központ épülete. (1939-es felvétel)

29. Korabeli jellegzetes építési mód állvány erdőkkel, ami sok embernek adott munkalehetőséget.
(1940-es felvétel)

30.
Épül az első Balcke-féle vasbeton hiperbolikus hűtőtorony. A képen a zsalutáblák
elhelyezése látható. (1940-es felvétel)

31. Építés alatt áll a kazánház,
csaknem elkészült a hűtőtorony,
aminek felső pereme
alatt mindössze 10 cm vastag
a betonlemez.
(1940-es felvétel)

32.
"A villamos kultúrát emelni, a
lakosság gazdaságos energiaellátását
fejleszteni, a lakóházépítést
egészségesebb mederbe terelni,
mérnök és építész munkájának
gyümölcseképpen már országépítés,
melynek szolgálatában
villamos művek és építészek
együttműködésétől a legszebb sikereket
várhatjuk." (Idézet Zipernovszky
Ferencnek, a Magyar
Elektrotechnikai Egyesületben
1940-ben tartott előadásából.)

33. Felépült a nagynyomású kazánház a megemelt "kéményházzal". (1941-es felvétel)

34. Épül a szénszállító szalaghíd, amely még ma is üzemben van. (1940-es felvétel)

35. Tovább nyújtózkodik a kazánház,
újabb két kazánnak helyet adva.
(1943-as felvétel)

36. A nagyobb gépalkatrészek mozgatása sokszor csak emberi erővel volt lehetséges,
mint a Zoelly-turbina forgórész beszállítása a géptermi daru alá. (1966-os felvétel)

KAZÁNOK

37. Kazánház belső képe Danubius-kazánokkal a "régi erőműben". (1902-es felvétel)

38. A középnyomású kazánház
Babcock-Wilcox típusú láncros
télyos kazánokkal. (1908-as felvétel)

39. A nagynyomású kazánház belülről
a szénportüzelésű Láng
-Borsig kazánokkal (1998-as
felvétel)

40. Az 1. számú szénportüzelésű kazán helyszíni kezelő és ellenőrző szekrénye.
(1950-es felvétel)

41. Az olajtüzelésre átalakított kazánok kezelőszintjéről eltűntek a szénadagolók és
a surrantócsövek, az irányítás távműködtetéssel történik. (1998-as felvétel)

KÉMÉNY

42. A kémény alapja egy 25 m átmérőjű és 2 m vastag vasbeton pogácsa. A képen
az elkészült alap látható. (1970-es felvétel)

43. Miután a kémény építése
megkezdődött, a csúszózsalus
technológiából adódóan nem
lehetett megállni a betonozással.
(1971-es felvétel)

44. A kazánház tetejéről készült képen
jól látszanak az építés gépei.
A kémény kezd kiemelkedni
környezetéből, hogy később
egyedül uralja a látképet.
(1971-es felvétel)

45. A százéves erőmű látképe a
kéménnyel, amely 160 m
magas, alul 18 m, felül 4,6 m
átmérőjű. (1998-as felvétel)

VÍZLÁGYÍTÓ

46. Vízelőkészítő berendezés tartálya
a kezdeti időkből. Háttérben
az "öreg erőmű" kéménye.
(1907-es felvétel)

47. A legelső Derweaux-féle víztisztítót
nemsokára Pfeiffer
-Adorján-féle rendszerrel
bővítették, amely a korabeli
igényeket kielégítette.
(1938-as felvétel)

48.
A nagynyomású kazánok magasabb
igényeinek megfelelően
kellett javítani a vízminőséget
és fokozni kellett a mennyiséget
is. Az új berendezések közül a
meszes lágyító reaktor tartályának
építése látható a képen.
(1948-as felvétel)

49. A vízelőkészítő üzem tartályait épületen kívül helyezték el. Legfontosabb része a
telített mészvízzel üzemelő vízlágyító berendezés, amelyet ioncserélő fokozatok
egészítenek ki. (1941-es felvétel)

50 ÉVES A MÁK RT.

50. 1941. június 9-én volt félszáz éves a MÁK Rt. Az ünnepi alkalomból készített
fotón az erőmű műszaki gárdája látható, középen Teőke Géza gépészeti főmérnök,
az erőmű felelős műszaki vezetője.

