Ã©s PÃ©nzÃ¼gyi EllenÅrzÃ©s Hivatal TOP100 kiadvÃ¡ny - Nemzeti AdÃ³

TOP 100 

A 100 legnagyobb vállalkozás 

Az 50 legnagyobb pénzügyi vállalkozás 

A régiók 20-20 legnagyobb vállalkozása 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal 

és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa 

Budapest 2007

Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal 

és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa 

ÍRTÁK ÉS SZERKESZTETTÉK: 

APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága 

Tervezési és Elemzési Önálló osztálya 

dr. Ráday Lóránt fôosztályvezetô 

Dér Gézáné 

Feketéné Tóth Ágnes 

Jacsó Balázs 

Pólyáné Schmidt Anna 

Riczkóné Mészáros Mária 

dr. Tremmelné dr. Domahidy Katalin 

Várhegyi Tibor 

SZAKLEKTOR: 

dr. Juhász István 

APEH KAIG igazgató 

AMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZREMÛKÖDÔI: 

Kompaktor Emília 

Lajos Júlia 

CÍMLAP: 

Károlyi Marianna, Várnai Ferenc 

www.tizpont.hu 

NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: 

Perjési Grafikai Stúdió 

NYOMDA: 

Petró-Land Nyomda Kft.

TISZTELT OLVASÓ! 

Köszöntjük Önt az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 

közös kiadványával. 

Összeállításunkban a legjelentôsebb adózók gazdálkodásának, költségvetési kapcsolatainak jellemzô 

adatait tesszük közzé, azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjunk a gazdasági életben, az adózás területén 

betöltött szerepükrôl. 

Fontosnak tartjuk, hogy mások is megismerjék a legnagyobb vállalkozások üzleti sikereit, a tevékenységükhöz 

kapcsolódó adóbefizetéseik révén a közösségi kiadásokhoz való hozzájárulásukat, mivel 

ezek a vállalkozások meghatározó mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság gyarapodásához. 

A kiadványban a 100 legnagyobb magyarországi vállalkozás fontosabb gazdasági adatait állítottuk 

rangsorba, illetve az egyes térségek szerepének szemléltetésére közzétesszük régiónként a 20-20 legnagyobb 

gazdálkodó árbevételi adatait. Bemutatjuk továbbá a pénzügyi szektor 50 legjelentôsebb szereplôjét 

is. 

A TOP listára felkerült adózók a nemzetgazdasági teljesítmények jelentôs hányadát koncentrálják. 

Adataik a legutolsó lezárt, a 2006-os év adó- és egyéb gazdálkodási adatait tartalmazzák. A naptári 

évtôl eltérô üzleti évet választó adózók esetében az utolsó teljes éves beszámolási adatokat vettük figyelembe. 

Gratulálunk, hogy teljesítményükkel kivívták helyüket az ország legjobbjai között! 

Dr. Juhász István Dr. Szikora János Dr. Parragh László 

igazgató elnök elnök 

APEH Kiemelt Adózók Adó- és Pénzügyi Magyar Kereskedelmi 

Igazgatósága Ellenôrzési Hivatal és Iparkamara

TARTALOMJEGYZÉK 

Köszöntô 

A legnagyobb adózók gazdasági és költségvetési szerepe 

I. Bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

II. A gazdálkodók bemutatása a nettó árbevétel TOP 100-as listája alapján . . . . . . . . . . . . . . 6 

1. A TOP listák összeállítása, kiválasztási szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

2. Az árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb gazdálkodó legfontosabb 

adatainak értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

III. A pénzügyi szektor bemutatása a mérlegfôösszeg TOP 50-es listája alapján . . . . . . . . . . 21 

IV. A 100 + 50 legjelentôsebb vállalkozás által teljesített adóbefizetések . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 

V. A régiók TOP 20-as listái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 

VI. Az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának (KAIG) bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 

1. A szervezet legfontosabb jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 

2. A KAIG adózóinak bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 

3. A KAIG adózóinak hozzájárulása a költségvetési bevételekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 

Adattár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 

Módszertan, Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 

VII. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 

A régiók gazdasága és a kereskedelmi és iparkamarák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 

VIII. Közép-Magyarország régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 

Elemzés, Régiós TOP 20, Mol, MVM, Samsung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 

IX. Nyugat-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 

Elemzés, Régiós TOP 20, Audi, Visiocorp Hungary (SAPU), GYSEV, BPW, DKG-East . . . . 67 

X. Közép-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 

Elemzés, Régiós TOP 20, Alcoa-Köfém, Nitrogénmûvek, Suzuki, ISD Dunaferr . . . . . . . . . . 76 

XI. Dél-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 

Elemzés, Régiós TOP 20, Paksi Atomerômû, Sió-Eckes, Mecsek-Füszért . . . . . . . . . . . . . . . 83 

XII. Dél-Alföld régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 

Elemzés, Régiós TOP 20, DÉMÁSZ, Phoenix Mecano Kecskemét, Linamar Hungary . . . . . 90 

XIII. Észak-Magyarország régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 

Elemzés, Régiós TOP 20, TVK, Mátrai Erômû, Wamsler . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 

XIV. Észak-Alföld régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 

Elemzés, Régiós TOP 20, Keviép, Electrolux Lehel, National Instruments, Interspan . . . . . 102

A legnagyobb adózók 

gazdasági és költségvetési szerepe 

A fejezetben ismertetjük az árbevétel alapján kiválasztott legnagyobb 100 

gazdálkodó, a mérlegfôösszeg szerint rangsorba állított 50 pénzügyi vállalkozás 

gazdasági tevékenységének fontosabb jellemzôit, az általuk teljesített 

adóbefizetéseket. Külön foglalkozunk az egyes régiók 

meghatározó cégeivel. Bemutatjuk a kiadványban szereplô legnagyobb 

vállalkozások adóztatási feladatait ellátó szervezetet.

I. BEVEZETÔ 

Az adózás Magyarországon – a fejlett országokhoz hasonlóan 

– az önkéntes jogkövetésen alapul, amely az állam 

és az állampolgárok, illetve az általuk létrehozott szervezetek 

kapcsolatát jelenti. Az adózói kör összetétele, területi 

elhelyezkedése, adókapcsolataik nagyságrendje meghatározó 

hatást gyakorolnak az adóhivatal szervezeti kereteinek 

kialakítására, mert ügyeik száma, minôsége határozza 

meg az adott szervezeti egységre háruló feladatokat. 

A gazdasági környezet változásának, a technika fejlôdésének 

köszönhetôen az adóhatósággal és az adózókkal 

szemben támasztott követelmények egyre bôvülnek. 2006- 

ban több mint 5 millió adózó 9,2 millió bevallásban, valamint 

20,8 millió adatszolgáltatáson adott számot kötelezettségeirôl. 

Az adó- és járulékbefizetések, illetve kiutalások egyenlegeként 

az adózóktól származó költségvetési bevételek 

meghaladták a 7 ezermilliárd Ft-ot. Egyre szélesebb teret 

kapott az elektronikus adóbevallási rendszer. Az elektronikus 

ügyintézés bôvülése nem csökkentette a feladatokat, 

hanem az igényekhez igazodó átcsoportosításokat tett 

szükségessé. 

2007. január elsejével az Adóhivatal szervezete átalakult. 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatalról szóló 

273/2006. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében az átszervezés 

során az eddigi 23 területi igazgatóság helyett 

hét regionális igazgatóság, valamint a Kiemelt Adózók 

Igazgatósága (KAIG) került kialakításra. Átalakult a Központi 

Hivatal struktúrája is, és megtörtént a Szerencsejáték 

Felügyelet és az Illetékhivatalok integrálása. 

2007-tôl kezdôdôen a 37/2006. (XII. 25.) PM rendelet 1 

alapján már nemcsak a fôváros és Pest megye területérôl – 

mint a jogelôd igazgatóság esetében –, hanem az ország 

valamennyi régiójából a Kiemelt Adózók Igazgatóságához 

tartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek az adóévet 

megelôzô év utolsó napján nem álltak csôdeljárás, 

felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük 

elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, valamint a részvénytársasági 

formában mûködô hitelintézetek és biztosítók. 

A hivatali szervezeti változás következtében a legnagyobb 

adózók adóztatási feladatai országos szinten a 

KAIG-hoz kerültek, így a TOP kiadványban szereplô valamennyi 

adózó területi elhelyezkedésétôl függetlenül, 

adóteljesítménye alapján, a Kiemelt Adózók Igazgatóságához 

tartozik. 

Az illetékességi szabályok következtében a TOP kiadványban 

szereplô adatok összeállítása, a nyilvánosságra 

hozatalhoz való hozzájárulás kérése és az adatok értékelése 

a Kiemelt Adózók Igazgatóságán történt. 

II. A GAZDÁLKODÓK BEMUTATÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL 

TOP 100-AS LISTÁJA ALAPJÁN 

1. A TOP LISTÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, KIVÁLASZTÁSI 

SZEMPONTOK 

A TOP listák összeállítása során kérdésként vetôdött fel, 

hogy mi legyen a kiválasztási szempont, hány adózót tartalmazzanak 

az egyes listák, mekkora kör reprezentálja a 

gazdasági mutatókat. 

Ezért a kiválasztáshoz megvizsgáltuk, hogy az egyes 

gazdasági teljesítményeknél mekkora hányadot fednek le 

a helyezések alapján alkotott csoportok. 

A közölt gazdasági adatokat az adózók 2005–2006. 

évekrôl benyújtott társaságiadó-bevallásainak egyedi adatai, 

valamint a folyószámlák adónemenkénti pénzforgalma 

alapján, az egyes mutatókra külön-külön képzett helyezések 

szerint csoportosítottuk. 

Az összehasonlítás eredményeként megállapítható volt, 

hogy a KAIG adózóinak összesített árbevételébôl az elsô 

50 helyezettôl származik az értékesítés nettó árbevételének 

56,5%-a, az elsô 100 helyezettôl 71,1%-a. Az exportnál 

az elsô 50 helyezett 81,9%-ot, az elsô 100 helyezett 92,2%-ot 

ér el a KAIG-hoz tartozó kettôs könyvvitelt vezetô vállalkozások 

adataihoz viszonyítva. Az adózás elôtti nyereség 

%&&4 

8&4 

6&4 

5&4 

3&4 

.&4 

2&4 

7&4 

,&4 

%&4 

&4 

$ /! 1 ( $ -!!! $ 

)* !" 

%2+34 

.3+.4 

9 $ " 

%&+54 

6%+84 5.+54 

:! $ 

" 

%&+74 

; 

$ 

$ 

$1? 

6+%4 

8%+84 

;@ > 

$ 

$ 

1? 

$ 

%7+54 

5&+34 

,&&3 / 

) 

%'.& .&'%&& %&&'%.& %.&',&& ,&& 

1 

37/2006. (XII. 25.) PM rendelet a kiemelt adózók kijelölésérôl, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított 

értékhatárokról 

6•APEH ELEMZÉS

és veszteség alakulásában, valamint az adófizetési kötelezettségben 

is az elsô 100 helyezett 85% feletti részarányt 

képvisel. 

A fenti eredmények ismeretében a kiadványban az árbevétel 

alapján 100 legnagyobb magyarországi vállalkozás 

legfontosabb gazdasági adatait foglaltuk össze, valamint 

régiónként szerepeltetjük a 20 legnagyobb árbevételt 

realizált gazdálkodót. Természetesen itt elôfordulnak 

átfedések. 

Ezen túlmenôen, a mérlegfôösszeg alapján rangsorba 

állítottuk a pénzügyi szektor 50 legjelentôsebb 

szereplôjét. 

A TOP listák összeállítása során a cégenkénti (egyébként 

adótitoknak minôsülô) adatok nyilvánosságra hozatalához 

adózóinktól egyedileg – összesen 304 adatlap kiküldésével 

– kértünk hozzájárulást. A visszakapott adatlapokon 

túlnyomó többségében hozzájárultak az adatok 

közzétételéhez, kisebb részben csak a cég nevének nyilvánosságra 

hozatalához, néhány vállalkozás sem nevének, 

sem adatainak a kiadványban való szerepeltetéséhez 

nem járult hozzá. Természetesen a nyilatkozatok tartalmát 

a legmesszebbmenôkig figyelembe vettük a végleges 

anyag kialakítása során. 

A visszaérkezett kérdôívek feldolgozását követôen 

megállapítottuk, hogy az adózók 82%-a, 248 adózó küldte 

vissza a adatlapot. A válaszadók 54%-a, 135 adózó teljes 

egészében hozzájárult, 23%-a részben – a nem nyilvános 

adatok megjelölésével – járult hozzá az adatlapon 

szereplô gazdasági jellemzôk nyilvánosságra hozatalához. 

A kérdôíveken szintén 23%, 56 adózó azt jelezte, 

hogy nem hozhatók nyilvánosságra az adatai, azonban 

ebbôl a körbôl 20 vállalkozás hozzájárult – adatok nélkül 

– nevének közléséhez. A hozzájárulási hajlandóság a régiók 

TOP 20-as körében volt a legnagyobb. 

Adatainak nyilvánosságra hozatalához... 

2. AZ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN KIVÁLASZTOTT 100 LEG- 

NAGYOBB GAZDÁLKODÓ LEGFONTOSABB ADATAINAK 

ÉRTÉKELÉSE 

A kiválasztott, a TOP 100-as listában szereplô adózók 

teljesítményeinek értékeléséhez, összehasonlításához elmondjuk, 

hogy a társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezett 

vállalkozások száma 2005-ben országosan 326 ezer, 

2006-ban 316 ezer volt. 

Az adózók száma elsôsorban a szervezeti változások – 

megszûnés, átalakulás beolvadás –, kisebb részben az eltérô 

üzleti éves adózók számának változása miatt csökkent. 

A KAIG adózói körébôl a TOP kiadványhoz készített 

adatfeldolgozások 2005-ben 607, 2006-ban 581 adózó 

adatait tartalmazzák. 

A TOP 100-as kör szerepét a magyar gazdaságban a legfontosabb 

gazdálkodási adatokkal szemléltetjük. 

&''B 

6'B 

/'B 

D'B 

('B 

'B 

%&& $ )$ 

! ! /!$!"" "$ 

72+6 4 77+% 4 ,5+% 4 

E " 

% 

" 

F 

,-. &'' , 

%8+& 4 

2"$ 

120 

100 

kérdív 

db 

80 

60 

40 

20 

0 

TOP 100 

hozzájárul 

nem járul hozzá 

részben hozzájárul 

nem válaszolt 

TOP 20 Régiónként TOP 50 Pénzintézet 

A 2006. évi értékesítés nettó árbevételéhez 34,8%-kal, 

az adózás elôtti eredményhez 33,1%-kal járultak hozzá a 

TOP listában szereplô adózók. A jegyzett tôke 27,1%-át, 

a mérlegfôösszeg 19%-át mutatták ki nyilvántartásaikban. 

A mérlegfôösszegben a TOP 100 aránya azért alacsonyabb, 

mint a többi gazdálkodási jellemzô esetében, mert 

a pénzügyi szektor – amely a külön toplistán szerepel – 

magas betét és hitelállománya a többi gazdálkodó részarányát 

növeli, illetve a TOP 100 listán szereplôkét 

csökkenti. 

APEH ELEMZÉS •7

A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság adatai, milliárd Ft-ban 

E 

$ 

E 

9* $ 

" 

,&&3 ,&&. &3;&. 

% AB=C AD'9EBFGC


:!* $ 

" 

F! 

>/? 

D 

D "W 0/) 

#(!$ 

$ 

/) 

,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. 

2&%+3 7&6+8 %7&4 . ,72 . .5% 824 %&8+7 %&8+& %&&4 8&+& 6%+8 %%&4 ,83+7 786+6 524 , %73+2 % 83.+7 %&84 % 

% ,32+2 % &3%+6 %%84 . %33 . &., %&,4 %&6+& 8,+2 %%54 , 

7 

%&+2 2+6 ,%54 .% 72 %.&4 .+8 .+8 %&&4 .+8 &+& ' '23+2 '.+8 ' 77&+& ,&3+8 %.84 2 

3%5+2 .2&+7 %%24 %, 8,3 %7 %67 864 7&+& 7&+& %&&4 2+. 2+. %&&4 . 

.83+, 273+2 %754 , 272 7 ,%5 534 5+6 5+6 %&&4 5+6 5+6 %&&4 5+5 '%6+2 ' %3.+8 %&,+5 %3,4 3 

5 5 %&&4 &+% &+% %&&4 &+% &+% %6&4 %+6 %+7 %7.4 32+5 .&+, %,84 5 

&+. &+, ,724 %5 .86 %2 352 %,&4 %,6+& %,5+5 %&&4 %,6+& %,5+5 %&&4 %,+7 3+3 %634 788+2 753+2 %&34 6 

8 

772+8 ,,.+5 %264 7 686 , 5&7 %224 6%+8 6%+8 %&&4 6%+6 6%+6 %&&4 .+6 2+8 %%84 %66+. %..+, %,%4 %& 

,67+7 %3.+8 %5%4 % .5. % .28 %&,4 5+. 5+. %&&4 5+. 5+. %&&4 ,%+. 7+8 ..24 6.+. 5%+. %,&4 %% 

%26+& %%5+% %,34 % 788 % .2, 8%4 ,2+. ,2+5 884 %7+& 8+5 %774 %3+% .+3 ,8&4 ,%,+7 ,%,+8 %&&4 %, 

,53+2 %63+5 %264 , .53 , .57 %&&4 ,.+. ,.+. %&&4 %8+, %8+, %&&4 %5+6 ,7+2 534 ,75+% ,%5+7 %&84 %7 

22+6 7.+. %,34 %+3 %+3 %&&4 &+& &+& ' 72+, 7%+. %&84 %2 

&+6 &+5 %%74 %&8 %&, %&54 8+& 8+& %&&4 8+& 8+& %&&4 %+7 &+7 7664 3%+, 3.+& 824 %. 

%3 

66+7 .6+5 %.&4 2 %7& 2 &77 %&,4 ,5+, ,5+, %&&4 ,3+5 ,3+5 %&&4 7%+& %%+7 ,574 %5,+8 %2.+6 %%84 %5 

&+& &+& ' % 6,. % 636 864 %5+& %5+& %&&4 %3+& %3+& %&&4 '&+5 7+7 ' %&3+7 %&7+2 %&74 %6 

%8 

,& 

%.,+% %&8+3 %784 ,,% %6& %,74 &+% &+% %&&4 &+% &+% %&&4 7+% %+2 ,,54 26+3 .7+, 8%4 ,% 

&+& &+& ' % 65& % 66, 884 3&+5 3&+5 %&&4 .,+7 .,+. %&&4 %6+% %8+7 824 %.5+5 %78+7 %%74 ,, 

,+2 ,+7 %&.4 7 %%. , 7&2 %7.4 7+2 7+2 %&&4 7+2 7+2 %&&4 ,+8 7+, 664 ,&5+. ,&.+, %&%4 ,7 

,+3 ,+. %&34 ,38 .,8 .%4 6+2 5+% %%64 6+2 5+% %%64 %+5 %+5 834 23+. 2.+, %&74 ,2 

%,8+6 5,+% %6&4 % 8,. % 625 %&24 2+& 2+& %&&4 2+& 2+& %&&4 %6+. %3+7 %%24 %8,+6 %%2+% %384 ,. 

6+8 7&+2 ,84 78 ,&& 22 868 654 6&+& 6&+& %&&4 &+& &+& ' '67+6 '6&+3 ' 6.&+8 583+8 %&54 ,3 

&+7 &+, %2&4 8,. 822 864 3+& 3+& %&&4 &+& &+& ' ,+8 7+% 8,4 2.+2 2%+& %%%4 ,5 

,&2+, %26+7 %764 %+, %+, %&&4 %+, %+, %&&4 '&+2 &+7 ' 33+6 3&+3 %%&4 ,6 

%23+2 %%&+, %774 2 275 7 573 %%84 27+8 27+8 %&&4 27+8 27+8 %&&4 %7+6 %3+7 6.4 %%3+8 %65+& 374 ,8 

7& 

&+& &+& ' . &22 2 237 %%74 7% 

3%% 3&. %&%4 3+& 3+& %&&4 3+& 3+& %&&4 7+6 ,+8 %7&4 ,8+3 ,5+3 %&54 7, 

7+. &+& ' % %.& % 78& 674 %6+8 %6+8 %&&4 %2+% %2+% %&&4 23+% 2,+8 %&54 ,3.+% ,8&+3 8%4 77 

&+& &+& ' , 823 , 357 %%&4 ,+% ,+% %&&4 ,+% ,+% %&&4 8+5 3+5 %224 %&5+8 66+5 %,,4 72 

&+& &+& ' 67% 8,5 8&4 72+% 72+% %&&4 &+& &+& ' 5+& .+3 %,34 %&3+2 772+. 7,4 7. 

%22+2 %&7+& %2&4 , 867 , 886 884 %3+5 %3+5 %&&4 &+, %,+6 ,4 %5+. %7+3 %,84 ,%3+8 %8.+8 %%%4 73 

75 

&+& &+& ' % %3% % %68 864 7,+, 7,+, %&&4 %3+% %&+6 %284 3+7 .+6 %&84 87+% 57+, %,54 76 

&+5 %+2 .&4 76 38& 76 63, %&&4 %7+. %7+. %&&4 &+& &+& ' .+7 3+2 674 %25+5 %2.+, %&,4 78 

2& 

%3.+5 %%&+3 %.&4 , 5%, , &.% %7,4 &+5 &+5 %&&4 &+5 &+5 %&&4 %%+2 5+& %374 65+2 5%+& %,74 2% 

2, 

&+& &+& ' % 72& % 7&. %&74 7+& 7+& %&&4 &+& &+& ' %+5 2+3 764 ,8+7 7&+, 854 27 

3+2 3+, %&74 % 7%8 % ,37 %&24 8%+& 8%+& %&&4 8%+& 8%+& %&&4 %&+& 8+% %&84 ,&6+% %85+, %&34 22 

&+& &+& ' %.7 %72 %%24 25+7 25+7 %&&4 &+& &+& ' &+5 '&+7 ' 2%%+& .36+& 5,4 2. 

&+& &+& ' % 735 % 233 874 23+8 23+8 %&&4 &+& &+& ' 3+8 6+% 634 %&2+% 86+8 %&.4 23 

25 

.+2 ,+2 ,,54 .%. .,3 864 7+6 7+6 %&&4 7+6 7+6 %&&4 2+% ,+, %6%4 .8+& .2+2 %&84 26 

28 

.& 

E 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •9


E $ E 

.%


:!* $ 

" 

F! 

>/? 

D 

D "W 0/) 

#(!$ 

$ 

/) 

,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. 

E 

.% 

%%6+8 &+& ' ., 

&+& &+& ' , 3.& , 52% 854 %,3+3 %,3+3 %&&4 &+& &+& ' ,+6 ,+3 %&84 %35+. %38+6 884 .7 

.2 

.. 

.3 

.5 

.6 

.8 

8,+% 68+6 %&74 7 685 2 %62 874 ,+2 ,+2 %&&4 ,+2 ,+2 %&&4 '%3+% ,.+8 ' 86+& %,2+8 564 3& 

%6+% 72+, .74 , 3%6 , 77% %%,4 %&+& %&+& %&&4 %&+& %&+& %&&4 ,+8 '%+7 ' .2+2 3,+& 664 3% 

&+2 &+& ' 5,7 358 %&34 %+% %+% %&&4 &+& &+& ' .+6 2+7 %754 58+% %%%+5 5%4 3, 

..+% 3&+% 8,4 % 877 % 8%7 %&%4 %.+% %.+% %&&4 %.+% %.+% %&&4 '%+3 &+% ' 3,+& .6+3 %&34 37 

%5+7 %6+6 8,4 375 37% %&%4 %+. %+. %&&4 &+& &+& ' %+8 %+6 %&64 ,2+% ,&+3 %%54 32 

&+& &+& 34 % &33 % &6, 884 7&+. 7&+. %&&4 ,2+8 ,2+6 %&%4 2+8 7+7 %264 5,+, 3,+5 %%.4 3. 

,&+% &+& ' 7 %2. & ' ,8+. &+& ' &+& &+& ' ,+6 &+& ' ..+% &+2 ' 33 

56+, 32+. %,%4 8,, 52, %,24 35 

&+& &+& ' % ,%3 % ,8, 824 75+& 75+& %&&4 75+& 7&+2 %,,4 5+& 3+, %%,4 6.+6 58+6 %&64 36 

38 

&+& &+& ' % ,&. % ,88 874 72+, 72+, %&&4 &+& &+& ' ',+7 %+6 ' 35+3 3&+& %%74 5& 

5% 

5, 

&+& &+& ' 337 3%, %&64 &+6 &+6 %&&4 &+6 &+6 %&&4 ,+. ,+% %%64 2,+& 2,+. 884 57 

,&+6 %6+2 %%74 % &38 % ,&7 684 %,+% %,+% %&&4 %,+% %,+% %&&4 ,3+& ,5+2 8.4 52 

&+7 &+& ' 38& %67 7554 %2%+7 &+3 ' &+& &+& ' 5+6 '&+% ' 776+6 7%+2 ' 5. 

&+& &+& ' % ,,5 % 7%7 874 ,8+6 ,8+6 %&&4 &+& &+& ' 7+5 ,+8 %,34 36+% 37+. %&54 53 

55 

56 

&+& &+& ' 6 5 %%24 &+% &+% %&&4 &+& &+& ' &+, &+7 6&4 %2+7 %2+% %&%4 58 

6& 

6% 

6, 

2+5 .+, 8%4 58 72 ,7,4 &+3 &+3 %&&4 &+& &+3 ' %+2 &+8 %3&4 %6+5 %&+8 %5,4 67 

%2+2 %%+5 %,74 .57 .6& 884 %7+, %7+, %&&4 &+& &+& ' ,&+8 %5+% %,,4 ,%7+8 ,%3+7 884 62 

7,+& ,5+6 %%.4 5,2 55. 874 ,+8 ,+8 %&&4 ,+8 ,+8 %&&4 ,6+2 ,3+8 %&34 6. 

32+7 3.+8 864 76% 786 834 &+& &+& %&&4 &+& &+& %&&4 3+& .+8 %&,4 ,%+3 77+2 3.4 63 

&+& &+& ' %7 3.. %7 2%3 %&,4 %,5+& %,5+& %&&4 &+& &+& ' '%%+& ',,+. ' 722+. ,6,+2 %,,4 65 

&+& &+& ' 2.. 282 8,4 3+% 3+% %&&4 7+& 7+& %&&4 '&+% &+8 ' 72+% 73+& 8.4 66 

68 

8& 

8% 

2+. ,+8 %.24 532 5.. %&%4 %+& %+& %&&4 &+3 &+, ,5,4 &+7 &+3 .&4 75+, 7,+. %%24 8, 

3&+8 2.+6 %774 % ,%, % ,%2 %&&4 3+7 3+7 %&&4 3+7 3+7 %&&4 2+6 '&+. ' 22+. 75+6 %%64 87 

,+& %+, %364 , 237 , .7, 854 72+, 72+, %&&4 ,2+8 ,2+8 %&&4 %&+3 8+, %%.4 8.+2 65+3 %&84 82 

8. 

&+& &+& ' 738 78. 874 3+2 3+2 %&&4 &+& &+& ' &+% %+2 24 73+3 77+2 %&84 83 

85 

8+8 7+& 77,4 ,8 ,8 %&&4 &+, &+, %&&4 &+, &+, %&&4 &+% &+% %&84 %&+6 %%+2 8.4 86 

777 7,2 %&74 8+3 8+3 %&&4 2.+5 73+5 %,24 88 

%&& 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •11

A következôkben az árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb adózó fontosabb 

gazdasági adatait részletesebben értékeljük: 

Az értékesítés nettó árbevételébôl a 2006. évben a 

100 legnagyobb adózó realizálta a nemzetgazdasági 

bevételek egyharmadát, 20 ezermilliárd Ft-ot. 

Az elôzô évhez képest országosan jelentkezô 7,3 

ezermilliárd Ft növekedésnek 52,3%-a, 3,8 ezermilliárd 

Ft a 100 legnagyobb vállalkozástól származik. 

A növekmény 41%-át, 1,6 ezermilliárd Ft-ot az 

elsô tíz helyezett érte el. 

A TOP 100-as körbe tartozó vállalkozásoknál 

2006-ban jelentkezô 23,2%-os árbevétel-növekedés 

8,8 százalékponttal haladta meg az elôzô évhez képest 

országosan jelentkezô nettó árbevétel-emelkedés 

mértékét. 

A 100 legnagyobb vállalkozás dinamikusabb növekedése 

következtében a nemzetgazdasági szintû 

árbevételhez való hozzájárulásuk 2,5%-kal emelkedett. 

A 2006. évben 100 milliárd Ft feletti árbevételt 59 

adózó realizált. Ebbôl 4 adózó 500-1000 milliárd Ft 

közötti, 3 adózó pedig 1000 milliárd Ft feletti árbevételt 

ért el, amelybôl a legmagasabb 1874 milliárd 

Ft volt. 

12 • APEH ELEMZÉS

A TOP 100 gazdálkodói kör összesített adatainak viszonyítása 

a gazdálkodók országos adataihoz 

$ 

> K+ /? 

 

%&& 

)$ 

B ! 

! ! 

> 

)$ 

! !? 

%&& $ 

! 

!1! 

E " (''/ (' 87D+ +6 +'78 8D6B 

(''+ &/ +8+5 +& &/&/ 8(8B 

!!"# !!$% & ' ( &&))( &!**( 

0C" " (''/ 6 8&86 &D 8&55 +6&B 

(''+ / /D5+ && D6+' +75B 

!!"# !!$% & $!( & )*( &!!'( 

> (''/ (75 ('6 ( (&7 866 &(/B 

(''+ (7( 8D+ ( &5' 6(( &(DB 

!!"# !!$% &! $( &!& ( &!&'( 

F (''/ ( 85&( 6 7&78 (7DB 

(''+ ( (&/+ 6 &'&' (7DB 

!!"# !!$% &!*+( &!*"( &!!'( 

$ (''/ & (+5& D ''&' 8&+B 

(''+ & (&'& 8 D786 8D6B 

!!"# !!$% &!)!( &&$ ( +!'( 

% " (''/ & &+'+ 8 D7&/ 88&B 

(''+ & (8'/ 8 87+6 8/+B 

!!"# !!$% +'$( &! ,( +!+( 

2"$ (''/ &+ 5+8/ 68 75'+ &5'B 

(''+ &D 68/' 7/ 6/(( &58B 

!!"# !!$% &!*$( &!+!( +,"( 

2"$ 

 

(''/ &+ 5+8/ +( DD&8 8'DB 

(''+ &D 68/' D7 6885 8&'B 

!!"# !!$% &!*$( &!+"( +,&( 

APEH ELEMZÉS •13

2" # 

7' '''' 

/' '''' 

+' '''' 

D' '''' 

8' '''' 

(' '''' 

&' '''' 

'' 

$! " :! # 

! )"$ 

H 

+6 +'7 

J" 

 

" 

(''/ 

, 

H C" 

J" 

 

" 

(''+ 

,-. &'' 

H C" 

Az exportárbevételnél a 100 legnagyobb adózóból 85 

értékesített külföldre. Az általuk kimutatott exportárbevétel 

aránya mindkét évben eléri az országos kivitel 58%-át. 

Export alatt itt az EU-ba való kivitelt és a harmadik országokba 

irányuló értékesítést is értjük. Az országhatáron kívülre 

irányuló értékesítésben tapasztalható meghatározó 

részesedés elsôsorban a vidéki székhelyû adózóknak köszönhetô, 

tekintettel arra, hogy az exportnál a fôvárosi és 

Pest megyei kiemelt adózók aránya – a belföldre értékesítô 

közszolgáltatók és személyszállítók nagyobb súlya miatt – 

alacsonyabb. 

A kivitelben az elmúlt évben erôteljes, mintegy 25%-os 

növekedés volt tapasztalható, ami elsôsorban a TOP 100- 

as kör ilyen mértékû növekedésének következménye. A 

TOP 100 exportôrök összetételének fontos jellemzôje, 

hogy 2006-ban az elsô tíz adózó teljesítette az országos 

export 37%-át, illetve az elsô két helyezett – amelyek nettó 

árbevételének több mint 95%-a külföldi értékesítésbôl 

származik – adja a gazdálkodók országos exportjának 

16%-át. A két legnagyobb exportáló cég forgalma a 2005. 

és a 2006. évben is egyenként meghaladta az ezermilliárd 

Ft-ot. 

A gazdálkodók 2006-ban mûködésük során országosan 

+' ''' ''' 

D' ''' ''' 

8' ''' ''' 

(' ''' ''' 

&' ''' ''' 

 

- . 

H 

&D 8(' 

H 

+& &/( 

$ " ! 

' 

E " (''+ 

%&& )$ 

)"" 

H 

&& D6+ 

E " (''/ 

(+''''' 

('''''' 

&+''''' 

&'''''' 

+'' ''' 

' 

 

/0 

> (''+ > (''/ 

2,2 millió munkavállalót foglalkoztattak. Ebbôl az átlagos 

statisztikai állományi létszám a régiókban 1,7 millió fô 

volt, a TOP 100-as kör 279 ezer alkalmazottal mûködött. 

Arányaiban ez azt jelenti, hogy a 2006. évben a TOP 

100-as kör a gazdálkodói kör létszámának 12,6%-ával az 

árbevétel 34,8%-át érte el. 

A TOP 100-as körbôl 57 adózó foglalkoztat ezer fô feletti 

létszámot, ebbôl 12 vállalkozás esetében haladja meg 

a létszám az 5000 fôt. A két legnagyobb létszámú vállalat 

egyenként közel 40 ezer fôt foglalkoztat. 

A vállalkozások létszámgazdálkodásának eredményeként 

2006-ban az átlagos statisztikai létszám országosan 

1,2%-kal, 26,5 ezer fôvel növekedett. A többletlétszám 

egynegyedét a TOP 100-as körben alkalmazták – döntôen 

a kereskedelmi láncok bôvülése miatt –, ezért itt magasabb, 

mintegy 2,5%-os létszámnövekedés tapasztalható. 

A legnagyobb adózók árbevétel- és létszámadatának 

összevetése alapján megállapítható, hogy az 1 fôre jutó átlagos 

árbevétel a TOP 100-as körbe tartozó adózók esetében 

kimagasló – közel négyszerese – a többi adózó fajlagos 

árbevételének. Hatására a gazdálkodók országos átlaga 

34%-kal magasabb, mint a TOP listában nem szereplô adózóké. 

% / (# $ " # 

= 

" 

, 

,-. &'' 

 

' 

&' ''' 

(' ''' 

(8 8+8 

&6 'D5 

&5 /7+ 

(/ 86/ 

8' ''' 

/' 7&7 

7( 578 

Az 1 fôre jutó árbevétel esetében az egyes adózók között 

jelentôs szóródás tapasztalható. 

A jegyzett tôke 27,4%-ával – 2391 milliárd Ft-tal – a 

100 legnagyobb adózó rendelkezett 2006-ban. A TOP 100- 

as kör által kimutatott jegyzett tôke fele a tíz legnagyobb 

cégnél koncentrálódik, melybôl három-három a villamosenergia-iparban; 

a szállítás, posta, távközlés ágazatban; illetve 

a feldolgozóiparban mûködik, egy kereskedelmi tevékenységet 

végez. 

Az elôzô évhez képest országosan kimutatott 616 milliárd 

Ft növekedésbôl 175 milliárd Ft, a 100 legnagyobb 

adózónál jelenik meg. E növekedés döntô része két cégnél 

mutatkozik, az egyik a 2006. évben vasúti áruszállításra 

létrehozott vállalkozásnál, a másik a villamosenergia-ipar 

rendszerirányítójánál történt. Ez utóbbinál az alaptôke növekedés 

nem pénzbeli hozzájárulással, hanem a villamosenergia-ipar 

csúcscégének – a villamos energia átviteli 

D' ''' 

+' ''' 

(''+ 

(''/ 

/' ''' 

7' ''' 

6' ''' 

# 


hálózati rendszer elemeinek, vagyontárgyainak, kapcsolódó 

eszközeinek – a rendszerirányító cégbe való apportálásával 

valósult meg. 

A jegyzett tôkébôl a külföldi tulajdon aránya 2006-ban 

országosan 45,9% volt. A TOP 100 vállalkozásoknál ez az 

arány 52,7%. 

A jegyzett tke összetétele a gazdálkodóknál 

2006. 

41,1% 

13,0% 

TOP 100 belföldi 

TOP 100 külföldi 

31,5% 

Többi adózó belföldi 

Többi adózó külföldi 

14,4% 

A külföldiek által jegyzett tôke egyharmada a 100 legnagyobb 

cégnél jelenik meg. 

A TOP 100-as körben külföldi tulajdonban lévô 1259 

milliárd Ft jegyzett tôkébôl az elsô tíz helyezett 60%-kal 

részesedik. Valamennyien 40 milliárd Ft feletti külföldi tôkével 

rendelkeznek. Közülük a legmagasabb egy élelmiszer-kiskereskedelmi 

áruházlánc a 128 milliárd Ft-os külföldi 

tulajdonnal, vagyis egymaga 3%-ot képvisel az országosan 

jegyzett külföldi tôkébôl. 

Az adózás elôtti eredmény, a nyereséges és veszteséges 

vállalkozások összesített eredményeinek egyenlege. 

A TOP 100-as körben a nyereséges vállalkozások száma 

2006-ban az elôzô évhez képest 2 adózóval 83-ra növekedett, 

amelyek 1352 milliárd Ft pozitív eredményt realizáltak. 

A nyereség 45%-át négy adózó produkálta, egyenként 

100 milliárd Ft feletti eredménnyel, illetve a kategóriaelsô 

adózó nyeresége elérte a 296 milliárd Ft-ot. 

A nyereség további 40%-a a 10 milliárd Ft feletti eredményt 

elérô 22 társaságtól származik. 

A 17 veszteséges vállalkozás negatív eredménye 202 

millió Ft volt. A veszteség 65%-a 2 adózótól származik. 

A gazdálkodók adózás elôtti eredményként 2006-ban 

átlagosan árbevételük 6%-át mutatták ki. A TOP 100-as 

körben a nyereséges vállalkozások eredményessége valamivel 

kedvezôbb – 7% – volt. Átlag feletti eredményhányadot 

15 adózó ért el, melynek legmagasabb értéke 

15,8% volt. 

A legnagyobb vállalkozások gazdasági eredményének 

összegzéseként megállapítható, hogy 2006-ban országosan a 

gazdálkodók 3 471 milliárd Ft adózás elôtt eredmény tömegének 

33%-a a TOP 100-as kör tevékenységének eredménye, 

67% pedig a TOP listában nem szereplô 316 ezer vállalkozástól 

származik. 

A 2006. év legeredményesebb vállalkozásai a kôolajfeldolgozás, 

az autókereskedelem és a távközlés területérôl 

kerültek a TOP 100-as lista élére. 

