Képek egytÅl százig a 100 éves Tatabányai ErÅműrÅl
Képek egytÅl százig a 100 éves Tatabányai ErÅműrÅl
Képek egytÅl százig a 100 éves Tatabányai ErÅműrÅl
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÉPEK EGYTŐL SZÁZIG<br />
A <strong>100</strong> ÉVES TATABÁNYAI ERŐMŰRŐL
írták és szerkesztették:<br />
BOLYÁN LÁSZLÓ<br />
CSICS GYULA<br />
KÁLDY LAJOS<br />
VÁNDORFI FERENC<br />
A képeket a Tatabányai Múzeum és a Vértesi Erőmű Rt. Tatabányai Erőműigazgatóság<br />
anyagából válogatták. Az 1994-98 között készült felvételeket Dallos István és Szamódy<br />
Zsolt készítették.<br />
Kiadja a Vértesi Erőmű Rt.<br />
ISBN 963 03 6264 3<br />
Készült: az Alfadat-Press Nyomdaipari Kft-ben, Tatabánya<br />
Felelős vezető: Lévai Ferenc
Képek egytől százig a <strong>100</strong><br />
éves Tatabányai Erőműről<br />
A Tatabányai Erőmű története a tatabányai bányászkodás történetével egyidős. A Magyar<br />
Általános Kőszénbánya Részvénytársulat az itt talált hatalmas szénvagyont jelentőségének<br />
megfelelően kezelte, a kor legjobb műszaki tudását állította a kitermelés szolgálatába.<br />
Az elektromos erő alkalmazása a bányák szellőztetésében, a szállításban és a vízemelésben<br />
úttörő vállalkozásnak számított. A "központi villamos áramfejlesztő telep" kazánháza,<br />
gépháza és kéménye 1898 márciusára készült el. Az áramtermelés júniusban indult.<br />
Az idők során a telephelyen az igények növekedésével többszörös bővítéssel három,<br />
egymástól többé-kevésbé elkülöníthető erőmű létesült mindig az adott kornak megfelelő<br />
műszaki színvonalon. Az erőmű mai feladata a város lakásainak távfűtési hőenergiával való<br />
ellátása.<br />
Ez a kiadvány része annak a tisztelgésnek, amely a százéves jubileumi megemlékezés<br />
eseménysorozatában öltött testet az idei esztendőben. Jellegéből adódóan szűk körhöz szól:<br />
az erőműben dolgozók és a Tatabányán élők körében tarthat számot érdeklődésre. Nem<br />
történeti kiadvány, csupán része (lehet) az ipar- és településtörténetnek. A képek és feliratok<br />
is csupán villanások, a személyes emlékek felidézésére alkalmasak.<br />
Célunk mindössze ennyi volt, felidézni és megőrizni a száz év emlékét.<br />
A szerzők
Régi képek
1. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat első kőközpontja 1898 táján
2. Az ún. "öreg gépház" és az első bővítés látképe 1908-ból
3. Az új villamos központ épületeiben korszerű BW-kazánok és Parsons gőzturbinák<br />
üzemeltek (1908-as felvétel)
4. Az új villamos központ látképe a másik oldalról (1908-as felvétel)
5. A villamos központ 60<br />
méteres kéményének tövéhez<br />
vezetett el a Posta utca.<br />
(1938 körüli felvétel)
6. Látkép az erőműről. A háttérben a kolónia ún. hatajtós lakóházai sorakoznak.<br />
(1928-1938 közötti felvétel)
7. Az erőműbe és a központi szénosztályozóba függősínpályán történt a szénszállítás.<br />
(1941-es felvétel)
8. A MÁK ipartelepének látképe az erőművel az alukohó irányából (1940-es felvétel)
9. Látkép a szénosztályozó felől, amely az erőművel egyidőben kezdte meg működését.<br />
(1941-es felvétel)
10. A kondenzátorokban felmelegedett hűtővizet favázas hűtőtornyokban hűtötték<br />
vissza. A magas kürtők intenzív légmozgást hoztak létre. (1941 körüli felvétel)
11.<br />
Közeli látkép az erőműről a nagy nyomású bővítés időszakából.<br />
(1941 körüli felvétel)
12. Látkép az építkezésről. Épül a nagynyomású kazánház és az első vasbeton hűtőtorony.<br />
(1940 körüli felvétel)