TURBINÁK

51 . 1914-ben gyártott Melms-Pfenninger turbina az ún. kisgépterem IV. helyszámán.
Fordulatszáma 1260/perc volt, teljesítménye 10 000 LE. (1916-os felvétel)

52. Az 1907-es bővítés gépterme a kisgépterem. Hátul az I. számú Parsons-turbina,
elöl a II. gép helyén pedig az áthelyezett V. számú Zoelly-turbina látható. (1939-
es felvétel)

53. Háromgépes látkép a kisgépteremből. Legelöl a III. számú Láng-Zoelly-turbina
látható, amely 1913-ban létesült és 5000 LE teljesítményű volt. (1938-as felvétel)

54. Szétszerelt turbina, kiemelt generátor állórész. Az V. számú turbina áthelyezése.
(1939-es felvétel)

55. A ma is üzemelő Láng-BBC turbina a kisgépterem elején. A gépalap 82, a
turbina 47 esztendős. Teljesítménye 4,5 MW. (1998-as felvétel)

56. A nagygépterem látképe a kondenzációs turbinákkal a VI., VII. és VIII.
helyszámokon. A Láng-Zoelly turbinák egységteljesítménye 16,2 MW volt.
(1958-as felvétel)

57. A VII. számú Láng-Zoelly turbina és kezelője. (1975-ös felvétel)

58. A selejtezés előtt álló VII. turbina és generátora. Lebontására az új kőközpont
építése miatt került sor. (1976-os felvétel)

59. A városfűtő erőmű gépterme az új fűtőturbinákkal és hőcserélőkkel. Az előtérben
látható FT1 jelű turbógépegység a volt VII. turbina átalakított alapjára került.

60. Az FT1-es Láng-gyártmányú ellennyomású turbina forgórésze. Hoszsza
4937 mm, legnagyobb átmérője 1342 mm, súlya 6950 kg. (1989-es felvétel)

61. A 32 baros géptermi gázelosztó 1939-ben létesült. 1989-ben teljes felújítást
kapott, a tolózárakat motorizálták. (1996-os felvétel)

62. Az FT2 jelű Láng gyártmányú turbina Inotáról leszerelt SKODA-generátort
kapott. A fűtőturbina 14,6 MW villamos teljesítményű. (1998-as felvétel)

63. Az FT2 turbina elejének látképe
az alsó és felső szintekkel.
Láthatóak a szabályozó
rendszer elemei, az olajrendszer
vezetékei és a műszerezés.
(1998-as felvétel)

64. A képen az FT2 turbina különleges alapozása látható. A vasbeton tálca a régi
alap fölött helyezkedik el, acélrugókon támaszkodva. (1998-as felvétel)

65. Az FT2 turbina alaplemeze 12 db ilyen GERB-gyártmányú rugócsoporton
nyugszik. Így nem kellett megvésni a régi turbinaalapot. (1998-as felvétel)

HŐKÖZPONTOK

66. 1967-től Óváros, 1970-től pedig Újváros távhőellátása is a Tatabányai Erőmű
képen látható első hőközpontjaiból történt, összesen 92 Gcal/h teljesítménnyel.
A berendezéseket a kisgépteremben helyezték el. (1970-es felvétel)

67. Tisztítás céljából kiemelnek
egy hőcserélőbetétet a régi
óvárosi hőközpontban.
(1970-es felvétel)

68. Épül az új hőközpont, az
áttérésre néhány hónap áll
csak rendelkezésre. A szolgáltatás
mindvégig folyamatos
maradt. Bontják a VII.
gépet. (1977-es felvétel)

69. Újváros hőellátására 1970-ben a régi bánhidai erőmű egyik turbinájának nagynyomású
fokozatát telepítették át. A képen látható EEC-turbina rövid ideig az új
hőközpontot is ellátta, majd selejtezésre került. (1977-es felvétel)

70. Az EEC-turbina ellennyomású vezetékein látszik, hogy csupán átmeneti megoldások.
Az általuk fűtött alaphőcserélőket később az FT2 turbinához szerelték át.
(1977-es felvétel)

71 . Az új 192 Gcal/h teljesítményű hőközpont szimmetrikus hőkiadó blokkjainak
képe. Balra az FT1 turbina látható. (1998-as felvétel)

72. A kép jobb oldalán az álló elrendezésű csúcshőcserélő telep látható. Hátul a
géptermi daru alatt található a TF2 turbina. (1998-as felvétel)

73. Részletkép az új hőközpontról. A motoros tolózárakat a diszpécserhelyiségből
működtetik. A falon túli teraszon található a hőtávvezetékeket fogadó állomás a
mérőberendezésekkel. (1998-as felvétel)

HŰTŐTORNYOK

74. Vasvázas, deszkaborítású hűtőtornyok a középnyomású időszakból. Az "öreg
erőmű" kéménye még áll. Látható a hegyeshalmi vasúti fővonal és a felsőgallai
iparvágány. Hátul megfigyelhető az erőmű salaktere csillékkel és vontatólovakkal.
(1935 körüli felvétel)

75. A fatornyok helyett korszerű vasbeton köpenyű hűtőtornyok épültek a nagynyomású
bővítés idején. (1942 utáni felvétel)

76. A balesetveszélyes IV. számú
hűtőtorony robbantási előkészületei.
(1976-os felvétel)

77. 1976. szeptember 25., 14 óra
10 perc. A robbantás pillanata.
A közeli gépteremben egy
percre sem állították meg a turbinákat.