A gazdálkodók által országosan kimutatott 2006. évi 

83 791 milliárd Ft mérlegfôösszegbôl a TOP 100-ak 15 954 

milliárd Ft-tal részesednek, amely 19%-os arányt képvisel. 

Ezt meghaladó összeggel – 21 494 milliárd Ft-tal – részesedik 

a mérlegfôösszegbôl a pénzintézeti szektor, 

amelynek 50 legnagyobb intézményére külön fejezetet 

szentelünk, így a gazdálkodók TOP 100-as rangsorában 

nem szerepelnek. Kiadványunkban a pénzügyi tevékenységet 

végzôk külön kezelésének egyik oka – a nemzetgazdaságban 

betöltött szerepük mellett – a sajátos eszköz-forrás 

szerkezetük és számviteli elszámolásuk. 

A mérlegfôösszeget a pénzügyi közvetítés ágazat nélkül 

vizsgálva az országosan kimutatott 52 441 milliárd Ft-ból 

a 100 legnagyobb gazdálkodó 30,4% részarányt képvisel. 

A TOP 100-ak mérlegfôösszegének alsó határán 10,8 milliárd 

Ft-tal egy kokszgyártó vállalkozás, felsô határán 2136 

milliárd Ft-tal a hazai kôolaj-feldolgozás vezetô cége áll. 

A legnagyobb 100-ak mérlegfôösszegének mintegy felét 

az elsô tíz vállalkozás adja. 

A mérlegfôösszeg sávok szerinti megoszlása a TOP 100- 

ak körében a 10–100 milliárd Ft közötti sávban erôs koncentráltságot 

mutat, ide tartozik a legnagyobbak 61%-a. 

A 100–500 milliárd Ft közötti sávba 34%, a felsô sávokba 

– közel az ezermilliárd Ft-hoz – 4%, és a legmagasabb 

sávba 1% tartozik. 

Mrd Ft 

3 500 

3 000 

2 500 

2 000 

1 500 

1 000 

500 

0 

Az adózás eltti eredmény alakulása 

2006. 

100 adózó 

316 ezer 

adózó 

1 150 

2 321 

67 % Többi adózó 33 % TOP 100 

/) ! E " $ 

" # 

B 

&'' 

/& 

&'& ) ('' &7 

('& ) 8'' 5 

8'& ) D'' 7 

D'& ) +'' 

& 

+'& ) /'' 

' 

/'& ) 7'' 

' 

7'& ) 6'' 

' 

6'& ) 5'' ( 

5'& ) &''' ( 

&''& )(''' 

' 

(''& $ 

& 

N$W 

%&& 

APEH ELEMZÉS •15

A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság mutatónkénti rangsorai 

E 

$ 

E 

9* $ 

" $! 

,&&3 ,&&. &.'&3 

% AB=C AD'9EBFGC


:!* $ 

" $! 

F! 

$! 

D $! 

D "W 0/) 

#(!$ $! 

$ 

$! 

/) $! 

,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 

. 3 % %& %& & 3 . '% 2 . % % % & % % & % 

% % & %% %% & , 7 % , 

7 

.& .% % 8, 8& ', .5 .. ', 78 ' ' 88 8. '2 %, %8 5 2 

7 7 & . . & ,. ,2 '% 27 2, '% . 

2 2 & ,8 %5 '%, 28 23 '7 72 77 '% ,8 86 38 ,6 7. 5 3 

88 83 '7 87 8, '% 38 36 '% 37 37 & .3 3& 2 5 

3. 35 , 7 7 & 7 , '% % % & ,% ,5 3 5 6 % 6 

8 

3 5 % %. ,7 6 %& 8 '% 3 3 & 76 72 '2 ,2 ,. % %& 

5 8 , 76 76 & .& 25 '7 7. 72 '% %, 76 ,3 23 23 & %% 

%2 %, ', 2, 78 '7 7, 7& ', ,. ,8 2 %6 77 %. ,& %6 ', %, 

6 6 & ,5 ,. ', 7& ,6 ', %6 %5 '% %3 %% '. %. %3 % %7 

7. 7. & 56 53 ', ' ' ' 6& 6% % %2 

37 32 % 65 6. ', 25 2. ', 7, 7, & 5& 5, , 3& 26 '%, %. 

%3 

,. ,6 7 %2 %2 & ,8 ,5 ', %7 %, '% %& ,& %& ,. ,3 % %5 

' ' ' 73 7, '2 73 72 ', ,% %8 ', 66 2. '27 76 72 '2 %6 

%8 

,& 

%7 %. , 67 6, '% 8. 82 '% 5& 38 '% ., 3, %& 35 .8 '6 ,% 

' ' ' 7. 7% '2 %, %% '% 5 5 & %. %7 ', ,8 ,6 '% ,, 

3& .8 '% ,% ,6 5 35 3. ', 26 25 '% .3 25 '8 ,, ,& ', ,7 

.6 .. '7 6% 5% '%& 26 26 & 77 7. , 3. .6 '5 36 37 '. ,2 

%6 ,% 7 7, 72 , 37 3% ', 2. 22 '% %2 %3 , ,7 7, 8 ,. 

., 76 '%2 % % & %% %& '% ' ' ' %&& %&& & 2 2 & ,3 

38 36 '% .8 .5 ', .2 ., ', ' ' ' .. 26 '5 5% 36 '7 ,5 

%& %& & 6% 58 ', .6 .5 '% 6. 5. '%& .. .7 ', ,6 

%. %2 '% %7 %. , %3 %. '% 8 8 & %8 %. '2 72 ,7 '%% ,8 

7& 

' ' ' %, %, & 7% 

5% 36 '7 .3 .2 ', 76 76 & 2. 28 2 62 62 & 7, 

.5 5% %2 ., 2, '%& 72 7, ', ,2 ,, ', 6 6 & %2 %, ', 77 

58 57 '3 ,7 ,2 % 53 52 ', .3 .. '% ,5 ,. ', 73 78 7 72 

' ' ' 3% .6 '7 ,% ,& '% ' ' ' 7& 7, , 75 %& ',5 7. 

%3 %3 & ,, %8 '7 75 7. ', 35 ,7 '22 %5 %6 % %6 ,, 2 73 

75 

' ' ' .% .7 , ,7 ,, '% ,& ,5 5 77 7% ', 2, 2. 7 76 

32 3% '7 , , & 2& 76 ', ' ' ' 78 ,6 '%% 7& ,5 '7 78 

2& 

%, %7 % ,2 ,8 . 6. 67 ', 3& .8 '% ,7 ,2 % 22 25 7 2% 

2, 

' ' ' 22 2. % 5& 38 '% ' ' ' 32 7. ',8 6. 67 ', 27 

.7 26 '. 2. 26 7 8 6 '% 7 2 % ,3 ,, '2 ,% ,% & 22 

6. ' ' 63 62 ', %7 %, '% ' ' ' 5, 63 %2 3 3 & 2. 

' ' ' 27 2% ', %. %7 ', ' ' ' 7, ,7 '8 78 75 ', 23 

25 

.2 .3 , 52 5, ', 32 3, ', 23 2. '% 22 .7 8 3% .6 '7 26 

28 

.& 

E 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •17


E 

$ 

E 

.%


:!* $ 

" $! 

F! 

$! 

D $! 

D "W 0/) 

#(!$ $! 

$ 

$! 

/) $! 

,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 

E 

.% 

%8 ' ' ., 

6% 5. '3 ,. ,% '2 . 2 '% ' ' ' .6 ., '3 ,5 ,2 '7 .7 

.2 

.. 

.3 

.5 

.6 

.8 

,7 %6 '. %3 %7 '7 52 5, ', .2 .7 '% 86 %& '66 2& 7& '%& 3& 

23 73 '%& ,3 ,5 % 22 2, ', ,8 ,6 '% .2 8& 73 3. ., '%7 3% 

33 5& 2 33 32 ', 6, 6& ', ' ' ' 75 75 & 25 77 '%2 3, 

7, ,5 '. 7% 7& '% 78 75 ', ,7 ,% ', 68 58 '%& .8 .3 '7 37 

25 27 '2 5& 33 '2 58 55 ', ' ' ' 3, .5 '. 8& 8& & 32 

62 5, '%, .3 .2 ', ,2 ,7 '% %. %. & 2& 22 2 28 .% , 3. 

2. ' ' %8 86 58 ,5 86 5% ' ' ' .5 6, ,. 32 88 7. 33 

,5 ,2 '7 3& 37 7 35 

' ' ' 26 25 '% %6 %5 '% %% %& '% 7% ,8 ', 2. 2, '7 36 

38 

' ' ' .& 23 '2 ,& %8 '% ' ' ' 8% .3 '7. .7 .. , 5& 

5% 

5, 

53 ' ' 38 35 ', 62 6, ', .8 .6 '% .8 .. '2 5. 33 '8 57 

27 2. , .. ., '7 27 2% ', ,5 ,3 '% 65 6. ', 52 

36 ' ' 35 6% %2 , 6. 67 ' ' ' ,6 62 .3 %% 6, 5% 5. 

' ' ' 23 22 ', ,3 ,. '% ' ' ' 25 .& 7 ., 28 '7 53 

55 

56 

' ' ' 86 8. '7 83 8. '% 5% 5& '% 56 57 '. 85 8. ', 58 

6& 

6% 

6, 

.. .& '. 66 68 % 65 63 '% ' 3% ' 36 33 ', 8. 86 7 67 

26 25 '% 57 5& '7 2% 78 ', ' ' ' %7 %2 % %8 %5 ', 62 

2% 78 ', 3. 3& '. 5, 5% '% ., ., & 63 63 & 6. 

,8 ,7 '3 56 53 ', 85 83 '% 5, 5% '% 73 7& '3 8, 58 '%7 63 

67 53 '5 2 2 & 2 7 '% ' ' ' 83 88 7 %& %7 7 65 

6, 52 '6 5. 52 '% .7 .% ', .% .% & 62 32 ',& 6% 5. '3 66 

68 

8& 

8% 

.3 .7 '7 37 3% ', 67 6% ', 37 33 7 55 38 '6 56 6& , 8, 

7& 7, , 28 28 & ., .& ', 73 73 & 2% 65 23 5, 5% '% 87 

3% 3, % ,6 ,3 ', %8 %6 '% %3 %2 ', ,2 ,% '7 2% 2& '% 82 

8. 

' ' ' 58 55 ', .% 28 ', ' ' ' 6, 3% ',% 58 56 '% 83 

85 

.% ., % 82 8% '7 8, 8% '% 36 35 '% 6% 6& '% %&& 83 '2 86 

6& 58 '% 2. 27 ', 5& 5, , 88 

%&& 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •19


III. A PÉNZÜGYI SZEKTOR BEMUTATÁSA, A MÉRLEGFÔÖSSZEG 

TOP 50-ES LISTÁJA ALAPJÁN 

A KAIG adózóinak kijelölésérôl szóló 37/2006. (XII. 25.) 

PM rendelet szerint speciális adóalanyi kört képeznek a 

pénzügyi szektor vállalkozásai. A Pénzügyi Szervezetek 

Állami Felügyelete által a pénzpiaci szereplôkrôl – felügyelt 

intézményekrôl – vezetett nyilvántartással összhangban 

kiemelt adózónak minôsülnek a hitelintézetek 

(bankok és a szakosított hitelintézetek), a biztosítótársaságok, 

továbbá a pénzügyi vállalkozások közül azok a 

cégek, amelyek adóteljesítménye elérte vagy meghaladta 

a 2200 millió forintos értékhatárt. Ez utóbbi szempont 

alapján döntôen a lízingcégek kerültek be a kiemelt adózói 

kör TOP kiadványába. 

A pénzügyi közvetítéssel foglalkozó társaságok, vállalkozások 

tevékenységének jellege, méretnagysága természetesen 

nagyon különbözik. Ennek megfelelôen a PSZÁF 

nyilvántartása a pénzügyi közvetítés teljes spektrumát felöleli: 

a Pénzpiac, a Tôkepiac, a Pénztárak és a Biztosítók 

teljes körét átfogja. A jelen TOP kiadványban e sokszereplôs, 

heterogén pénzügyi szektor azon szegmensét mutatjuk 

be és elemezzük, amelynek tagjai – az Adó- és Pénzügyi 

Ellenôrzési Hivatal gyakorlatában – kiemelt adózónak minôsülnek. 

A TOP 50 listára való bekerülés, illetôleg a kiválasztás 

fô szempontja a vizsgált vállalkozás mérlegfôösszege volt. 

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy e vállalkozások 

tevékenységének összehasonlítása csak fenntartásokkal 

lehetséges, hiszen az egyes gazdasági mutatószámaik 

közgazdasági tartalma jelentôsen eltér egymástól. 

Megítélésünk szerint azonban a mérlegfôösszeg tekinthetô 

olyan mérôszámnak, amely az egyedi sajátosságoktól – 

például az ügyfélszám, a hitel-/betétállomány összetétele 

stb. – eltekintve átfogóan tájékoztat az adott cég tevékenységének 

terjedelmérôl, illetve tôkeerejérôl. 

A méretnagyság mellett a TOP listára felkerült pénzügyi 

intézmények a tevékenységük jellege szerint is jelentôsen 

különböznek. A vizsgált kör differenciáltságát mutatja, 

hogy a KSH besorolása szerint a következô 7 TEÁOR csoportba 

(szakágazatba) tartoznak: 

• 6512 

• 6521 

• 6522 

Egyéb monetáris közvetítés (25 bank) 

Pénzügyi lízing (9 lízingcég) 

Egyéb hitelnyújtás (4 szakosított hitelintézet, 

ebbôl 3 jelzálogbank) 

• 6523 

• 6601 

• 6603 

• 6712 

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (1 bank) 

Életbiztosítás (6 biztosítótársaság) 

Nem életbiztosítás (4 biztosítótársaság) 

Értékpapír-ügynöki tevékenység, 

alapkezelés (1 biztosítótársaság) 

APEH ELEMZÉS •21

A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás adatai, millió Ft-ban 

E 

$0 ! $ 

E 

/) 

,&&3 ,&&. &3;&. 

% CEGFB E C99

A 2006. évi mérlegrôösszeg szerinti legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás adatai, millió Ft-ban 

9* $ " 

F! >/? 

D 

D "W 0/) 

#(!$ 

$ 

,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. 

6 &%5 5 62, %&,4 ,6 &&& ,6 &&& %&&4 ,2 .,5 ,2 &.. %&,4 ,%, .%3 %3% ,28 %7,4 % 

, 

, %8& % 683 %%34 2& .&& 2& .&& %&&4 ,% %,5 %6 .6% %%24 7 

37 5, 664 % 6%, % 3,2 %%,4 %7 %77 %% .,% %%24 %7 %7, %% .,& %%24 %2 .78 ,% 753 364 2 

% 2%2 % ,76 %%24 , 283 , ,32 %%&4 .7 2%& 78 2%& %734 .7 2&2 78 2&2 %734 ,. .67 ,7 525 %&64 . 

%27 7%, 83 &3% %284 , 786 , ,.3 %&34 ,8 538 ,8 538 %&&4 ,8 538 ,8 538 %&&4 ,5 %,7 ,& %%8 %7.4 3 

27 &7. 7. 7,8 %,,4 % 278 % 7%% %%&4 ,2 %%6 ,2 %%6 %&&4 ,2 %%6 ,2 %%6 %&&4 %6 366 %6 52. %&&4 5 

,& &&& ,& &&& %&&4 2 ..% 5 ,%3 374 6 

56 53 %&74 728 7.. 864 65 .5& 65 .5& %&&4 & & ' %% %75 ,. &,, 2.4 8 

568 .&& %.64 , 37. , %63 %,%4 %8 723 %8 723 %&&4 %8 ,8% %8 ,63 %&&4 2 2.2 3 &.% 524 %& 

%% 

3 3&& 3 3&& %&&4 % 3,, % 36% 834 8 73& 8 323 854 %, 

%,. 6&7 8% 58, %754 7%8 7%% %&74 % ,.& % ,.& %&&4 % ,.& % ,.& %&&4 3 572 5 ,.& 874 %7 

%2 

82 ,%7 8& 873 %&24 577 5&% %&.4 3 752 3 752 %&&4 3 752 3 752 %&&4 ,, 587 %6 35% %,,4 %. 

%.8 .62 %.7 35& %&24 , .%5 , 2&& %&.4 2 ,33 2 ,33 %&&4 2 ,33 2 ,33 %&&4 %. 88& %6 .7, 634 %3 

,% 536 %. 6&3 %764 .&% 788 %,34 5 2&& 2 65& %.,4 5 2&& 2 65& %.,4 % 52% 83. %6&4 %5 

7 526 2 5%. 6&4 ,75 ,.% 824 , &2% , &2% %&&4 3%, 32& 834 % .%& % 7&2 %%34 %6 

%&7 &58 6, .2. %,.4 , 7%5 , 763 854 2 .&& 2 .&& %&&4 2 .&& 2 .&& %&&4 . 266 8 7%, .84 %8 

,& 

,% 

& & ' ,78 ,7% %&74 %6 .68 %6 .68 %&&4 %6 .68 %6 .68 %&&4 3 %73 5 6%6 564 ,, 

,7 

& & ' %7, %,. %&34 , 235 , 235 %&&4 , 235 , 235 %&&4 , &&, , 66, 384 ,2 

%38 %68 684 , &&& , &&& %&&4 & & ' 3 %3% , &&8 7&54 ,. 

,2 52. ,, ,73 %%%4 , 785 , 75, %&%4 5 7.% 5 7.% %&&4 & & ' 6 36& 5 ,65 %%84 ,3 

& & ' %&. %&& %&.4 %& %&& %& %&& %&&4 & & ' % &7. .33 %674 ,5 

27 677 76 ,8. %%24 ,,% ,&2 %&64 ,,3 ,,3 %&&4 %%7 %%7 %&&4 8%, % ..8 .64 ,6 

35 %&& 354 , &&& , &&& %&&4 & & ' 56. % 6%8 274 ,8 

%85 %68 %&24 , &&% , &&% %&&4 %,, ,,3 .24 7& 

7% 

7 3.% 2 2%2 674 3, 37 864 6 %%& 6 %%& %&&4 6 %%& 6 %%& %&&4 % 7&6 , 377 .&4 7, 

& & ' 73 72 %&34 7 &&& 7 &&& %&&4 & & ' , %63 , &37 %&34 77 

72 

7., 7&7 %%34 %.5 %%5 %724 , &&& , &&& %&&4 % 6&. % 6&. %&&4 6.. %%5 5774 7. 

%, .83 8 23, %774 7,6 7%5 %&74 2 &58 2 &58 %&&4 2 &58 2 &58 %&&4 , 6.6 , ,87 %,.4 73 

75 

%&. 86 %&54 .& .& %&&4 & & ' , 278 . 376 274 76 

%7 563 %, 77& %%,4 72& ,66 %%64 7 8&7 7 6&7 %&74 7 8&, 7 6&, %&74 7 26& 2 56. 574 78 

7 6%3 . 72. 5%4 67 53 %&84 , &&& , &&& %&&4 , &&& , &&& %&&4 253 8,8 .%4 2& 

,7 7&% %2 37. %.84 ,2. ,%8 %%,4 7 .,& , 8,& %,%4 7 .,& , 8%5 %,%4 % ,., % ,3, 884 2% 

2& 5., %% 877 72,4 %,, 6% %.%4 , %&3 , &3. %&,4 , %&3 , &3. %&,4 2, 

& & ' 25 ., 8&4 2 263 2 263 %&&4 23 %22 7,4 27 

7. 7%6 72 ,8% %&74 .2 25 %%.4 3& 3& %&&4 & & ' 88% 875 %&34 22 

,6 7,% %6 7%8 %..4 2. 

%8 %27 ,& 5&7 8,4 & & ' .& .& %&&4 & & ' 23 

25 

8 87% 8 .87 %&24 %28 %5% 654 % 676 % 676 %&&4 % 6,8 % 6,6 %&&4 % &38 % ,%3 664 26 

6 2%6 6 ,7% %&,4 5% 8. 5.4 % &&& % &&& %&&4 % &&& % &&& %&&4 , .,6 28 

%. 8&% 8 863 %.84 ,%, %,& %554 7 3&2 7 3&2 %&&4 7 3&2 7 3&2 %&&4 .&. %83 ,.64 .& 

E 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •23

A kiválasztáshoz az adatok forrását a 2006. évrôl benyújtott 

társaságiadó-bevallások adatai képezték. 

A TOP 50-es listából megállapítható, hogy a szóban 

forgó pénzügyi intézmények mérlegfôösszegei között 

jelentôs nagyságrendi különbségek vannak, és az adatok 

viszonylag széles értékhatárok között helyezkednek el. 

A reális összehasonlítás érdekében ezért az 50 vállalkozást 

a 2006. évi mérlegfôösszegük nagysága szerint 

képzett kategóriák (elemzési csoportok) alapján vizsgáljuk. 

A TOP50 pénzügyi intézmény mérlegfösszege elemzési csoportok szerint 

Megnevezés 

1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 

0-100 MrdFt 101-300 MrdFt 301-1000 MrdFt 1001MrdFt fölött 

ÖSSZESEN 

Adózók száma 

(db) 

17 19 5 9 50 

Csoport mérlegfösszege 

1 019 961 3 669 106 2 590 212 17 059 439 24 338 718 

(millió Ft) 

Részarány (%) 4 15 11 70 100 

A TOP 50 pénzügyi intézmény együttes mérlegfôöszszege 

2006-ban 24 338,7 milliárd Ft volt. 

A diagramból látható, hogy a TOP 50-es kör mérlegfôösszeg 

szerinti összetétele magas koncentráció mutat. 

Az 1000 milliárd Ft-nál nagyobb mérlegfôösszeggel rendelkezô 

9 vállalkozás (4. csoport) részesedése 70%. 

A 2. csoportban található a legtöbb, szám szerint 19 vállalkozás, 

amelyek mérlegfôösszege a 101–300 milliárd Ftos 

sávban helyezkedik el, és a részarányuk 15%. A 3. csoportba 

került az az öt vállalkozás, amelyeknek mérlegfôösszege 

a 301–1000 milliárdos értéksávba tartozik, és 

ezek adják a teljes kör 11%-át. Végül 17 vállalkozás került 

az 1. csoportba, 100 milliárd Ft alatti mérlegfôösszeggel, a 

részesedésük 4%. 

4. csoport; 

70% 

TOP-50 Pénzügyi intézmények mérlegfösszegének 

arányai elemzési csoportok szerint 2006-ban 

1. csoport; 4% 2. csoport; 

15% 

1 019 961 MFt 3 669 106 MFt 

2 590 212 MFt 17 059 439 MFt 

3. csoport; 

11% 

A TOP 50 pénzügyi intézmény 2006. évi mérlegfôösszege 

– a növekedések és csökkenések egyenlegeként – 

3901 milliárd Ft-tal bôvült, és 19%-kal volt nagyobb a 

2005. évinél. Csak 6 olyan társaság volt (5 bank és 1 lízingcég), 

amelyek mérlegfôösszege együttesen 260 milliárd 

Ft-tal elmaradt a 2005. évitôl. A többség azonban (44 

társaság) – eltérô mértékben ugyan, de – együttvéve 4161 

milliárd Ft-tal jelentôsen növelte aktivitását. Ezek a ± irányú 

változások átrendezték az egyes évek TOP rangsorát 

is. 

A két évet összehasonlítva kitûnik, hogy 19 társaság 

2006-ra lejjebb került a rangsorban, köztük volt olyan, 

amely 8-10 helyezéssel rontotta pozícióját. 22 társaság viszont 

javította helyezését, 9 társaság pedig mindkét év 

TOP listáján megôrizte a helyét. 

A pénzügyi szektorba tartozó társaságok könyvvezetése, 

és az eredménykimutatás szerkezete – a szektor tevékenységének 

sajátosságai miatt – tartalmilag jelentôsen eltér 

a más gazdasági társaságokétól. A pénzügyi közvetítéssel 

foglalkozó vállalkozások alaptevékenységének eredményességét 

a nettó kamatkülönbözet (a kamatbevételek 

és a kamatráfordítások egyenlege) jellemzi. Ezt figyelembe 

véve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. 

évi LXXXI. törvény 4. § 4. pontja az árbevétel fogalmát 

ezeknél az adózóknál az alábbiak szerint határozza meg: 

• hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegû bevétel, 

csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással, 

növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel 

és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó 

árbevételével; 

• biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a 

nettó mûködési költségekkel, a befektetésekbôl származó 

biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási 

ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, 

a befektetések nettó bevételével és a nem 

biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott 

osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját 

használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a 

kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat 

ráfordításként elszámolt összegével, valamint a 

Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt 

összeggel. 

Így ebben a körben a társaságiadó-bevallás szerinti nettó 

árbevétel, valamint az exportárbevétel adatai más 


gazdasági társaságok adataival nem összehasonlíthatók, 

és csak tájékoztató jellegûnek tekinthetôk. 

Országos szinten a pénzügyi közvetítéssel 

foglalkozó 4482 vállalkozás 2006-ban összesen 

56 436 fô átlagos statisztikai létszámot mutatott 

ki, ami az elôzô évhez viszonyítva 5000 fôs 

csökkenést jelent. Ugyanakkor a TOP 50 társaság 

átlagos statisztikai létszáma 2006-ban 1579 

fôvel volt magasabb az elôzô évinél. Ebben a 

körben a létszámbôvülés a növekedés (34 adózónál) 

és a csökkenés (14 adózónál) együttes hatásaként 

jött létre (két adózó egyik évrôl sem közölt 

létszámadatot). A TOP lista felét kitevô 25 

adózóból álló banki kör statisztikai létszáma 

2005 és 2006 között az átlagosnál jobban nôtt, 

mivel itt jelentkezett a TOP 50 összes létszámnövekedésének 

53,7%-a (848 fô). Ebben szerepe 

volt annak is, hogy a bankok 2006-ban 150 új 

fiókot avattak fel, bár ezek többsége nem új bankok 

megjelenéséhez kapcsolódik. 

2006. 

2005. 

Az ország összes, pénzügyi közvetítési tevékenységet 

folytató adózójának jegyzett tôkéjébôl 

a kiválasztott TOP 50 pénzintézet 2006. évi 

jegyzett tôkéje 67,2%-ot képviselt. Ez az arány – 

a 8 adózónál történt jegyzett tôke emelkedés következtében 

– közel 10 százalékponttal nagyobb, 

mint az elôzô évben volt. 2006-ban a TOP 50-es 

listán szereplô adózók összesített jegyzett tôkéjének 

78,4%-át a 25 bank jegyzett tôkéje reprezentálta. 

Ez az arány 2005-ben 77,5% volt. 

A jegyzett tôkén belüli külföldi tôke aránya a TOP 50- 

es pénzügyi intézményi körnél 2006-ban átlagosan 72%- 

os szintet ért el, ez minimálisan, 2 százalékponttal haladja 

meg a bázis évi részarányt. A változást az okozta, hogy 2 

adózónál nôtt, 1 adózónál viszont csökkent a külföldi tulajdoni 

hányad. 

A pénzügyi szektorban a külföldi tulajdon szerepe évek 

óta meghatározó súlyt képvisel. 2006-ban a TOP 50 pénzintézet 

közül 30 intézmény 100%-ban külföldi tulajdonban 

volt, 8 intézménynél a külföldi tulajdon 25 és 99% közötti 

arányt képviselt a jegyzett tôkébôl, 12 pénzintézetnek 

pedig egyáltalán nem volt külföldi tulajdonosa. 

A TOP 50-es körbe kiválasztott pénzügyi intézmények 

2006. évi adózás elôtti eredménye 521,3 

milliárd Ft volt, mely 6,3%-kal meghaladta a 2005. 

évi eredményt. Ezzel szemben az ország összes, 

pénzügyi közvetítést folytató adózójának adózás 

elôtti eredménye 2006-ban 214 milliárd Ft-tal 

db 

Külföldi tulajdoni részarány a jegyzett tkén belül 

a TOP 50 pénzintézetnél 

30 

29 

0 10 20 30 40 50 60 

2006. 

2005. 

8 

9 

csökkent az elôzô évihez viszonyítva. Az eredményesség 

szempontjából ez ellenkezô irányú folyamatot 

jelez, mint ami a TOP 50 pénzintézetnél megfigyelhetô. 

A vizsgált két év során – 2005 és 2006 között – a 

TOP listában szereplô 50 adózóból 24-nél nôtt, 26- 

nál viszont csökkent az adózás elôtti eredmény. 

A teljes TOP 50-es körben a legnagyobb hazai 

bank adózás elôtti nyereségnövekedése volt a meghatározó. 

Figyelmet érdemel, hogy az egyéb monetáris 

közvetítést folytató 25 bank együttes adózás 

elôtti eredménye egy év alatt 7,8%-kal – 28,8 milliárd 

Ft-tal – gyarapodott. Ugyanakkor a legnagyobb 

hazai bank nélkül a többi 24 bank együttes 

adózás elôtti eredménye 2005-rôl 2006-ra 22,5 milliárd 

Ft-tal csökkent. A 24 bank közül egy év alatt 

9-nek nôtt, 15-nek azonban csökkent az adózás elôtti 

eredménye. 

12 

12 

100%-os 25% - 99% között 0%-os 

Adózás eltti eredmény alakulása a pénzintézeteknél 

368 

397 

491 

521 

607 

821 

0 200 400 600 800 1 000 

Mrd Ft 

TOP 25 egyéb monetáris 

közvetítés 

TOP 50 pénzügyi 

közvetítés 

Pénzügyi közvetítés 

összesen (országos) 

APEH ELEMZÉS •25

A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti 50 legnagyobb pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás mutatónkénti rangsorai 

E $0 ! $ E 

/) $! 

,&&3 ,&&. &.'&3 

% CEGFB E C99

A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti 50 legnagyobb pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás mutatónkénti rangsorai 

9* $ " 

$! 

F! 

$! 

D $! 

D "W 0/) 

#(!$ $! 

$ $! 

,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 

% % & 3 3 & . 3 % % % & % 

, 

8 8 & 2 7 '% 3 %& 2 7 

2& 2% % %& %& & %, %7 % %& %& & %% 3 '. 2 

72 7. % . 3 % , 2 , % 7 , 7 7 & . 

, , & 3 5 % . . & 2 2 & , 5 . 3 

%& %& & %, %, & 5 5 & 3 . '% 5 6 % 5 

6 6 & ,& %6 ', 6 

78 2& % %3 %3 & % % & ' ' ' %, , '%& 8 

7. 76 7 7 6 . 8 8 & 5 5 & ,, ,& ', %& 

%% 

,& %8 '% 7& 7& & %7 %7 & %, 

7 7 & ,& %6 ', 2, 2, & 77 77 & %3 %5 % %7 

%2 

. 2 '% %7 %7 & ,% ,& '% %. %2 '% . 8 2 %. 

% % & 2 7 '% ,. ,. & %8 %8 & 8 %% , %3 

%5 %5 & %. %. & %5 ,% 2 %7 %. , ,6 76 %& %5 

7& 7, , ,. ,, '7 77 77 & 73 73 & 7% 77 , %6 

2 . % 6 2 '2 ,, ,, & %3 %3 & %8 %2 '. %8 

,& 

,% 

' ' ' ,2 ,2 & %& %& & 6 6 & %6 %. '7 ,, 

,7 

2, 27 % 7. 77 ', 7% 7% & ,. ,. & ,5 ,2 '7 ,2 

7% ,8 ', 7. 7. & ' ' ' %5 ,8 %, ,. 

%2 %, ', 5 . ', %6 %5 '% ' ' ' %2 %3 , ,3 

' ' ' 75 73 '% %. %2 '% ' ' ' 75 2% 2 ,5 

8 8 & ,3 ,6 , 2. 2. & 76 75 '% 78 7, '5 ,6 

2, 75 '. 75 75 & ' ' ' 2% 7& '%% ,8 

,8 7& % 72 72 & 25 27 '2 7& 

7% 

7% 77 , 22 27 '% %3 %3 & %, %, & 7, ,. '5 7, 

' ' ' 25 25 & 7& ,8 '% ' ' ' ,3 ,6 , 77 

72 

75 78 , 7, 7. 7 76 76 & ,8 ,8 & 2& 23 3 7. 

,2 ,3 , %8 %5 ', ,3 ,3 & ,& ,& & ,2 ,5 7 73 

75 

76 76 & 26'.& 26'.& ' ' ' ' ,. ,% '2 76 

,7 ,% ', %6 %8 % ,5 ,5 & ,% ,% & ,7 ,, '% 78 

,8 7% , 78 2% , 73 73 & ,5 ,5 & 22 2& '2 2& 

%3 %6 , ,7 ,3 7 ,8 7& % ,7 ,2 % 72 72 & 2% 

%% ,, %% 73 2& 2 7, 7, & ,3 ,3 & 2, 

' ' ' 23 2. '% ,7 ,7 & 28 2. '2 27 

%, %% '% 2. 23 % 25 25 & ' ' ' 76 78 % 22 

%7 %2 % 2. 

,& %7 '5 ' ' ' 26'.& 26'.& ' ' ' ' 23 

25 

,5 ,. ', 77 7, '% 78 78 & ,6 ,6 & 73 73 & 26 

,6 ,8 % 2% 78 ', 27 27 & 72 72 & ,3 28 

,, ,2 , ,6 72 3 ,6 ,6 & ,, ,, & 27 22 % .& 

E 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •27

IV. A 100 + 50 LEGJELENTÔSEBB VÁLLALKOZÁS ÁLTAL 

TELJESÍTETT ADÓBEFIZETÉSEK 

A legnagyobb adózók – TOP 100 gazdálkodó és 

TOP 50 pénzintézet = TOP 150 – az országos adóbevételben 

meghatározó szerepet játszanak, adónemenként 

azonban különbözô részarányt képviselnek. 

A 2006. évben a pénzforgalmi adatok alapján a 

TOP 150 adózó az országos adóbevétel 18%-át teljesítette. 

A legnagyobb adózók pénzforgalmi teljesítése a kiemelt 

adónemekben (milliárd Ft-ban) az alábbiak szerint alakult 

az elmúlt években: 

56% 

#7%6 

7%6 

**+( , # **+( , # 

/0)(. )1 2)0((0 .3*4 $%&'() $%&'() 

 

 

 

 

 

 

- .. 

!" # !" 

A legnagyobb adózók pénzforgalmi teljesítése a kiemelt 

adónemekben a 2006. évben 7,4%-kal növekedett, amely 

80 milliárd Ft többletet eredményezett. 

A társaságiadó-bevételben a csökkenés az elszámolható 

kedvezmények igénybevétele miatt következett be, az elôlegfizetési 

kötelezettségük nem változott. A pénzügyi 

szektort képviselô 50 adózó a 2006. évi társasági adó 

57,9%-át teljesítette. 

Az általános forgalmi adó befizetés és kiutalás egyenlege 

a TOP 150 adózó esetében átlagon felüli növekedést 

mutat a 2005. és 2006. év viszonylatában. A kiemelt adónemek 

pénzforgalmi teljesítésében kimutatható 80 milliárd 

Ft-ból 66 milliárd Ft az általános forgalmi adóban 

realizálódott. A pénzügyi teljesítés tükrözi, hogy ebben az 

adózói körben nagy volumenû belföldi értékesítés és beszerzés 

történik. Az általános forgalmi adó bevételhez 

nagymértékben hozzájárult az a tény is, hogy az adónemben 

2006. szeptember 1-jétôl megszûnt a 15%-os kedvezményes 

adómérték, és helyette a 20%-os adó terheli a termékeket 

és a szolgáltatásokat. 

A személyi jövedelemadó a kiválasztott adózóknál 12 

milliárd Ft-tal nôtt a 2006. évben. A többlet a kifizetett 

osztalékok adójából és a bankok által teljesített kamatadóból 

származott. 2006. szeptember 1-jétôl a kamatjövedelem 

után adót kell fizetni. Az adó a kamat 20%-a, amit a 

hitelintézeteknek kell befizetniük az elszámolt kamatok 

alapján. A nyeremények után fizetendô személyi jövedelemadót 

– a nyeremény piaci értékének 25%-át – a kifizetônek 

kell levonnia és megfizetnie. 

A társadalombiztosítási járulékok és az egészségbiztosítási 

hozzájárulás együttes összege a TOP 150 adózó 

esetében a 2006. évben 7 milliárd Ft-tal haladta meg az 

elôzô évet. 

A személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok 

mérsékelt emelkedését az indokolja, hogy az adózók 

többségénél a természetbeni, béren kívüli juttatások bôvültek. 

Számos gazdálkodó alkalmazza a cafeteria rendszert 

a béremelések kiegészítôjeként, amellyel a cég célja 

a munkaerô megtartása, motiválása, egészségének védelme, 

esetleg az alacsony alapbér feljavítása. 

A TOP 150 adózó pénzforgalmi teljesítésük alapján sávokba 

sorolva az alábbiak szerint alakult a 2006. évben. 

(* 1 ! 

 

 

' 

! 

"/ 

 

 

" # B " # 

(+' $ & '7B (+'5 

+')&'' D (/B 7'5 

(')+' 5 /'B (78 

&')(' (& &D'B &8& 

+)&' (7 &6'B /5 

&)+ D( (6'B (7 

')& (D &/'B '/ 

(( &D7B )58 

)$ %.& %&&+&4 5+6 

A legnagyobb adózók 2006. évi nettó pénzforgalmi teljesítését 

sávokba sorolva, azt látjuk, hogy a vállalkozások 

jelentôs része 5–20 milliárd Ft között helyezkedik el. Az 

átlagos pénzforgalmi teljesítésük – a visszaigénylések figyelembevételével 

– 7,8 milliárd Ft-ban határozható meg. 

A visszaigénylô pozícióba azokat az adózókat soroltuk, 


akiknek az általános forgalmi adó kiutalása meghaladta az 

éves társasági adó, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási 

járulék együttes nettó befizetését. 

Az általános forgalmi adó befizetés és kiutalás kiemelkedô 

súlya miatt a teljesítést az adózók tevékenysége szerint 

is bemutatjuk. 

 

FK "/ >K? FK # >K? 

$ 

,&&. ,&&3 ,&&3;,&&. ,&&. ,&&3 ,&&3;,&&. 

86 #" (D8 8'7 &(/8B (87 (D& &'&7B 

&/ L"))!) 5' 6D 588B 7 85 ++7&B 

+ J" &' && &&''B +7 8& +DDB 

(7 " (&7 (&6 &''+B 87 8& 686B 

&' @" 65 6+ 5++B &6 D( (888B 

+' . 5 &/ &776B 7 7 &'''B 

8 = 7 86 +D(5B & & &'''B 

& 0 ' ' ' ' 

%.& NEEGE< 33. 5.8 %%2+%4 732 78, %&5+54 

Az adózók tevékenységét tekintve a KSH besorolásuk 

alapján valamennyi ágazatot képviselik. Az adózók 

száma és az általános forgalmi adó befizetések szerint 

a feldolgozóipar és a kereskedelem a leghangsúlyosabb. 

A pénzügyi szolgáltatás területén a tevékenység 

adómentessége miatt az adónemben csak egy-egy gazdasági 

eseményhez kötôdôen jelenik meg kötelezettség. 