13. Régi és új együtt. Épül a második vasbeton hűtőtorony (1941-es felvétel)
14. Látkép az új brikettgyár felől.<br />
A nagynyomású bővítés során<br />
Láng-Borsig gőzkazánok és<br />
Zoelly-turbinák kerültek beépítésre<br />
(1942 körüli felvétel)
15 . Befejezés előtt a bővítés az új villamos kapcsolóházzal, vízlágyítóval és jobbról a<br />
szénsilóval. (1943 körüli felvétel)
16. A háborút követően további nagynyomású kazánok épültek, kialakult a négy<br />
hűtőtornyos erőmű látványa, amelynek sokáig városképi jelentősége volt. (1952<br />
utáni felvétel)
17. Az I. számú MÁK erőtelep mellett volt egy II. számú erőtelep is, az akkori VIII.<br />
akna közelében. Feladata a bányákban használt sűrített levegő előállítása volt.<br />
(1922 körüli felvétel)
18. A II. számú erőtelep önálló kazánparkkal, gőzturbinák által hajtott turbókompresszorokkal<br />
és gőzturbinával rendelkezett. (1930 körüli felvétel)
ÚJ TÁVLATOK
19 . Az erőmű látképe a <strong>100</strong> éves évfordulón. A mai erőmű 22 ezer tatabányai lakás<br />
fűtéséhez biztosít forró vizes hőenergiát, emellett villamos energiát is termel.<br />
(1998-as felvétel)
20. Erőművi belső látkép. Baloldalt az 1908-ban, jobboldalt az 1922-ben épült gépházak.<br />
(1998-as felvétel)
21 . Látkép az olajtartály tetejéről. A szénportüzelésű kazánok közül négyet fűtőolaj<br />
tüzelésűre alakítottak át, olajtároló tartálypark, lefejtőállomás létesült. (1998-as<br />
felvétel)
22. A távfűtésre való átállással párhuzamosan megszűnt a kondenzációs villamosenergia-termelés.<br />
A feleslegessé vált hűtőtornyok bontása megkezdődött.<br />
(1986-os felvétel)
23. Belső udvar felőli látkép a<br />
géptermi épületekkel. Az épület<br />
falán fent az I. számú óvárosi<br />
távfűtő gerincvezeték pár.<br />
(1998-as felvétel)
24. Belső látkép szénszállító függősínpályával, szállítószalaghíddal, olajcsövekkel,<br />
salakot és forró vizet továbbító csővezetékekkel (1998-as felvétel)
25. A képen látható kazánház egységes tömbje több szakaszban épült. A füstcsatornák<br />
és a közös kémény utólag létesültek (1998-as felvétel)
26. Jellegzetes erőművi látkép a Vértanúk tere felől a '80-as évek derekán. A villamos<br />
szabadtérről indult az alukohói távvezeték. (1986 körüli felvétel)
27. Belső látkép békatávlatból. A jobb oldalon a vízlágyító tartályai, balról pedig<br />
a régi villamos kapcsolóház épülete látható. (1998-as felvétel)
ÉPÍTKEZÉSEK
28. Új korszak kezdete a nagynyomású kazánház acél tartógerendáinak beemelése.<br />
Háttérben az 1907-ben épült villamos központ épülete. (1939-es felvétel)
29. Korabeli jellegzetes építési mód állvány erdőkkel, ami sok embernek adott munkalehetőséget.<br />
(1940-es felvétel)
30.<br />
Épül az első Balcke-féle vasbeton hiperbolikus hűtőtorony. A képen a zsalutáblák<br />
elhelyezése látható. (1940-es felvétel)
31. Építés alatt áll a kazánház,<br />
csaknem elkészült a hűtőtorony,<br />
aminek felső pereme<br />
alatt mindössze 10 cm vastag<br />
a betonlemez.<br />
(1940-es felvétel)
32.<br />
"A villamos kultúrát emelni, a<br />
lakosság gazdaságos energiaellátását<br />
fejleszteni, a lakóházépítést<br />
egészségesebb mederbe terelni,<br />
mérnök és építész munkájának<br />
gyümölcseképpen már országépítés,<br />
melynek szolgálatában<br />
villamos művek és építészek<br />
együttműködésétől a legszebb sikereket<br />
várhatjuk." (Idézet Zipernovszky<br />
Ferencnek, a Magyar<br />
Elektrotechnikai Egyesületben<br />
1940-ben tartott előadásából.)