78. A robbantás során a köpeny
felső része lezuhant, de egyben
maradt. További robbantások
helyett darabolással bontották
tovább, a többi hűtőtoronnyal
együtt. (1976-os felvétel)

NAGYFESZÜLTSÉG

79. Felújításra szétszerelt Ganz-gyártmányú szinkrongenerátor (és turbina) forgórésze
a kisgépteremben. (1939 körüli felvétel)

80. Egy 6,3 kV armatúrafeszültségű
léghűtésű szinkrongenerátor
szétszerelve a tekercsfej
javítása miatt. (1939 körüli
felvétel)

81. A bányák és más villamos fogyasztók
ellátása nagyfeszültségű
kapcsolóházból történt.
A képen szakaszoló cella,
gyűjtősín és olajszigetelésű feszültségváltó
látható. (1989-
es felvétel)

82. 0,4 kV-os korszerű, fokozott kapcsolóberendezés a háziüzem fogyasztóinak
ellátására. Névleges árama 3000 A, zárlati szilárdsága pedig 50 000 A.
(1989-es felvétel)

83. A szénportüzelésű kazánok füstgázait elektrofiltereken vezetik át, ahol a pernyét
leválasztják. Az elektrosztatizáláshoz 60 kV-os egyenáramra van szükség, amelyet
a képen látható tápegységek biztosítanak. (1976-os felvétel)

84. A kondenzációs erőmű villamos vezénylőtermének részlete reggeli munkamegbeszélés
idején. (1960-as felvétel)

85. Ideiglenes zsúfoltság a vezénylőteremben. Ide kerültek az olajtüzelésű kazánok
irányító berendezései (elöl), megkezdődött a villamos erősáramú berendezések
irányítástechnikai felújítása. A kép közepén ideiglenes pult látható. (1995-ös
felvétel)

86. Az új SIEMENS gyártmányú villamos vezérlőtábla három feszültségszint berendezéseinek
ellenőrzésére és működtetésére szolgál. (1996-os felvétel)

87. Szabadtéri transzformátorállomás kétgyűjtősínes berendezéssel, ahol az erőműben
termelt villamos energia az országos hálózatra kerül 120 kV-os feszültségen.
(1996-os felvétel)

88. A szabadtéri állomás berendezéseit rendszeresen ellenőrizni és karbantartani
szükséges, amit az erőmű saját dolgozói végeznek. (1978-as felvétel)

OLAJÁLLOMÁS

89. A szenes technológia visszaszorult ugyan, de még áll a százéves osztályozói csilledöntő,
a 650 vagonos széntároló siló, a szárazpernye-tartály, a sűrűzagy-keverő
és a telítettség határán működik még a zagytér (hátul) is. (1998-as felvétel)

90. Az olajat szállító fényes csőcsoda átbújik az akadályok között. Háttérben az olajállomás.
(1998-as felvétel)

91.
A két darab 10 000 m 3 -es tárolótartály és szivattyúállomás nyolc kazán olajellátására
képes. Az olajos hulladékvizeket maximálisan megtisztítják. (1998-as
felvétel)

92. Az olajállomás 1992-ben épült sűrűzagyból készült feltöltésre a külfejtési gödör
helyén. A vasúti lefejtőállomás egyszerre 14 vagon fogadására képes. (1998-as
felvétel)

PERNYE ÉS SALAK

93. Rövid ideig működött az erőmű szomszédságában az V./c külfejtés, majd a felhagyott
bányagödröt salakkal és pernyével töltötték fel. Az ülepített vizet viszszaforgatták
az erőműbe. (1985-ös felvétel)

94. Látkép az északi perifériáról. Előtérben a külfejtést elkerülő út, hátul pedig a régi
zagytér több hektáros kazettái láthatók. Felhagyás után füvesítéssel porzásmentesítették.
(1996-os felvétel)

95.
A sűrűzagyos pernyekeverésre
való áttérés jelentős környezetvédelmi
előnyökkel
járt. A keletkező szilárd pernyekő
gyakorlatilag vízzáró,
nem porzik a felszíne és egységnyi
térfogatban több szilárd
anyag deponálható.
(1998-as felvétel)

96. A szárazpernye-gyűjtő tartályba
pneumatikus úton kerül
ki a kazánok füstgázából
leválasztott pernye. Jobbról
a széntároló betonsiló épülete
látható. (1992-es felvétel)

ÉTKEZÉS, ÜDÜLÉS

97. Az erőmű étkezőhelyisége. Sokáig saját konyhát is működtettek. (1951-es felvétel)

98. Jelentős dolgozói összefogással épült fel az erőmű szántódi üdülője. A szervezeti
változások során a közös társasági vagyon része lett. (1955-ös felvétel)

99. Az üdülőhöz saját konyha, étkező és külön strand is tartozik. Negyven ember egyidejű
elhelyezése biztosítható. (1967-es felvétel)

EPILÓGUS

100. A százéves évforduló alkalmából avatott emléktábla a villamos kapcsolóház
falán. A 94 éves Kovács János az erőmű nyugdíjasa olvassa a tábla szövegét.