A két év viszonylatában a legdinamikusabb változás 

a feldolgozóiparban következett be, a kereskedelemben 

a befizetési kötelezettség szinten maradt, a 

kiutalás a visszaigénylések alapján 20%-kal csökkent. 

A TOP 150 adózó pénzforgalmi teljesítése azt mutatja, 

hogy az általános forgalmi adó befizetés 14,1%-kal nôtt, 

ami 94 milliárd Ft többletet eredményezett, és a kiutalás 

mérsékeltebben emelkedett, 7,7%-os növekedést ért el, 

és így 28 milliárd Ft-tal haladta meg az elôzô évet. 

A TOP 150 adózó általános forgalmi adó befizetése 

és a kiutalás teljesítése a két évben az ágazati arányok 

megoszlásában nem változott, ezért az arányokat a 

2006. évi adatokkal szemléltetjük. 

11% 

2006. ÉVI ÁFABEFIZETÉS MEGOSZLÁSA ÁGAZATONKÉNT 

2% 5% 

41% 

Feldolgozóipar 

Villamosenergia-, gáz-, hés 

vízellátás 

Építipar 

Kereskedelem 

8% 

8% 

2006. ÉVI ÁFAKIUTALÁS MEGOSZLÁSA ÁGAZATONKÉNT 

11% 

2% 0% 

61% 


Villamosenergia-,gáz-,hés 

vízellátás 

Építipar 

Kereskedelem 

29% 

1% 

11% 

Szállítás,raktározás,posta és 

távközlés 


10% 

Szállítás,raktározás,posta 

és távközlés 


Gazdasági szolgáltatás 

Gazdasági szolgáltatás 

Az általános forgalmi adó döntô része a feldolgozóiparban 

és kereskedelemben tevékenykedô adózóktól származik. 

A feldolgozóiparon belül meghatározó a kôolaj-feldolgozás, 

ami évente a befizetések 70-80%-át jelenti. A kereskedelemben 

nagy összegû befizetést az energiahordozó és 

üzemanyag-nagykereskedelmi cégek, valamint a gépjármû-forgalmazók 

és az élelmiszer-jellegû, vegyes kiskereskedelmi 

üzletláncok teljesítették. 

A 2006. évi általános forgalmi adó kiutalás 62%-a a 

feldolgozóiparban tevékenykedô vállalkozások részére 

történt. 

A legnagyobb adót visszaigénylô cégek a jelentôs beszerzési 

forgalmuk miatt a híradás-technikai és fogyasztási 

cikket gyártók, a közúti gépjármûmotor alkatrészeinek 

gyártói és a mûanyagalapanyag-gyártással foglalkozók 

voltak. 

APEH ELEMZÉS •29

A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban 

E 

$ 

E 

< " 

,&&3 ,&&. &3;&. 

% AB=C AD'9EBFGC

A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban 

< < EGD 

FK"/ FK# < FK < D` )$ 

E 

,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. 

2% , 6.6 %4 %, &7% %3 686 5%4 ,,. 58& %83 7&% %%.4 & % &,, ' ,,. 58& %8. ,58 %%34 %7 &,6 %3 65& 554 % 

, 

'77. 763 ' 7 

& & ' %5 %&8 %3 666 %&%4 2%& 8.% 274 7&3 3 88& 24 %&7 '3 &78 ' 7, ,8. 7. 83, 8&4 2 

. 

227 355 3.4 %& 366 8 7%8 %%.4 , 26% % 5&, %234 ,8 8 77%4 , 2., % 387 %2.4 ,2 33, ,7 36. %&24 3 

5 &&2 3 86& %&&4 , 5,3 , 86& 8%4 %2 258 %2 ..7 884 & 8.6 ' %2 258 %7 .8. %&54 , .8% , 587 874 5 

6 

% %53 ', 7,7 ' % .36 % %23 %754 ,% &38 .37 ' ,25 % 876 %74 ,& 6,, '% 75. ' % 6%6 % .,6 %%84 8 

& & ' . %72 2 .57 %%,4 %2 ,%2 %6 863 5.4 8 & ' %2 ,&. %6 863 5.4 . 8%, . 783 %%&4 %& 

%% 

%, 

%7 

.72 ',57 ' 2 3&5 7 355 %,.4 2 532 2 ,6, %%%4 %. 752 24 2 528 7 8&6 %,,4 8 6.7 6 238 %%34 %2 

%. 

6 ,3& 6 .38 834 % 557 8,, %8,4 8 .%7 %% 83& 6&4 '5 52& '%% &78 ' %, 273 %, 622 854 %3 

3.8 %,7 .754 .&5 .77 8.4 %, .52 %. %6, 674 %% & ' %, .37 %. %6, 674 2.3 2,% %&64 %5 

%6 

%8 

, 3,7 7 %,2 624 % 6.3 % 5,2 %&64 . .,& 6 %2. 364 & % ,8, ' . .,& 3 6.7 6%4 , 22% , 7.5 %&24 ,& 

& & ' 6 375 5 6.& %%&4 , 6 ,54 8 6&5 . 372 %524 '8 6&. '. 3,5 ' %7 .57 %, 7,8 %%&4 ,% 

6&3 6&2 %&&4 , 83, , 5&2 %%&4 2 235 5 %&5 374 & & ' 2 235 5 %&5 374 7 6%8 7 3%% %&34 ,, 

, ,%2 % %58 %664 , 58& , 2%& %%34 7 ,%5 5 &&% 234 %3 & ' 7 ,&% 5 &&& 234 7 557 7 738 %%,4 ,7 

,2 

,. 

% 867 , ,63 654 33, 35% 884 3 5.. 8 &2, 5.4 & & ' 3 5.. 8 &2, 5.4 58. 586 %&&4 ,3 

,5 

& & ' 838 5,, %724 5 5,6 2 58& %3%4 % 223 2&, 73&4 3 ,6, 2 766 %274 % 887 % 2.% %754 ,6 

, ,2, , .75 664 7 &,6 7 767 8&4 2&3 38, .84 66. , 236 734 '258 '% 553 ' 7 .8, 7 5&5 854 ,8 

7& 

7% 

% %%2 52& %.&4 6%5 % &., 564 2 85, 5 .%3 334 & , ' 2 85, 5 .%2 334 % &,6 % ,,& 624 7, 

77 

72 

'7,6 '%% ' % 8%& % 688 %&%4 7 6%7 2 7&% 684 7%2 & ' 7 288 2 7&% 6%4 , &,& , &56 854 7. 

73 

75 

76 

78 

2& 

% &2% 877 %%,4 7 2&2 , 685 %%64 & & ' 7 2&2 , 685 %%64 % %53 % &32 %%%4 2% 

,35 23, .64 8&% 8&& %&&4 2 725 . 775 6%4 & & ' 2 725 . 775 6%4 6,% 562 %&.4 2, 

27 

22 

2. 

23 

886 % 53, .54 % ,3& % %37 %&64 % 77% , 888 224 & ,%3 ' % 77% , 567 264 % 362 % 33, %&%4 25 

26 

28 

.& 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •31

A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, + millió Ft-ban 

E $ E 

.%

A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi + adatai, millió Ft-ban 

< < EGD FK "/ 

FK # 

< FK < D` )$ 

E 

,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. 

.% 

., 

'%8. '287 ' % 768 % 76% %&%4 % 8%, 7 326 .,4 ,.% % .&5 %54 % 33& , %2% 564 % 88% % 88% %&&4 .7 

.2 

.. 

27 '%%7 ' 286 75% %724 , .27 7 %38 6&4 & & ' , .27 7 %38 6&4 5,2 35, %&64 .3 

763 28, 564 3,3 .2. %%.4 % 32& % 63& 664 & 3 ' % 32& % 6.. 664 683 63, %&24 .5 

37, %3& 78.4 3&5 .%& %%84 % .65 % ,&5 %7%4 & , ' % .65 % ,&. %7,4 3.2 .85 %%&4 .6 

666 7&& ,834 852 632 %%74 63, % 6,, 254 35. 2,% %3&4 %65 % 2&% %74 % 766 % 778 %&24 .8 

3& 

3% 

3, 

37 

32 

3. 

%22 ,&& 5,4 82% 685 %&.4 & 3%2 ' & 38. ' & '6% ' % &78 86& %&34 33 

35 

% ',&& ' % 8%. % ,%. %.64 ..% & ' , 87& 7 2.% 6.4 ', 756 '7 2.% ' , 2&8 % 5&% %2,4 36 

%.. %58 654 %.7 8& %5%4 , .&5 2 225 .34 % &., & ' % 2.. 2 225 774 %37 63 %684 38 

5& 

5% 

5, 

57 

%6 ,5 354 7& ,8 %&.4 8,2 , 76& 784 & & ' 8,2 , 76& 784 73 7. %&.4 52 

5. 

53 

55 

% &&, % &.% 8.4 % 727 % 2&7 834 837 5% ' . 36, , .78 ,,24 '2 5%8 ', 236 ' , 586 , 366 %&24 56 

58 

.%% .&& %&,4 838 3,6 %.24 , ..3 2 575 .24 '% .66 '2 %&6 ' 327 3&8 %&34 6& 

6% 

',. '7, ' % &76 832 %&64 & & ' , 7%2 , 7.5 864 ', 7%2 ', 7.5 ' % 726 % 27% 824 6, 

'53 & ' % %.. % &56 %&54 2 % 7774 , 272 , 875 674 ', 27& ', 873 ' % %7& % &77 %&84 67 

62 

6. 

63 

65 

66 

68 

& & ' % 3&3 & ' %& & ' 6 %22 & ' '6 %72 & ' , 552 & ' 8& 

8% 

8, 

87 

82 

8. 

83 

85 

86 

88 

%&& 

W 

0 1 $ $ $! 

X ' X Y $ 1+ $ 1 

APEH ELEMZÉS •33

A legnagyobb 100 gazdasági társaság pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai 

Ssz. 

A gazdasági társaság neve 

2006. 2005. 05.-06. 

1. MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT Kõolaj-feldolgozás 1. 1. 0 

2. MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT Távközlés 

3. PANRUSGÁZ GÁZKERESKEDELMI ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem 

4. MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT Vasúti szállítás 4. 4. 0 

5. 

6. MAGYAR POSTA ZRT Nemzeti postai tevékenység 6. 5. -1 

7. PANNON GSM TÁVKÖZLÉSI ZRT Távközlés 7. 9. 2 

8. OMV HUNGÁRIA ÁSVÁNYOLAJ KFT Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme 

9. SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT Ipari híradástechnikai termék gyártása 9. 87. 78 

10. PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 10. 8. -2 

11. 

12. ISD DUNAFERR DUNAI VASMÛ ZRT Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása 

13. SZERENCSEJÁTÉK ZRT Szerencsejáték, fogadás 

14. TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK ZRT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem 14. 14. 0 

15. VODAFONE MAGYARORSZÁG MOBIL TÁVKÖZLÉSI ZRT Távközlés 

16. GE HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT Világítóeszköz gyártása 

17. GENERAL MOTORS SOUTHEAST EUROPE KFT Gépjárm-kereskedelem 17. 12. -5 

18. 

19. EMFESZ ELSÕ MAGYAR FÖLDGÁZ ÉS ENERGIAKER. KFT Gázelosztás, -kereskedelem 

20. BUDAPESTI ELEKTROMOS MÛVEK NYRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 20. 17. -3 

21. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZRT Menetrendszer egyéb szárazföldi személyszállítás 21. 15. -6 

22. MÁTRAI ERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 22. 16. -6 

23. STRABAG ÉPÍTÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése 23. 18. -5 

24. DENSO GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása 

25. COCA COLA BEVERAGES ÜDÍTÕITAL GYÁRTÓ KFT Üdítõital gyártása 

26. DUNAMENTI ERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 26. 20. -6 

27. 

28. FOXCONN HUNGARY GYÁRTÓ KFT Elektronikai alkatrész gyártása 28. 36. 8 

29. CHINOIN ZRT Gyógyszerkészítmény gyártása 29. 29. 0 

30. 

31. 

32. MOL FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZRT Csvezetékes szállítás 32. 23. -9 

33. MICHELIN HUNGÁRIA ABRONCSGYÁRTÓ KFT Gumiabroncs, gumitömlõ gyártása 

34. 

35. UNILEVER MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem 35. 27. -8 

36. GLENCORE GRAIN HUNGARY KFT Gabona-, vetmag-, takarmány-nagykereskedelem 

37. FÕVÁROSI GÁZMÛVEK ZRT Gázelosztás, -kereskedelem 

38. 

39. HÍDÉPÍTÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése 

40. RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR NYRT Gyógyszerkészítmény gyártása 

41. HENKEL MAGYARORSZÁG KFT Tisztítószer gyártása 

42. SHELL HUNGARY KERESKEDELMI ZRT Üzemanyag kiskereskedelem 42. 31. -11 

43. AUCHAN MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem 

44. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

45. METRO KERESKEDELMI KFT Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes-nagykereskedelme 

46. LUK SAVARIA KUPLUNGGYÁRTÓ KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása 

47. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 47. 32. -15 

48. PENNY-MARKET KERESKEDELMI KFT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem 

49. 

50. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

Magyarázat: 

Az üres adathely tartalma nem nyilvános 

" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat 

Szakágazat 

Nettó adóbevétel szerinti 

rangsor 



Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor 

2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 

51. 5. -46 4. 2. -2 1. 1. 0 68. 39. -29 1. 1. 0 5. 4. -1 1. 

2. 

97. 39. -58 3. 

62-83. 66-88. - 3. 3. 0 69. 59. -10 45. 12. -33 62. 89. 27 1. 1. 0 4. 

5. 

32. 26. -6 5. 5. 0 44. 52. 8 55. 67. 12 38. 48. 10 2. 2. 0 6. 

2. 2. 0 19. 17. -2 10. 10. 0 - 40. - 8. 9. 1 29. 23. -6 7. 

8. 

12. 100. 88 35. 44. 9 7. 69. 62 47. 31. -16 7. 69. 62 41. 44. 3 9. 

62-83. 66-88. - 11. 11. 0 11. 7. -4 64. - - 9. 6. -3 11. 13. 2 10. 

11. 

12. 

13. 

30. 97. 67 12. 13. 1 25. 27. 2 58. 52. -6 22. 26. 4 7. 7. 0 14. 

15. 

7. 6. -1 49. 60. 11 12. 8. -4 87. 94. 7 6. 5. -1 16. 

27. 52. 25 78. 72. -6 14. 9. -5 61. - - 11. 8. -3 83. 81. -2 17. 

18. 

19. 

6. 4. -2 30. 29. -1 23. 15. -8 70. 38. -32 20. 19. -1 31. 31. 0 20. 

62-83. 66-88. - 6. 7. 1 87. 86. -1 11. 13. 2 91. 88. -3 4. 6. 2 21. 

20. 22. 2 17. 18. 1 27. 19. -8 - - - 23. 17. -6 15. 17. 2 22. 

8. 15. 7 18. 21. 3 35. 20. -15 56. 72. 16 31. 18. -13 16. 19. 3 23. 

24. 

25. 

9. 8. -1 71. 68. -3 21. 12. -9 - - - 17. 11. -6 75. 71. -4 26. 

27. 

62-83. 66-88. - 55. 64. 9 17. 24. 7 29. 51. 22 18. 24. 6 37. 48. 11 28. 

7. 6. -1 16. 16. 0 70. 65. -5 36. 27. -9 70. 73. 3 18. 16. -2 29. 

30. 

31. 

13. 24. 11 66. 49. -17 24. 18. -6 72. 71. -1 21. 16. -5 67. 53. -14 32. 

33. 

34. 

96. 89. -7 28. 24. -4 31. 26. -5 44. - - 29. 25. -4 36. 35. -1 35. 

36. 

37. 

38. 

39. 

40. 

51. 54. 3 34. 39. 5 - - - 30. 32. 2 56. 57. 1 41. 

36. 36. 0 62. 55. -7 29. 22. -7 - - - 25. 21. -4 73. 72. -1 42. 

43. 

44. 

45. 

46. 

15. 11. -4 44. 43. -1 61. 37. -24 - 57. - 53. 34. -19 43. 40. -3 47. 

48. 

49. 

50. 

Magyarázat: 



ÁFA kiutalás rangsor 

Nettó ÁFA rangsor 

Nettó TBJ+EHO összesen 

rangsor 

Ssz. 

APEH ELEMZÉS •35


Ssz. A gazdasági társaság neve Szakágazat 

2006. 2005. 05.-06. 

51. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

52. FLEXTRONICS INTERNATIONAL TERMELÕ ÉS SZOLG. KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

53. TIGÁZ TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem 53. 48. -5 

54. 

55. 

56. IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI ZRT Mezgazdasági gép nagykereskedelme 56. 54. -2 

57. HUNGAROPHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 57. 57. 0 

58. PHOENIX PHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 58. 66. 8 

59. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 59. 56. -3 

60. PHILIPS INDUSTRIES MAGYARORSZÁG KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

61. SONY HUNGÁRIA ÉRTÉKESITÕ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

62. 

63. VEGYÉPSZER ÉPÍTÕ ÉS SZERELÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése 

64. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem 

65. 

66. KITE MEZÕGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESK. ZRT Mezgazdasági gép nagykereskedelme 66. 69. 3 

67. AGIP HUNGARIA ZRT Üzemanyag kiskereskedelem 

68. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI GYÁRTÓ KFT Ipari híradástechnikai termék gyártása 68. 83. 15 

69. E.ON ENERGIAKERESKEDÕ KFT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 69. 49. -20 

70. E.ON KÖZÉP-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem 

71. 

72. 

73. 

74. DONAU BRENNSTOFFKONTOR KFT Kokszgyártás 74. 67. -7 

75. 

76. LEAR CORPORATION HUNGARY KFT Máshova nem sorolt motor-, jármvill. cikk gyártása 

77. 

78. ELECTROLUX LEHEL HÜTÕGÉPGYÁR KFT Háztartási villamos készülék gyártása 78. 63. -15 

79. GMAC HUNGARY KERESKEDELMI KFT Gépjárm-kereskedelem 

80. BUNGE NÖVÉNYOLAJIPARI ZRT Finomított olaj gyártása 

81. MOLTRADE-MINERALIMPEX KERESKEDELMI ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem 

82. VISTEON HUNGARY TERMEL ÉS ÉRTEKESÍT KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása 82. 79. -3 

83. BAT PÉCSI DOHÁNYGYÁR KFT Dohánytermék gyártása 83. 85. 2 

84. GENPACT INTERNATIONAL MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE Adatfeldolgozás 

85. BENETTON UNGHERIA KFT Felsruházat gyártás 

86. 

87. 

88. MAGYAR SUZUKI ZRT Közúti gépjárm gyártása 

89. MICHELIN KÖZÉP-EURÓPA KERESKEDELMI ZRT Gépjármalkatrész-kereskedelem 

90. MÁV CARGO ÁRUFUVAROZÁSI ZRT Vasúti szállítás 90. 81. -9 

91. ALCOA-KÖFÉM SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYÜFÉMMÜ KFT Fémalakítás, porkohászat 

92. AUDI HUNGARIA MOTOR KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása 

93. E.ON FÖLDGÁZ TRADE FÖLDGÁZKERESKEDÕ ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem 

94. BORSODCHEM ZRT Manyag-alapanyag gyártása 

95. 

96. MAVIR MAGYAR VILLAMOSENERGIAIPARI ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

97. TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT Manyag-alapanyag gyártása 

98. ÁLLAMI AUTÓPÁLYA KEZELÕ ZRT Egyéb szárazföldi szállítást segítõ tevékenység 

99. NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÕ ZRT Autópálya, út, repültér, sport játéktér építése 

100. 

Magyarázat: 




rangsor 



Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor ÁFA kiutalás rangsor 

2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 

51. 

52. 

94. 98. 4 38. 35. -3 48. 33. -15 46. 35. -11 45. 43. -2 39. 36. -3 53. 

54. 

55. 

50. 95. 45 80. 82. 2 42. 35. -7 - - - 37. 30. -7 77. 73. -4 56. 

34. 34. 0 72. 71. -1 51. 50. -1 - 68. - 46. 46. 0 69. 67. -2 57. 

29. 49. 20 73. 73. 0 52. 57. 5 - 70. - 47. 53. 6 78. 76. -2 58. 

18. 42. 24 54. 60. 6 67. 51. -16 39. 50. 11 61. 51. -10 52. 51. -1 59. 

60. 

61. 

62. 

63. 

64. 

65. 

41. 46. 5 59. 56. -3 - 68. - - 41. - 65. 67. 2 64. 65. 1 66. 

67. 

61. 96. 35 27. 40. 13 68. - - 23. 21. -2 77. 81. 4 32. 39. 7 68. 

40. 48. 8 90. 92. 2 43. 25. -18 35. - - 49. 23. -26 89. 92. 3 69. 

70. 

71. 

72. 

73. 

56. 64. 8 96. 97. 1 66. 45. -21 71. - - 56. 38. -18 96. 96. 0 74. 

75. 

76. 

77. 

14. 18. 4 40. 34. -6 65. 80. 15 18. 26. 8 84. 76. -8 24. 24. 0 78. 

79. 

77. 74. -3 64. 67. 3 25. 17. -8 75. 84. 9 79. 75. -4 80. 

81. 

86. 91. 5 52. 53. 1 - - - 28. 29. 1 76. 75. -1 53. 49. -4 82. 

89. 66-88. - 48. 48. 0 85. 87. 2 27. 24. -3 78. 78. 0 59. 62. 3 83. 

84. 

85. 

86. 

87. 

88. 

89. 

62-83. 66-88. - 34. 99. 65 84. - - 15. - - 89. 66. -23 25. 98. 73 90. 

91. 

92. 

93. 

94. 

95. 

96. 

97. 

98. 

99. 

100. 

Magyarázat: 




Nettó TBJ+EHO összesen 

rangsor 

Ssz. 

APEH ELEMZÉS •37

Az 50 legnagyobb, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban 

Ssz. A pénzügyi vállalkozás neve Szakágazat 

2006 2005 06/05 

1. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 

2. 

3. ERSTE BANK HUNGARY NYRT Egyéb monetáris közvetítés 

4. RAIFFEISEN BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 14,077 10,993 128% 

5. MKB BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 12,319 11,532 107% 

6. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 11,974 10,573 113% 

7. CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK ZRT Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 11,872 9,207 129% 

8. 

9. UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

10. BUDAPEST HITEL- ÉS FEJLESZTÉSI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 8,988 8,593 105% 

11. GENERALI-PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 7,414 7,030 105% 

12. MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT Egyéb monetáris közvetítés 5,512 6,809 81% 

13. AEGON MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 5,322 4,112 129% 

14. OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 4,536 3,906 116% 

15. 

16. FHB JELZÁLOGBANK NYRT Egyéb hitelnyújtás 

17. 

18. ING BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 3,093 2,421 128% 

19. ING BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

20. MAGYARORSZÁGI VOLKSBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

21. 

22. MAGYAR CETELEM BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,783 1,576 113% 

23. UNIQA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 1,641 1,454 113% 

24. COMMERZBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,347 1,391 97% 

25. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,343 1,301 103% 

26. OTP JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

27. MERKANTIL CAR GÉPJÁRM LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 

28. K&H BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 1,311 1,215 108% 

29. MERKANTIL VÁLTÓ ÉS VAGYONBEFEKTET BANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

30. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

31. LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 

32. DEUTSCHE BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

33. MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 793 820 97% 

34. FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 759 771 98% 

35. 

36. AXA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 681 447 152% 

37. AHICO ELS AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 652 785 83% 

38. AVIVA ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 640 416 154% 

39. OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 601 568 106% 

40. ELLA ELS LAKÁSHITEL KERESKEDELMI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 586 304 193% 

41. UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

42. 

43. PORSCHE BANK HUNGARIA ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

44. WESTLB HUNGARIA BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

45. SIGNAL BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 491 482 102% 

46. RAIFFEISEN LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 477 442 108% 

47. BUDAPEST LIZING ZRT Pénzügyi lízing -256 -1,174 - 

48. K&H AUTÓFINANSZÍROZÓ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing -400 -517 - 

49. 

50. UNICREDIT LEASING HUNGARY PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing 

Magyarázat: 



Nettó adóbevétel 


Az 50 legnagyobb, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban 

Nettó társasági adó Nettó SZJA Áfabefizetés Áfakiutalás 

2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 

25,913 27,516 94% 1. 

2. 

3. 

2,871 3,318 87% 5,373 3,642 148% 332 644 52% 0 314 - 332 330 101% 5,501 3,703 149% 4. 

2,550 3,438 74% 4,775 3,888 123% 406 369 110% 0 24 - 406 345 118% 4,588 3,861 119% 5. 

3,279 2,652 124% 3,934 3,591 110% 254 335 76% 6 8 80% 248 328 76% 4,513 4,002 113% 6. 

3,681 2,884 128% 4,159 3,174 131% 721 245 294% 533 0 - 188 245 77% 3,845 2,904 132% 7. 

8. 

9. 

-186 1,152 - 4,118 3,281 126% 598 563 106% 120 0 - 478 563 85% 4,578 3,597 127% 10. 

980 1,238 79% 2,869 2,539 113% 184 186 99% 0 0 - 184 186 99% 3,382 3,068 110% 11. 

2,549 4,159 61% 1,386 1,352 102% 177 19 951% 0 1 - 177 18 1005% 1,400 1,280 109% 12. 

2,766 1,725 160% 1,243 1,155 108% 72 109 66% 0 0 - 72 109 66% 1,240 1,122 111% 13. 

1,243 1,138 109% 1,350 1,110 122% 5 42 11% 0 44 - 5 -1 - 1,938 1,660 117% 14. 

15. 

16. 

17. 

1,470 1,215 121% 747 555 135% 171 123 139% 0 0 - 171 123 139% 704 528 133% 18. 

1,245 1,693 74% 170 86 198% 0 0 - 170 86 198% 19. 

281 221 127% 20. 

21. 

822 745 110% 411 352 117% 71 75 95% 0 0 - 71 75 95% 480 403 119% 22. 

406 342 119% 553 522 106% 133 80 167% 0 0 - 133 80 167% 548 510 107% 23. 

436 581 75% 412 349 118% 155 176 88% 0 0 - 155 176 88% 344 284 121% 24. 

183 241 76% 529 524 101% 92 98 94% 0 82 - 92 16 585% 539 521 104% 25. 

863 1,704 51% 26. 

1,301 1,407 92% 27. 

439 343 128% 408 400 102% 17 47 36% 0 0 - 17 47 36% 447 426 105% 28. 

354 236 150% 29. 

30. 

31. 

256 266 96% 78 133 59% 0 0 - 78 133 59% 32. 

150 176 85% 311 322 97% 3 6 54% 0 0 - 3 6 54% 328 315 104% 33. 

6 55 12% 322 301 107% 93 93 100% 0 0 - 93 93 100% 338 322 105% 34. 

35. 

0 0 - 324 216 150% 21 9 243% 0 0 - 21 9 243% 336 223 151% 36. 

358 335 107% 139 224 62% 3 3 120% 0 0 - 3 3 120% 151 224 68% 37. 

0 7 - 296 213 139% 42 7 652% 0 0 - 42 7 652% 301 189 159% 38. 

205 229 90% 200 171 117% 0 0 - 0 0 - 0 0 195 168 116% 39. 

128 19 658% 213 131 162% 6 0 - 0 0 - 6 0 - 239 153 156% 40. 

41. 

42. 

43. 

49 122 40% 67 62 109% 0 0 - 67 62 109% 44. 

0 0 - 214 206 104% 29 24 120% 0 0 - 29 24 120% 249 252 99% 45. 

34 -7 - 494 290 170% 22 0 - 565 127 445% -543 -127 - 491 286 171% 46. 

257 205 125% 104 86 122% 45 19 242% 770 1,569 49% -726 -1,551 - 109 86 127% 47. 

83 129 65% 1 0 - 46 4 1061% 531 651 82% -485 -647 - 0 0 - 48. 

49. 

50. 

Magyarázat: 



Nettó áfa 

Nettó TBJ +EHO összesen 

Ssz. 

APEH ELEMZÉS •39

A legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai 

Ssz. A pénzügyi vállalkozás neve Szakágazat 

2006. 2005. 05.-06. 

1. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 

2. 

3. ERSTE BANK HUNGARY NYRT Egyéb monetáris közvetítés 

4. RAIFFEISEN BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 4. 5. 1 

5. MKB BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 5. 4. -1 

6. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 6. 6. 0 

7. CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK ZRT Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 7. 8. 1 

8. 

9. UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

10. BUDAPEST HITEL- ÉS FEJLESZTÉSI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 10. 9. -1 

11. GENERALI-PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 11. 11. 0 

12. MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT Egyéb monetáris közvetítés 12. 12. 0 

13. AEGON MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 13. 14. 1 

14. OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 14. 15. 1 

15. 

16. FHB JELZÁLOGBANK NYRT Egyéb hitelnyújtás 

17. 

18. ING BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 18. 19. 1 

19. ING BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

20. MAGYARORSZÁGI VOLKSBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

21. 

22. MAGYAR CETELEM BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 22. 23. 1 

23. UNIQA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 23. 25. 2 

24. COMMERZBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 24. 26. 2 

25. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 25. 27. 2 

26. OTP JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

27. MERKANTIL CAR GÉPJÁRM LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 

28. K&H BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 28. 29. 1 

29. MERKANTIL VÁLTÓ ÉS VAGYONBEFEKTET BANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

30. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

31. LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 

32. DEUTSCHE BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

33. MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 33. 32. -1 

34. FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 34. 34. 0 

35. 

36. AXA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 36. 42. 6 

37. AHICO ELS AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 37. 33. -4 

38. AVIVA ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 38. 44. 6 

39. OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 39. 39. 0 

40. ELLA ELS LAKÁSHITEL KERESKEDELMI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 40. 45. 5 

41. UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás 

42. 

43. PORSCHE BANK HUNGARIA ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

44. WESTLB HUNGARIA BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 

45. SIGNAL BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 45. 41. -4 

46. RAIFFEISEN LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 46. 43. -3 

47. BUDAPEST LIZING ZRT Pénzügyi lízing 47. 49. 2 

48. K&H AUTÓFINANSZÍROZÓ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing 48. 47. -1 

49. 

50. UNICREDIT LEASING HUNGARY PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing 

Magyarázat: 




rangsor 


A legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai 

Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor ÁFA kiutalás rangsor 

2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 

1. 1. 0 1. 

2. 

3. 

8. 5. -3 3. 5. 2 9. 4. -5 - 8. - 7. 8. 1 3. 6. 3 4. 

11. 4. -7 5. 4. -1 7. 8. 1 - 13. - 6. 7. 1 5. 5. 0 5. 

5. 9. 4 8. 6. -2 10. 9. -1 16. 14. -2 9. 9. 0 7. 4. -3 6. 

3. 8. 5 6. 8. 2 4. 10. 6 7. - - 11. 10. -1 8. 10. 2 7. 

8. 

9. 

50. 20. -30 7. 7. 0 5. 5. 0 11. - - 4. 4. 0 6. 7. 1 10. 

19. 18. -1 11. 11. 0 12. 13. 1 - - - 12. 12. 0 9. 8. -1 11. 

12. 2. -10 12. 12. 0 13. 37. 24 - 16. - 13. 33. 20 13. 13. 0 12. 

9. 11. 2 15. 13. -2 29. 18. -11 - - - 24. 18. -6 15. 14. -1 13. 

18. 21. 3 13. 14. 1 46. 30. -16 - 12. - 38. 41. 3 12. 12. 0 14. 

15. 

16. 

17. 

15. 19. 4 19. 19. 0 14. 17. 3 - - - 14. 17. 3 18. 20. 2 18. 

17. 13. -4 15. 22. 7 - - - 15. 20. 5 19. 

31. 35. 4 20. 

21. 

21. 22. 1 25. 26. 1 30. 25. -5 - - - 25. 23. -2 24. 25. 1 22. 

26. 28. 2 20. 22. 2 21. 24. 3 - - - 17. 22. 5 20. 23. 3 23. 

25. 23. -2 24. 27. 3 16. 14. -2 - - - 16. 13. -3 30. 31. 1 24. 

36. 32. -4 21. 21. 0 25. 19. -6 - 10. - 20. 34. 14 21. 21. 0 25. 

20. 12. -8 26. 

16. 17. 1 27. 

24. 27. 3 26. 24. -2 43. 28. -15 - - - 33. 26. -7 25. 24. -1 28. 

29. 33. 4 29. 

30. 

31. 

33. 30. -3 26. 16. -10 - - - 21. 16. -5 32. 

38. 38. 0 34. 29. -5 48. 43. -5 - - - 40. 38. -2 33. 29. -4 33. 

44. 43. -1 32. 30. -2 24. 20. -4 - - - 19. 19. 0 31. 28. -3 34. 

35. 

- - - 31. 38. 7 42. 40. -2 - - - 32. 36. 4 32. 37. 5 36. 

28. 29. 1 44. 37. -7 47. 45. -2 - - - 39. 39. 0 44. 36. -8 37. 

- 45. - 35. 39. 4 37. 42. 5 - - - 29. 37. 8 35. 39. 4 38. 

35. 34. -1 42. 41. -1 - - - - - - - - - 41. 42. 1 39. 

39. 44. 5 41. 44. 3 45. - - - - - 36. - - 38. 44. 6 40. 

41. 

42. 

43. 

42. 41. -1 32. 27. -5 - - - 26. 25. -1 44. 

- - - 40. 40. 0 38. 33. -5 - - - 30. 29. -1 37. 33. -4 45. 

43. 47. 4 22. 31. 9 40.-41. - - 6. 9. 3 46. 42. -4 23. 30. 7 46. 

32. 37. 5 47. 47. 0 36. 38. 2 3. 2. -1 47. 48. 1 47. 47. 0 47. 

41. 40. -1 50. - - 35. 44. 9 8. 5. -3 44. 45. 1 - - - 48. 

49. 

50. 

Magyarázat: 




Nettó TB J+EHO összesen 

rangsor 

Ssz. 

APEH ELEMZÉS •41

V. A RÉGIÓK TOP 20-AS LISTÁI 

Árbevételeik nagysága szerint megvizsgáltuk a 

Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó, székhelyük 

alapján a hét régióban elhelyezkedô legnagyobb 20-20 

társaságot. Régiónkénti összesített adataikat hasonlítottuk 

össze az összesített regionális TOP listával, a 

Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó adóalanyok 

öszszesített nettó árbevételével és az országos összesítéssel. 

* $ " ,&&3 

"$ >K? 

9 '! 

9 ' 

/) 

J'/) 

J' 

J#$ $L 

)' 

J#$ $L 

)'! 

C 

,&' 

)$ 

B ! 

2 ' ' ' ' &6 865 ' ' &6 865 ++ 5(8 & (&8 55& 

* ' ' ' ' ' ' ' ' (5 '+( &&5 57' 

#" 5+8 '76 7'5 +7( 8++ 77& & 6+5 688 8&/ D+6 8 878 +// 8 (58 8/& &' 6/& /D' &8 '/7 D87 &5 +D7 7'+ 

L ") ) ) ('+ &6/ 8&D '&' 67 76/ &6/ 7+5 (6' &+7 ' ((' DDD & (5D 8D& ( (8+ D6/ ( 5D7 (67 

J" D& ''' DD /(/ 8+ +/& ' ' ' ' &(& &67 & 'D8 D6' 8 +7+ 7D8 

" &7' //5 &6' D&D &'7 ++( 8(( D8& 8& (5( (65 D88 8 /6+ 576 D 767 7/6 / 757 D7' &6 D7/ 6&+ 

@!) ' ' ' ' ' ' ' ' /+ /7D +'& 685 

@ " " ' ' ' (/ 5(7 65 685 ' /7/ 8+7 758 &(( ( &87 &'/ D '&( 566 

. ' ' ' ' 7 5D( ' ' 7 5D( & &D& 8/6 & +(/ '75 

3 8' +'' ' ' ' D /6( ' ((D 7D6 (+5 58' 7D7 D7( + 8&' '5& 

- ' ' ' ' ' ' ' ' ' 76 (86 

0 ' ' ' ' ' ' ' ' ' (8' 688 

0 ' ' ' ' ' ' ' ' (7& '(8 5/+ 7(+ 

N$ % 2&& 277 % ,26 3,% .63 35& , 78. 828 526 5.6 7 337 &&& 6 %&& 668 %6 %22 7,& ,5 .8% 28% .6 .&5 7&7 

*A KAIG 2006. évi adatai a 2007. évi adóalanyi körre vonatkoznak. 

Az árbevétel ágazatonkénti megoszlása alapján is fontos 

következtetések vonhatók le a nemzetgazdasági teljesítmények 

területi elhelyezkedésérôl. 

A regionális TOP lista összesített nettó árbevételének megoszlása 

45% 

8% 

20% 

7% 

3% 

13% 

Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl 

Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo. 

4% 

Mindenekelôtt megállapíthatjuk, hogy országosan a 

nettó árbevétel szempontjából a feldolgozóipar (33%) és a 

kereskedelem (32%) az élenjáró. Együttesen a nettó árbevétel 

65%-át képviselik. Ezt követik az ingatlanügyletek, 

gazdasági szolgáltatás ágazat, a szállítás, raktározás, posta, 

távközlés ágazat, az építôipar és az energetikai ágazat 

(villamosenergia-, gáz-, gôz-, vízellátás). 

A regionális összesített TOP lista ágazati megoszlásánál 

lényegesen nagyobb rész jut a feldolgozóiparnak (60%), 

amely a kereskedelemmel (26%) együtt lefedi a 7 régió 

legnagyobb regionális társaságai nettó árbevételének 

86%-át. Harmadik helyezett ebben a felosztásban az energetikai 

szektor (7,1%), amelyet a szállítás, raktározás, posta, 

távközlés ágazat követ. 

Az egyes régiók 20 legnagyobb társaságai által elért 

nettó árbevételek ágazati megoszlásai is zömükben követik 

az országos ágazati megoszlást. Minden térségben 

meghatározó a feldolgozóipar és a kereskedelem szerepe, 

de természetesen az arányok eltérôek. Míg a Közép-magyarországi 

Régióhoz tartozó társaságok között 41%-os 

és 46%-os arányt képvisel e két ágazat, addig a közép- és 

nyugat-dunántúli térségben 92%, illetve 78% a feldolgozóipar 

aránya, a kereskedelemé pedig 8%, illetve 14%. Az 

energetikai ágazat szerepe az egyes régiókban igen eltérô. 

Ez az ágazat a Közép-dunántúli Régióban a legnagyobbak 

között egyáltalán nincs jelen, a dél-dunántúli térségben viszont 

37%-os a súlya, de jelentôs az Észak-alföldi, a Délalföldi 

és az Észak-Magyarországi Régióban egyaránt. 

Néhány ágazat, bár jelen van a KAIG adóalanyi körében, 

egyáltalán nem szerepel a regionális TOP listában, 

ilyen a bányászat vagy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 

ágazat. A területi elhelyezkedés szerinti legnagyobb 

adózók között mezôgazdasági vállalkozás kizárólagosan 

csak a dél-dunántúli térségben található. 