33. Felépült a nagynyomású kazánház a megemelt "kéményházzal". (1941-es felvétel)
34. Épül a szénszállító szalaghíd, amely még ma is üzemben van. (1940-es felvétel)
35. Tovább nyújtózkodik a kazánház,<br />
újabb két kazánnak helyet adva.<br />
(1943-as felvétel)
36. A nagyobb gépalkatrészek mozgatása sokszor csak emberi erővel volt lehetséges,<br />
mint a Zoelly-turbina forgórész beszállítása a géptermi daru alá. (1966-os felvétel)
KAZÁNOK
37. Kazánház belső képe Danubius-kazánokkal a "régi erőműben". (1902-es felvétel)
38. A középnyomású kazánház<br />
Babcock-Wilcox típusú láncros<br />
télyos kazánokkal. (1908-as felvétel)
39. A nagynyomású kazánház belülről<br />
a szénportüzelésű Láng<br />
-Borsig kazánokkal (1998-as<br />
felvétel)
40. Az 1. számú szénportüzelésű kazán helyszíni kezelő és ellenőrző szekrénye.<br />
(1950-es felvétel)
41. Az olajtüzelésre átalakított kazánok kezelőszintjéről eltűntek a szénadagolók és<br />
a surrantócsövek, az irányítás távműködtetéssel történik. (1998-as felvétel)
KÉMÉNY
42. A kémény alapja egy 25 m átmérőjű és 2 m vastag vasbeton pogácsa. A képen<br />
az elkészült alap látható. (1970-es felvétel)
43. Miután a kémény építése<br />
megkezdődött, a csúszózsalus<br />
technológiából adódóan nem<br />
lehetett megállni a betonozással.<br />
(1971-es felvétel)
44. A kazánház tetejéről készült képen<br />
jól látszanak az építés gépei.<br />
A kémény kezd kiemelkedni<br />
környezetéből, hogy később<br />
egyedül uralja a látképet.<br />
(1971-es felvétel)
45. A százéves erőmű látképe a<br />
kéménnyel, amely 160 m<br />
magas, alul 18 m, felül 4,6 m<br />
átmérőjű. (1998-as felvétel)
VÍZLÁGYÍTÓ
46. Vízelőkészítő berendezés tartálya<br />
a kezdeti időkből. Háttérben<br />
az "öreg erőmű" kéménye.<br />
(1907-es felvétel)
47. A legelső Derweaux-féle víztisztítót<br />
nemsokára Pfeiffer<br />
-Adorján-féle rendszerrel<br />
bővítették, amely a korabeli<br />
igényeket kielégítette.<br />
(1938-as felvétel)
48.<br />
A nagynyomású kazánok magasabb<br />
igényeinek megfelelően<br />
kellett javítani a vízminőséget<br />
és fokozni kellett a mennyiséget<br />
is. Az új berendezések közül a<br />
meszes lágyító reaktor tartályának<br />
építése látható a képen.<br />
(1948-as felvétel)
49. A vízelőkészítő üzem tartályait épületen kívül helyezték el. Legfontosabb része a<br />
telített mészvízzel üzemelő vízlágyító berendezés, amelyet ioncserélő fokozatok<br />
egészítenek ki. (1941-es felvétel)
50 ÉVES A MÁK RT.