Az egyes ágazatok területi elhelyezkedésérôl az alábbiakat 

állapíthatjuk meg. Az összesített régiós TOP lista 

szerint a feldolgozóiparban keletkezett árbevétel 31%-a 

a Közép-dunántúli, 30%-a a Közép-magyarországi Régióban 

realizálódik. Ezt követi 17%-kal a Nyugat-dunántúli 

Régió, majd az észak-magyarországi térség (9%). Szükséges 

megjegyezni, hogy az ebben az ágazatban országos 

szinten keletkezô nettó árbevételnek több mint felét a 7 régió 

legnagyobb 20 társasága éri el. 

A feldolgozóiparban keletkez nettó árbevétel TOP lista szerinti 

területi megoszlása 

30% 

31% 

9% 

7% 

3% 

17% 



3% 

A regionális TOP lista összesített nettó árbevételének 

megoszlása 

0% 1% 

4% 

0,1% 

26% 

A kereskedelemben keletkez nettó árbevétel TOP lista szerinti 

megoszlása 

4% 

4% 

2% 

7% 

1% 

6% 

1% 

7% 

Mezgazdaság 

Villamosenergia-, gáz-, gz-, vízellátás 

Kereskedelem 


60% 


Építipar 

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 

76% 



APEH ELEMZÉS •43

A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat 

és a kereskedelem egyértelmûen a Közép-magyarországi 

Régióban koncentrálódik. A kereskedelem 

országosan összesített nettó árbevételének 

26%-a a területi legnagyobbaknál jelentkezik, s 

ennek 77%-a a közép-magyarországi térségben. 

A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat 

vonatkozásában a regionális TOP listában szereplô 

összeg az országos adat 20%-át teszi ki, és 

ennek 85%-a szintén a Közép-magyarországi 

Régióból származik. Fontos szót ejteni még az 

energetikai ágazatról is. Ezen ágazat területileg 

legnagyobb társaságai a nettó árbevétel szempontjából 

kevésbé koncentráltan vannak jelen az 

országban, viszont az országos adat 44%-át teszi 

ki az összesített régiós TOP lista értéke. 

Az energetikai ágazat nettó árbevételének TOP lista szerinti 

megoszlása 

22% 

0% 

17% 

14% 

16% 

7% 

24% 



A régiónkénti TOP 20 gazdasági társaság nettó árbevétele a 2006. évben, millió Ft-ban 

9EG'B=C CEGFB 

9* $ 

E $ E 

" 

,&&3 "$ 

>K? 

% EG @B=

A régiónkénti TOP 20 gazdasági társaság nettó árbevétele a 2006. évben, millió Ft-ban 

9EG'AKNAJ 

9* $ 

E $ E 

" 

,&&3 "$ 

>K? 

% BFG EGFK? 

% J9AB=C CEGFB FCEG ABFAU GC @!$'! + ' 65 563 

, P EGBJ GC L'+ "!/1L'*$ .% .23 

7 E A'G GC ( .& 855 

2 9EG K " - * 7. .3% 

. < CC'CE K9C

% 

NG9'JI

VI. AZ APEH KIEMELT ADÓZÓK IGAZGATÓSÁGÁNAK (KAIG) 

BEMUTATÁSA 

1. A SZERVEZET LEGFONTOSABB JELLEMZÔI 

Törvényi háttér, illetékesség 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatalról szóló 

273/2006. (XII. 23) számú kormányrendelet meghatározza 

az állami adóhatóság jogállását, szervezetét, feladatait és 

illetékességét. A jogszabály 15–16. §-a foglalja össze az 

APEH kizárólagos illetékességi szabályait, amely szerint 

az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési 

támogatások tekintetében kizárólag a Kiemelt Adózók 

Igazgatósága jár el: 

• a külföldön bejegyzett vállalkozások, a diplomáciai 

és konzuli képviseletek áfa-visszatérítési ügyeiben, a 

Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, 

tartózkodási hellyel nem rendelkezô külföldi 

személyek, a fióktelepnek nem minôsülô telephelyen 

gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozások 

és a jogszabályban meghatározott állami, államigazgatási 

szervek és alkalmazottaik adóügyeiben; 

• a külön jogszabályban – 37/2006. (XII. 25.) PM rendelet 

– meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben, 

ha az adózó az adóév elsô napján megfelel a külön 

jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint 

• elvégzi az adózás rendjérôl szóló 2003. XCII. törvény 

88/A §-ában meghatározott központosított ellenôrzéseket. 

A KAIG tevékenysége, hatásköre, szervezete 

A hivatkozott jogszabályok alapján a KAIG jár el a kiemelt 

adózók adóügyeiben, ellátja a kizárólagos illetékességi 

körbe tartozó adózók adóztatási feladatait, illetôleg 

lefolytatja az APEH elnöke által elrendelt központosított 

ellenôrzéseket. 

A KAIG létszáma a feladatokhoz igazodóan, a korábbi 

174 fôrôl – részben belsô létszám-átcsoportosítással, részben 

bôvítéssel – 2007 végére 580 fôre emelkedett. 

A feladatokat három – szakigazgatók által irányított – 

szakterület látja el, mindhárom szakterület esetében az 

egész ország területére kiterjedô illetékességgel. 

Kiemelt Adózók 

Igazgatósága 

Adózók számának 

alakulása 

Fv. és Pest m. KAIG 

2006 

448 

2007. január 1-jével 

elmen adózók 

82 


maradó adózók 

366 


érkezett adózók 

265 

Országos KAIG 2007 631 

A KIEMELT ADÓZÓK SZAKTERÜLETÉHEZ 2007- 

ben azok a gazdasági társaságok tartoznak, amelyek az 

adóévet megelôzô év utolsó napján nem álltak csôdeljárás, 

felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük 

elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, valamint a részvénytársasági 

formában mûködô hitelintézetek és biztosítók. 

Az igazgatóság illetékességi körébe tartozó adózók száma 

2007. január 1-jén 631 db volt. 

A jogszabályi feltételeknek megfelelôen 2007-tôl már 

nemcsak a fôváros és Pest megye területérôl, hanem az ország 

valamennyi régiójából tartoznak adózók a Kiemelt 

Adózók Igazgatóságához. 

2007. január 1-jével 265 adózó érkezett igazgatóságunkhoz 

a táblázatban szereplô régiós megbontásban. 

A kiemelt adózók adóztatási feladatainak ellátása komplexebb 

felkészültséget és speciális – az ügyféllel döntôen 

egyedileg foglalkozó – munkamódszereket követel meg. 

A kölcsönös együttmûködést és a napi kapcsolatok rugalmas 

fenntartását biztosítja a KAIG-on kialakított ügyfélreferensi 

rendszer, melynek lényege, hogy minden adózó állandó 

ügyintézôhöz tartozik. Az adózókkal való folyamatos, 

interaktív kapcsolattartással, gyors ügyintézéssel az a 

célunk, hogy az adókötelezettség teljesítését elsôsorban az 

önkéntes jogkövetô magatartásra való ösztönzéssel érjük 

el, és az ügyintézés partnerkapcsolati formában valósuljon 

meg. 

Ennek köszönhetôen hagyományos ügyfélszolgálat 

nem is került kialakításra, a személyesen megjelenô ügyfelek 

száma minimálisra csökkent. A referensi rendszer 

mûködését a legkorszerûbb informatikai módszerek alkalmazása 

segíti. 

Az elvégzett ellenôrzések tapasztalatai alapján arra lehet 

következtetni, hogy fô céljaink azonosak a kiemelt 

adózók törekvéseivel, akik jellemzôen korrekt partnerként 

törekednek az adózási szabályok betartására. 

Az ellenôrzési kapacitás felhasználása döntôen a legnagyobb 

adózói körben végzett utólagos átfogó ellenôrzésekre 

történik. 

Regionális 

igazgatóságok 

megnevezése 

A Kiemelt Adózók 

Igazgatóságához 

érkezk száma 

Közép-magyarországi 31 

Észak-magyarországi 36 

Észak-alföldi 36 

Dél-alföldi 30 

Nyugat-dunántúli 40 

Közép-dunántúli 70 

Dél-dunántúli 22 

Összes érkez adózó 265 


Az adózás rendjérôl szóló törvény elôírásai alapján a 

3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezô adózó 

valamennyi adónemre kiterjedô, átfogó vizsgálata 

legalább 3 évenként kötelezô. A kiemelt adózók szinte 

teljes egészében ebbe a körbe tartoznak, a bankok és biztosítók 

között található néhány, amelyeknek költségvetési 

kapcsolatai nem érik el ezt az értékhatárt. A hároméves 

vizsgálati kötelezettség megfelelô számú ellenôrzési 

munkatársat és magas szintû szakmai felkészültséget 

igényel. 

A kiutalás elôtti adóellenôrzések a KAIG adózói körében 

is hangsúlyt kapnak, bár a kiemelt adózói kör stabilitása 

miatt nem fenyeget az a veszély, hogy az esetlegesen 

megállapított jogosulatlan igény utólagosan nem érvényesíthetô. 

Ugyanakkor a rendszeres átfogó ellenôrzések 

szempontjából módszertani oldalról kedvezôbb, ha a vizsgált 

idôszak nincs megszakítva, az összefüggések komplexen 

áttekinthetôk. A nagy összegû igényléseket természetesen 

ebben a körben is ellenôrizzük, azonban az ilyen típusú 

ellenôrzések legtöbbször a bizonylat és nyilvántartás 

ellenôrzés szintjén – az igénylés jogosultsága miatt – lezárulnak. 

A kiemelt adózóknál az egy vizsgálatra jutó idôfelhasználás 

magasabb az országos átlagnál, azonban ez párosul a 

feltárt adókülönbözetek lényegesen nagyobb összegével. 

A helyszíni utólagos átfogó adóellenôrzés során általában 

2-3 revizornak kell leellenôriznie a nagyobb cégeknél 20-30 

– csak az adott területtel és az aktuális jogszabályokkal foglalkozó 

– szakember, könyvvizsgáló 2-3 évi munkáját. 

A kiemelt adózói kör nagyságrendjébôl, sajátosságaiból 

adódóan az ellenôrzési feladat nem hasonlítható össze reálisan 

a területi igazgatóságok változatos adózói állományából 

eredô, sokrétû ellenôrzési tevékenységével. 

Az adóellenôrzések idôigényességét más tevékenységekkel 

összehasonlítva szakmai követelményrendszerében, 

fajsúlyában a könyvvizsgálói feladatokkal lenne 

összemérhetô. 

A KAIG országos illetékessége következtében a revizorok 

a helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez már nemcsak 

Pest megyében, hanem az ország egész területére utaznak. 

Az ellenôrzési tevékenység szakmai követelményeinek 

megfelelôen a revizori létszám – tudatos munkaerô-kiválasztással 

– magasan kvalifikált, tapasztalt szakemberekbôl 

áll, az igazgatóság ellenôrzési szakterületén szinte kizárólag 

felsôfokú végzettségû munkatársak dolgoznak. 

A KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGI SZAKTERÜ- 

LETHEZ többek között a külföldön bejegyzett vállalkozások, 

diplomáciai szervezetek, külföldi magánszemélyek 

és a jogszabályban meghatározott szervezetek tartoznak. 

Korábban – 2006 végéig – ezt a feladatkört az APEH 

Észak-budapesti Igazgatóságához tartozó szervezeti egység 

látta el. 

A szakterülethez tartozó jogi személyek száma 1634, 

melybôl több mint ezer a külföldi székhelyû vállalkozás. A 

fennmaradó adózók 40%-a költségvetési szerv, illetve ide 

tartoznak még a diplomáciai testületek és egyéb szervezetek. 

A jogi személyeken kívül a területhez tartozó aktív magánszemélyek 

száma meghaladja a 136 ezer fôt, melynek 

döntô hányada munkaviszonyban (ide értve a köztisztviselôi, 

a közszolgálati és a különbözô fegyveres testületeknél 

meglévô szolgálati jogviszonyokat is) áll. 

A szakterület legfôbb sajátossága, hogy a kizárólagos illetékességi 

körbe tartozó adózókkal kapcsolatban az állami 

adóhatóság valamennyi tevékenységét önállóan látja el. 

A KÖZPONTOSÍTOTT ELLENÔRZÉSI SZAKTE- 

RÜLET az ún. „nagy adóügyek” (így például az országhatáron 

belüli és az országhatáron túlnyúló körbeszámlázásos 

ügyletek, értékesítési láncolatok) koncentrált ellenôrzését 

folytatja le. 

A központosított ellenôrzési területhez konkrét adózói 

kör nem tartozik, hanem különbözô ügycsoportokat vizsgál. 

Az igazgatóság az ellenôrzést egy eljárásban, több 

adózónál egyidejûleg is jogosult lefolytatni. Hatásköre valamennyi, 

az APEH hatáskörébe tartozó adónemre (kivéve 

az illetékeket) és adózóra, míg illetékessége a Magyar 

Köztársaság egész területére kiterjed. 

A vizsgálatok a regionális igazgatóságok jelzései, a külsô 

szervek megkeresésére, saját kezdeményezés alapján, 

valamint nemzetközi jelzésre, több országra kiterjedô 

vizsgálatok alapján kezdôdnek meg. 

A hatékonyság növelése érdekében a szakterület kapcsolatot 

tart külsô szervekkel. Az együttmûködések célja 

a megalapozott ellenôrzések és törvényi kereteken belül a 

gyors információáramlás biztosítása. 

Az ellenôrzések végrehajtásánál fontos szempont a nemzetközi 

információcserében és a nemzetközi együttmûködésben rejlô 

további lehetôségek számbavétele, kiaknázása, valamint a 

nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazása. 

A központosított ellenôrzésekkel szemben támasztott elvárás 

a feketegazdaság visszaszorítása, a jogkövetô magatartás kikényszerítése, 

új adócsalási ügyletek, formák feltárása. 

2. A KAIG ADÓZÓINAK BEMUTATÁSA 

A KIEMELT ADÓZÓK (GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK) ILLETÉ- 

KESSÉGE 2007. JANUÁR 1-JEI ÁLLAPOT SZERINT 

$ 

 

 

! 

M 

! 

B 37% % 372 

, 738 ' 

N$ 7 &&& % 372 

AKAIG adózói állománya a kiemelt adózókból és a kizárólagos 

illetékességû adózókból tevôdik össze. Akiemelt adózók körének 

meghatározása az adóteljesítmény alapján történik, amelybôl 

a 3000, illetôleg a 10 000 legnagyobb vállalkozás az ellenôrzési 

kiválasztást szolgálja. A 3000 legnagyobb társaságból 631 

minôsült 2007. január 1-jétôl KAIG-os adózónak, amelyeknek 

adóteljesítménye elérte, illetve meghaladta a 2200 millió Ft-ot. 

APEH ELEMZÉS •49

Az adózók gazdálkodási típusa társasági formája 

%&&4 

6&4 

B $ ! 

>0)? /! $ 

B'1! ! 

$$ ! 

2 

* 

#" "! 

L " 

J" 

" 

@ " " 

. 

3 

0 

! 

'/B 

'8B 

8/+B 

+/B 

+&B 

(DDB 

75B 

&(7B 

+8B 

&/B 

3&4 

2&4 

,&4 

&4 

A KAIG 2007. évi adózói körének meghatározásánál 

631 kiemelt adózó felelt meg a jogszabályban meghatározott 

feltételeknek. 

A gazdálkodási típus szerint a kiemelt adózók 98%-a 

jogi személyiségû vállalkozás. Társasági forma szerint 

50,8% mûködik korlátolt felelôsségû, 46,6% részvénytársasági 

formában. A fennmaradó 2,6% kkt., bt., külföldi 

székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, egyesület, 

közhasznú társaság, állami vállalat, illetve befektetési 

alap, ami típusonként 1-2 társaságot jelent. 

A KAIG-hoz tartozó 1634 kizárólagos illetékességû jogi 

személyiségû adózóból 65,9%-ot képviselnek a külföldi 

székhelyû vállalkozások, 17%-ot a költségvetési intézmények, 

8, illetve 7%-ot a diplomáciai testületek, egyéb 

szervezetek. A gazdasági társaságok – rt., kft. – aránya 

1-1% alatt marad. 

A továbbiakban a kiemelt adózókkal, azok területi elhelyezkedésével, 

tevékenységével, teljesítményük értékelésével 

foglalkozunk. 

Tevékenységi kör 

 

#, G, 

0 " 

$ ! 

! 

 

V 

A kiemelt adózók a nemzetgazdaság valamennyi ágában 

folytatnak tevékenységet, azonban jellemzô, hogy 

több mint kétharmaduk három ágazatban mûködik. 

A legtöbb, a vállalkozások 36,5%-a fôtevékenységként 

a feldolgozóipari ágazatot jelölte meg, ide tartozik az élelmiszeripar, 

a kôolaj-feldolgozás, a vegyi- és ásványi termékek, 

a gumi- és papírgyártás, a gép-, villamosgép- és 

mûszer-, valamint a jármûgyártás. 

Az adózók 24,4%-a a tartozik a kis- és nagykereskedelem, 

illetve vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás tevékenység 

besorolás alá. 

A kiemelt vállalkozások 12,7% a végez pénzügyi tevékenységet. 

A fennmaradó 26,4%-ból 7,9% a személyszállítás, 5,6% 

az energiaszolgáltatás, 5,1% az építôipar, illetve 5,3% az 

ingatlanügyek gazdasági szolgáltatás területén mûködik. 

A kiemelt adózóknak csak néhány százaléka – összesen 

2,5% – foglalkozik mezôgazdasággal, bányászattal és 

egyéb közösségi szolgáltatással. 

Területi elhelyezkedés 

A KAIG kiemelt adózóinak 63%-ának – közel négyszáz 

vállalkozásnak – a Közép-magyarországi Régióban van 

a székhelye, ezek 92%-a már korábban is a fôvárosi és 

Pest megyei kiemelt adózókkal foglalkozó igazgatósághoz 

tartozott. A „vidéki” régiókban általában 30-40 kiemelt 

vállalkozás székhelye található, a Közép-dunántúli Régióban 

ennek duplája. 

A fôvárosban koncentrálódott a kereskedelem a pénzügyi 

szektor, a távközléssel és az üzemanyag-forgalmazással 

foglalkozó cégek zöme, azonban ezek a vállalkozások 

11% 

A KAIG adózóinak területi elhelyezkedése 

6% 6% 5% 

3% 

6% 

Közép-Magyarország 

Nyugat-Dunántúl 

Észak-Magyarország 

Dél-Alföld 

Közép-Dunántúl 

Dél-Dunántúl 

Észak-Alföld 

63% 

az egész országra kiterjedô telephelyekkel, üzlet- és fiókhálózattal 

rendelkeznek. 

A fôváros és Pest megye dominanciájában jelentôs szerepet 

játszanak az országos közlekedési vállalkozások is és a 

legnagyobb közszolgáltatók, valamint a fôvárosi agglomerációban 

elhelyezkedô, az elmúlt években rohamos fejlôdésnek 

indult ipartelepek, kereskedelmi és bevásárlóközpontok. 


Az adóteljesítmények 2006. évi alakulása 

A várható éves adóteljesítmény (VÉT) vagy ügyfélérték 

az elévülési idôn belüli bevallásokban szereplô adatokból 

képzett összevont értéknek (bruttó adóteljesítmény) az egy 

évre vetített értéke, amely megmutatja, hogy az adózó 

költségvetési kapcsolatai – függetlenül a kapcsolat irányától 

– hosszabb idô átlagában milyen nagyságrendûek. 

A mutató kialakításánál – egy adott társaság adóteljesítményének 

megítélése szempontjából – nemcsak a költségvetési 

befizetések, hanem a támogatások és visszaigénylések 

is meghatározóak. 

A kiemelt adózók 2006. évi együttes adóteljesítménye 

az országos illetékesség következtében a korábbi fôvárosi 

és pest megyei 3,4 ezermilliárd Ft-ról 5,4 ezermilliárd Ftra 

emelkedett, amely az országos adóteljesítmény 36%-át 

teszi ki. 

746 

Az országos KAIG adózóinak adóteljesítménye 

régiónként 

(VÉT) Mrd Ft 

175 287 241 152 

354 

155 

Fv.és Pest m. KAIG 







Dél-Alföld 

3 290 

9 601 

A kiemelt adózók adóteljesítménye 

(VÉT) Mrd Ft 

Fv.és Pest m. KAIG 

Nem kiemelt adózók 

2 109 

Régiók kiemelt adózói 

3 290 

A régiókból átkerült társaságok éves adóteljesítménye 

2 109 milliárd Ft volt, amely a KAIG adózói állományának 

38,7%-a, ebbôl kiugró, 100 milliárd Ft fölötti adóteljesítménnyel 

két adózó rendelkezett. 

A legtöbb adózó – 31,2% – 5–20 milliárd Ft közötti 

adóteljesítménnyel rendelkezik, de számottevô arányú 

– 21,1% – a 20–50 milliárd Ft közötti adóteljesítményû 

adózók aránya is. Kimagasló, 200 milliárd Ft feletti 

adókapcsolata egy adózónak, 100–200 milliárd Ft közötti 

négy társaságnak volt. Az „egyéb” kategóriába 

tartoznak azok a jogszabály alapján a KAIG illetékességébe 

tartozó, részvénytársasági formában mûködô 

hitelintézetek és biztosítók, amelyek nem érik el a 2,2 

Mrd Ft-os adóteljesítményt. 

K 

(*$ 

,&&5 ($ 

" 

&6''' 

&/''' 

&D''' 

LJ, 2" # 

," 

&//6D 

&68 

&6D 

&/& 

('' 

&6' 

&/' 

&(''' 

&&(5D 

&D' 

&'''' 

6''' 

/''' 

D''' 

(''' 

(656 

& 

+6'+ 

D 

+7(& 

5 

8/ 

/5&/ 

D''8 

(86 

D/ 

&(' 

&'' 

6' 

/' 

D' 

(' 

'' 

' 

('' 2" # 

$ 

&'')('' 2" 

# 

+')&'' 2" # 

 

(')+' 2" 

# 

+)(' 2" # 

 

8)+ 2" # 

 

(()82"# 

 

0 

:! 

< 

 

APEH ELEMZÉS •51

A vállalkozások tevékenységének legfontosabb jellemzôi 

a társasági adóbevallások adatai alapján 

A kiemelt adózók jegyzett tôkéje 3 710 milliárd Ft-ot 

tett ki 2006 végén, ez az ország valamennyi vállalkozásának 

jegyzett tôkéjébôl 42,6%-ot képvisel. 

$ 

B ! 

" # " # 

D ,&&3 7 5%& %&&+&4 6 5%5 %&&+&4 

0 H 

+D6 &D6B 7(8 68B 

$ 5&8 (D/B ( &76 (+'B 

$ & 67/ +'/B D ''& D+5B 

Tulajdonosi szerkezetüket tekintve eltérést mutatnak az 

országostól: mind az állami, mind a külföldi tulajdoni 

arány magasabb a kiemelt adózóknál. Az állami tulajdon 

esetében az országosan meglévôbôl 75,8% a KAIG-os 

kiemelt adózóknál található, ezen belül legmagasabb 

arányban – 88%-ban – a szállítás, valamint a posta és távközlés 

területén van jelen az állami tulajdon. Az országos 

külföldi tulajdonból 46,9% a KAIG-os kiemelt adózóknál 

van, tekintve, hogy a nemzetközi cégek Magyarországon 

mûködô vállalatainak csaknem mindegyike ide tartozik. A 

kiemelt adózóknál a legmagasabb – közel kétharmados – 

arányban a feldolgozóiparban mûködik a külföldi tôke. 

A kiemelt adózói körbe tartozó cégek 484 ezer fôt foglalkoztatnak, 

az országosan foglalkoztatott létszám 22%- 

át. A legmagasabb arányú az alkalmazotti létszám a feldolgozóipar 

és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokban, 

e kettôben 324 ezer fô dolgozik, a foglalkoztatottak 

kétharmada. 

Országosan a társaságok által foglalkoztatott 2 217 ezer 

fô 40%-a e két ágazatban, s további 33%-a a dolgozóknak 

a kereskedelemben jut jövedelemhez. 

A kiemelt adózók vállalkozási tevékenységbôl elért nettó 

árbevétele a 2006. évben 27 591 milliárd Ft volt, mely 

az országos adat 47,2%-a. Az elért árbevétel közel fele a 

feldolgozóiparban realizálódott. Országosan a feldolgozóiparból 

a nettó bevétel harmada származott, és a kereskedelem 

tett hozzá még valamivel kisebb arányú összeget. A 

hazai feldolgozóipar 19 547 milliárd Ft-os nettó 

árbevételébôl a kiemelt adózók 13 067 milliárd 

Ft-tal, kétharmados arányban részesedtek. 

A volumenében jóval kisebb villamosenergia-, 

gáz-, gôz-, vízellátás 2 947 milliárd Ft-os 

nettó árbevételében a kiemelt körbe tartozó vállalatok 

ennél is nagyobb arányt, 76%-ot képviseltek. 

A mûködô társaságok 2006. évi adózás elôtti 

eredményének országos és a KAIG-os kiemelt 

adózók adatainak összesítésekor az ágazati megoszlásokban 

mindkét körben a feldolgozóipari ágazat veszi át a vezetô 

szerepet. Országos adat vonatkozásában ez 38%, a 

KAIG adózói esetében 55%. Ebben az ágazatban a KAIGos 

kiemelt adózók az országos adózás elôtti eredmény 

80%-át adják. 

Mindkét vizsgált körben, de természetesen más arányban 

a pénzügyi ágazat a második (országos viszonylatban 

17,5%, a kiemeltek esetében 25%). Ezt követôen a többi 

ágazat a kiemelteknél a 10%-os részarányt sem éri el. Országosan 

még magas arányt képvisel az ingatlanforgalmazás 

illetve a kereskedelem. 

Összegszerûségében említést érdemel, hogy az országosan 

elért 3 471,6 milliárd Ft összesített adózás elôtti eredmény 

55,6%-át a KAIG-hoz tartozó társaságok adják. 

A legnagyobbak által igénybe vett társaságiadó-kedvezményekre 

utal az az adat, hogy amíg az országos 

összesített mérlegfôösszeg és adózás elôtti eredmény 

51,3%, ill. 55,6%-át adják a kiemelt társaságok, addig 

a társaságiadó- kötelezettség vonatkozásában ez az 

arány csak 38,4%. 

! $ "$ # 

,&&3 "$ 

K 

(' ''' 

&+ ''' 

%3= 

E %3= 

&' ''' 

+ ''' 

' 

20MY =% MV%@> = 

*>EZ>@M%, 

#0QV-Q=-M[ 3.% G 

L3QQ=>M) =YM)LSM0QQ >,>@ 

J.S,Y3.%G 

0G 0@0V0Q02 F%LS,>@ 

@M>QQ-V%L0EVJ=Q>,>@ 

@M>QQ G%,.-@,% ,>LMQ 

.JEM\=Z3 ML0,S,J@ 

3E =% ,Q%E\= ZQ = %MV @M- Q= 

-,%,>@ 

0=J@M@J=\=Z3 @M-N0QQ>,>@ 

0=ZJ*M@@ @M02@M-Q= 


A társaságiadó-kötelezettségbôl a KAIG-os kiemelt 

adózók az országos adó 38,4%-át, 143,3 milliárd Ft-ot vallottak 

be. Ennek az összegnek közel a felét – 44,7%-ot – a 

pénzügyi szektor teljesítette. Összehasonlításként megemlíthetô, 

hogy ez az országban mûködô valamennyi pénzés 

hitelintézet társaságiadó-kötelezettségének 68,2%-a. 

Társaságiadó-bevételi szempontból jelentôs még a feldolgozóipari 

ágazat, amely arányaiban is és összegszerûségében 

kicsit több mint a felét teszi ki a pénzintézetek által elszámolt 

adónak. 

Országos szinten a feldolgozóipar az elszámolt társasági 

adó 20%-át adja, ezen belül a kiemelt kör megközelítôleg a 

felét (46,6%), amely az országos adat 9,5%-a. A KAIG-os 

kiemelt adózói körben az egyéb ágazatok részaránya nem 

jelentôs, országosan azonban a kereskedelem, illetve az ingatlanforgalmazás 

aránya markánsan megjelenik. 

Megvizsgáltuk a hazánkban bejelentett valamennyi társaság 

és a KAIG-os adózók 2006. évi összesített mérlegfôösszegét 

is. Arányaiban, az elôzôekben már ismertetett 

állapot figyelhetô meg. A mérlegfôösszeg ágazati megoszlása 

szerint országos és KAIG viszonylatában is – a többi ágazathoz 

képest – a pénzügyi ágazat kiemelkedôen a legnagyobb, 

amelyet a feldolgozóipar követ. A mérlegfôösszeg 

ágazati struktúrája a már említett két szektort követôen tér 

el jelentôsen egymástól. Országos szinten a harmadik jelentôs 

ágazat az ingatlanforgalmazás, míg a KAIG esetében a 

szállítás, hírközlés. Az eredmény nem meglepô annak ismeretében, 

hogy az ország valamennyi szállítással és hírközléssel 

foglalkozó társasága mérlegfôösszegének közel 80%- 

a KAIG-os adózókhoz tartozik. 

Eltérô arányban de mindkét vizsgált körben negyedik 

helyezett a kereskedelem. Az ezután következô ágazatok 

egyik vizsgált körben sem érik el a 7%-os arányt. 

Az összegszerûséget tekintve fontos említést tenni arról, 

hogy az országos mérlegfôösszeg 83 791 milliárd Ft, amely 

összegnek az 51%-át a KAIG-hoz tartozó társaságok adják. 

Fontosabb gazdálkodási adatok a 2006. évben ágazatonként (Mrd Ft) 

< " 

:! 

D 

$ 

K 

F! 

%3= 

-" 

%3= 

"" 

" 

%3= 

-" 

%3= 

"" 

" 

%3= 

-" 

%3= 

"" 

" 

%3= 

-" 

%3= 

"" 

" 

%3= 

-" 

%3= 

"" 

" 

2 ++5 & (&D' D/B &/5 &'/7 &+6B &87 (7(8 +'B 88 7D+ D+B 'D 77 +/B 

* (5& &('' (D(B '& +D (8B // 8&/ (&'B )(+ 7' ) '& &7 6+B 

#" &8 '/7D &5 +D77 //6B 6 /('D &' 5(/7 765B 5566 & 6&88 ++&B & '7(& & 8D(& 755B 8+/ 7/8 D//B 

L ") ) ) ( (8++ ( 5D78 7+6B (/D 6DD 8&(B 6&5' 565& 6(6B &'77 &(7/ 6DDB &(& &D( 6+(B 

J" & 'D8+ 8 +7+7 (5(B 7& /D& &&&B &'&/ (D'+ D(8B D'6 &(57 8&+B D/ &5( (86B 

" / 757+ &6 D7/6 8/6B 6DD( & 6/D( D+8B 8'6D 6++& 8/&B D7 8D8+ &DB &&5 /8' &65B 

@!) /+7 +'&6 &8&B '' 8& '6B &6' &/8( &&&B D' &D/ (7&B '& (& /5B 

@ " " ( &87& D '&8' +88B (&/& +5D8 8/DB +7/( 78// 76(B 5D/ &+/7 /'8B &'8 ('/ +'&B 

. & &D&D & +(/& 7D6B &(+ &7( 7(7B +'D' 6'+' /(/B D6(& /'7( 75DB /D' 585 /6(B 

3 7D7+ + 8&'& &D&B &/+8 +++7 (56B (/5D ( ++'( &'/B &&'' +6+' &66B (' /&+ 8(B 

- '' 76( ''B '' &( ''B '' 57 ''B '' // ''B '' &' ''B 

0 '' (8'6 ''B '' &' ''B '' (DD ''B '' &6/ ''B '' (7 ''B 

0 (7&' 5/+7 (6&B (8 5/& (DB 5D' ((/( D&/B &D7 +67 (+&B (& 5& (8'B 

N$ ,5 .8%+. .6 .&5+7 25+,4 8 8%%+2 %2 7%8+8 38+,4 7 5&8+5 6 5%5+7 2,+34 % 87%+3 7 25%+3 ..+34 %27+7 757+& 76+24 

APEH ELEMZÉS •53

3. A KAIG ADÓZÓINAK HOZZÁJÁRULÁSA 

A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEKHEZ 

Az illetékességváltozás következtében a kiemelt 

adózók 2006. évi adóbevételeinek országos bevételekhez 

viszonyított aránya is számottevôen emelkedett, 

tekintettel arra, hogy a pénzforgalomból való részesedés 

– a KAIG-hoz érkezô adózók adókötelezettségének 

nagyságával – a KAIG-os adózók irányába 

tolódott el. 

Az adónemeken belül társasági adóban a 31%-os részesedés 

10%-kal, személyi jövedelemadóban a 24%-os befizetési 

arány 14%-kal emelkedett. Társadalombiztosítási 

járulékban és egészségügyi hozzájárulásban 13%-os részarány-növekedés 

tapasztalható, melynek hatására a KAIG 

adózóinak részesedése a járulékbevételekben 30%-ra nôtt. 

A nettó áfa pénzforgalomból való részesedés arányának 

csökkenése a KAIG-hoz érkezô vállalkozások erôteljes 

visszaigénylô pozíciójának következménye, míg a fôvárosi 

és Pest megyei KAIG esetében az országos áfakiutalásból 

való részesedés 15% volt, addig a jelenlegi adózói kör 

esetében 48%. 

A Kiemelt Adózók Szakigazgatóságához tartozó 631 

adózó az országos adóbevételhez a 2006. évi pénzforgalmi 

adatok szerint 31,5%-ban járult hozzá. Ennek az adózói 

körnek a pénzforgalmi teljesítése 2005-ben 1 921 milliárd 

Ft, illetve 2006-ban 2 030 milliárd Ft adóbevételt jelentett 

a költségvetésnek. 

Az adóbevételek a kiemelt adónemekben különbözô 

nagyságrendet képviselnek. A KAIG adózóinak a nettó befizetései 

a társasági adó kivételével növekedtek, és az 

összes nettó befizetés 5,7%-os többletet eredményezett. 

A KAIG adózóitól származó társaságiadó-bevétel 

csökkenô tendenciát mutat, amely az igénybe vehetô 

kedvezményekkel magyarázható. A 2006. évi társasági 

adó összege 191 milliárd Ft volt, amely 3 milliárd Ft-tal 

maradt el az elôzô évitôl. Mindkét évben a társasági adó 

40%-át a pénzügyi tevékenységet végzô adózók teljesítették. 

Az általános forgalmi adó a központi költségvetés egyik 

legjelentôsebb bevételi forrása. A 2006. évben a KAIG 

adózói 1 230 milliárd Ft befizetés, és 503 milliárd Ft kiutalás 

egyenlegeként 727 milliárd Ft-ot realizáltak. A 2006. 

szeptember 1-jén hatályba lépett kulcsváltozás és a 

kiemelt adózók átlagosnál nagyobb forgalombôvülése 

miatt, a folyamatosan növekvô tendencia következtében 

nôtt az adónemben az országos bevételhez való hozzájárulás 

súlya. 

Az általános forgalmi adó bevétel a bázisévhez viszonyítva 

10,5%-os többletet eredményezett, mivel az adózók 

befizetése 46 milliárd Ft-tal nôtt, és kiutalás összege 

23 milliárd Ft-tal csökkent. 

A KAIG vállalkozói szférájában a 2006. évi teljesítés 

alapján 487 milliárd Ft személyi jövedelemadó befizetés 

történt, ami 5,6%-os növekedést jelent az elôzô évhez 

képest. 

A társadalombiztosítási alapokhoz (az EHO-val együtt) 

a 2006. évben adózóink 625 milliárd Ft-tal járultak hozzá. 

A KAIG adózóinak társadalombiztosítási befizetései ebben 

az évben 17 milliárd Ft többletbevételt biztosítottak a 

költségvetés számára. 

A KAIG adózói által teljesített adóbevétel 2006. évi 109 

milliárd Ft többletébôl 80 milliárd Ft-ot a TOP 150 vállalkozás 

(100 gazdálkodók + 50 pénzintézet) produkálta. 

A KAIG adóbevételébôl a legnagyobb adózók pénzforgalmi 

teljesítése – TOP 150 – valamennyi adónemben 

meghaladja az 50%-os mértéket, és egészében 57,3%-os 

részarányt képviselnek. 

""$ 

,&&3 

K '"$ 

7&&& 

,.&& 

,&&& 

%.&& 

%&&& 

.&& 

& 

'.&& 

'% &&& 

'% .&& 

$ EGD $ FK "/ FK # < FK 

` 

$ 

C ,55 88% % 236 '326 6,& % 6&8 

K B %23 7.5 856 '%68 568 2,5 

B'1! () 2. %7& ,., '7%2 '3, %86 

! M % %&, 88 '%&5 '6 %7. 

"$ $ ! ! $/!!" 

$ EGD $ FK "/ FK # < FK 

` 

$ 

K B 

! B 

7%4 ,74 7.4 %.4 .%4 

2%4 754 264 264 264 

%54 

7&4 


JFC 

($"" ! ! (* " L ! 

>$? 

,&&. ,&&3 ! 

" # " # " # B 

%3= &5D &5& )8 56+B 

,-. &+' &86 &88 )+ 5/DB 

"" B 7&&B /5/B 

F $! /! "/ 

,&&. ,&&3 ! 

" # " # " # B 

%3= &&6D &(8' D/ &'85B 

,-. &+' //+ 7+5 5D &&D&B 

"" B +/(B /&7B 

F $! /! # 

,&&. ,&&3 ! 

" # " # " # B 

%3= +(/ +'8 )(8 5+/B 

,-. &+' 8/D 85( (6 &'77B 

"" B /5(B 775B 

F $! /! >$? 

,&&. ,&&3 ! 

" # " # " # B 

%3= /+6 7(7 /5 &&'+B 

,-. &+' 8'& 8/7 // &(&5B 

"" B D+7B +'+B 

E () >$? 

,&&. ,&&3 ! 

" # " # " # B 

%3= D/& D67 (/ &'+/B 

,-. &+' (6/ (56 &( &'D(B 

"" B /('B /&(B 

!"! ( # ,&&. ,&&3 ! 

>$? 

" # " # " # B 

%3= /'6 /(+ &7 &'(6B 

,-. &+' 8+5 8// 7 &'&5B 

"" B +5'B +6/B 

APEH ELEMZÉS •55


MÓDSZERTAN 

A TOP listákba való bekerüléshez a kiválasztás szempontjai 

a 2006. évi társaságiadó-bevallásban szereplô adatok 

közül a 100 gazdálkodónál, valamint a régiós listákon 

szereplô 20-20 társaságnál a nettó árbevétel, az 50 pénzügyi 

közvetítéssel foglalkozó vállalkozásnál a mérlegfôösszeg 

volt, melyek egyben a rangsorban elfoglalt 

hely meghatározásához is alapul szolgáltak. 

A táblázatokban szereplô képzett adatokat a milliós, illetve 

milliárdos nagyságrendre való átváltás elôtti, ezer Ftban 

megadott értékek alapján számítottuk. 