50. 1941. június 9-én volt félszáz éves a MÁK Rt. Az ünnepi alkalomból készített<br />
fotón az erőmű műszaki gárdája látható, középen Teőke Géza gépészeti főmérnök,<br />
az erőmű felelős műszaki vezetője.
TURBINÁK
51 . 1914-ben gyártott Melms-Pfenninger turbina az ún. kisgépterem IV. helyszámán.<br />
Fordulatszáma 1260/perc volt, teljesítménye 10 000 LE. (1916-os felvétel)
52. Az 1907-es bővítés gépterme a kisgépterem. Hátul az I. számú Parsons-turbina,<br />
elöl a II. gép helyén pedig az áthelyezett V. számú Zoelly-turbina látható. (1939-<br />
es felvétel)
53. Háromgépes látkép a kisgépteremből. Legelöl a III. számú Láng-Zoelly-turbina<br />
látható, amely 1913-ban létesült és 5000 LE teljesítményű volt. (1938-as felvétel)
54. Szétszerelt turbina, kiemelt generátor állórész. Az V. számú turbina áthelyezése.<br />
(1939-es felvétel)
55. A ma is üzemelő Láng-BBC turbina a kisgépterem elején. A gépalap 82, a<br />
turbina 47 esztendős. Teljesítménye 4,5 MW. (1998-as felvétel)
56. A nagygépterem látképe a kondenzációs turbinákkal a VI., VII. és VIII.<br />
helyszámokon. A Láng-Zoelly turbinák egységteljesítménye 16,2 MW volt.<br />
(1958-as felvétel)
57. A VII. számú Láng-Zoelly turbina és kezelője. (1975-ös felvétel)
58. A selejtezés előtt álló VII. turbina és generátora. Lebontására az új kőközpont<br />
építése miatt került sor. (1976-os felvétel)
59. A városfűtő erőmű gépterme az új fűtőturbinákkal és hőcserélőkkel. Az előtérben<br />
látható FT1 jelű turbógépegység a volt VII. turbina átalakított alapjára került.
60. Az FT1-es Láng-gyártmányú ellennyomású turbina forgórésze. Hoszsza<br />
4937 mm, legnagyobb átmérője 1342 mm, súlya 6950 kg. (1989-es felvétel)
61. A 32 baros géptermi gázelosztó 1939-ben létesült. 1989-ben teljes felújítást<br />
kapott, a tolózárakat motorizálták. (1996-os felvétel)
62. Az FT2 jelű Láng gyártmányú turbina Inotáról leszerelt SKODA-generátort<br />
kapott. A fűtőturbina 14,6 MW villamos teljesítményű. (1998-as felvétel)
63. Az FT2 turbina elejének látképe<br />
az alsó és felső szintekkel.<br />
Láthatóak a szabályozó<br />
rendszer elemei, az olajrendszer<br />
vezetékei és a műszerezés.<br />
(1998-as felvétel)
64. A képen az FT2 turbina különleges alapozása látható. A vasbeton tálca a régi<br />
alap fölött helyezkedik el, acélrugókon támaszkodva. (1998-as felvétel)
65. Az FT2 turbina alaplemeze 12 db ilyen GERB-gyártmányú rugócsoporton<br />
nyugszik. Így nem kellett megvésni a régi turbinaalapot. (1998-as felvétel)
HŐKÖZPONTOK
66. 1967-től Óváros, 1970-től pedig Újváros távhőellátása is a Tatabányai Erőmű<br />
képen látható első hőközpontjaiból történt, összesen 92 Gcal/h teljesítménnyel.<br />
A berendezéseket a kisgépteremben helyezték el. (1970-es felvétel)
67. Tisztítás céljából kiemelnek<br />
egy hőcserélőbetétet a régi<br />
óvárosi hőközpontban.<br />
(1970-es felvétel)
68. Épül az új hőközpont, az<br />
áttérésre néhány hónap áll<br />
csak rendelkezésre. A szolgáltatás<br />
mindvégig folyamatos<br />
maradt. Bontják a VII.<br />
gépet. (1977-es felvétel)
69. Újváros hőellátására 1970-ben a régi bánhidai erőmű egyik turbinájának nagynyomású<br />
fokozatát telepítették át. A képen látható EEC-turbina rövid ideig az új<br />
hőközpontot is ellátta, majd selejtezésre került. (1977-es felvétel)
70. Az EEC-turbina ellennyomású vezetékein látszik, hogy csupán átmeneti megoldások.<br />
Az általuk fűtött alaphőcserélőket később az FT2 turbinához szerelték át.<br />
(1977-es felvétel)
71 . Az új 192 Gcal/h teljesítményű hőközpont szimmetrikus hőkiadó blokkjainak<br />
képe. Balra az FT1 turbina látható. (1998-as felvétel)
72. A kép jobb oldalán az álló elrendezésű csúcshőcserélő telep látható. Hátul a<br />
géptermi daru alatt található a TF2 turbina. (1998-as felvétel)
73. Részletkép az új hőközpontról. A motoros tolózárakat a diszpécserhelyiségből<br />
működtetik. A falon túli teraszon található a hőtávvezetékeket fogadó állomás a<br />
mérőberendezésekkel. (1998-as felvétel)
HŰTŐTORNYOK
74. Vasvázas, deszkaborítású hűtőtornyok a középnyomású időszakból. Az "öreg<br />
erőmű" kéménye még áll. Látható a hegyeshalmi vasúti fővonal és a felsőgallai<br />
iparvágány. Hátul megfigyelhető az erőmű salaktere csillékkel és vontatólovakkal.<br />
(1935 körüli felvétel)
75. A fatornyok helyett korszerű vasbeton köpenyű hűtőtornyok épültek a nagynyomású<br />
bővítés idején. (1942 utáni felvétel)
76. A balesetveszélyes IV. számú<br />
hűtőtorony robbantási előkészületei.<br />
(1976-os felvétel)
77. 1976. szeptember 25., 14 óra<br />
10 perc. A robbantás pillanata.<br />
A közeli gépteremben egy<br />
percre sem állították meg a turbinákat.
78. A robbantás során a köpeny<br />
felső része lezuhant, de egyben<br />
maradt. További robbantások<br />
helyett darabolással bontották<br />
tovább, a többi hűtőtoronnyal<br />
együtt. (1976-os felvétel)
NAGYFESZÜLTSÉG
79. Felújításra szétszerelt Ganz-gyártmányú szinkrongenerátor (és turbina) forgórésze<br />
a kisgépteremben. (1939 körüli felvétel)
80. Egy 6,3 kV armatúrafeszültségű<br />
léghűtésű szinkrongenerátor<br />
szétszerelve a tekercsfej<br />
javítása miatt. (1939 körüli<br />
felvétel)
81. A bányák és más villamos fogyasztók<br />
ellátása nagyfeszültségű<br />
kapcsolóházból történt.<br />
A képen szakaszoló cella,<br />
gyűjtősín és olajszigetelésű feszültségváltó<br />
látható. (1989-<br />
es felvétel)
82. 0,4 kV-os korszerű, fokozott kapcsolóberendezés a háziüzem fogyasztóinak<br />
ellátására. Névleges árama 3000 A, zárlati szilárdsága pedig 50 000 A.<br />
(1989-es felvétel)
83. A szénportüzelésű kazánok füstgázait elektrofiltereken vezetik át, ahol a pernyét<br />
leválasztják. Az elektrosztatizáláshoz 60 kV-os egyenáramra van szükség, amelyet<br />
a képen látható tápegységek biztosítanak. (1976-os felvétel)
84. A kondenzációs erőmű villamos vezénylőtermének részlete reggeli munkamegbeszélés<br />
idején. (1960-as felvétel)
85. Ideiglenes zsúfoltság a vezénylőteremben. Ide kerültek az olajtüzelésű kazánok<br />