A kiadványban kizárólag azon adózók adatai (nevei) 

szerepelnek, amelyek megjelentetéséhez hozzájárultak a 

cégek vezetôi. Adatmódosítást nem állt módunkban figyelembe 

venni, a közölt adatokat egységesen a társasági adóbevallások, 

illetve az adófolyószámlák alapján szerepeltetjük. 

Ahol az adózók nem járultak hozzá az adataik közléséhez, 

ott az adat rangsorát sem adjuk meg. 

A TOP listákban az üres adathely tartalma nem nyilvános, 

a „ – ” jelzés azt jelenti, hogy nem értelmezhetô vagy 

nem értékelhetô az adat. 

 

FOGALOMTÁR 

Adóteljesítmény 

Az adóteljesítmény értékét a jogszabályban – 

37/2006. (XII.25.) PM – megállapított adóteljesítmény-elemek 

(adókötelezettségek) egy évre vetített – a tevékenység 

kezdetének figyelembevételével idôarányosan 

számított – átlagának összegeként kell megállapítani. 

VÉT 

Várható éves adóteljesítmény vagy ügyfélérték, ez a 

mutató az alapja a kiemelt adózói körbe való besorolásnak 

Tartalmában az elévülési idôn belüli bevallásokban szereplô 

adatokból képzett összevont értéknek (bruttó adóteljesítmény) 

az egy évre vetített értéke, amely megmutatja, 

hogy az adózó költségvetési kapcsolatai – függetlenül a 

kapcsolat irányától – hosszabb idô átlagában milyen nagyságrendûek. 

A mutató kialakításánál – egy adott társaság 

adóteljesítményének megítélése szempontjából – nemcsak 

a költségvetési befizetések, hanem a támogatások és 

visszaigénylések is meghatározóak. 

Az értékesítés nettó árbevétele 

A naptári évben értékesített vásárolt és saját termelésû 

készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – árkiegészítéssel 

és felárral növelt, engedményekkel csökkentett 

általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke. 

Nem számolható el az értékesítés nettó árbevételeként: 

– a vállalkozáson belüli teljesítmények belsô szervezeti 

egységek által elismert értéke, valamint, 

– a befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke, azt 

az egyéb bevételek, illetve a pénzügyi mûveletek bevételei 

között kell kimutatni, ha azok rendszeres tevékenység 

során merültek fel. 

Exportértékesítés árbevétele 

A nettó árbevételnek az a része, amely exportértékesítésbôl 

származik. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a 

termékek, anyagok, áruk – külföldi vevônek – külkereskedelmi 

áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történô értékesítésének, 

továbbá a – külföldi igénybevevônek – külföldön 

végzett szolgáltatásnyújtás ellenértékét, függetlenül attól, 

hogy azt devizában, valutában vagy forintban egyenlítik ki. 

Átlagos statisztikai létszám 

A statisztikai állományi létszámba számítanak a munkajogi 

állományi létszámba tartozó személyek, a munkából meghatározott 

okokból távollévôk kivételével (szülési szabadság, 

gyed, gyes, sorkatonai szolgálat, három hónapot meghaladó 

betegség miatti távollét stb.), valamint a munkajogi állományba 

nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a 

munkáltatónál folyamatosan munkát végzôk (szünidôben 

foglalkoztatott diákok, kölcsönvett munkavállalók stb.) 

Jegyzett tôke 

A gazdasági társaságok esetében a cégbírósági nyilvántartásban 

bejegyzett tôke. A saját tôke része, mely a befektetôk 

által pénzben, anyagi eszközökben véglegesen az 

adott vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyont mutatja. 

Adózás elôtti eredmény 

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi 

mûveletek eredménye és a rendkívüli eredmény együtt. 

Mérlegfôösszeg 

A számviteli törvény szerint a mérleg elôírt tagolása: az 

eszközök és azok forrásainak összege, amely kötelezôen 

megegyezik. 

APEH ELEMZÉS •57

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 

A régiók gazdasága 

és a kereskedelmi és iparkamarák 

A 

fejezetben bemutatjuk a magyarországi régiók gazdaságára jellemzô fôbb 

folyamatokat, egy-egy régió legnagyobb vállalkozásainak TOP-20-as listáját. 

A kereskedelmi és iparkamarák elnökeinek ars poeticája a kamarai hálózatról 

ad egy kis ízelítôt az olvasó számára. 

A vállalatok vezetôivel készített interjúk keretében pedig a régió/megye 

gazdaságában jelentôs súlyt képviselô vállalkozások tevékenységét mutatjuk be 

(közülük néhány nem járult hozzá adatainak közléséhez, ezért a TOP listán 

név szerint nem szerepel). 

Az interjúban szereplô cégek általában a területi kereskedelmi és iparkamarák 

tagjai és vezetôik tevékeny részt vállalnak a szervezet mûködésében országos és 

helyi szinten egyaránt. 

A fejezet a „Régió gazdasága és versenyképessége 2006” (KSH), a „KSH jelenti 

2007/10” valamint a GKM által kiadott „Kis- és középvállalkozások helyzete 

2005-2006 Éves jelentés” felhasználásával készült. 

MKIK TOP 100 •59

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ 

Közép-Magyarország az ország legfejlettebb régiója 

A jesítményét 

bruttó hazai termék több mint 45 százalékát állítják elô a térségben. Az egy 

fôre jutó GDP értéke itt a legmagasabb. A térség gazdasági szerkezetét, tel- 

Budapest túlsúlya jellemzi. 

Kis túlzással Budapest és vonzáskörzete (korábban 

agglomerátuma) hordozza az átlagon felüli teljesítményeket, 

míg Pest megye távolabbi települései közül számos 

hátrányos helyzetben van. Budapest vezetô szerepének 

fenntartása mellett nagyon fontos feladat a régió 

elmaradott, esetenként csak elmaradottabb városainak, 

községeinek fejlettségi szintjét legalábbis közelíteni az 

országos/régiós átlaghoz. 

A régió kisebb települései éppen Budapest kiemelkedôen 

magas mutatói miatt kerülhetnek hátrányos helyzetbe, 

például a támogatások odaítélésénél. Nem egyszer 

merült fel, hogy a Közép-magyarországi régióból 

emeljék ki a fôvárost, hogy a régió kistérségei teljesítôképessé 

váljanak. 

A GDP elôállításában a szolgáltatások szerepe meghatározó 

(75 százalék), a hagyományos termelô ágazatok 

részaránya fokozatosan csökken. 

A termelô ágazatok közül az ipar a legjelentôsebb, a 

régióban az ország ipari termelésének egynegyedét állítják 

elô. A húzóágazat a gépipar (a termelés több mint 

egyharmadát adó ágazatban az elmúlt öt évben megduplázódott 

a termelés) és a vegyipar, különösen a 

gyógyszeripar. 

A térség, elsô helyen Budapest, az ország legkedveltebb 

idegenforgalmi célpontja, az ország idegenforgalmi 

bevételeinek több mint fele a régiótól származik. 

A kiskereskedelmi forgalom csaknem 40 százaléka 

realizálódott a térségben, ami szorosan összefügg a régióban 

tapasztalható – átlagot meghaladó, de a régión 

belül nagy szórást mutató – átlagában magas jövedelmi 

színvonallal. 

2007 I-III. negyedévében fejlesztésre, beruházásra a 

Közép-magyarországi régióban költöttek a legtöbbet, 

az összes beruházási ráfordítás felét. Az egy lakosra jutó 

beruházás mutatója a térségben a második legmagasabb. 

A régió külföldi befektetôkre gyakorolt vonzereje 

kimagasló, a mûködôtôke-állomány csaknem 70 százaléka 

koncentrálódik a térségben. 

A régióban legkevésbé duális a gazdaság: a kis és közepes 

cégek annak ellenére jóval erôsebbek, hogy a 

nagy cégek súlya az átlagost meghaladó. A régióban a 

nagy cégek szerepe az országos átlag feletti foglalkoz- 

% 

70 

A közép-magyarországi régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 

országos =100,0 

60 

50 

59.3 

56.2 55.1 

40 

30 

38.4 

45.3 

39 

20 

10 

0 

Vállalkozások 

száma 

Alkalmazottak 

száma 

Jegyzett tke 

Hozzáadott 

érték 

Árbevétel 

Export 

Népesség aránya ( 28,3%) 

60 • MKIK TOP 100


A jegyzett tke megoszlása 

a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005) 

Közép- 

Magyarország 

Átlag 

tatottság, a hozzáadott érték tekintetében, 

ugyanakkor a jegyzett tôkét illetôen 

ez már nem tapasztalható. A régió 

kis- és közepes vállalkozásai jóval 

erôsebbek, mint a többi régióban: az 

egy alkalmazottra jutó árbevétel tekintetében 

nemcsak az országos értéket 

múlják felül (40-50 százalékkal), 

hanem még a régió nagy cégeinek 

mutatóját is. 

A régióban található az ország kutatás-fejlesztési 

potenciáljának nagy része. 

Az ezer foglalkoztatottra jutó 

K + F létszám (15 fô, országos átlagban 

8 fô), valamint a K + F ráfordítás 

a GDP százalékát jelzô mutatók 

38.9 17.5 43.6 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

Közép- 

Magyarország 

Átlag 

alapján (1,3, országosan 0,9) a régiók 

között az elsô helyet foglalja el. A kutatás-fejlesztési 

ráfordítások kétharmadát, 

ezen belül a beruházási célúak háromnegyedét 

a régió kutatóhelyei használták 

fel. 

A munkaerô-piaci helyzet kedvezôbb 

az országosnál. A foglalkoztatás aránya 

magasabb, a munkanélküliségi ráta alacsonyabb 

az átlagnál. 

Az alkalmazásban állók kereseti 

színvonala az átlag felett van (az alkalmazásban 

állók havi bruttó átlagkeresete 

2007 elsô három negyedévében 

a régiók között a legmagasabb, 

216 013 Ft/fô volt, Budapesten 230 352 

Ft/fô, Pest megyében mindössze 

160 912 Ft/fô). 

A hozzáadott érték megoszlása 


31.2 16.6 52.2 

31.8 18.5 49.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

E Ft 

35000 

Egy alkalmazottra es árbevétel 

a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft) 

2005 

30000 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen 


Átlag 

MKIK TOP 100 •61

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TOP 20 

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 

(Lásd részletesen az V. fejezetben.) 

1. MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT. Kôolaj-feldolgozás 

2. E.ON FÖLDGÁZ TRADE FÖLDGÁZKERESKEDÔ ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem 

3. GE HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. Világítóeszköz gyártása 

4. PANRUSGÁZ GÁZKERESKEDELMI ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem 

5. TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK ZRT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem 

6. MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT. Távközlés 

7. SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT. Ipari híradástechnikai termék gyártása 

8. MOLTRADE-MINERALIMPEX KERESKEDELMI ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem 

9. OMV HUNGÁRIA ÁSVÁNYOLAJ KFT. Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme 

11. GENERAL MOTORS SOUTHEAST EUROPE AUTÓFORGALMAZÓ KFT. Gépjármû-kereskedelem 

12. BUDAPESTI ELEKTROMOS MÛVEK NYRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

13. METRO KERESKEDELMI KFT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

14. SHELL HUNGARY KERESKEDELMI ZRT. Üzemanyag-kiskereskedelem 

15. CHINOIN GYÓGYSZER-ÉS VEGYÉSZETI TERMÉKEK GYÁRA ZRT. Gyógyszerkészítmény gyártása 

16. MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. Vasúti szállítás 

17. HUNGAROPHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT. Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 

18. MICHELIN KÖZÉP-EURÓPA KERESKEDELMI ZRT. Gépjármûalkatrész-kereskedelem 

20. AUCHAN MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem 

A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá. 

A régió kamarai elnökeinek üzenete 

„ A gazdasági kamara egyik legfontosabb feladata, hogy torzításmentes tükörképet mutasson az ország 

gazdaságának aktuális helyzetérôl mind a döntéshozók, mind a vállalkozások számára annak 

érdekében, hogy azok jövôt építô 

„ 

tevékenysége biztos alapokon nyugodjon. E feladatának sikeres 

ellátása önmagában szélesíti a kamara tagsági bázisát, s növelheti köztestületi feladatai számát, 

a kamara társadalmi elismertségét. 

Petykó Zoltán 

MKIK alelnök, 

a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Elsôrendû célunk, hogy a köztestületi gazdasági kamarák mind szélesebb körben 

vegyék át a közjogi feladatokat az államigazgatástól, 

„ 

és ezzel 

párhuzamosan valósuljon meg az intézményes, automatikus regisztráció, 

amely a kamara számára teljes rálátást biztosít a gazdaságra. 

Dr. Vereczkey Zoltán 

MKIK alelnök, 

a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

62 • MKIK TOP 100


A Mol-csoport sikeres akvizíciót folytat 

Az OMV-ajánlat nem elônyös 

Mosonyi György 

vezérigazgató 

A Mol-csoport – Magyarország évek óta legnagyobb árbevételû társasága 

– 329,5 milliárd forint nettó nyereséget ért el 2006-ban, ami 35 százalékkal 

magasabb az egy évvel korábbi 244,9 milliárd forintnál – derül ki a társaság 

auditált, nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerint készített 

konszolidált jelentésébôl. 

AMol-csoport összes bevétele 2006-ban 21 százalékkal 

2 998,3 milliárd forintra emelkedett, az üzleti 

tevékenység eredménye 30 százalékkal 394,8 

milliárd forintra nôtt. 

Mosonyi György vezérigazgató, az MKIK alelnöke az 

éves eredményt kiemelkedônek nevezte, miután a gáztranzakció 

nyeresége nélkül is 2,2 milliárd dolláros EBIT- 

DA-val (kamat- és adófizetés, tôketörlesztés és amortizáció 

elôtti eredmény) és 25,7 százalékos adózás utáni 

ROACE-val (befektetett tôkére vetített nyereséggel) zárták 

az évet. 

Az „erôs mérleg” lehetôvé tette az akvizíciós lehetôségek 

megragadását – hangsúlyozta a vezérigazgató, utalva 

arra, hogy a Mol a múlt év negyedik negyedévében Oroszországban 

100 százalékos tulajdonosa lett a BaiTex társaságnak, 

amely 67 millió hordóval növelte a bizonyított és 

várható olajkészleteket. 

A Mol-csoport üzleti eredménye ez év harmadik negyedévében, 

a speciális tételek nélkül 75,5 milliárd forint 

volt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Az elsô háromnegyedévben 

az üzleti eredmény 222,1 milliárd forint 

volt, 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A Mol 

árbevétele a harmadik negyedévben 685 milliárd forint, az 

elsô három negyedévben 1 807 milliárd forintot ért el, ez 

10, illetve 20 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelôttinél. 

A forintban számolt mûködési eredmény harmadik 

negyedévi romlásának nagy része a dollár forinthoz viszonyított 

15 százalékos gyengülésébôl ered, mivel az olajiparban 

az árrést dollárban határozzák meg, míg a feldolgozási 

költségek helyi devizában merülnek fel. 

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a gyenge dollár 

jellemezte gazdasági környezet kihívása ellenére, a 

2007 harmadik negyedéves eredmények ismét bizonyították 

üzleteik hatékonyságát és stratégiájuk helyes irányát. 

A központ és egyéb szegmensek 2,9 milliárd forintos 

nyeresége tartalmazza a 42,25 százaléknyi TVK-részvény 

akvizícióján elkönyvelt 14,4 milliárd forint egyszeri eredményt, 

mivel a 2007 elsô negyedévében megvásárolt kisebbségi 

részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az 

akvizíciós költséget. Az eredmény magában foglalja az 

EON-nal kötött megállapodás alapján a gázüzlet eladásért 

a 2007 harmadik negyedévben kapott 17,4 milliárd forintos 

ármódosító tételt is. 

A beruházások és befektetések értéke a tavalyi elsô 

háromnegyedévi 77,7 milliárd forintról az idén az elsô 

háromnegyedévben 137,8 milliárd forintra emelkedett, a 

TVK-részvények megvásárlása, továbbá a boszniai, valamint 

az oroszországi akvizíciós kifizetések következtében: 

e két utóbbi 14,4 milliárd forint volt. 

A Mol Magyarországon az idei elsô háromnegyedévben 

4 százalékkal több benzint és 6 százalékkal több gázolajat 

adott el. Szlovákiában a benzinértékesítés 9 százalékkal, a 

dízel 7 százalékkal nôtt. Kiemelkedett az ausztriai 18 százalékos 

növekedés és a feltörekvô szerb piacon megduplázott 

üzemanyag-értékesítés. 

A Mol-csoport szeptember végén 781 töltôállomást üzemeltetett: 

a teljes kiskereskedelmi értékesítés volumene 

0,9 százalékkal nôtt az elsô háromnegyedévben a tavalyi 

bázishoz képest. Szerbiában tovább bôvült a hálózat, ami 

ellensúlyozta a romániai 13 százalékos töltôállomásszámcsökkentést. 

A Mol jegyzett tôkéje 65,9 milliárd forint volt szeptember 

végén, 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. 

A saját tôke 35 százalékkal, 815,3 milliárd forintra csökkent. 

Az OMV osztrák olajtársaság 2007. szeptember 25-én 

elvi értelemben bejelentette szándékát a Mol részvényeinek 

megvásárlására, bár hivatalosan azóta sem adott még 

ajánlatot a Molra. 

A vezérigazgató szerint, ha az OMV és a Mol egyesülne, 

olyan monopolhelyzetbe kerülne az új cég Magyarországon, 

Szlovákiában és Ausztriában, amihez az európai 

versenyhivatal sohasem járulna hozzá. Hozzátette: az 

OMV szerint az új cégnek csak néhány benzinkutat kellene 

eladnia, a Molnak viszont – számításaik szerint – 400- 

500 állomást kellene bezárnia. 

Mosonyi György elmondta: a feltételezett egyesült vállalat 

a magyar gázolaj-nagykereskedelmi piacon 97 százalékos, 

a benzin-nagykereskedelmi piacon pedig 94 százalékos 

részesedéssel rendelkezne. A szlovák piacon a két 

arány 88 százalék és 83 százalék, míg az osztrák területen 

67 százalék és 75 százalék lenne. 

MKIK TOP 100 •63


Versenyképes európai holding 

Tôzsdére készül az MVM 

Dr. Kocsis István 


A Magyar Villamos Mûvek jövôre a tôzsdére készül, és 2008 végére a cégcsoport 

piaci értékének megkétszerezését-megháromszorozását tervezi. A nagyszabású 

tervek között szerepel, hogy az MVM, az áramkereskedelem szempontjából 

kedvezô földrajzi elhelyezkedést is kihasználva, a régió meghatározó energetikai 

szereplôjévé kíván válni – mondta el dr. Kocsis István vezérigazgató, egyben 

az MKIK alelnöke. 

Milyen volt 2007 az MVM számára? 

– Sok és nagy horderejû változás történt az 

MVM-csoportnál, amely a magyarországi energetikai cégek 

közül elsôként, már tavaly teljesítette az Európai 

Unió elôírásait, azaz szervezetileg szétválasztotta a különbözô 

tevékenységeket. Így az idei évre már kialakult az a 

versenyképes holdingstruktúra, amelyben külön vannak a 

termelô egységek, a nagyfeszültségû hálózat és az átvitel, 

külön társaságokat alkotnak az áramkereskedelem cégei. 

A szervezeti átalakítások mellett kereskedelmi kapcsolatainkat 

is újjászerveztük az erômûvekkel és az áramszolgáltatókkal 

– szintén az EU-s elôírások jegyében. 

Maga a holdingközpont, az MVM Zrt. ma már a nemzetközi 

gyakorlatnak megfelelô, kis létszámú stratégia 

irányító szervezet, az engedélyezési-üzleti tevékenységet 

a leányvállalatok végzik. 

Az átszervezés nyomán sokkal hatékonyabb lett az 

együttmûködés az anyacég és a hozzá tartozó 14 leányvállalat 

között. Az MVM csoport a saját tôke szerinti rangsorban 

ma a negyedik az országban, az árbevétel alapján 

pedig a hetedik. Ez már most is egy igen komoly erô, 

2008 végéig pedig szeretnénk elérni a cégcsoport piaci 

értékének megkétszerezését, megháromszorozását. Ez 

stratégiánk egyik legfontosabb célkitûzése. A cégcsoport 

a jövô év második felétôl meg fog felelni a tôzsdeképesség 

feltételeinek. 

– Ez privatizációt is jelent? 

– Nem feltétlenül, a tôzsdeképesség elsôdlegesen egy 

cég „minôségének” a fokmérôje. A jelenlegi jogszabályok 

alapján egyébként az MVM Zrt.-ben a tartós állami tulajdon 

minimálisan 75 százalék + 1 szavazat, a maradék 

részvénycsomag értékesíthetô, ez esetben a tôzsdei bevezetés 

technikáján keresztül. 

Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy ez önmagában csak 

egy lehetôség, nincs döntés jelenleg az MVM tôzsdei 

bevezetésérôl, ez egyébként is a tulajdonos, a kormányzat, 

illetve a magyar állam kompetenciája. Mi azt 

szeretnénk, hogy a jövô év második felétôl – ha a tulajdonos 

úgy dönt – a cég kisebbségi részvénycsomagja bármikor 

a tôzsdére kerülhessen. Ennek számos elônye 

lenne, egyebek között, hogy ezáltal komoly forrásokhoz 

juthat a cégcsoport. 

– Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövôben? 

– A kérdés részben kapcsolódik az elôzô témához, 

hiszen a többletforrások éppen a szükséges fejlesztések 

miatt fontosak. Jelenleg kapacitáshiány van az országban 

és a régióban is. 

A prognózisok szerint Magyarországon 2015-re 3000 

megawatt, 2025-re 7000 megawatt kapacitást kellene 

létesíteni. Ez elképesztôen nagy mennyiség, különös tekintettel 

arra, hogy egy erômû létesítése az engedélyeztetéstôl 

az üzembe helyezésig legalább négy-öt, de 

erômûtípustól függôen akár tíz évig is tart. Mi természetesen 

mindent megteszünk a hiány csökkentése 

érdekében. 

A Paksi Atomerômû blokkjainak teljesítményét 

egyenként 50 megawattal megnöveljük, ez összesen 200 

megawattot jelent, ami már komoly erômû nagyságának 

felel meg. 

Észak-Budán, Tatabányán és Miskolcon korszerû fûtôerômûveket 

létesítettünk, és egy új erômû-beruházásban, 

a vásárosnaményi kombinált ciklusú erômû megvalósításában 

is partnerek vagyunk. Összességében így az 

MVM-csoport mintegy 500 megawatt új kapacitást hoz 

létre: mindez persze nem elég, de jól mutatja az MVMcsoport 

erôfeszítéseit. 

Abban bízunk, hogy a piaci árak kialakulásával a termelôi 

oldalon nagyobb lesz az érdeklôdés az új kapacitások 

megépítésére. 

– Mit jelent az MVM számára, hogy 2008. január 1-jétôl 

teljesen megnyílik az árampiac? 

– Az Európai Unió elôírásainak és az új villamosenergia-törvénynek 

megfelelôen a villamos energia a jövôben 

szabadpiaci termék lesz, vagyis a lakosság és a legkisebb 

fogyasztók kivételével mindenki versenypiaci 

64 • MKIK TOP 100


keretek között jut áramhoz. A korábbi rendszerben az 

MVM bizonyos értelemben kiváltságos jogokkal rendelkezett, 

ennek megfelelôen a közüzemben ellátási kötelezettsége 

volt. A teljes piacnyitást követôen megszûnik 

a közüzem, és ezzel az MVM ellátási kötelezettsége. 

A piacnyitástól egyébként éppen azt is várjuk, hogy az 

MVM másokkal azonos feltételekkel versenyezhessen a 

piacon. Vagyis ne kapjon kedvezményt, de diszpreferenciát 

sem. 

Ha megnézzük a hatósági áras idôszakot, akkor azt 

látjuk, hogy az utóbbi tíz évben a szolgáltató cégek 320 

milliárdos profitot gyûjtöttek, míg az állami tulajdonban 

lévô cégek 40 milliárdos veszteséget. Tehát azt várjuk, 

hogy ha azonos feltételekkel dolgozhatunk, akkor a 

cégcsoport piaci pozíciója, jövedelemtermelô képessége 

jelentôsen javul. 

Ez jó a tulajdonosnak, mert profitot kap, és nô a cég 

piaci értéke, ami a tôzsdei bevezetés szempontjából is 

fontos. 

– Úgy tudom, az MVM vízerômûvek építésébe is beszállna. 

Igaz? 

– Az MVM a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága 

érdekében több tározós vízerômû projektet is 

vizsgál. 

Az EU tagjaként az ország bizonyos kötelezettséget 

vállalt a megújuló energia részarányának növelésére is. 

Ehhez komoly tartalék kapacitásokra van szükség. Ha 

több szélerômûvet akarunk az országban, akkor azonnal 

indítható tartalékkapacitásról is gondoskodni kell, mert 

ha a szél leáll, akkor a kiesô áramot pótolni kell. Ilyen 

gyorsindítású tartalék lehet a szivattyús tározós erômû, 

melyet éjszaka az olcsó árammal fel lehet tölteni, nappal, 

vagy ha a szél éppen eláll, áramtermelésre lehet 

használni. 

– Hol valósulhatnak meg ezek a projektek? Általában, 

mi az MVM fejlesztési elképzeléseinek földrajzi dimenziója? 

– Az MVM Csoport stratégiájában rögzítettük, hogy 

az MVM Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, 

mely a régió energetikájában is szerepet vállal. Az 

MVM-nek, illetve létesítményeinek kifejezetten kedvezô 

a földrajzi elhelyezkedése például az áramkereskedelem 

szempontjából. 

Mindezt ki is akarjuk használni, hogy e téren elôre 

lépjünk és a régióban meghatározó energetikai szerepet 

töltsünk be. Ezért sok projektet vizsgáltunk a régióban és 

úgy gondoljuk, hogy a regionális szerepvállalásunk a 

következô évben már érzékelhetô lesz. 

MKIK TOP 100 •65


A Samsung Magyarországon 

Meghonosodott a legmodernebb technika, 

a folyamatos fejlesztés 

A dél-koreai Samsung csoportnak négy cége mûködik Magyarországon: a gödi 

Samsung Digital Interface (SDI), a Samsung Electronics belföldi eladásokkal foglalkozó 

kereskedelmi cége, a jászfényszarui Samsung Electronics Magyar Zrt. 

televíziógyár és az alkatrészeket gyártó szigetszentmiklósi Samsung Elektromechanics. 

A 

Samsung Magyar Zrt. belföldi forgalma 2006- 

ban meghaladta a 95 milliárd forintot, az export 

pedig mintegy 283 milliárd forint volt. 

Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt. 

1990-ben kezdte meg a televíziógyártást Jászfényszarun. 

A cég 1989 óta csaknem 43 milliárd forintot ruházott be 

Magyarországon és kialakította a világ egyik legmodernebb, 

és Európa egyik legnagyobb televíziógyárát, amely 

évente öt millió készüléket állít elô. Az összesen 160 ezer 

négyzetméter területen elhelyezkedô 43 ezer négyzetméteres 

üzem kapacitása 35 ezer tévékészülék naponta. 

A cég a jászfényszarui gyárban az idén megkezdett 

fejlesztésekkel együtt összesen 20 milliárd forint értékû 

bôvítô beruházást valósít meg a következô másfél évben. 

A 2007 közepén megnyílt új 18 ezer négyzetméter alapterületû 

üzemegység, ha néhány év múlva eléri teljes kapacitását, 

akkor további ezer embert foglalkoztat majd. Az 

újabb beruházásnak köszönhetôen a Samsung nemcsak a 

hazai, de az európai piacon is megszilárdíthatja az LCD 

televízió-gyártásban vezetô pozícióját. 

A magyarországi kereskedelmi képviselet a következô 

négy területen versenyez: szórakoztató elektronika, háztartási 

berendezések, mobil üzletág, valamint információ 

technológia. Ez utóbbin belül négy eszközt vonultat fel a 

cég, melyek meghatározó elemei a számítógépeknek. Az 

LCD monitorok területén a Samsung világvezetô pozíciót 

tölt be. Ugyancsak népszerûek a gazdaságos üzemmódú, 

formatervezett nyomtatóik, valamint dinamikus 

fejlôdést mutat az optikai meghajtók és merevlemezek 

értékesítése is a magas teljesítményt biztosító modellválasztékkal. 

A legdinamikusabban fejlôdô üzletág kétség kívül a 

Telecom: 1999-es megalakulása óta mára komoly eredmény, 

hogy a Samsung mobiltelefonok a második legnépszerûbb 

készülékek a magyar piacon. 

A Samsung piacvezetô pozíciót vívott ki a szórakoztató 

elektronikai üzletágban is, elsôsorban a televízióival. Szinte 

minden kategóriában kínál terméket a legkisebb képátmérôjû 

televízióktól kezdôdôen egészen az LCD illetve 

plazmakijelzôs, nagyképernyôs készülékekig. A televíziók 

mellett természetesen forgalmaznak DVD illetve Blu-ray 

lejátszókat, házimozi rendszereket, videokamerákat és fényképezôgépeket, 

valamint mp3-as, illetve mp4-es audió készülékeket 

is. 

A háztartási elektronikai üzletág is komoly sikereket 

könyvelhet el: a termékek a legújabb csúcstechnológiát ötvözik 

a könnyû kezelhetôséggel, így a cég nemcsak világszerte, 

hanem Magyarországon is vezetô szerepet tölt be a 

mikrohullámú sütôk, illetve porszívók forgalmazásában. 

Ez az üzletág foglalkozik a hûtôgépek, a mosógépek, beépíthetô 

sütôk és fôzôlapok, valamint a légkondicionáló 

berendezések kereskedelmével is. 

A Samsung SDI Co. gödi gyárában 72 millió eurós (18 

milliárd forint) beruházással új plazmatelevízió-modult 

gyártó üzemet építtetett, amely 550 új munkahelyet teremtett. 

A 2006 nyarán elkezdett beruházás 2007 márciusában 

készült el. A 20 ezer négyzetméteres csarnokban a 104- 

106 centiméteres plazmatévék legnagyobb és legértékesebb 

alkatrészét, az úgynevezett modult gyártják. A termékek 

30-40 százalékát Samsung végtermékekben használják 

fel, a többit más televízió-gyártóknak szállítják, fôleg 

az Európai Unióba. 

A Samsung SDI Magyarország forgalma tavaly elérte a 

300 millió eurót (mintegy 75 milliárd forintot), és az adózott 

eredmény 16 millió euró (mintegy 4 milliárd forint). 

A forgalom mintegy 30 százaléka a jászfényszarui Samsung 

gyár felhasználása, a többi termék külpiacokon talál 

vevôre. 2005-ben a társaság árbevétele 252 millió euró 

volt, és szerény nyereséget könyvelt el a hagyományos 

televíziók keresletének visszaesése miatt. Egy évvel korábban, 

2004-ben a forgalom elérte a 350 millió eurót, az 

adózott eredmény pedig a 34 millió eurót. 

A Samsung 2000 áprilisában alapította meg az Elektromechanikai 

Rt.-t, amely 2001-ben kezdte meg elektronikai 

alkatrészek, köztük televíziós tunerek, illetve videófejek 

elôállítását Szigetszentmiklóson. A társaság jogutódjaként 

2006. január 1-jével alakult meg a Samsung Electro- 

Mechanics GmbH Magyarországi Fióktelepe, amely 

MLCC (kondenzátor) csomagolásával és elektronikai 

alkatrészek kereskedelmével foglalkozik. 

66 • MKIK TOP 100

NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ 

Nyugat-Dunántúl az ország második legfejlettebb térsége 

A 

megye 

régióban állítják elô a bruttó hazai termék mintegy 10 százalékát, amit jól 

mutat a hozzá tartozó megyék elôkelô helyezése is. Az egy fôre jutó GDP 

megyei rangsorában Gyôr-Moson-Sopron a harmadik, Vas az ötödik, Zala 

a hetedik. A régióban az ipar súlya kimagasló. 

Gyôr-Moson-Sopron megyében a gépipar, Vas megyében 

a gépipar és a vegyipar fejlôdött jelentôsen, Zala megyében 

pedig továbbra is meghatározó maradt az élelmiszeripar 

és a könnyûipar. Az ipari tevékenységen belül 

a közúti jármû- és alkatrész-, továbbá a villamosgépgyártás, 

valamint a mûszer- és híradástechnikai eszközök 

elôállítása a régió északi és középsô megyéjének gazdaságát 

húzóágazatként fémjelzik. A régióban megtelepedett 

autógyártás beszállítói hálózatok létrejöttét segítette 

elô, egyidejûleg fontos szerepet játszik a régió gazdasági, 

társadalmi fejlôdésében. 

A térségben az export részaránya meghaladja a 75 százalékot. 

Az exporthányadot tekintve Nyugat-Dunántúl a 

régiók között a második helyen áll (Közép-Dunántúl 

után). 2005-ben a bruttó hozzáadott érték több mint felét a 

szolgáltatások adták. 

A régió északi, illetve középsô megyéihez képest Zala 

megye némileg eltérô fejlôdési pályát írt le. Bár gazdasági 

ereje elmarad a másik két megye jövedelemtermelô képességétôl, 

idegenforgalmi adottságait (Balaton, gyógyfürdôk, 

falusi turizmus) kihasználva, a turisztikai szolgáltatások 

fejlesztésével lemaradását nagyrészt sikerült mérsékelni. 

Mára az idegenforgalom a térség húzóágazatává vált. 

Közép-Magyarország után a nyugat-dunántúli régió a 

külföldi befektetôk legvonzóbb terepe. Ez elsôsorban kedvezô 

földrajzi adottságainak, infrastrukturális feltételeinek 

valamint a jól képzett, nyelvismerettel rendelkezô minôségi 

munkaerô kínálatnak köszönhetô. A szervezetek saját 

tôkéje 1.324 milliárd Ft-ot tett ki, ennek 97,3 százaléka 

volt külföldi befektetés. A térség a régiók sorában második 

az egy lakosra jutó külföldi tôke alapján. A beruházási 

érték/fô mutatója alapján a harmadik helyet foglalja el a 

régiók rangsorában. 

A régióban a tôkekoncentráció erôsebb, mint az ország- 

% 

A nyugat-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 

országos = 100,0 

20 

18 

16 

14 

12 

19 

10 

8 

6 

4 

10 9.5 

7.6 

9.5 

9.2 

2 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 

Jegyzett tke Hozzáadott érték Árbevétel Export 

Népesség aránya (9,9%) 

MKIK TOP 100 •67



Átlag 



33.3 20 46.7 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

Csökkent az alacsony iskolázottságúak 

száma és aránya, míg nôtt a középiskolai és 

felsôfokú végzettséggel rendelkezôk hányada. 

2005-ben a 18 évesnél idôsebb 

népesség 40,6 százaléka rendelkezett 

legalább középiskolai érettségivel. (Ezzel 

Közép-Magyarország után a második.) A 

25 évesnél idôsebbek közül pedig 12,2 százalék 

volt azoknak az aránya, akik egyetemi 

vagy fôiskolai oklevéllel rendelkeztek. 

(A mutató csak a központi régióban volt 

magasabb.) 

A foglalkoztatási ráta (56,1 százalék) 

több mint 11 százalékponttal haladja meg a 

legrosszabb helyzetben lévô észak-magyarországi 

térség mutatóját. A munkanélküliek 

arányát tekintve pedig – Közép-Magyarország, 

illetve Közép-Dunántúl után – a 

harmadik legkedvezôbb helyzetû régió. 

ban átlagosan. (A nagy cégek súlya az 

átlagost meghaladó a jegyzett tôkét 

illetôen.) Ugyanakkor a foglalkoztatás, a 

hozzáadott érték tekintetében az egyes 

vállalat kategóriák aránya csak kisebb 

mértékben tér el az országos szinttôl. A 

gazdaság duális szerkezetû: az egy alkalmazottra 

jutó árbevétel a nagy cégeknél a 

duplája a kis-, közepes vállalatoknál 

tapasztalhatóhoz képest. Ennek egyik 

oka, hogy a kisebb, és még inkább a 

közepes cégek az egy fôre jutó árbevétel 

tekintetében jóval elmaradnak az országos 

átlagtól. 

A régió humánerôforrás jellemzôi, 

foglalkoztatási mutatói kedvezôek. 


Átlag 



34.4 17 48.6 

31.8 18.5 49.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 



E Ft 

40000 

30000 

20000 

10000 

0 



Átlag 

68 • MKIK TOP 100

NYUGAT-DUNÁNTÚLI TOP 20 

NYUGAT-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


1. AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

3. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

5. LUK SAVARIA KUPLUNGGYÁRTÓ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

6. E.ON KÖZÉP-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem 

7. BPW-HUNGÁRIA KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

9. SAPU IPARI ÉS KERESKEDELMI BT. Gépjármû-karosszéria, pótkocsi gyártása 

10. DELPHI HUNGARY AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT. Máshova nem sorolt motor-, jármûvillamossági cikk gyártása 

11. BOS AUTOMATIVE PRODUCTS MAGYARORSZÁG BT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

12. SÁGA FOODS ÉLELMISZERIPARI ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 

13. RÁBA FUTÓMÛ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

14. LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG ZRT. Ipari gáz gyártása 

16. GYSEV ZRT. Vasúti szállítás 

17. HYDRO ALUMÍNIUM GYÔR KFT. Könnyûfémöntés 

18. ALCUFER KFT. Hulladék-nagykereskedelem 

19. FALCO FORGÁCSLAPGYÁRTÓ ZRT. Falemezgyártás 

20. ROTO ELZETT CERTA KFT. Lakat-, zárgyártás 


„ Az élet egy 

„ 

alkotható folyamat, amelyben nekünk, az alkotóknak, a minôség vezérelvét kell követnünk. Utunkat 

„ – Partnerség - Együttmûködés - Érdekérvényesítés - Folytonosság! 

„ 

– ,,M M" (mikrótól a multiig) a vállalkozások szolgálatában! 

– Közremûködés a pozitív gazdasági folyamatok erôsítésében! 

„ Kamaránk a zalai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében, mint szolgáltató kamara áll rendelkezésre. 

Ennek jegyében az aktuális, „elsô kézbôl” származó gazdaságpolitikai információk átadására elôadásokat és fórumokat 

szervez. Katalizátor szerepet tölt be a kamarai partnerek gyümölcsözô egymásra találásában. 

„ 

Sikeres gazdasági vállalkozások 

kamarája kíván lenni, ennek érdekében széles körû partnerségben együttmûködik a társadalmi, gazdasági 

érdekképviseleti szervezetekkel, szakhatóságokkal, önkormányzatokkal, fejlesztési tanácsokkal. 

„ 

„ 

„ 

„ 


jellemezze a mérnöki pontosság, elkötelezettségünket a hit és az erô. Legyünk kitartóak és együttmûködôk kitûzött céljaink 

megvalósításában. 

Mihalicz Antal, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

Kovács Vince MKIK alelnök, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

A 2008-as év gazdasági kihívásaival kapcsolatban Seneca mondása jut eszembe: „Semmilyen szél sem 

kedvezô annak, aki nem tudja, milyen kikötôbe tart.” Számos európai példa igazolja, hogy a nemzeti gazdaságot 

támogató politikai környezet megteremtése hozhatja meg igazán a hazai vállalkozások versenyképességét, 

indíthatja el az országot a stabil növekedési pályán. 

Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

Hiszek az együttmûködésben, a párbeszédben, a tenni akarásban. Bízom abban, hogy a Nagykanizsai 

Kereskedelmi és Iparkamarával kapcsolatba kerülô vállalkozások és partnerek elégedettek lesznek a tôlünk kapott 

szolgáltatás minôségével és színvonalával. 

Horváth Balázs, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

MKIK TOP 100 •69


Dr. Martin Winterkorn, 

az igazgatótanács korábbi 

elnöke 

A 

Gyôrött legendaszerûen élô történetnek annyi 

valóságalapja biztosan van, hogy miután 1992-ben 

az ingolstadti központú Audi úgy döntött, leányvállalatot 

alapít Gyôrben, újabb és újabb cégek kötelezték el 

magukat a város mellett. Az Audival együtt jött a holdudvara 

is. Akik végigkövették a cég immár 15 éve tartó magyarországi 

történetét, tudhatják, azért nem volt ez olyan egyszerû... 

A cég vezetése 180 telephelyet vizsgált meg a világban, 

s több szûrôn át Gyôr maradt a kosárban. 

Másképpen mûködnek a folyamatok a gazdaságban, mint 

a biológiában. Az elôbbiben a tizenöt év nem akadálya annak, 

hogy a leányra azt mondják, felnôtt, érett nô. Márpedig 

a gyôri Audi Hungaria Motor Kft., az Audi konszern száz 

százalékos leányvállalata a másfél évtizedes magyarországi 

jelenlét alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy jószerével 

nem volt olyan miniszterelnöke az országnak, aki látogatásával 

ne tisztelte volna meg a munkahelyeket teremtô és 

világszínvonalú technológiát hazánkba hozó Audit. 

Az Audi sosem titkolta, gyôri választásában jelentôs szerepet 

játszott a kormánytól kapott adókedvezmény, mint 

ahogy azt sem, lobbiztak azért, hogy hazánk EU-belépése 

után ez a kedvezmény EU-konform támogatássá alakuljon. 

Ha ugyanis nincs kedvezmény, talán új helyen, jobb 

feltételeket kínálnak. Azt ugyanis látni kell, hogy a világban 

irgalmatlan küzdelem folyik a befektetôkért. Már 

1991-1992-ben is a világnak nagyon sok más városa szívesen 

látta volna az autógyárat, teljes adókedvezménnyel 

kecsegtetve a céget. 

Az Audi Gyôrött 5300 embert foglalkoztat, beszállítóival 

együtt a holdudvar még nagyobb, s 12 ezer embernek ad biztos 

megélhetést. Tizenöt év alatt több mint három milliárd 

eurós befektetést hajtott végre hazánkban. Magyarországnak 

nemcsak a legnagyobb befektetôje, hanem exportôre is lett. 

Az Audi és a hozzá hasonló cégek nagy szerepet játszanak 

hazánk európai integrációjában, mert ötvözik a német tôkeerôt 

és precizitást a magyar kreativitással. Az Audi vezetôi 

sem rejtik véka alá elégedettségüket, s kitartóan dicsérték és 

dicsérik a gyôri telephelyet, a magyar mérnökök hozzáértését, 

s többször is kiemelték, hogy a magyar munkások éhesek 

a sikerre, s egy cég fejlôdéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik 

a dolgozók motiváltsága. 

Audi: a tizenöt éves „leány” felnôtt 

Ingolstadi sikertörténet Gyôrben 

Valamikor a kilencvenes évek elején keletkezett az anekdota, amikor egész 

Magyarország befektetôkre várt, hogy a megroggyant gazdaság új lendületet 

kapjon. A történet szerint megérkezik a városba a nagy befektetô, bôröndnyi 

pénzzel a hóna alatt. Tájékozódni jött a lehetôségekrôl, váratlanul azonban 

távozik, nem kíváncsi a feltételekre. A város urai megrettenve faggatják, 

mi a baj. Mire a befektetô megjegyzi: „Láttam az Audi táblát, ha ôk itt vannak, 

mi sem vizsgáljuk tovább a feltételeket, jövünk”. 

A sorozatgyártás 1994-es megkezdése óta, 2006 végéig 

összesen több mint 12,8 millió motort és 325 000 Audi TT-t, 

valamint Audi A3-t gyártottak Gyôrben. Dr. Martin Winterkorn, 

az igazgatótanács korábbi elnöke, a VW jelenlegi vezetôje 

többször is hangsúlyozta: – Az Audi Hungaria bebizonyította, 

hogy termelékenységet, gyártási folyamatokat és a 

vállalat struktúráját tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. 

Az Audi márka sikere a Gyôrben gyártott minôségi motorok 

nélkül nem létezne. 

Ma az Audi Hungariánál 370 motorvariánst gyártanak, 

amelyeket az Audi, a Volkswagen, a Seat és a Skoda modelljeibe 

építenek be. A Gyôrben gyártott Audi TT Coupékat és 

Roadstereket a világ több mint 40 országába exportálják. 

Ezen keresztül a megyeszékhely már régóta nemcsak az uniós, 

hanem a világgazdaság vérkeringésének is szerves része. 

2007. november 30-án pedig egy újabb történeti pillanatra 

került sor Gyôrben: megkezdôdött az Audi A3 Cabriolet sorozatgyártása, 

s ezzel már a Kisalföld székhelyén háromféle 

Audi személygépkocsi készül. 

A 2008-as év az Audi Hungária számára is döntô változást 

hoz. Az Audi Gyôrben csatlakozik azokhoz a cégekhez, amelyek 

iparûzési adót fizetnek. A német vállalkozás becslések 

szerint 2008-ban öt-hét milliárd adóforinttal gazdagítja a 

város büdzséjét. 

Társadalmi szerepvállalásban eddig is jeleskedett az ingolstadti 

cég magyar leányvállalata. Az Audi támogatja a gyôri, 

nôi kézilabdacsapatot, a Gyôri Nyár kulturális fesztivált, a 

Gyôri Balett társulatát, a gyôri Széchenyi István Egyetemet, 

a Budapesti Mûszaki Egyetemet, továbbá általános és középiskolákat. 

70 • MKIK TOP 100


Fejleszt a visszapillantó tükrök szakértôje 

Kelet-európai központtá válhat a Visiocorp Hungary 

Mihalicz Antal 

ügyvezetô igazgató 

Irányítás és tervezés, üzleti lehetôségek és folyamatos fejlôdés, a legfejlettebb 

technika, a saját cég piaci érdekei és a megye cégeinek közös érdeke. Mindennek 

együtt kell megférnie egy megyei kereskedelmi és iparkamarai elnök 

fejében. Ettôl lesz több és más, mint sikeres üzletember – a választott kamarai 

tisztségviselô. Mihalicz Antallal, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi 

és Iparkamara elnökével, és a Visiocorp Hungary Bt. ügyvezetôigazgatójával 

cége és a régió gazdaságának helyzetérôl beszélgettünk. 

A 

Visiocorp Hungary Bt. 1995-ben alakult Mosonszolnokon 

akkor még SAPU Bt. néven. A Visiocorp 

nemzetközi cégcsoport része. A Visiocorp 

vállalatcsoport a világ személygépkocsi visszapillantó 

tükör szegmensének 30 százalékát képviseli. Valamennyi 

földrészen megtalálható, ahol jelentôs autóipari fejlesztés, 

autógyártási aktivitás tapasztalható. 

A Visiocorp Hungary Bt. az európai tükörgyártó ágazathoz 

tartozik, a mosonszolnoki üzem a cégcsoport egyik 

legjelentôsebb vállalata. Fô profilja a személygépkocsi 

visszapillantó tükrök burkolatának fröccsöntése, festése és 

összeszerelése. Ehhez európai színvonalú, környezetbarát 

festôüzemmel, folyamatosan bôvülô, GID technológiát 

megvalósító fröccsöntô üzemmel és modern, „U” alakú 

szerelôcellákkal rendelkezik. A termékek a közép- és felsôkategóriás 

autókat gyártó megrendelôk igényei szerint 

készülnek. Legfôbb vevôi a VW, az Audi, a Mercedes, a 

Ford, a BMW, KIA és a Toyota. Az üzemben naponta 25 

ezer darab tükröt szerelnek, 30 ezer burkolatot festenek és 

14 ezer alkatrészt fröccsöntenek. A vállalat gyártási és raktározási 

területe 11 ezer négyzetméter. 

A Visiocorp Hungary Bt. hosszú utat járt be 1995-ös 

alapítása óta. A cég kezdeti tevékenysége – az autó visszapillantótükör-összeszerelés 

– azóta kibôvült a festéssel és 

a fröccsöntéssel és ezzel együtt megváltozott a beszállítói 

kör is. Míg az 1990-es évek végén – akkor még SAPU Bt. 

néven – az európai cégek magyarországi leányvállalataitól 

szerezte be a nyersanyagot, 2003-tól – magyar cégek bevonásával 

– már önálló beszerzési tevékenységet folytat. 

Az evolúciós folyamat következô lépéseként közvetlenül a 

kelet-európai beszállító piacokra fókuszál. 

– Merre tart, milyen irányba fejlôdik a Visiocorp Hungary, 

a nemzetközi cégcsoport immár egyik legnagyobb 

európai vállalata? 

– A pálya csúcsa ezen a területen a termékfejlesztés. 

Mindeddig a nyugat-európai tervezôintézetek tervei alapján 

dolgoztunk. Idén azonban már olyan terméket is gyártottunk, 

amelyekhez nemcsak a tervek, hanem azok alapján 

a gyártószerszámok is helyben készültek el. A cél, 

hogy a Visiocorp Hungary Bt. idôvel a teljes kelet-európai 

és az orosz piacot már helyi értékesítéssel is kiszolgáló 

központtá váljon. Ennek érdekében a cégcsoport 

2007-ben fejlesztési központot hozott létre Gyôrben. A 

CAD design center feladata kettôs: munkatársai új termékek 

fejlesztésén dolgoznak, valamint a Visiocorp 

Hungary Bt.-nél gyártástámogató tevékenységet végeznek. 

A központ laboratóriummal vált teljessé, ahol termékminôsítô 

és anyagvizsgáló berendezések kaptak 

helyet, így a klímaállóságot vizsgáló klímakamrák és a 

korróziós tesztekhez alkalmazható sóködkamrák. A Jármûipari 

Egyetemi Regionális Tudásközpont tagjaként a 

gyôri Széchenyi István Egyetem bázisán közös kutatási 

és fejlesztési terveket valósítunk meg a Rábával, a Borsodi 

Mûhellyel és az egyetemmel együttmûködve. Az 

együttmûködésnek különösen fontos iránya a mûanyagtechnológia 

továbbfejlesztése és az ehhez kapcsolódó 

festési technológia fejlesztése és kutatása. 

– A fejlôdéshez szorosan hozzátartozik a minôség, és az 

a kiválóságtudat, amit a Visiocorp Hungary Bt. a régióban 

képvisel. A közelmúltban helyi cégek mentoraként jelent 

meg a cég az EFQM „Elkötelezettség a kiválóságért” 

program keretében. 

– A 720 fôt foglalkoztató gyáregység a nemzetközi 

autóipar által elvárt, integrált minôség- és környezetközpontú 

irányítási rendszert mûködtet 1998 óta. Minôség- és 

környezetirányítási tanúsítványaink: ISO/TS 16949, 

ISO/TS 16949:2002, ISO 14001.) A cég 2001 óta alkalmazza 

az EFQM önértékelési és vezetésfejlesztési modellt. 

Elnyertük a SIBA díjat, 2003-ban Nemzeti Minôségi 

Díjat nyertünk, ami az EFQM kiválósági rendszerben a 

legrangosabb hazai elismerés. Fontosnak tartom azonban, 

hogy a régió kiemelkedô vállalkozásaként a hibáinkat, a 

tévedéseinket is megosszuk másokkal, hogy tanulhassanak 

belôle. Tagjai vagyunk a jármûgyártók- és a jármûalkatrész-gyártók 

szövetségének, a Pannon Autó Klaszternek, 

értelemszerûen a megyei kereskedelmi és iparkamarának 

is. Éppen ezért tartjuk feladatunknak, hogy a beszállítóinknak 

is segítsünk eljutni arra a minôségi szintre, ahol mi 

tartunk. Ezzel nemcsak a minôségi alapanyagot és szolgáltatásokat 

biztosítjuk a Visiocorp Hungary Bt. számára, 

hanem a beszállítóinkat is olyan üzleti lehetôségekhez juttatjuk, 

amelyeket másképp nem érhetnének el. 

MKIK TOP 100 •71


Schengeni csatlakozás a GYSEV-nél 

Villamosítási program egységes szemléletben 

Szabó András 

elnök 

A GYSEV számára 2007 kiemelkedô eseménye a MÁV Cargo megvásárlása 

volt, amelytôl a versenyképesség és Sopron régiós szerepének erôsödését várja 

a társaság elnöke. Szabó András elmondta: a tervek közt szerepel a Szombathely–Szentgotthárd 

vasútvonal felújítása. A 35 milliárdos beruházáshoz a pénzt 

uniós forrásokból kívánják megszerezni, az önrészt pedig a vasúttársaság 

osztrák tulajdonostársa biztosítja. A schengeni csatlakozás a személyforgalom 

érezhetô növekedését hozza majd a GYSEV vonalain. 

Milyen eredménnyel zárult a 2007-es év a GYSEV 

számára? 

– Gazdálkodásunkat 2007-ben az jellemezte, hogy a 

mennyiség terén tudtuk tartani az elképzeléseinket, a bevételeink 

azonban egy-két százalékkal alacsonyabbak a 

tervezettnél. Ennek egyik oka a közúttal való versengés, 

illetve a teljes piacnyitás, ami az árak csökkenéséhez vezetett. 

Tevékenységünk három üzletágat ölel fel: a személyszállítást, 

az árufuvarozást és az infrastruktúra-üzemeltetést. 

Az elmúlt öt év gazdálkodása azt mutatja, hogy 

ezek közül az árbevétel oldaláról a meghatározó az árufuvarozási 

tevékenység, amely nyereséges. Jelenleg évente 

csaknem hét millió tonna árut mozgatunk meg. A személyszállítás 

és az infrastruktúra mûködtetése nullszaldós, 

illetve némi veszteséget mutat. 

– Az áruszállítás nyilván a MÁV-nál is nyereséges volt. 

Akkor miért adta el ezt a vállalkozást? 

– A MÁV-nál nagyon jól átgondolt átalakítási folyamat 

indult el. Elôször kiszervezték az árufuvarozási tevékenységet 

egy önálló jogi személyiségbe, ez lett a MÁV Cargo 

Rt. Ezzel az árufuvarozási üzletág egy átlátható, önmagában 

megítélhetô és zárt rendszerben történô gazdálkodássá 

vált, ami jóval hatékonyabb irányítási és mûködési rendszert 

tett lehetôvé. Vagyis nem terhelték azok az általános 

költségek, amelyek az egész MÁV irányításával kapcsolatosak. 

A kiszervezés után az áruszállítási tevékenység 

kimutathatóan nyereséges tevékenységgé vált. De önmagában 

sem a MÁV Cargo, sem a GYSEV, sem osztrák 

tulajdonostársunk árufuvarozó üzletága, a Rail Cargo nem 

versenyképes. A vasúti fuvarozásnál ugyanaz fog lezajlani, 

mint a légi közlekedésben: a kis társaságok nem tudnak 

önállóan megélni, csak nagy szövetségben. Nagyon jó 

gondolatnak tartom egyébként, hogy a MÁV Cargo-t a 

GYSEV és a Rail Cargo konzorciumnak adták el, mert 

ebben az esetben nem történik más, mint ami történelmileg 

egyszer már kialakult. Ez egy egységes régió, ahol 

egységes közlekedéspolitikai fejlesztések voltak, és most 

ehhez a filozófiához térünk vissza. 

– Mi várható a három társaság együttmûködésétôl? 

– Szakmai szempontok alapján végig lehet gondolni, 

hogy az egyes feladatokat melyik társaságnak érdemes teljesítenie. 

Nyilván a nyugati országrészben lévô begyûjtési 

feladatokat a GYSEV kapja, míg a hosszú vonalakon történô 

árufuvarozást egy jobb gördülôállománnyal rendelkezô 

társaság, a MÁV Cargo vagy az osztrák Rail Cargo. 

Mindhárom társaságnál vannak azonos funkciókat végzô 

szervezetek: a jövôben megszüntethetôk a párhuzamosságok, 

és ezzel csökkenhetnek a mûködési költségek. 

– Az együttmûködés hatékonnyá tételéhez feltehetôen 

jelentôs fejlesztésekre is szükség van. Melyek a legjelentôsebbek? 

– Fejlesztéseink közül kiemelkedik a Szombathely– 

Szentgotthárd vonal felújítása. Ahhoz, hogy árufuvarozásra 

alkalmassá, vagyis nagy teherbírásúvá tegyük, fel kell újítani 

az alépítményt, ezenkívül villamosítjuk és biztonsági 

berendezésekkel látjuk el. Ez mintegy 35 milliárd forintba 

72 • MKIK TOP 100


kerül. Az osztrák tulajdonostárs azt az ígérvényt adta, hogy 

egy uniós pályázat elnyerése esetén hozzájárul a saját 

önrész forrásbiztosításához. A pályázat elkészült és a magyar 

kormány kiemelt beruházásként kezeli. Ha Bécsbôl 

Grazba el akarunk jutni, akkor folyamatosan hegynek föl, 

hegyrôl le kell mennünk. De ha a Pannon síkságon kerülünk 

is, és 60 kilométerrel hosszabb az út, akkor is olcsóbb. Úgy 

számoltunk, hogy ha ez a vasútvonal kiépül, akkor kétmillió 

tonnával több árut tudunk megmozgatni. Ez jelentôsen 

növelné a bevételünket. A beruházásnak a tervek szerint 

2010-2011-re el kell készülnie. Sopron regionális szerepét 

is bôvítjük: további rendezô egységeket és sínpárokat 

építünk, hogy minél több vagont tudjunk fogadni. Terveink 

szerint minden irányból begyûjtjük a vagonokat, és azokat 

célvonatokká szervezzük. Például ha Hamburgból és 

Salzburgból érkeznek vonatok, amelyeket a Balkán irányába 

kell továbbítani, akkor célvonatokat állítunk össze, hogy 

a leggyorsabb és a leghatékonyabb legyen az áruszállítás. 

– Mit jelent a schengeni csatlakozás a GYSEV számára? 

– Meggyôzôdésem, hogy a következô idôszakban megnô 

a személyforgalom a határ menti területeken. Természetessé 

válik az országhatáron túli munkavállalás, tanulás, 

szolgáltatás és megélénkül a GYSEV-nek ez az üzletága. 

Terveink szerint a személyszállítás is önálló lesz, 

regionális személyszállítási vállalkozássá válik. Együtt kell 

mûködnünk a közúti személyszállítással, akár úgy, hogy 

részt veszünk az érintett vállalkozások privatizációjában, 

akár úgy, hogy saját magunk hozzunk létre ilyen szolgáltatást 

végzô vállalkozást. A GYSEV-nek mint regionális 

vasúttársaságnak, a közúti személyszállítókkal szövetségben 

kell kialakítania a menetrendet, hogy igazodjon az 

igényekhez, és ne legyenek fölösleges párhuzamosságok. 

– Milyen elképzeléseik vannak a harmadik üzletággal, 

az infrastruktúra-kezeléssel kapcsolatban? 

– A GYSEV meglévô szakembergárdája képes arra, 

hogy ne csak a birtokában lévô csaknem 500 kilométeres 

infrastruktúrát kezelje, hanem ennél nagyobb területet is. 

Regionális infrastruktúra-kezelôvé kívánunk válni, hiszen 

ugyanazzal a létszámmal nagyobb területet is el tudunk 

látni. A gönyûi kikötô építéséhez is kapcsolódik vasúti 

fejlesztés: részt akarunk venni a hajón érkezô áruk fuvarozásában, 

és határozott elképzelésünk, hogy a kikötô 

logisztikai feladataiba is bekapcsolódunk. 

MKIK TOP 100 •73


Brumbauer József 


A világpiaci trendek hatalmas 

fejlesztéseket diktálnak 

Két esztendô –újabb, tízmilliárd forintos 

befektetéscsomag a BPW-nél 

A több mint százesztendôs, piacvezetô német BPW Bergische Achsen német konszern 

az utóbbi másfél évtizedben évenként másfélmilliárd forintnyi fejlesztési tôkét invesztált 

magyarországi leányvállalatába, így a szombathelyi BPW–Hungária Kft. csaknem 

1200 foglalkoztatottal 2007-ben már 56 milliárd forintos forgalmat produkált. 

A 

mikor a több mint százesztendôs múltú BPW 

Bergische Achsen német vállalat, valamint a Rába 

Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi üzemének 

vegyes vállalataként, 1991-ben megalakult a BPW 

– Rába Futómûgyár Kft., a mai BPW–Hungária Kft., a 

170 fôs gárda termelési volumene néhányezer tengelybôl 

állt. Idôközben a társaság teljes mértékben Európa legjelentôsebb 

utánfutótengely-gyártójának tulajdonába került. 

Brumbauer József ügyvezetô igazgató 2004 októberétôl 

irányítja a lendületesen gyarapodó vállalatot. Tôle tudjuk, 

hogy 2007-ben négymilliárd, 2008-ban pedig hatmilliárd 

forintos befektetések garantálják a kiugró világpiaci növekedéssel 

történô lépéstartást, vagyis a vezetô pozíció megôrzését. 

– Mi jellemzi a cég fejlôdését? 

– A logisztikai rendszerek elterjedésével a szárazföldi 

szállítás, és a jármûtengelyek iránt egyaránt fokozódott a 

kereslet. A tendenciát cégünk adatai is tükrözik, hiszen a 

három esztendôvel ezelôtti 35 milliárdhoz képest, jövôre 

már 67 milliárd forintos forgalmat irányoztunk elô. Cégcsoporton 

belül a BPW–Hungária Kft. specialitásának számítanak 

az agrár szektor számára készített különféle tengelyek 

és aggregátok. E területen, a gyártáson túlmenôen, 

a komplex fejlesztési tennivalók is Szombathelyre koncentrálódtak. 

– Napjainkban nem sok leányvállalat büszkélkedhet 

kutatás-fejlesztési tevékenységgel. 

– A magas mérnöki színvonalat az egyetemekkel történô 

kooperáció garantálja, de gyümölcsözô kapcsolatot tartunk 

fenn a képzôintézetekkel is, hiszen a jó szakmunkás, 

mindkét termelési ágazatunkban komoly érték. Munkatársaink 

85 százaléka fizikai dolgozó, s mivel a foglalkoztatottak 

létszáma jövôre száz fôt meghaladóan fog emelkedni, 

a szakképzések és átképzések terén komoly erôfeszítéseket 

kell tennünk. 

– Manapság a cégen belüli szakképzés sem gyakori 

jelenség... 

Sem a környéken, sem az országban, de még Erdélyben 

sem találunk elegendô szakipari dolgozót. Ezért a szakképzést 

helyben kell megoldanunk. A szakképzô iskolákkal 

és a Savaria TISZK szervezetével történô együttmûködésünknek 

köszönhetôen, jövô szeptembertôl 14 forgácsoló 

NC, CNC lakatos, valamint tíz fémipari megmunkáló 

szakmunkás és hegesztô képzése kezdôdik majd 

a gyáron belül, s számuk remélhetôleg évrôl évre emelkedni 

fog. 

– Milyen beruházásokat hajtottak végre a közelmúltban? 

– Tavaly elsôdlegesen a szériagyártás mennyiségi növekedésének 

teremtettünk hátteret, a géppark modernizálásával 

párosítva. A három esztendô alatt csaknem duplájára 

emelkedett létszám a szociális és oktató blokkok bôvítését 

követeli meg. A termelési kihívásokra pedig a kontrolling 

rendszer és a KAIZEN szemlélet bevezetésével, valamint 

projektszervezet létrehozásával igyekszünk válaszokat 

adni. 

– A hazai piaci viszonyok miként hatnak az eredményességre? 

– A magyar gazdasági növekedést tápláló exportcégek, 

az erôs forint miatt óriási veszteségeket szenvednek. 

Cégünknél az idén az egymilliárd forintot is meghaladja 

az eredménykiesés, hiszen termékeink 95 százalékát, az 

anyacégen keresztül értékesítjük, szinte a világ minden 

részébe. 

– A vállalkozás jövôje szempontjából mit tart elsôdlegesnek? 

– Az elért sikerek európai miliô megteremtésére köteleznek, 

tehát magasan képzett, folyamatosan képzett, tudatosan 

gondolkodó kollegákra van szükség. Másfelôl az 

alapvetôen eredményorientált folyamatban az egyensúlyt 

és a harmóniát is meg kell találni, vagyis szeretnénk, ha 

azok, akik a növekedés tevékeny részesei, örömüket lelnék 

az eredmények létrehozásában, miközben a családjuk egzisztenciája 

hosszú távon is garantálható. 

– Miben látja a BPW konszern legjelentôsebb értékét? 

– Vállalkozásunk rendkívül rövid idô alatt jutott el arra 

a szintre, hogy a termelés 45 százaléka Magyarországról 

származzon. A cégcsoport tulajdonosait évente két alkalommal 

látjuk csak, a felügyelôbizottsági üléseken. Természetesen 

a bizalom büszkévé teszi, s egyben kötelezi is 

a magyar menedzsmentet. Alighanem kevés leányvállalat 

mûködhet ilyen ideális körülmények között. 

74 • MKIK TOP 100


DKG-EAST Zrt.: Fejlôdési pályán 

Saját képzésû szakemberekkel bôvül a létszám 

A közelmúltban bekövetkezett tulajdonosváltás után növekedési pályára állt 

a nagykanizsai székhelyû DKG–EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket 

Gyártó Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság. Az elôzô évhez képest 

nyeresége tavaly megháromszorozódott, s ez további létszámfejlesztésre ad 

lehetôséget. 

Mádé Károly 


Míg 2006-ban 7,2 milliárd forint volt az árbevételünk, 

a nyereségünk pedig 125 millió forint, 

addig a 2007-es év várható árbevétele nyolcmilliárd 

forint lesz, s 370 milliós nyereségre számítunk – mondta 

Mádé Károly vezérigazgató. – Ez egyrészt termékeink 

kiváló minôségének, másrészt a piacon tapasztalható megnövekedett 

beruházási kedvnek köszönhetô. Mostanában 

szerencsére már nem a létszámleépítésen kell gondolkodnunk, 

harminc-harmincöt embert vettünk fel. A létszámfejlesztés 

tart jelenleg is, várhatóan 2008-ban folytatódhat. 

Gondot csak az okoz, hogy több gépipari szakmában hiány 

alakult ki a munkaerôpiacon – esztergályos, lakatos és 

minôsített hegesztô –, de az e téren jelentkezô nehézségeket 

saját mûhelyünkben zajló képzésünkkel megpróbáljuk áthidalni. 

Jelenleg is százötven fiatallal van képzési szerzôdésünk. 

Pénzzel, juttatásokkal is ösztönözzük fiataljainkat 

arra, hogy a szakma megszerzése 

után nálunk maradjanak. 

A több mint fél évszázados 

múlttal és termelési tapasztalattal 

rendelkezô vállalat a Dunántúli 

Kôolajipari Gépgyár jogutódjaként 

mûködik 1994 óta. A cég 

1944-ben az amerikai Standard 

Oil Co., a mai Exxon részvételével 

jött létre, a magyar kôolajkitermelés 

fénykorában. A MA- 

ORT, majd a MASZOLAJ tulajdonában 

a hazai szénhidrogénipar 

egyik legjelentôsebb gépészeti és 

javítóbázisa lett. 1992-ben az 

Állami Vagyonügynökség részvénytársasággá 

alakította a vállalatot, 

amely ma 48 millió amerikai 

dolláros árbevételével a 

közép-európai és a hazai piac 

megkerülhetetlen szereplôje. Termékei 

a szénhidrogénipar nélkülözhetetlen 

berendezései: kútfejszerelvények, 

csôelzárók, nyomástartó 

edények, hôcserélôk. 

A 2007-es év meghatározó cikke a gömbcsap volt, amelynek 

kilencven százaléka exportra ment Kazahsztánba, 

Üzbegisztánba, Brazíliába, Oroszországba, illetve a volt 

FÁK-államokba. Újabban egyre több európai cégnek is 

értékesítenek. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta: már 

a jövô évre is 3,6 milliárd forintnyi szerzôdött rendelésállományuk 

van, ami az elôzetesen tervezett mennyiség felét 

jelenti. Örvendetes, hogy egyre több hazai megrendelést is 

kapnak. A folyamatos munka tehát biztosított, s a korábbi 

idôszakhoz hasonlóan jövôre szeretnék ismét bevonni a 

város vállalkozásait is a termelésbe. 

A DKG-EAST vezetôsége mindemellett ügyel a környezetvédelemre 

is, a környezettudatosság bizonyítéka, 

hogy egy évig tartó munka eredményeként idén bevezették 

az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási 

Rendszert. 

A gömbcsapokból tizenöt vagonnyi indult útnak Szibériába 

2007. november utolsó napjaiban 

MKIK TOP 100 •75

KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ 

Sikeres szerkezetváltás jellemzi Közép-Dunántúlt 

L 

endületes fejlôdés jellemzi a régiót az elmúlt öt-hat évben, különösen igaz ez 

a megállapítás Komárom-Esztergom megyére. A Közép-Dunántúl régió az 

ország harmadik legfejlettebb régiója. Az egy fôre jutó GDP nagysága 

2055 ezer forint volt, az országos átlag 94 százaléka. 

A régió megyéinek fejlôdése a 2000-2005 közötti idôszakban 

eltérô képet mutatott. A megyék rangsorában az 

egy fôre jutó GDP alapján Fejér és Veszprém megye hátrább 

csúszott, az elôbbi a harmadikról a negyedikre, az 

utóbbi a hatodikról a kilencedik helyre. Komárom- 

Esztergom megye viszont látványosan elôrelépett: a nyolcadikról 

a második helyre. Ebben szerepet játszik, hogy 

uniós tagságunk óta többszörösére növekedett a határ 

túloldaláról munkába ingázók száma (Nokia, Suzuki stb.). 

A régió gazdaságában az ipar szerepe meghatározó, 

amely 2004-ben a bruttó hozzáadott érték több mint 40 százalékát 

adta. 

2005-ben az ország ipari termelésének több mint 26 százaléka 

jutott a Közép-Dunántúl régióra, ezzel az elsô helyet 

foglalta el a régiók sorában. Az egy lakosra jutó termelési 

érték csaknem négymillió forint volt, az országos átlag 

mintegy két és félszerese, ezen belül Komárom-Esztergom 

megyében több mint négy és félszerese, Fejér megyében is 

több mint két és félszerese. Az ipar ágazati szerkezete lényegesen 

átalakult, a hagyományos nehézipar szinte teljesen 

visszaszorult, a gépipar viszont ugrásszerû fejlôdésnek 

indult, ezen belül különösen a számítógépeket, a híradástechnikai 

termékeket és készülékeket, a közúti jármûveket 

és alkatrészeket gyártó szakágak. 

A régióban az exporthányad országosan a legmagasabb 

(77,6 százalék), egyes gépipari ágazatok termelésük 80-90 

százalékát értékesítik külpiacokon, elsôsorban az uniós 

tagországokban. 

A térség az egy fôre jutó beruházást tekintve a régiók 

között az elsô. 

A régió adottságai, munkaerô-piaci helyzete vonzó terepet 

jelent a külföldi tôke számára is, a külföldi befektetéseknél 

a harmadik helyet foglalja el. 

A régióban a kis- és közepes vállalkozások súlya a 

tôke, foglalkoztatás, hozzáadott értéket tekintve jóval az 

országos szint alatt marad. Másik jellemzô vonás, hogy 

% 

A közép-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 


25 

20 

15 

23.5 

10 

5 

10.4 10.8 

9.3 9.7 

11.8 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 

Jegyzett tke 

Hozzáadott 

érték 

Árbevétel 

Export 

Népesség aránya (11,0 %) 

76 • MKIK TOP 100



Átlag 

a versenyszektor erôsen duális: a nagyvállalatok egy 

fôre jutó árbevétele mintegy a 2,5-szerese a kis- közepes 

vállalkozásokénál (országosan ez az eltérés ugyanakkor 

csak 40 százalékos). A 

kis- és közepes vállalkozások 

egy fôre jutó árbevétel 

tekintetében az országosnál 

gyengébbnek 

tekinthetôk, míg a nagy 

cégeknél a fajlagos árbevétel 

az országos átlagot 

egyharmaddal haladja 

meg. 

A foglalkoztatás jellemzôit 

(foglalkoztatási 

arányt, munkanélküliségi 

rátát, inaktív keresôk és 

eltartottak számát) illetôen 



28.5 17.4 54 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

Átlag 


az elsô-második helyen 

van a régió. 

Közép-Dunántúl természeti 

és kulturális 

értékei, idegenforgalmi 

adottságai – vízparti 

üdülés és kirándulóturizmus, 

gyógy- és wellness-turizmus 

– a turisták 

számára vonzó 

célpontot jelentenek. A 

régió szerepe az ország 

idegenforgalmában 

jelentôs, szállásférôhely 

kapacitása az országosnak 

csaknem az 

ötödét adja, vendégforgalmát 

tekintve a negyedik 

helyen áll a hazai régiók sorában. Ezer lakosra 

vetítve a vendégéjszakák száma az országos mutatónál 

magasabb. 



31.8 18.5 49.7 

25.5 19.2 55.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

E Ft 

45000 

40000 

35000 

30000 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 


a vállalkozások létszám nagysága szerint ( E Ft) 

2005 



Átlag 

MKIK TOP 100 •77

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI TOP 20 

KÖZÉP-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


2. PHILIPS INDUSTRIES MAGYARORSZÁG ELEKTRONIKAI KFT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

3. MAGYAR SUZUKI ZRT. Közúti gépjármû gyártása 

4. ALCOA-KÖFÉM SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYÛFÉMMÛ KFT. Fémalakítás, porkohászat 

5. ISD DUNAFERR DUNAI VASMÛ ZRT. Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása 

7. DENSO GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

8. FOXCONN HUNGARY GYÁRTÓ KFT. Elektronikai alkatrész gyártása 

10. IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI ZRT. Mezôgazdasági gép nagykereskedelme 

11. VISTEON HUNGARY TERMELÔ ÉS ÉRTÉKESÍTÔ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

12. HAMMERSTEIN BT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

13. BORGWARNER TURBO SYSTEMS ALKATRÉSZGYÁRTÓ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

14. NITROGÉNMÛVEK VEGYIPARI ZRT. Mûtrágya, nitrogénvegyület gyártása 

15. DUTRADE ZRT. Érc-, fém-nagykereskedelem 

16. GRUNDFOS KFT. Szivattyú, kompresszor gyártása 

19. VIDEOTON HOLDING ZRT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

20. HOLCIM HUNGÁRIA CEMENTIPARI ZRT. Cementgyártás 



„ Fejér megye gazdasági sikerét az állami nagyipar gyors és eredményes átalakítása alapozta meg. 

A magyar tulajdonú (pl. Videoton) és a külföldi (Köfém-Alcoa; Dunaferr) privatizációk a megye 

ipari termelésének jelentôs részét adó cégek nagyarányú fejlôdését eredményezték, a zöldmezôs, ipari parkokra 

koncentrálódó beruházások pedig jól hasznosították az átalakulás során 

„ 

felszabaduló munkaerôt. 

Az elôttünk álló idôszak nagy kihívása az, hogy milyen gyorsan lehet az európai méretû, innovatív, 

elsôsorban a tercier szektorban mûködô kkv szektort létrehozni és megerôsíteni. 

Radetzky Jenô MKIK alelnök, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ „ 

A mikro- és kisvállalkozásoknak sok-sok munkát, kevesebb bürokráciát, több támogatást, a közepes- és nagyvállalatoknak 

több mikro- és kisvállalkozó beszállítót kívánok. Ezt jól szolgálja a szeptemberben általunk kiadott beszállítói kézikönyv. 

Juhász József MKIK alelnök, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ A kamara elnökeként kiemelt célnak tartom az eddigieknél élôbb, közvetlenebb, személyes kapcsolatot a kamarai 

tagokkal. Fontos az innovációs és beszállítói lánc erôsítése, a klaszterek létrehozása, illetve a már meglévôk tartalmasabb 

mûködtetése. A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére fokozott lobbitevékenységet 

„ 

kell folytatnunk 

az érintett régiók bevonásával. A szakképzés korszerûsítése érdekében a megyei önkormányzat és szakképzô intézményei, 

valamint a Pannon Egyetem részvételével növelnünk kell a pályázatokon való részvételünket. 

Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Alapvetô célunk a város és kistérség vállalkozásai számára színvonalas szolgáltatások nyújtása. Fontosnak tartjuk, hogy 

a vállalkozók minden fontos információt helyben kapjanak meg a szakértôktôl. Jó partneri viszonyt sikerült kialakítani az 

önkormányzattal, fôleg a szakképzési, a városstratégiai 

„ 

és a területfejlesztést érintô kérdésekben. A város és környéke 

gazdasági életének fôbb meghatározója az Isd Dunaferr Zrt., kamaránk alapító tagja. A privatizációt követôen is 

több területen számíthatunk együttmûködésükre. 

Réti Vilmos, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

78 • MKIK TOP 100


Példaszerû társadalmi felelôsségvállalás 

Világszínvonalú technológiák az Alcoa-Köfém Kft. 

üzemeiben 

Dr. Forgó Béla 


Az Alcoa 1993-ban többségi tulajdont vásárolt a székesfehérvári Könnyûfémmûben, 

majd 1996-tól teljes tulajdonosa. Az Alcoa- Köfémnek nyolc üzletága 

van, ezek a következôk: öntöde, hengermû, autóipari termék, keréktermék, 

mûanyag zárókupak, repülôgép rögzítôelem, autóipari elektromos kábelköteg 

gyártás, valamint ipari gázturbina és repülôgép-hajtómûbe beépített öntvények 

megmunkálása. 

Két és fél éve, tehát 2005 közepétôl dr. Forgó Béla 

az Alcoa magyarországi képviselôje (country manager) 

és az Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgatója, 

akit a cég eredményeirôl, terveirôl kérdeztük. 

– Mint vezérigazgatónak, összvállalati szempontból kell 

az Alcoa-Köfém Kft. tevékenységét az optimális eredmény 

biztosítása érdekében összehangolnom. Az ország 

képviselôi megbízás pedig az Alcoa itteni tevékenységével 

kapcsolatos kérdésekben való képviseletet jelent, például 

fellépést a magyar hatóságoknál. 

– Az Alcoa hogyan értékeli magyarországi befektetéseinek 

sikerét? Mi a vállalat magyar gazdaságban betöltött súlya? 