irányító berendezései (elöl), megkezdődött a villamos erősáramú berendezések<br />
irányítástechnikai felújítása. A kép közepén ideiglenes pult látható. (1995-ös<br />
felvétel)
86. Az új SIEMENS gyártmányú villamos vezérlőtábla három feszültségszint berendezéseinek<br />
ellenőrzésére és működtetésére szolgál. (1996-os felvétel)
87. Szabadtéri transzformátorállomás kétgyűjtősínes berendezéssel, ahol az erőműben<br />
termelt villamos energia az országos hálózatra kerül 120 kV-os feszültségen.<br />
(1996-os felvétel)
88. A szabadtéri állomás berendezéseit rendszeresen ellenőrizni és karbantartani<br />
szükséges, amit az erőmű saját dolgozói végeznek. (1978-as felvétel)
OLAJÁLLOMÁS
89. A szenes technológia visszaszorult ugyan, de még áll a százéves osztályozói csilledöntő,<br />
a 650 vagonos széntároló siló, a szárazpernye-tartály, a sűrűzagy-keverő<br />
és a telítettség határán működik még a zagytér (hátul) is. (1998-as felvétel)
90. Az olajat szállító fényes csőcsoda átbújik az akadályok között. Háttérben az olajállomás.<br />
(1998-as felvétel)
91.<br />
A két darab 10 000 m 3 -es tárolótartály és szivattyúállomás nyolc kazán olajellátására<br />
képes. Az olajos hulladékvizeket maximálisan megtisztítják. (1998-as<br />
felvétel)
92. Az olajállomás 1992-ben épült sűrűzagyból készült feltöltésre a külfejtési gödör<br />
helyén. A vasúti lefejtőállomás egyszerre 14 vagon fogadására képes. (1998-as<br />
felvétel)
PERNYE ÉS SALAK
93. Rövid ideig működött az erőmű szomszédságában az V./c külfejtés, majd a felhagyott<br />
bányagödröt salakkal és pernyével töltötték fel. Az ülepített vizet viszszaforgatták<br />
az erőműbe. (1985-ös felvétel)
94. Látkép az északi perifériáról. Előtérben a külfejtést elkerülő út, hátul pedig a régi<br />
zagytér több hektáros kazettái láthatók. Felhagyás után füvesítéssel porzásmentesítették.<br />
(1996-os felvétel)
95.<br />
A sűrűzagyos pernyekeverésre<br />
való áttérés jelentős környezetvédelmi<br />
előnyökkel<br />
járt. A keletkező szilárd pernyekő<br />
gyakorlatilag vízzáró,<br />
nem porzik a felszíne és egységnyi<br />
térfogatban több szilárd<br />
anyag deponálható.<br />
(1998-as felvétel)
96. A szárazpernye-gyűjtő tartályba<br />
pneumatikus úton kerül<br />
ki a kazánok füstgázából<br />
leválasztott pernye. Jobbról<br />
a széntároló betonsiló épülete<br />
látható. (1992-es felvétel)
ÉTKEZÉS, ÜDÜLÉS
97. Az erőmű étkezőhelyisége. Sokáig saját konyhát is működtettek. (1951-es felvétel)
98. Jelentős dolgozói összefogással épült fel az erőmű szántódi üdülője. A szervezeti<br />
változások során a közös társasági vagyon része lett. (1955-ös felvétel)
99. Az üdülőhöz saját konyha, étkező és külön strand is tartozik. Negyven ember egyidejű<br />
elhelyezése biztosítható. (1967-es felvétel)
EPILÓGUS
<strong>100</strong>. A százéves évforduló alkalmából avatott emléktábla a villamos kapcsolóház<br />
falán. A 94 éves Kovács János az erőmű nyugdíjasa olvassa a tábla szövegét.