– Az Európa 16 országában mûködô Alcoa vállalatok 

közül a Köfém teljesítménye az egyik legjobb. Az árbevételünk 

1993 óta több mint a kilencszeresére emelkedett, a 

termelékenységet a duplájára növeltük, ugyanakkor a fajlagos 

energiafogyasztás, valamint a munkabalesetek száma 

több mint felére csökkent. Mi sem bizonyítja jobban, hogy 

az Alcoa stratégiai befektetô és hosszú távra rendezkedett 

be Magyarországon, hogy a kezdetektôl fogva folyamatosan 

jelentôs fejlesztéseket hajtott végre a technológia 

korszerûsítésére, a környezet-, az egészség- és a munkavédelemre, 

valamint a továbbképzésre és az oktatásra. 

Ennek eredményeként az Alcoa a hatodik az összes külföldi 

és a második az amerikai befektetôk között Magyarországon. 

Árbevételét (1,54 milliárd USD 2007-ben) 

tekintve a tizenötödik helyen áll az APEH toplistán, ugyanakkor 

a tizenhetedik legnagyobb munkaadó, 5000 fôt foglalkoztat. 

Árbevételének 96 százaléka exportból származik, 

s ezzel a hetedik legnagyobb magyarországi exportôr. 

– Hogyan látja a vállalat jövôjét? 

– Kinevezésemet követôen, 2005 novemberében az 

Alcoa döntést hozott a Köfém 17,5 milliárd forintos (83 

millió USD) fejlesztésérôl. A beruházások központi eleme 

a hengermû gyáregység korszerûsítése és a hengerelt termékek 

vertikumának bôvítése. Jelentôsen növekszik az 

autóiparban használatos forrasztható ultravékony alumíniumlemezek 

termelése, valamint bôvül a vonatkozó termékcsalád 

is. Ugyancsak jelentôs fejlesztést hajtottunk 

végre a keréktermék gyáregységben, amely 1997-tôl gyárt 

alumínium keréktárcsákat nehézgépjármûvek, kamionok, 

vontatók és buszok számára. A gyáregységben az Alcoa 

által kifejlesztett és szabadalmaztatott Dura-Bright ® 

felületkezelési eljárás Magyarországra való telepítésére 

került sor. Ez az egyedülálló technológia megvédi a kerekeket 

az oxidációtól, megôrzi azok fényességét és csillogását 

és biztosítja – a korábbi munkaigényes felpolírozás 

helyett – könnyû és egyszerû tisztításukat. E beruházásokkal 

az Alcoa olyan technológiákat telepített üzemünkbe, 

amelyet az amerikai kontinensen kívül csak Magyarországon 

alkalmaz. A fejlesztések harmadik eleme, 

hogy az Alcoa ugyancsak idetelepítette a Hajtómû 

Howmet üzletág egységét, amely szuperötvözetekbôl elôállított 

precíziós öntvények megmunkálását és anyagvizsgálatát 

végzi. E termékeket ipari gázturbinákba és repülôgép-hajtómûvekbe 

építik be. A korszerûsítések és bôvítések 

szükségessé tették a vállalat infrastruktúrájának 

(energiarendszer, belsô úthálózat, ipari belépô) fejlesztését 

is. A beruházások 2007 végére elkészültek. A fejlesztések 

csaknem 200 új munkahelyet teremtettek, növelik a versenyképességet 

és lehetôvé teszik a termelés bôvítését. 

Ezáltal a termékszerkezeten belül eltolódhat az arány a 

magasabb hozzáadott értéket képviselô termékek felé, ez 

pedig a Köfém további stabil mûködésének biztosítéka. 

Az, hogy az Alcoa e fejlesztéseket Magyarországon hajtotta 

végre, jelzi a Köfém cégen belüli kedvezô értékelését. 

– Az Alcoa jó hírnevet szerzett magának a társadalmi 

felelôsségvállalás, a magyar nonprofit szervezetek tevékenységének 

támogatásában is. 

– Valóban, az Alcoánál kiemelten fontos cél a közösségek 

segítése azokban a régiókban, ahol jelen van. Az Alcoa 

nemcsak mûködô tôkét, technológiát, fejlett munka-, 

vezetési kultúrát, környezet-, egészség- és munkavédelmet 

hozott Magyarországra, hanem jótékony célú tevékenységet 

is, amely a vállalatcsoport üzleti kultúrájának szerves 

részét képezi. 

MKIK TOP 100 •79


Fontos szempont a környezetvédelem 

Erôteljes fejlesztések, segítség a gazdálkodóknak 

Hároméves beruházást fejezett be a péti Nitrogénmûvek Zrt. 2007-ben, 

melynek keretében 26 milliárd forintot költött a termelés korszerûsítésére – 

tudtuk meg dr. Blazsek István vezérigazgatótól. A társaság az egyik legrégebbi 

és legsikeresebb vegyipari vállalkozása az országnak. 

Dr. Blazsek István 


A 

péti Nitrogénmûveket 1931-ben alapították és 

több fejlesztés és átalakulás után 2002-ben vásárolta 

meg a Bige Holding Invest Kft. Kezdetektôl 

fogva a mûtrágyagyártás a meghatározó az üzem életében, 

ezen belül a legnagyobb arányt a szilárd nitrogén tartalmú 

mûtrágyák adják. A mûtrágyák elôállításához szükséges 

alapanyagot, az ammóniát import földgázból a társaság 

saját maga állítja elô. Fô termékeik közé tartozik a pétisó, 

az ammónium-nitrát, a karbamid és a nitrosol. 2006-ban a 

termékeik 30 százalékát külföldön, a többit Magyarországon 

adták el. Ez azt jelenti, hogy a 46,6 milliárd forintos 

forgalmukból 13,7 milliárdot exportáltak, míg 32,9 milliárdot 

a hazai gazdák vásároltak meg. A társaság tagja a 

Magyar Vegyipari Szövetségnek, valamint az Európai Mûtrágya-gyártók 

Szövetségének is. A vállalat rugalmasan alkalmazkodik 

a piaci igényekhez és ehhez szerzi be a technológiáit 

is. Ennek köszönhetô, hogy 2006-ban szinte minden 

terméket illetôen csökkentették a kibocsátott mennyiséget. 

Ennek ellenére is hatalmas volument állítottak elô, 

nitrogén mûtrágyából 800 ezer tonnát, ami hatóanyagban 

275 ezer tonnát jelent. A fô termékeik közül a pétisó 

mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben, 2005-höz 

képest 60 ezer tonnával kevesebbet állítottak elô. Ammónium-nitrátból 

viszont többet adtak el. A tárgyévben, elsôsorban 

az év második felében növekedett meg a forgalom, 

amikor is keresleti piac alakult ki. Jellemzôen a Nitrogénmûvek 

Zrt. látja el termékeivel a magyar mezôgazdaságot, 

ennek érdekében tanácsadói hálózatot alakított ki. A programhoz 

csatlakozott gazdálkodóknak talajminta elemzési 

programmal is szolgált, melynek keretében akkreditált 

laboratóriumban vizsgálták a mintákat, majd tudományos 

alapon határozták meg a felhasználandó mûtrágya legmegfelelôbb 

mennyiségét és összetételét. A szaktanácsadási 

programba a tárgyévben 60 ezer hektár termôföld 

kapcsolódott. A piacon elônyt jelentett, hogy termékeik 

Genezis márkanév alatt futottak, melyet egyre inkább 

ismernek a gazdálkodók, ezt egyébként intenzív reklámkampány 

segítette. A külföldi eladások tekintetében 

fôként a környezô európai országokban és az Európai 

Unió országaiban jelennek meg a cég termékei. Az export 

árbevétel döntô része a szilárd mûtrágyák értékesítésébôl 

származott. Ezek közül a karbamid volt a fô termék, melybôl 

10 százalékkal többet értékesítettek. Az ebbôl származó 

árbevétel 49 százalékot képviselt az összes exporton 

belül, míg a pétisó 26 százalékot. Az ipari vevôk közül az 

osztrák piac volt a legjelentôsebb, a mezôgazdasági termékek 

közül pedig az olasz gazdák vásároltak a legtöbbet. Az 

olasz piacon 2006-ban élénk versenyhelyzetet alakított ki 

az egyiptomi granulált termékek megjelenése. Ugyanakkor 

a pétisó eladásának mennyiségi növekedését hátráltatta, 

hogy fôként Oroszországból és Ukrajnából dömpingáron 

jöttek be az országba a nitrát mûtrágyák. A társaság 

fô feladatának folyamatosan a hazai mezôgazdaság 

igényeinek kielégítését tekinti, emellett az export piacokat 

is igen fontosnak tartja. Az újonnan megcélzott 

területek között Csehországot, Szlovákiát és Romániát 

tartják számon. 

A Nitrogénmûvek Zrt. 2006-ban folytatta a nagy 

horderejû, korszerûsítési programját. Ennek célja a 

hasznos élettartamuk végén járó régi termelô egységek 

korszerû, új technológiákkal való felváltása. Igen 

fontosnak tekintik a környezetvédelmet, melyet úgy, mint 

beruházásaikban, a termékeikben is alapvetô fontosságúnak 

tartanak, és olyan termékeket állítanak elô, melyek a 

gyártásuk és a felhasználásuk során is minimális mértékben 

terhelik a környezetet. 

80 • MKIK TOP 100


A Suzuki reneszánsza Esztergomban 

Az idén már hatezren dolgoznak az autógyárban 

Négy évvel ezelôtt indította el a Suzuki Európai Reneszánsz programját, 

amely a magyar leányvállalat, a Magyar Suzuki Zrt. termelésének felfuttatását, 

és ezzel párhuzamosan egy jól szervezett, széles körû európai értékesítési 

hálózat kiépítését tûzte ki célul. 

Isao Ozawa 


A 

program során jelentôs beruházás-sorozat indult 

el a magyar vállalatnál, amely anyagi, technológiai 

és munkaerô-bôvítést hozott magával. Ennek 

csúcspontján, 2007 végére a gyár jelentôsen növeli az Esztergomban 

gyártott gépkocsik darabszámát. 

A felfutó termeléshez azonban nem csupán anyagi befektetés 

és megfelelô technológia alkalmazása volt szükséges, 

hanem a jó munkaerô is. Az idén a vállalat dolgozóinak 

létszáma 6200 fôre emelkedett, nagy részben az 

esztergomi régióban és a határmenti településeken lakók 

jutottak munkához. A dolgozók mellett számos külsôs, 

beszállító vállalat dolgozóinak is megélhetést biztosít a 

gyárban zajló termelés. 

A vállalat szociális juttatási rendszere folyamatosan új 

elemekkel bôvül, hogy a dolgozók igényeit kielégíthesse, 

és vonzó munkalehetôséget kínáljon a most csatlakozó 

kollégáknak. Ilyen például a gyerekes szülôk számára a 

munkaidôhöz igazodó óvodai szolgáltatás, és a különféle 

szociális támogatások. Teszik mindezt azért, mert tisztában 

vannak vele: csak együtt képesek teljesíteni a 2008-ra 

tervezett 300 ezer darab autó gyártását. 

A Suzuki Európai Reneszánsz programjának jelentôs 

állomása, helyszíne tehát a magyarországi gyár. Az elkövetkezô 

években ez a szerep tovább bôvül, és a remények 

szerint az európai autógyártás térképén egyre fényesebben 

csillogó pont lesz Esztergom. 

A Magyar Suzuki Zrt. eddigi eredményei: 

• Több mint egymillió legyártott gépkocsi 

• 150 márkakereskedô-partner forgalmazza a Suzuki 

autókat 

• 40 országba exportál jármûveket 

• Évente egy újabb modell gördül le a gyártósorról 

• Milliárdos nagyságrendû beruházások a folyamatos 

fejlôdés érdekében 

• A beszállítói kör dolgozóival együtt csaknem 40 000 

embernek ad munkát a Suzuki autó gyár 

MKIK TOP 100 •81


Egységessé válik 

az ISD Dunaferr Zrt. cégcsoport 

A fejlesztések teszik vonzóvá a térséget 

Valerij Naumenko 


Az ISD Dunaferr Zrt. 2006-ban fennállásának legnagyobb eredményét érte 

el, és a 2007-es adatok is biztatóak – tudtuk meg Valerij Naumenko vezérigazgatótól. 

Az év közepén – kilenc gazdasági társaság beolvadásával az 

anyavállalatba – lezárult a Dunaferr jogi integrációja, emellett jelentôs kapacitásnövelô 

és környezetvédelmi fejlesztések indultak el, amelyek az alapját 

képezik a Dunaferr acélpiaci jelenlétének, jövôjének. 

Mi a szerepe az ISD Dunaferrnek a fôtulajdonos, a 

Donbass Ipari Szövetség (ISD) stratégiájában? 

– Már eddig is bizonyítottuk, hogy magyarországi 

cégünket kiemelten kezeljük. Ez mind a beruházások 

nagyságrendjében, ütemében, mind a cég hatékonyságának 

növelésében megmutatkozik. Hárommillió tonnára 

kívánjuk növelni a meleghengermûi kapacitásunkat úgy, 

hogy az integrált acélgyártás alapjául szolgáló nagyolvasztói 

illetve acélmûi kapacitásokat megtartva Ukrajnából hozunk 

be acélbugát továbbfeldolgozásra. A Donbass csoport 

fejlesztései kiterjednek valamennyi érdekeltségére: az 

alcsevszki gyárunkban 2007 novemberében adtuk át az új 

konverterünket, korábban, 2005-ben pedig egy folyamatos 

acélöntômûvet. A magyarországi fejlesztések sem öncélúak, 

hanem a Donbass csoport stratégiájának fontos részét 

képezik. 

– A múlt esztendôben a cég eddigi fennállásának legjobb 

eredményével zártak. 2007-re is jelentôs nyereséget 

terveztek? 

– Csaknem 300 milliárd forint konszolidált árbevételt 

realizáltunk 2006-ban, a gazdálkodás eredményes volt, 

több mint 40 milliárd forint adózás elôtti eredményt értünk 

el. A privatizációs szerzôdés értelmében a társaság osztalékot 

nem fizetett a tulajdonosoknak. Az eredmények 

elsôsorban munkavállalóink áldozatos munkájának köszönhetôek, 

hiszen szinte minden területen rekordméretû 

volt a termelés, és kedvezôen alakult a piaci helyzet is. 

Nem hagynám ki a sorból a beszállítókat sem, akik közvetve 

szintén hozzájárultak ehhez a sikerhez. 

– Az év jelentôs eseményei között említhetjük a nyáron 

megvalósult integrációt. A cég mûködésének átvilágítása, 

a párhuzamos tevékenységek kiszûrése milyen tapasztalatokat 

hozott? 

– Az integráció nem volt öncélú, hiszen a korábbi leányvállalatok 

tevékenységének „beolvasztása” az ISD DU- 

NAFERR Zrt-be áttekinthetôbbé tette tevékenységünket, 

miközben a szervezeti és irányítási struktúrát egyszerûsítettük. 

Ennek keretében egységesítettük a technológiai 

folyamatot: beemeltük a hideghengermû, illetve a profilüzem 

tevékenységét a zrt.-be. Átszerveztük a karbantartási, 

a logisztikai és az energiaellátási tevékenységünket is. 

Minderre az acélpiaci versenypozíciónk megtartása, a talpon 

maradás, az egységes piaci megjelenés érdekében van 

szükség. 

– Az ISD Dunaferr technológiai megújulásának elsô 

lépései voltak a 2006-ban megvalósult fejlesztések, míg a 

kapacitásnövelô beruházások 2007-ben kezdôdtek meg, és 

2008-ra futnak fel. A hároméves folyamat költsége meghaladja 

a százhúsz milliárd forintot. 

– A kokszolói beruházás volt a kezdet, amellyel sikerült 

szárazon oltott koksszal biztosítani a nagyolvasztók 

mûködését, és saját felhasználásunk mellett eladásra is 

tudunk termelni. Az I-es számú nagyolvasztó nagyjavítása 

2006-ban biztosította az integrált acélgyártási technológia 

egyik alappillérének üzembiztonságát. Kapacitásnövelô 

beruházásaink közül – amelyek a 80-as évek óta a legjelentôsebb 

technológiai változást hozzák a vállalat életében 

–, elsôként a meleg- és a hideghengermûvet korszerûsítjük, 

több ütemben, annak érdekében, hogy jelentôs 

volumennövekedést valósítsunk meg 2009-re. Megkezdtük 

egy 150 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás erômû 

telepítését is, amelynek fô feladata a villamosenergia-termelés. 

2009 végére lesz mûködôképes állapotban. Arra 

számítunk, hogy villamosenergia igényünket teljesen ki 

tudjuk saját magunk elégíteni. 

– A technológiai fejlesztések mellett jelentôs hangsúlyt 

kapnak a környezetvédelmi beruházások. Mit tesz ezen a 

téren az ISD Dunaferr? 

– Kiemelten kezeljük a környezetvédelmi kérdéseket, 

több évtized elmaradt környezetvédelmi beruházásait azonban 

nem lehet rövid idô alatt bepótolni. Az ISD Dunaferr 

rendelkezik környezetvédelmi programmal, amelyet lépésrôl 

lépésre valósít meg. Elkezdtük európai uniós források 

bevonásával a kokszoló területének talajkármentesítését. 

A projekt összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. 

Teljes körû környezetvédelmi fejlesztésekre az elkövetkezendô 

évben ötmilliárd forintot költünk, környezetvédelmi 

programunkban pedig összességében négy-öt év 

alatt mintegy 20 milliárd forintot fordítunk korszerûsítésre, 

új berendezések telepítésére. 

82 • MKIK TOP 100

DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ 

Dél-Dunántúl gazdasági fejlôdése 2000 óta 

folyamatosan lassul 

E 

2005-re 

gyre inkább nô a különbség a másik két dunántúli, illetve a Közép-Magyarország 

régióhoz viszonyítva. A régió a 90-es évek óta csökkenô arányban 

járul hozzá a GDP elôállításához. Részesedése a 2000. évi 7,3 százalékról 

6,9 százalékra mérséklôdött. 

Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2000-ben 

mindössze háromnegyede volt az országos átlagnak, 2005- 

re ez az arány 70 százalék (69,4 százalék) alá süllyedt. 2000 

és 2005 között a régiót alkotó megyék közül csupán Baranya 

tudta megôrizni pozícióját a megyék rangsorában (11.), 

Somogy a 15.-rôl a 16-ra, Tolna pedig a 9.-rôl a 13. helyre 

csúszott vissza. 

A leszakadás okai részben a régió gazdasági szerkezetére 

vezethetôk vissza. A mezôgazdaság, vad-, erdô- és 

halgazdálkodás, az ipari ágak közül pedig a villamos-energia 

(Paksi Atomerômû) tölt be az országosnál jelentôsebb 

szerepet. A mezôgazdaság részaránya az országos átlag 

kétszerese, ugyanakkor az egy fôre jutó ipari termelésben 

a régió az utolsó helyen kullog. Az iparban nem fejlôdtek 

ki olyan húzóágazatok, amelyek képesek lennének a gazdaság 

felpörgetésére, dinamizálására. Az ipar, ezen belül a 

feldolgozóipar az átlaghoz képest lényegesen szerényebb 

mértékben járul hozzá a dél-dunántúli régió gazdaságának 

teljesítményéhez. 

A szolgáltatásoknál a közigazgatás, a védelem, az oktatás, 

az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás 

és a vendéglátás ágazatok részaránya 

magasabb az országosnál. 

Az idegenforgalom fejlesztése kitörési pont lehet a régió 

leszakadásának mérséklésére. Egyelôre azonban úgy 

tûnik, hogy a lehetôségeket nem sikerül megfelelôen 

% 

A dél-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 


12 

10 

8 

6 

8.8 

4 

6.9 

5.7 

4.8 

4.1 

2 

1.7 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 



MKIK TOP 100 •83



Átlag 



25.7 14.9 59.4 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 


kihasználni. A régióban 2001 és 2005 között nôtt ugyan a 

kereskedelmi szálláshelyekre érkezô vendégek száma, de 

lényegesen elmaradt az országos növekedés ütemétôl. Az 

országos növekedéssel szemben csökkent a vendégéjszakák 

száma és a külföldi vendégek száma majdnem harmadával, 

eltöltött vendégéjszakáiké pedig mintegy 40 

százalékkal esett vissza. Az országban a magánszállást 

igénybe vevô vendégeknek csaknem harmadát, ezen belül 

a külföldieknek majdnem felét a dél-dunántúli régió 

fogadta. Az utóbbi területen tapasztalható kedvezô 

folyamat azonban 2005-ben megtorpant, és a 

vendégek száma csökkent. 

Fejlesztésre, beruházásra a dél-dunántúli régióban 

költöttek a legkevesebbet. Az egy lakosra jutó 

beruházás értékét tekintve csak a kelet-magyarországi 

régiókat elôzte meg. 

A térség nem jelent vonzó terepet a külföldi 

befektetôk számára sem. Ebben egyaránt szerepe 

van a kedvezôtlen infrastruktúrának, a rossz 

megközelíthetôségnek (gyakorlatilag „zsák” régiónak 

számít) és a humánerôforrás jellemzôinek. 

Az egy lakosra jutó külföldi tôke az országos 

átlagnak mindössze 15,5 százaléka és ezzel hátulról 

„ezüstérmes” a régiók között, a megyék 

sorában pedig Tolna az utolsó. 

A régióban a kis- és közepes cégek súlya nagyobb, 

mint az országban átlagosan, ugyanakkor 

az egy fôre jutó árbevétel mutatója a legalacsonyabb 

(mindhárom vállalkozás kategóriánál). 

Az országosnál kedvezôtlenebb a népesség 

korösszetétele (magas és növekvô tendenciájú az 

idôskorúak aránya) és az iskolai végzettség szerinti 

összetétel is elmarad az átlagtól. 2005-ben a 

18 évesnél idôsebb népesség 35,4 százaléka rendelkezett 

legalább középiskolai érettségivel 

(országosan 42,6 százalék, a régiók közül Észak- 

Alföld mutatója alacsonyabb). A 25 évesnél idôsebbek 

közül pedig 11,1 százalék volt azoknak az aránya, 

akik egyetemi vagy fôiskolai oklevéllel rendelkeztek 

(országosan 14,7 százalék). A Pécsett mûködô egyetem a 

felsôoktatás és a tudományos élet egyik fellegvára az 

országban. 

A Dél-Dunántúl régió a foglalkoztatási rátát tekintve a 

rangsorban az utolsó elôtti helyen van. A munkanélküliségi 

ráta 9,6 százalékos arányával pedig hátulról a harmadik 

volt. 

Átlag 



36 18.9 45.2 

31.8 18.5 49.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

E Ft 

30000 



2005 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 



Átlag 

84 • MKIK TOP 100

DÉL-DUNÁNTÚLI TOP 20 

DÉL-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


1. FLEXTRONICS INTERNATIONAL TERMELÔ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 

2. PAKSI ATOMERÔMÛ ZRT. Villamosenergia-termelés 

3. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

4. MOL FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZRT. Csôvezetékes szállítás 

5. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem 

6. MECSEK FÜSZÉRT ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

7. BÓLYI ZRT. Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 

8. HAUNI HUNGÁRIA KFT. Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 

9. SIO ECKES KFT. Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 

10. TÖRLEY PEZSGÔPINCÉSZET KFT. Bortermelés 

12. DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMÛ ZRT. Víztermelés, -kezelés, -elosztás 

13. PANNON HÔERÔMÛ ZRT. Villamosenergia-termelés 

15. MASSIVE KFT. Világítóeszköz gyártása 

16. KOMETA 99 ZRT. Húsfeldolgozás, -tartósítás 

17. PANNON VOLÁN ZRT . Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás 

18. KAPOS VOLÁN ZRT. Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás 

19. ATOMIX KFT. Nyomozási, biztonsági tevékenység 

20. GEMENC VOLÁN ZRT. Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás 



„ A megközelítôleg 3000 tagot számláló 

„ 

Tolna megyei kamara a tagjainak 

adott információval, szolgáltatásokkal, pályázati lehetôségek felkutatásával segíti elô 

a megye gazdaságának a fellendítését. 

Dr. Fisher Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ A gazdasági fejlôdés hagyományos 

„ 

szemlélete helyett, a közösségi gazdasági fejlesztés fogalma és a fenntartható 

megélhetés együttese nyújt használható keretet a gazdasági fejlôdés alternatív szemléletéhez, amely az erôs helyi 

gazdaságok jelentôségét hangsúlyozza. 

Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Kamarai elnökként vallom: az új, vállalkozásbarát kamara legfontosabb feladata, hogy rendelkezésre álló eszközeivel 

valamennyi tagjának segítséget, támogatást nyújtson az üzleti életben, hozzájáruljon sikereikhez, versenyképességükhöz, 

segítse fennmaradásukat az egyre nehezedô feltételek között. Ennek érdekében országos és helyi szinten meg kell találni 

azokat a lehetôségeket, amelyeken keresztül a kamarák – elsôsorban a kamarai tagok érdekeit képviselve - a döntéshozóknál 

érvényesíteni tudják a gazdaság érdekeit. A 

„ 

kamara másik fontos küldetésének tartom, hogy információs- és szolgáltatási 

centrumként tagjait minél több-, a napi gyakorlatban hasznosítható információhoz és szolgáltatáshoz juttassa, segítse 

a forrásszerzést, a pályázati lehetôségek megismerését. 

Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

MKIK TOP 100 •85


Kovács József 


Készen áll a piacnyitásra a Paksi 

Atomerômû Zrt. 

Hosszú távon is a legolcsóbb az atomenergia 

Sikeres gazdasági évet zárt 2006-ban a Paksi Atomerômû Zrt. A tervek, 

illetve az eddigi eredmények alapján úgy tûnik, hogy ezt a sikert 2007-ben 

felül is múlja a részvénytársaság. Zajlik az üzemidô hosszabbítás elôkészítése, 

s a négy blokk közül kettô már megemelt teljesítménnyel üzemel. Mindezen 

túl továbbra is a paksi atomerômû termeli Magyarországon a legolcsóbban 

a villamos energiát. 

Magyarország eddigi egyetlen atomerômûvének 

négy reaktorblokkját 1982 és 1987 között helyezték 

üzembe. A négyes blokk húsz éve vesz 

részt az ország energiatermelésében, az egyes blokk üzembe 

helyezésének negyedszázados évfordulóját decemberben 

ünneplik. A Paksi Atomerômû termelési eredménye 

2006-ban 13 460,9 GWh volt, 0,7 százalékkal több, mint a 

tervezett, a négy blokk teljesítménye elérte az 1910 MW-ot, 

ezzel a magyarországi villamosenergia-termelésben meghatározó 

szerepet tölt be, annak 37,6 százalékát adja. Az 

elmúlt évben a vállalat adózás elôtti eredménye igen jelentôsen, 

7,7 százalékkal növekedett a tervezetthez képest – 

így 2,8 milliárd forintot tett ki –, amely Kovács József 

szerint a 4. blokki teljesítménynövelésnek, valamint a társaság 

gazdasági hatékonyságnövelési programjának köszönhetô. 

A Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója rámutatott, 

továbbra is az atomerômû termeli a legolcsóbb villamos 

energiát Magyarországon, az egy kWh-ra jutó árbevétel 

2006-ban 8,69 forint volt. 

A 2006. év egyik legjelentôsebb feladata a sérült fûtôelemek 

eltávolítása volt. A feladat sikeres végrehajtása 

bizonyította, hogy a munka jól elôkészített, a személyzet 

pedig felkészült volt, és érvényesült a biztonság mindenek 

feletti prioritása. 

– 2006-ban az igazgatóság is kiemelt figyelmet fordított 

a sérült fûtôelem eltávolítási munkálataira – emlékeztetett 

dr. Molnár Károly, a Paksi Atomerômû Zrt. igazgatóságának 

elnöke. 

A cég vezetôi arról is tájékoztattak, hogy a Paksi Atomerômû 

Zrt. felkészült a teljes árampiaci nyitásra, hiszen ma 

a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 11,3-15,1 

Ft/kWh között mozog, az atomerômûben termelt villamos 

energia ennél jóval olcsóbb. 

Kovács József rámutatott, az erômû versenyképessége 

hosszú távon fenntartható, többek között a teljesítménynövelés 

folytatásával, az üzemidô-hosszabbítással, költséghatékonysággal 

és az MVM Csoporton belüli szinergiák 

kihasználásával. Napjainkban világviszonylatban jellemzô, 

hogy az atomerômûvek üzemeltetôi arra törekednek, 

hogy a meglévô reaktoraikat minél hosszabb ideig 

mûködtessék. Erre minden lehetôségük adott, hiszen komoly 

tartalékokat építettek be a nukleáris erômûvekbe. A 

Paksi Atomerômû Zrt. a tervezett üzemidô-hosszabbítási 

lehetôséget vizsgálva megvalósíthatósági tanulmányt készített. 

Ez igazolta, hogy a tervezett harmincéves üzemidôn 

túl még húsz évig, azaz 2032-37-ig üzemben tartható. 

A szükséges engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal 

adja ki, miután az üzemeltetô igazolta, hogy a biztonsági 

feltételek mindvégig teljesülnek. A szükséges környezetvédelmi 

engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, 

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség megadta. Ezzel 

párhuzamosan elkezdôdött a blokkok teljesítménynövelése 

is, amely azt jelenti, hogy a reaktorok hôteljesítményét 

1375 MW-ról 1485 MW-ra, a villamosteljesítményét 

pedig nyolc százalékkal 500 Mw-ra növelik. A teljesítménynövelésnek 

mind a négy blokkban történô megvalósítása 

után a Paksi Atomerômû Zrt. teljes villamos kapacitása 

minimum 2000 MW lesz. Az elért többletteljesítmény 

hatással lesz a villamos energia önköltségi árára is, 

melynek eredményeként az egy KWh villamos energia termelési 

költsége körülbelül 0,5 forinttal csökken, és ezzel 

javul az erômû versenyképessége is. Hosszas elôkészületek 

után 2005 novemberében mind a négy blokk megkapta 

az engedélyt a teljesítménynövelésre, majd elkezdôdött 

a megvalósítás. Elsô lépésben tavaly szeptember 28-án a 

4. blokk, idén júliusban pedig az 1. blokk érte el eredeti 

teljesítményének 108 százalékát. 

86 • MKIK TOP 100


Harmincéves márka, tízéves bevételi csúcs 

Kemény versenyben javítják pozícióikat 

Fazekas Endre 


A Sió leveket és a Hohes C-t gyártó Sió-Eckes Kft. Magyarország legnagyobb 

gyümölcsforgalmazója. A cég az elmúlt tíz évben igazi sikertörténetet tudhat 

maga mögött, aminek része az is, hogy éves árbevételük ez idô alatt a háromszorosára 

növekedett. A cég vezérigazgatója azt vallja: mindez az 

1998-as orosz válságnak is köszönhetô, ami a hazai gyümölcslé piacot csaknem 

tönkre tette, a Sió-Eckesnek viszont lendületet adott. 2007-es netto árbevételük 

alapján a Dél-Dunántúl régió nyolcadik legjobban teljesítô cégének 

számítanak. A vállalat vezérigazgatója, Fazekas Endre beszélt az idei 

évrôl, és a 2008-as tervekrôl. 

Mi volt a 2007-es év sikerének záloga?mmmmm 

– 2007 részben ellentmondásos, részben speciális 

év volt a Sió Eckes életében, hiszen idén 

ünnepeltük a márka harmincéves születésnapját. Nagyon 

jól sikerült az ünnepi kampányunk, aminek köszönhetôen 

sikerült hat hónapon át folyamatosan fenntartani a Sió 

iránt a közvélemény érdeklôdését. A jubileummal összefüggésben 

volt néhány olyan stratégiai döntésünk, ami 

nemcsak a márkára, hanem az egész vállalatra hatott. Ezek 

közül az egyik legjelentôsebb az volt, hogy a Grannini 

márkát, ami a Sió-Eckes harmadik meghatározó márkája 

volt – kivezettük a piacról, és a magas nektár tartalmú gyümölcs 

ízeket a Sió márkába építettük be. 

Termékfejlesztés terén a 2007-es év egyik újdonsága 

a Sió Fresh & Fruit névre hallgató üdítôital bevezetése 

volt, ezzel teljesen megújítottuk a fogyasztók körében 

egyre kedveltebb alacsony gyümölcstartalmú üdítôk 

szegmensét. 

A vállalat árbevétele és volumene is dinamikusan emelkedett 

ebben az évben. Mennyiségben 7-10 százalék közötti 

növekedést tudtunk realizálni, ami a mai magyar viszonyok 

között, kiemelkedônek számít. Fôleg azért, mert 

a gyümölcslé fogyasztás összességében nem nôtt, tehát a 

versenytársainktól hódítottunk el a piacot. 

A vendéglátó-iparban sikerült megtartanunk 48 százalékos 

piacvezetô pozíciónkat, ami nem volt könnyû, mert 

a világ egyik legnagyobb multinacionális vállalata az 

ellenfelünk. Hallatlanul kemény a verseny. A fogyasztók 

és a vendéglátósok elkötelezettségének is köszönhetô, 

hogy tartani tudjuk a pozíciónkat. 

– A cég növekedése az egész év folyamán kiegyensúlyozott 

volt? 

– Az év utolsó harmadában a fejlôdés dinamikája kicsit 

megtört. A lassulás alapvetôen a fogyasztás szûkülésével 

magyarázható. Az élelmiszer-ipari áremelkedések miatt 

érzékelhetôen kevesebb az üdítôre költhetô jövedelem. 

A piaci jelzések mindenképpen óvatosságra intenek bennünket 

fôleg a jövô évben. 

Radikális áremelésre nem nagyon van lehetôség, mert a 

fogyasztó a gyümölcslét egyébként is hátrébb sorolja a 

vásárlásai során. Alapvetôen azzal kell számolnunk, hogy 

a cég profit-termelô képessége jövôre szerényebb lesz. A 

piac megtartása miatt ezt vállalnunk kell, mert a radikális 

áremelés biztosan rossz döntés lenne. 

– Melyek voltak a már említett ellentmondások 2007- 

ben? 

– Évek óta jól kalkulálható volt a feldolgozandó gyümölcsök 

ára. Ezt az idén jelentôsen befolyásolta az 

aszály. A szárazság miatt kevesebb gyümölcs termett, így 

az alapanyagárak 40-50 százalékkal emelkedtek. Az ôsziés 

sárgabarack, meggy, körte árának alakulása jelentôs 

költségnövekedést hozott a nyár folyamán, s ezzel a jövô 

év közepéig együtt kell élnünk. Az elôzô években mindig 

jóval több gyümölcsöt tudtunk feldolgozni, mint ami a 

saját – hazai fogyasztásra szánt – szükségletünk volt, így 

még exportra is tudtunk termelni gyümölcs alapanyagot. 

Ebben az évben ez teljesen kizárt. Még azt is megérhetjük, 

hogy ha nô a fogyasztás, akkor mi is importra 

szorulunk a következô gyümölcsszezon kezdete elôtt, 

mert annyira ki van centizve a rendelkezésre álló alapanyag. 

– Milyen termékújdonságok bevezetését tervezik a hazai 

piacon 2008-ban? 

– Az értékesítés területén újítunk, január 1-tôl átveszszük 

a Bomba energiaital magyarországi kizárólagos forgalmazását. 

A portfoliónkban eddig nem volt energiaital, 

ezért ez egy fontos eleme a vendéglátó-ipari pozíciónk 

megerôsítésének, reményeink szerint potenciálban és 

árbevételben is kedvezô lesz a cég számára. Ezen kívül 

fejlesztünk is: 2008 tavaszán vadonatúj termékcsaláddal 

jelenünk meg a piacon. Az év elsô negyedében új töltôsort 

is telepítünk, amellyel olyan formátumban is tudjuk termékeinket 

csomagolni, ami Magyarországon abszolút 

újdonság lesz. 

– Mekkora növekedésre számítanak? 

– 2008-ban mindemellett szerény növekedésre számítunk. 

Számításaink szerint átlépjük a 20 milliárdos árbevételt, 

ez mérföldkô lesz a cég életében. 

MKIK TOP 100 •87


Tovább terjeszkedik a Mecsek Füszért 

Új tulajdonos, újabb termékek 

Az egykor vidéki kistérségekben erôs Mecsek Füszért Zrt. ma már több 

régióban meghatározó szereplôje a kereskedelemnek. A több lábon álló 

cégben idén új társaság, a Nyírzem Zrt. szerzett többségi tulajdont. A cég 

fô profilja élelmiszer, háztartási vegyiáru, napi közszükségleti cikkek kis- és 

nagykereskedelme. 

Arató Márton 


A 

Mecsek Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi 

Zrt., közismert nevén a Mecsek Füszért, ma már 

kilenc megyében és Budapesten tevékenykedik, 

az utóbbi öt évben megkétszerezte forgalmát és a régió 

egyik legdinamikusabban fejlôdô kereskedelmi társaságává 

vált. 

A társaság székhelye és központja Pécsett található, 

azonban áruházai, nagykereskedelmi raktárai Dél, Nyugat- 

és Közép-Dunántúlon, továbbá az Alföldön helyezkednek 

el. 

A Mecsek Füszért Zrt. újabb kori története 1991-tôl 

íródik, amikortól részvénytársasági formában mûködik 

a vállalkozás. 1994-ben sor került a társaság privatizációjára, 

a nyertes a dél-dunántúli térség 29 áfészébôl és 

a dolgozói körbôl álló konzorcium lett. A sikeres mûködés 

fontos eleme volt az a felismerés, hogy csatlakozni 

kell egy kereskedelmi szövetséghez. A Mecsek Füszért 

Zrt. a Coop beszerzési-értékesítési szövetség mellett 

tette le voksát, melyet a Co-op Hungary Zrt. koordinál. 

A cég ugyanakkor megtartotta szervezeti és döntési 

önállóságát, miközben a társaság részesül mindazon 

elônyökbôl, melyet a közös beszerzés és az üzletlánc 

nyújt. 

A Coop-csoport és annak forgalma – a Mecsek 

Füszért Zrt. intenzív fejlesztési politikájának is köszönhetôen 

– folyamatosan bôvül, ezáltal a magyar kereskedelemben 

az egyik legerôsebb csoportosulás. 

A Mecsek Füszért Zrt. négy üzletággal rendelkezik. 

A klasszikus túra nagykereskedelmi ágazat a boltok 

által megrendelt áruk beszerzésével, tárolásával és 

kiszállításával foglalkozik. A túra tevékenységet két 

raktárház bonyolítja Pécsen és Veszprémben, együttesen 

mintegy 2000 bolt kiszolgálását végzik. Jelentôs 

technikai-technológiai fejlesztés eredményeképpen 

Pécsett a társaság kiemelkedô színvonalú raktárházat 

mûködtet. 

A piacgazdaság kiépülésével a 90-es évek elején 

megugrott a magánkereskedôk száma, akik nem tudtak 

nagy mennyiségû árut rendelni, mûködésük napi 

bevásárlásokra épült. E vevôkör kiszolgálására építette 

fel a társaság második üzletágát, a C+C (cash&carry) 

áruházakat. Jelenleg 14 áruház tartozik ide, a naponta 

2000 vevôt kiszolgáló C+C üzletág árbevétele havonta 

megközelíti a 700 millió forintot. Itt valósította meg a 

cég azt az új szolgáltatást, hogy a kisboltok részére a 

legkisebb tételnagyságban is vállalja a túraszerû kiszolgálást. 

A harmadik üzletág a lakossági kiszolgálást biztosító 

kiskereskedelem, mintegy120 áruházzal. 

– Fel kellett ismerni, hogy a coop áruházak a lakóhelyközeli 

kereskedelmet jelentik és a napi bevásárlások 

színterei. A cég ezért is tartotta szükségesnek a 

frissáru forgalmazás feltételeinek megteremtését, a húskészítmény, 

tej-, tejtermék és mirelit áru forgalmazás 

saját rendszerének kiépítését. Ebbôl alakult ki a társaság 

legújabb üzletága, az öt hûtôházon alapuló frissáru 

értékesítés, ahol lehetôség nyílt a termékkör teljes 

dunántúli terítésére – ismertette a fejlôdés útját Arató 

Márton vezérigazgató. 

A Mecsek Füszért fontosnak tartotta a kereskedelmi 

árbevétel folyamatos bôvítését, ezért évrôl évre bérbevételekkel 

és más cégek felvásárlásával szerzett új piacokat. 

Ennek is köszönhetô, hogy 1996 óta a társaság 

árbevétele több mint négyszeresére nôtt. A piaci növekedéssel 

egyidôben a társaság folyamatosan korszerûsítette 

irányítási rendszerét, szervezeti struktúráját úgy 

alakította, hogy a termelékenységi mutató évrôl évre 

javult. Dolgozói létszáma 1400 fô, hosszútávon stabil 

gazdálkodásával mintegy 4000 ember megélhetését 

biztosítja. 

– Üzletpolitikai célunk a dinamikusan növekvô 

hálózat fejlesztése, együttmûködve a szövetkezeti és 

magánkereskedô partnerekkel, a minôségi kereskedelmi 

munka a nagy-, és kiskereskedelmi üzletágakban. 

Kereskedelmi politikánk meghatározó eleme a kínálat 

komplexitásának erôsítése. Ez egyben Coop szintû törekvés 

is, ide tartozik a napi iparcikk kínálat bôvítése, a 

hûtött-, elôhûtött-, és frissáru fejlesztés, a gasztronómia 

termékkör szélesítése – beszélt a továbblépés lehetôségérôl 

Arató Márton. 

Mint minden kereskedelmi lánc, a coop csoport is 

88 • MKIK TOP 100


létrehozta saját márkás termékcsaládját, a coop márkatermékeket. 

Forgalmuk dinamikusan emelkedik, jelenleg több 

mint 550 termék tartozik e körbe. A fogyasztói felmérések 

is azt igazolják, hogy egyre kedvezôbb a coop 

márkatermékek megítélése, hiszen jó minôségû áruhoz 

kedvezô áron jut a fogyasztó. 

Az idei esztendô meghatározó változást hozott a cég 

életében, hiszen új többségi tulajdonosa lett a Mecsek 

Füszért Zrt.-nek. A térségi kereskedelemben meghatározó 

társaságban a Nyírzem Zrt. vásárolt minôsített 

többségû tulajdonrészt. 

– A Nyírzem nyolc éve jött létre nyolc nyírségi, 

illetôleg zempléni áfész összefogásával, a kereskedelem 

mellett tevékenységi körébe tartozik a vendéglátás, 

az ingatlanberuházás, valamint több áruházat is üzemeltet 

– mutatta be cégét Pekó László elnök-vezérigazgató, 

egyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi 

és Iparkamara elnöke. 

A cégvezetô elmondta, hogy eredményes gazdálkodásuknak 

köszönhetôen évi, mintegy 400 milliós 

nyereséget mondhatnak magukénak, amit a tulajdonosi 

kör döntése értelmében most bôvülésre, növekedésre 

fordítottak. A cégpapírokban történô változásokon túl a 

Mecsek Füszért változatlan rendben és szerkezetben, 

változatlan irányítással mûködik tovább, megmarad a 

négy fô – kiskereskedelmi, túrakereskedelmi, frissáru 

és a viszonteladókat kiszolgáló C+C – tevékenységi 

köre is. 

– A kereskedelemben kialakult éles versenyben csak 

növekedéssel és koncentrációval lehet érvényesülni. 

Egy nagyobb egység tagjaként jobb tárgyalási pozíciót 

tudunk elérni szállítóinknál, az eredményes mûködés 

nyereségét pedig újabb fejlesztésekre fordíthatjuk – formált 

véleményt a jövô lehetôségeirôl Pekó László. 

Az üzletember az ügylet nagyságáról mindössze 

annyit árult el, hogy az öt milliárd forintot meghaladó 

eszközvagyonnal rendelkezô Mecsek Füszért részvényeinek 

több mint 60 százalékát vásárolta meg a Nyírzem 

Zrt. Arató Márton, a Mecsek Füszért vezérigazgatójának 

reményei szerint a társaság folytatni fogja 

eddigi töretlen fejlôdését. 

A négy fô profil mellett tovább bôvítik a forgalmazott 

termékek körét. Az utóbbi években a frissáru és a 

tejtermékek listára vételével gyarapodott a 118 áruházzal, 

két nagykereskedelmi raktárházzal, 14 C+C áruházzal 

és öt hûtôházzal, valamint növekvô számú bolti 

partnerrel rendelkezô hálózat kínálata. Következô stratégiai 

lépésként a zöldség-gyümölcs termékkör bôvítését 

tervezik. 

MKIK TOP 100 •89

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ 

Dél-Alföld az átlagosnál valamivel lassabban fejlôdött 

A 

összege 

régió relatív helyzete nem javult, inkább romlott: a Dél-Alföld régióban a vásárlóerô-paritáson 

mért egy fôre jutó GDP az EU-25 átlagának nem egészen 

42 százalékát tette ki, ezzel az EU régiós rangsorában az egy fôre jutó GDP 

alapján az utolsó tíz közé került. 

A régión belül 2000-hez viszonyítva relatíve Csongrád 

megye helyzete romlott a legnagyobb mértékben (5,2 százalékpont), 

de szorosan követte ôt Békés megye (4,8 százalékpont). 

Bács-Kiskun megye viszont jó egyszázalékos 

javulást tudott felmutatni. 

Dél-Alföld gazdasági szerkezetében hagyományosan 

nagyobb jelentôséggel bír a mezôgazdaság, az ipar viszonylag 

gyengébb, a szolgáltatások súlya viszont számottevô. 

Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke 2005-ben a régiók 

rangsorában az utolsó elôtti helyhez, az ipari termelékenység 

mutatója csak az utolsó helyhez volt elég. 

Az ipar szerkezetét tekintve az élelmiszeripar súlya 

meghatározó, ezt követi a gépipar, aránya a régió ipari termelésében 

meghaladja a 25 százalékot. A dél-alföldi székhelyû 

szervezetek 2005. évi ipari termelésébôl az élelmiszeripar 

részesedése 35 százalék volt, amely a régiók 

között a legmagasabb és több mint háromszorosa az országos 

átlagnak. Az élelmiszeripar ipari termelésen belüli 

aránya mindhárom régiós megyében a legnagyobb (32-39 

százalék), ezzel – Baranya (38 százalék) kivételével – 

valamennyi megyét megelôzik. Noha 2005-ben a régió 

ipari termelésében a gépipar volt a második, hányada azonban 

az országos átlagnak mindössze a felét érte el, ezzel 

Dél-Alföld a régiós rangsorban az utolsó. 

A régió exportkapacitásai szerények. 2005-ben Dél- 

Alföld részesedése az ország ipari exportjában alig érte el 

a 4 százalékot, ezzel a régiók között az utolsó, nemkülönben 

az exporthányad mutatója alapján (az ipari értékesítésbôl 

az export aránya alig haladta meg a 40 százalékot, 

országosan 58,0 százalék, a legmagasabb pedig – 

77,8 százalék – a Közép-Dunántúl régióban). 

A térségben 2005-ben a beruházások – az országos átlagot 

meghaladva – csaknem 40 százalékkal bôvültek. A jelentôs 

növekedés ellenére az itt megvalósított beruházások 

értéke jócskán elmarad a fejlettebb régióktól. 

2005-ben a beruházások egy lakosra jutó értéke (216 

ezer Ft/fô) alapján Dél-Alföld utolsó a régiós rangsorban. 

% 

A dél-alföldi régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 

országosan = 100,0 

16 

14 

12 

10 

8 

6 

11.6 

9.8 

4 

2 

5.6 6 

6.6 

4.1 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 



90 • MKIK TOP 100


Átlag 

Dél-Alföld 



35.9 18.9 45.2 

37.3 31.2 31.6 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

Ebben az idôszakban a térségben megvalósított 

összes beruházásnak mintegy 40 százalékát valósították 

meg külföldi érdekeltségû vállalkozások, 

ez az arány a régiók között a legalacsonyabb. 

A régió gazdasági fejlôdésében, a külföldi tôke 

érdeklôdésében, jelenlétében egyelôre még nem 

érezhetôk az utóbbi években megvalósult infrastrukturális 

fejlesztések pozitív hatásai. 

Az egy fôre jutó befektetett külföldi tôke (165 

ezer Ft/fô) az országosnak (1171 ezer Ft/fô) 

csupán 14 százaléka. A régió külföldi érdekeltségû 

vállalkozásainak tôkeereje gyenge, alig haladja 

meg az átlag egyharmadát. 

A régióban a nagyvállalatok aránya lényegesen 

átlag alatti, mindhárom mutató – tôke, foglalkoztatás, 

hozzáadott érték – kapcsán. E mellett a vállalkozások 

általában is gyengébbek – az egy fôre jutó 

árbevétel az egyes méretkategóriákban az országos átlagnak 

csupán a 60-70 százalékát éri el. 

Átlag 

Dél-Alföld 

A foglalkoztatási ráta a dél-alföldi régióban 

igen alacsony. (48,9 százalék). A foglalkoztatottság 

alacsony színvonala több tényezô következménye: 

a korösszetétel az átlagosnál kedvezôtlenebb, 

mérséklôdik a munkaképes korba 

lépôk száma, jelentôs a fiatalabb korosztályok 

elvándorlása és a munkanélküliség. A lakosság 

iskolázottsági szintje folyamatosan javul, ugyanakkor 

látni kell, hogy e tekintetben is nagyok még 

a területi különbségek. A régióban a munkanélküliségi 

ráta (7,9 százalék) 2002-tôl kezdve 

minden évben fölötte volt az országos átlagnak. 

A régió kutatás-fejlesztési tevékenysége alapján 

„dobogós” helyen van a régiók rangsorában. 

Az 1000 foglalkoztatottra jutó K+ F létszám 



31.8 18.5 49.7 

41.9 28.5 29.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

szerint (6 fô, országosan 8 fô) holtversenyben a harmadik 

helyen áll, a GDP arányos ráfordítás mutatója (0,6 százalék, 

országosan 0,9 százalék) pedig a harmadik legmagasabb 

a régiók között. 

E Ft 



2005 

30000 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 


Dél-Alföld 

Átlag 

MKIK TOP 100 •91

DÉL-ALFÖLDI TOP 20 

DÉL-ALFÖLD legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


1. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

2. PICK SZEGED ZRT. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 

3. SOLE-MIZO ZRT. Tejtermék gyártása 

4. KÉSZ KFT. Egyéb speciális szaképítés 

5. KNORR-BREMSE FÉKRENDSZEREK KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

6. HUNGERIT BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS ÉLELMISZERIPARI ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 

8. AXIÁL KFT. Gépjármû-kereskedelem 

9. LINAMAR HUNGARY NYRT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

10. PHOENIX MECANO KFT. Egyéb mûanyag termék gyártása 

12. GUMIMÛVEK PHOENIX HUNGÁRIA KFT. Gumiabroncs, gumitömlô gyártása 

13. GALLICOOP PULYKAFELDOLGOZÓ ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 

14. ALFÖLD PRO-COOP ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

15. GUARDIAN OROSHÁZA KFT. Síküveggyártás 

16. HANSA-KONTAKT KFT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

17. BRAVOTECH KFT. Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme 

18. CONTITECH RUBBER INDUSTRIAL KFT. Egyéb gumitermék gyártása 

19. VILLEROY & BOCH MAGYARORSZÁG ZRT. Egészségügyi kerámia gyártása 

20. LEGRAND ZRT. Áramelosztó, szabályozó készülék gyártása 



„ Hiszek Istenben, hiszek a hazában 

„ 

és Magyarország megújhodásában! 

Emberként élni és tenni a közösségért nagy adomány annak, akinek ez 

megadatott. Nekem eddig sikerült! 

Dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Célunk egy erôs, európai színvonalú kamara hosszú távú mûködtetése, amely hatékonyan képes tenni 

a gazdaság szereplôinek sikerei érdekében. A szakképzésben betöltött szerepünk erôsítésével elôsegítjük 

tagvállalkozásaink versenyképességét. Békés megye vállalkozásainak - elsôsorban kamarai tagjainknak - 

információnyújtással, szakmai programokkal, 

„ 

forráskoordinációs tanácsadással is megkönnyítjük, hogy mind 

a hazai, mind a külföldi piacokon helyt álljanak. Határ menti helyzetünkbôl adódóan, kiemelten kezeljük a 

magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztését. 

Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„„A gyengét gyámolítani, az erôset táplálni kell!” Bács-Kiskun megye, akár csak Magyarország nagyon 

kétarcú, a kistérségek mutatói között csaknem ötvenszeres a különbség. Korszerû közlekedés, autóutak, kedvezmények 

és kiemelt támogatási programok szükségesek a leszakadó 

„ 

területekre. A régió ipari-innovációs motorjaként teljesítô 

kecskeméti körzetben pedig a vállalkozói terhek csökkentése, a feltételek javítása, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra 

további fejlesztése erôsítheti a gazdaság versenyképességét. 

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

92 • MKIK TOP 100


A DÉMÁSZ Zrt. nyitott a versenyre 

Akkor lehetnek sikeresek, ha a környezetük is az 

Lehóczki Gábor 

pénzügyi igazgató 

A Délmagyarországi Áramszolgáltató (DÉMÁSZ) Zrt. a Dél-Alföld régió Top 

100-as listáján az elsô helyen áll 2006-ban elért több mint 87 milliárd forintos 

nettó árbevételével. Lehóczki Gábor, a zrt. igazgatóságának tagja, 

pénzügyi igazgató arra büszke a leginkább, hogy a társaság a térségben 

olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, amelyek elôbb-utóbb Dél- 

Magyarországra vonzzák majd a befektetôket. 

A 

DÉMÁSZ Zrt. abszolút elsô Bács-Kiskun, Békés 

és Csongrád megye vállalkozásai között nettó 87 

milliárd forintos 2006-os árbevételével az APEH 

Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága, valamint a három 

megye kamarái által kiadott régiós Top 100-as listán. Idén 

összességében tíz százalék körüli konszolidált árbevétel 

növekedésre számítanak: a DÉMÁSZ Zrt. árbevétele 

azonban várhatóan nem növekszik majd ilyen ütemben, 

hiszen a hálózati tevékenységet 2007. január 1-jével – 

annak árbevételével együtt – külön társaságba kellett 

„kivinniük”. 

Természetesen mindez nem érte váratlanul a társaságot 

– mondta Lehóczki Gábor, a DÉMÁSZ Zrt. igazgatóságának 

tagja, pénzügyi igazgató. Ugyanakkor „az egyik szeme 

sírt, a másik nevetett” a dobogós helyezés láttán. 

Hiszen egyrészt rangot jelent a lista élén állni, büszkék 

lehetnek arra a teljesítményre, amit az évek során elértek, 

de azért nem teljesen felhôtlen a pénzügyi igazgató öröme. 

Szívesen átadnák az elsô helyet, ha tôkeerôs termelô vállalkozások 

mûködnének a régióban, amelyek az egész 

térség gazdaságának lökést tudnának adni. 

A DÉMÁSZ igyekszik tenni azért, hogy a régió és közvetlen 

környezete fejlôdjön: jelentôs összegekkel támogatják 

az oktatást, több 10 millió forintot költenek évente 

az innovációra. Az egyetemmel közösen szeretnének részt 

venni egy biogázüzem létesítésében. A DÉMÁSZ eddig 

leginkább a kajak-kenut támogatta, elhatározta, hogy 

2008-ban a kultúra felé is nyit: 2008-ban a társaság lesz a 

szegedi nemzetközi operafesztivál fô támogatója. 

Szeretnének úgy sikeresek lenni, hogy a környezetük is 

azzá váljon. A pénzügyi igazgató szerint az is hozzátartozik 

a régió fejlesztéséhez, hogy olyan mûszaki feltételeket 

teremtenek, amelyek idevonzzák a befektetôket. A 

Dél-Alföldön már most olyan infrastruktúrát találnak, 

amelynek minôségi mutatói meghaladják az unióhoz korábban 

csatlakozott más országok színvonalát. Például az 

egy ügyfélre jutó kiesési idô, vagyis áramszünet 2002-ben 

még csaknem öt óra volt, 2007-ben azonban már két óra 

alatt lesz. A DÉMÁSZ jelentôs összegeket költ a hálózat 

fejlesztésére, csak 2007-ben 11 milliárd forintot fordítottak 

erre. 

A társaság nagy igyekezettel odafigyel az ügyfeleire is. 

Ezért több közüzemi céggel és a szegedi önkormányzattal 

létrehozták az úgynevezett Védôernyô alapítványt, amely 

az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdô, szociálisan rászoruló 

ügyfelek támogatására szolgál. Az ilyen típusú 

segítségnyújtást jövôre – egy másik alapítvány közremûködésével 

– a régió egészére kiterjesztik. 

A 2008-as évi tervekrôl Lehóczki Gábor kifejtette: január 

1-jétôl új villamos energia törvény határozza majd meg 

a DÉMÁSZ mûködését is. A nyílt piaci, meglehetôsen 

bonyolult környezetben kell egy olyan új mûködési modellt 

felállítani, amely az eddigiekhez hasonló, vagy még 

jobb szolgáltatást biztosít az ügyfeleknek. Az új villamos 

energia törvény nagyon sok plusz kötelezettséget ró majd 

a társaságra, az elôírásokat azonban minden körülmények 

között be fogják tartani. Az üzleti célok között pedig megfogalmazták, 

hogy szeretnék megtartani a 2007-ben elért 

piaci részesedésüket, illetve azt még tovább növelni. 

– Az üzleti siker akkor a legnagyobb élmény, ha versenykörnyezetben 

érjük el – fogalmazott Lehóczki Gábor, 

arra utalva, hogy már 2007-ben a kedvezôtlen tendenciák 

ellenére sikerült növelniük a piaci részesedésüket. 

Szerinte 2008-ban két pillérre támaszkodhatnak: részint az 

elégedett ügyfelekre (a DÉMÁSZ hat áramszolgáltató 

közül 11 év alatt hétszer kapta meg a Fogyasztók Díját), 

részint a hálózat minôségére. 

MKIK TOP 100 •93


Jó idôben jó helyre telepedtek 

Phoenix Mecano Kecskemét Kft.: Hét profitcenter 

termeli a nyereséget 

Dr. Nagy Zoltán 


Kecskemét a 90-es években szinte vonzotta magához a betelepülni vágyó 

kis és közepes- és nagyvállalkozásokat. Ma az ország egyik ipari központja 

a Hírös Város, ahol a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. 14 év alatt ezer fôt 

foglalkoztató vállalattá fejlôdött. 

A 

Phoenix Mecano Kecskemét Kft.-t 1993-ban alapítottak. 

Akkor a társaság 44 alkalmazottja 375 

milliós árbevételt ért el, ami egész szép eredménynek 

számított. Ma mintegy ezren dolgoznak a vállalatnál, 

és tavaly 23 milliárd 911 millió forint volt a nettó 

árbevételük. A fejlôdés szinte töretlen. Az idén azonban 

átlépik a 26 milliárdos határt, legalábbis az elôrejelzésekbôl 

erre számít dr. Nagy Zoltán, a cég ügyvezetô igazgatója. 

– Sikertörténet az elmúlt 14 év históriája – mondta 

büszkén a vállalat elsô embere. Annak idején a tulajdonos 

azért döntött Kecskemét mellett, mert látta, hogy hamarosan 

elkészül az autópálya, a mûszaki fôiskola biztosítja a 

mérnök utánpótlást, a városban volt elég állást keresô szakmunkás, 

s a cég vámszabad területen termelhetett. Emellett 

devizában vezethette – német márkában, majd euróban 

– a könyvelést. A kedvezô hazai körülmények mellett a 

világban éppen konjunkturális idôszak volt, így a Phoenix 

Mecanonak minden olyan külsô körülmény összejött 

ahhoz, hogy sikeres legyen – tette hozzá az ügyvezetô. 

A siker mögött azonban rengeteg munka van, és sok-sok 

befektetés. A mai napig 12 milliárd forint tôkét invesztált 

be a tulajdonos Kecskeméten. Hét csarnokban dolgoznak 

a munkatársak. Évente 500-600 millió forintnyi 

összeget költenek fejlesztésekre, de jövôre 

ennek a dupláját tervezik. Csarnokot bôvítenek 

és technológia fejlesztésre készülnek. 

Dr. Nagy Zoltán, aki 1998 szeptemberétôl 

vezeti a céget, arra büszke, hogy kicsi a fluktuáció. 

A szakmunkások és a kvalifikáltabb 

munkatársak közül szinte alig van olyan, aki 

az utóbbi idôben felmondott volna. 

– Figyeljük a városban a fizetéseket, a 

munkatársaink nemcsak a megyei, hanem az 

országos átlag felett keresnek – tette hozzá. – 

Gondot csak az jelent, hogy egyre nehezebb 

szakmunkást találni a városban és a környékén, 

pedig egy jó szakembernek bombabiztos 

az állása a Phoenixnél. 

A stabil háttér, s a nyugodt munka alapozta 

meg a kft erôs pozícióját az anyacég leányvállalatai 

között. Ma a magyar alkalmazottak állítják 

elô a nemzetközi társaság összárbevételének mintegy harmadát. 

Az ügyvezetô széles kitekintésû gazdasági irányító, a 

Kecskeméti Fôiskola tanára, egyben a Bács-Kiskun 

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is. 

Amikor a hazai tulajdonban lévô kis- és középvállalkozások 

helyzetérôl kérdezem, nem látja biztatónak a társaságok 

jövôjét. 

Pedig exportorientált ország vagyunk, ahol rengeteg 

megbízást kaphatnának a kis cégek. A többnyire külföldi 

tulajdonban lévô nagyvállalatok azonban mintha különálló 

szigetként mûködnének. Mintha még nem ágyazódtak 

volna be a hazai termelési környezetbe. De ez nem az ô 

hibájuk, a magyar kkv-k egy része nincs azon a fejlettségi 

szinten, hogy beszállító lehessen. Technológiát kell fejleszteniük, 

melyhez sok-sok pénz kellene, illetve szemléletváltásra 

is szükség van. A versenyképes kis cégek 

pedig újabb állásokat teremthetnek, bôvítve az adó és tb 

járulékot fizetôk táborát. Véleménye szerint sürgôsen 

csökkenteni kell az élô munkára jutó bérterheket, mert 

különben a versenyképességünket elveszítjük Kelet- 

Európában. 

94 • MKIK TOP 100


A gépipar éllovasa Békés megyében 

Beszállítói hálózat – kamarai közremûködéssel 

A Linamar Hungary Nyrt. két üzletágban, az autóipari alkatrész és preciziós 

megmunkálásban, valamint a mezôgazdasági és általános gépgyártásban 

tevékenykedik. Az orosházi központú társaság 1991 végén alakult részvénytársasággá, 

jelenleg Békés megye legnagyobb munkáltatójaként 1700 alkalmazottat 

foglalkoztat három gyárában. 

Ivanics János 


Az autóipari alkatrészek házon belüli megmunkálása 

az összeszerelô sor részére 1995-ben 

kezdôdött, 1996-tól külsô vevôk részére. Az 

autóipari és precíziós megmunkálás jelenleg a 

Linamar árbevételének jelentôs százalékát adja, a 

mezôgazdasági gépgyártó üzletágban a kiemelkedô 

terméknek számító kukorica-csôtörô adaptere mellett 

mezôgazdasági gépek részegységeit, kombájnadaptereket, 

építôipari és emelôgépeket gyártanak az alföldi 

városban. 

A Linamar Hungary NyRt. gyártmányainak a köre a 

saját kutató- és fejlesztôrészlegnek, a növekvô vevôi 

igényeknek köszönhetôen folyamatosan bôvül. A társaság 

Békés megye legnagyobb munkáltatójaként 1700 

alkalmazottat foglalkoztat három gyárában. A Linamar 

Products Division és a Precision Part Manufacturing 

divíziókban autóipari, míg az OROS divízióban gépgyártó 

tevékenységet folytat. 

Úgy is fogalmazhatunk, ez a cég Békés megye gépiparának 

a fellegvára, a szakma magas szintû mûvelésének 

az éllovasa. 

A Békés Megyei Kereskedelmi és 

Iparkamara a céggel karöltve szeretné 

ezt a régi, hagyományos iparágat 

megmenteni a régióban. Ivanics János 

vezérigazgató a kamara elnökségi 

tagjaként ebben partner. 

– Folyamatos a kapcsolatunk a 

kamarával, különösen az ipari tagozattal. 

Annak a vezetôje ráadásul 

orosházi, beszállítónk is. A tájékoztatásuk 

mindig naprakész. 

– A kereskedelmi vonalon mindenképpen. 

A magyar – román határmenti 

kapcsolatokban kamatozik a 

kamarai segítségnyújtás. Mi is igyekszünk 

kivenni a részünket az együttmûködésbôl, 

például a gazdasági munkabizottságba 

szakértôket adunk. Munkaügyi kérdésekben, az oktatás, 

a vizsgáztatás területén is vannak közös feladataink. 

Közös pályázatot is benyújtottunk egy több résztvevôs 

konzorcium keretében gépipari beszállítói hálózat szervezéséhez. 

Errôl már jó híreim vannak, nyertünk, a szerzôdés 

aláírására várunk. A kamarával való közös pályázatok, 

kiállítások, üzletembertalálkozók jelenthetik az együttmûködés 

újabb területeit. 

– A gazdasági szerepvállalás kapcsán úgy fogalmazott, 

hogy Békés megyében a Linamarnak feladata van. 

Mit takar ez? 

– Nem is keveset. Az a feladatunk, hogy jól mûködô, 

folyamatosan fejlôdô, növekvô céget irányítsunk. 

Mindkét város, Orosháza és Békéscsaba vonatkozásában 

is ez a dolgunk már hosszú ideje. Az 1992 óta eltelt 

évek azt igazolják, az eddigi nem volt rossz útirány. 

– Miben tudnak ôk segítséget nyújtani? 

A piacszerzésben? 

MKIK TOP 100 •95

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ 

Észak-Magyarország az elmúlt évtizedekben 

súlyos válságokon ment keresztül 

A 

venni 

nehézipar térvesztése jót tett a környezetnek, annál kevésbé a foglalkoztatásnak. 

Az egyes megyék önmagukban is széles palettán mozognak, már ami 

a szélsôséges különbségeket illeti, amelyeket messzemenôen figyelembe kell 

a regionális fejlesztések, a képzési irányok meghatározásánál. 

A nemzetközi összehasonlításból kitûnnek Észak- 

Magyarország fejlettségi problémái. Az egy fôre jutó GDP 

60 százalékkal maradt el az EU-25 átlagától és ezzel a 

régiók között a hatodik. Az egy lakosra jutó bruttó hazai 

termék alapján 2005-ben a régiók között továbbra is az 

egyik utolsó helyet „csípte meg”. 

A régió gazdasági szerkezetét tekintve az ipar hozzájárulása 

a hozzáadott értékhez az országos átlagot meghaladja, 

a szolgáltatásoknál pedig elmarad attól. Az ipar a 

GDP-hez 37,1 százalékkal járult hozzá, mely aránnyal a 

régiók között a harmadik és ezzel a térségben állították elô 

az ipari GDP egytizedét. 

A térség az ipari termelés egy lakosra jutó értéke (1449 

ezer forint/fô) alapján a régiók között a harmadik. A régión 

belüli megyék között ugyanakkor jelentôs eltérések 

tapasztalhatók. A legnagyobb fajlagos teljesítményt BAZ 

megye érte el, ahol egy lakosra 1,7 millió forint jutott, 

ezután Heves megye következik (1,3 millió forint/fô), 

végül – jócskán leszakadva – Nógrád megye az utolsó 

(705 ezer forint/fô). 

Az ipari termelésben legnagyobb súlyú a gépipar és a 

vegyipar, a kivitelben is jellemzôen ugyanezek a meghatározók 

(az exportban az arányok megfelelôen 54 és 33 százalék). 

BAZ megyében a vegyipari, Nógrádban a gépipari, 

Hevesben pedig a gépipari és a villamos-energiaipari 

(aránya az ipari termelésen belül meghaladja a 17 százalékot) 

ágazatoké a vezetô szerep. 

A régió idegenforgalmi vonzereje számottevô. Az északmagyarországi 

régióban 2005-ben a GDP közel 2 százalékát 

adta a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (a régiók között 

a negyedik), ám a lehetôségek távolról sincsenek kihasználva. 

Az idegenforgalom egyelôre a gyógy-, a bor-, a lovasés 

a vadászturizmusra korlátozódik, de emellett léteznek 

még olyan kulturális és természeti adottságok is, amelyek 

megfelelô színvonalú idegenforgalmi tevékenység esetén 

növelhetik a régió turisztikai és gazdasági potenciálját. 

% 

Az észak-magyarországi régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 

országos =100,0 

14 

12 

10 

8 

6 

4 

9 

7.7 

6.3 

6.9 

6 

6.7 

2 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 



96 • MKIK TOP 100



Átlag 



29.2 24.8 46 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

Továbbra is Észak-Magyarországon a legkisebb a vállalkozás-sûrûség 

mutatója, a vállalkozásokon belül az országosnál 

nagyobb az egyéni vállalkozások aránya (64 százalék, 

országosan 56,6 százalék). 

Az egy lakosra jutó külföldi befektetés értéke ugyan 

jelentôsen elmarad az országos átlagtól, de még így is a 

régiók középmezônyében (4.) helyezkedik el. 

A vállalatméret szerinti eloszlás a régióban legkevésbé 

tér el az országos átlagtól, említésre méltó, hogy az átlagnál 

magasabb a közepes nagyságú cégek súlya. A kis- és 

közepes vállalkozásoknál az egy fôre jutó árbevétel mutatója 

elmarad az országos átlagtól. 

A munkaerô-piaci folyamatok, a humánerôforrás jellemzôi 

országosan a régióban a legkedvezôtlenebbek, amit 

tovább tetéz, hogy a munkalehetôségek hiánya miatt jelentôs 

a vándorlási veszteség. A foglalkoztatási arány a térségben 

a legalacsonyabb (44,9 százalék), kiugróan magas 

a munkanélküliségi ráta (12,2 százalék) és az átlagosnál 

kedvezôtlenebbek az eltartottsági mutatók. A régió megyéiben 

jelentôsek a területi egyenlôtlenségek, amelyeket 

tovább fokoz a munkanélküliségi ráta kistérségek közötti 


Átlag 


a vállalkozások létszámának nagysága szerint (2005) 

26.3 21.6 52.1 

31.8 18.5 49.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

szóródása. A foglalkoztatási ráta Borsod megyében a legalacsonyabb 

(43,4 százalék), a legmagasabb Nógrád megyében 

(46,9 százalék). A munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb 

(9,8 százalék) Nógrád megyében volt, a legmagasabb 

pedig BAZ megyében (13,9 százalék). 

A 18 évesek és annál idôsebbek körében a legalább középiskolai 

végzettségûek hányada 37 százalék körül van, 

ami több mint 5 százalékponttal elmarad az országostól 

(Heves megyében csaknem 41, Nógrádban pedig 35 százalék). 

A 25 éves és idôsebb népesség körében az egyetemi 

és fôiskolai oklevéllel rendelkezôk hányada (10,8 százalék 

– országos átlag 14,7) a régióban volt a legkisebb. A 

munkanélküliek mintegy fele szakképesítés nélküli, legfeljebb 

az általános iskola 8 osztályával rendelkezik. 

A térség szerepe jelentôs a felsôoktatásban, a kutatásfejlesztés 

terén. Van mit behozni, jelenleg ebben a régióban 

a legalacsonyabb a K+F ráfordítások GDP-hez mért 

hányada (0,3 százalék). Az egy lakosra jutó felsôfokú intézményben 

tanulók száma az országosnak fele, és a vidéki 

régiók átlagánál is alacsonyabb. 

E Ft 

Egy alkalmazottra jutó árbevétel 


2005 

30000 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 



Átlag 

MKIK TOP 100 •97

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TOP 20 

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


1. TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT. Mûanyag-alapanyag gyártása 

2. BORSODCHEM ZRT. Mûanyag-alapanyag gyártása 

3. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI GYÁRTÓ KFT. Ipari híradástechnikai termék gyártása 

5. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

6. MÁTRAI ERÔMÛ ZRT. Villamosenergia -termelés 

7. AES-TISZA ERÔMÛ KFT. Villamosenergia -termelés 

8. BORSODI SÖRGYÁR ZRT . Sörgyártás 

9. EGÚT EGRI ÚTÉPÍTÔ ZRT. Autópálya, út, repülôtér, sport játéktér építése 

10. ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása 

12. MÁTRA CUKOR ZRT. Cukorgyártás 

14. LKH LEONI KFT. Szigetelt vezeték, kábel gyártása 

18. ÉSZAK-KELET PRO-COOP NAGYKERESKEDELMI ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

19. UNIÓ COOP ZRT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem 

20. MODINE HUNGARIA KFT. Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 



„ 

„ 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú válságfolyamat után stabilizálódott és immár elindult a lassú felzárkózás. 

Ahhoz, hogy a folyamat felgyorsuljon, nélkülözhetetlen a kkv-k megerôsítése, a széles körû innovációs tevékenység 

és a szakképzés markáns fejlesztése, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tétele. Mindebben a kamara 

meghatározó szerepet vállal. 

Bihall Tamás MKIK alelnök, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ A gazdaság hosszú távú sikerességéhez kiszámítható környezet szükséges. Ennek 

„ 

egyik feltétele, hogy a gazdaság szereplôi több jogot kapjanak az önszabályozás 

területén. A választottbíróság eddigi gyakorlata jól igazolja ennek létjogosultságát. 

dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Nógrád megye gazdasági helyzetébôl adódóan a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ország 

legkisebb megyei kamarájaként is nagy terveket szô. Legfôbb célunk nem kisebb, mint a gazdasági vérkeringés 

élénkítése földrajzi és 

„ 

környezeti adottságaink, értékeink tudatosabb hasznosításával. A vállalkozókat szeretnénk 

ráébreszteni arra, hogy az uniós pénzforrások hatékonyabb kihasználása Nógrád megye fejlôdésének, gazdasági 

felzárkózásának a záloga. 

Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

98 • MKIK TOP 100


Olvasó Árpád 


Kimagasló évet zárt a Tiszai Vegyi 

Kombinát 

Meghozták eredményüket a fejlesztések 

A Tiszai Vegyi Kombinát a MOL-csoport Petrolkémia Divíziójának tagja (a 

divízió a TVK-t és a Slovnaft Petrochemicals-t foglalja magába), az európai 

piacok hatodik, illetve tizedik legnagyobb piaci szereplôjének számítanak a 

nagysûrûségû polietilén és polipropilén, illetve a kissûrûségû polietilén termelése 

szempontjából. 

A 

hatékonysági mutatók tekintetében viszont (mint 

amilyen az egy fôre jutó árbevétel) már a legjobb 

cégekkel is felveszik a versenyt, mint amilyen 

például a Basell, a Borealis, a BASF, a Total vagy a Dow. 

Az elmúlt évben fennállása óta a legnagyobb árbevételét 

érte el a Tiszai Vegyi Kombinát. Ugyanakkor az üzemi 

és nettó eredmény is kiemelkedô volt, mivel az évtized 

legmagasabb értékét könyvelhették el. Bár az alapanyag és 

energiaárak 2006-ban sem voltak kedvezôek, mégis meghozta 

eredményét az elmúlt évek nagyberuházása. Ma már 

a névleges éves kapacitásfeletti mennyiségben termelik a 

megbízható minôségû mûanyagipari-alapanyagokat a 

2005-ben mûködésbe állított üzemek. Kelet-Közép-Európa 

egyik legjelentôsebb beruházása valósult meg ugyanis 

a Tiszai Vegyi Kombinátban, ahol mintegy 110 milliárd 

forintos költséggel egy új olefingyár és egy nagysûrûségû 

polietilén elôállítására alkalmas gyár jött létre, valamint 

több kiszolgáló létesítmény is megújult. A beruházás során 

a régi olefingyárat is korszerûsítették, így a már meglévô, 

ugyancsak világszínvonalú létesítményekkel együtt a 

TVK a régió vegyiparának egyik legjelentôsebb vállalkozásává 

növekedett. 

Ennek a projektnek az eredményeként valóban felzárkózhattunk 

a világ élmezônyéhez. Azért elmondhatjuk – 

hangsúlyozta Olvasó Árpád vezérigazgató – hogy a beruházás 

megvalósítása elôtt is a legkorszerûbb vegyipari 

létesítmények közé tartozott a tiszaújvárosi gyár, hiszen itt 

évek óta folyamatos volt a fejlôdés, amely lehetôvé tette a 

legkorszerûbb technológiák meghonosítását. A projekt 

befejezésével viszont azt állíthatjuk, a TVK eszközállománya 

teljes mértékig megfelel a nemzetközileg elfogadott 

legmagasabb elvárásoknak, s a legkiválóbb nemzetközi 

vegyipari cégekkel került egy rangsorba. Most az a 

legfontosabb feladatunk, hogy a biztonságos és folyamatos 

mûködtetés mellett, tovább csökkentsük a költségeket, 

és tovább növeljük a megtérülési mutatókat. Ez egyébként 

a TVK-ban a vezetési szemléletmódnak fontos része, úgy 

gondolom, ez teszi lehetôvé a mindennapi mûködés során 

az állandó minôségi termelést, a gazdaságos mûködést. 

2006 már csak azért is kiemelkedô évnek számított, 

mert sikerült javítani a mûködési hatékonyságot, s ennek 

köszönhetôen az egy fôre jutó árbevétel 2002 óta megnégyszerezôdött, 

és meghaladta a 250 millió forintot. Az 

éves üzemi tevékenység szempontjából már 2007 szeptemberének 

végére minden idôk legmagasabb eredményét 

értük el, miközben más gazdasági mutatóink is kedvezôen 

alakultak. A sikerben fontos szerepe volt annak, hogy termelôüzemeink 

magas kapacitáskihasználását – a 2006 harmadik 

negyedévében kezdôdött és 2007-ben is folytatódott 

– kimagaslóan kedvezô piaci környezetben tudtuk 

megvalósítani. 

Elôtérben a HDPE-2, háttérben az Olefin-2 gyár 

MKIK TOP 100 •99


A Mátrai Erômû az országban 

a legnagyobb szénerômû 

Élen a villamosenergia-termelésben, 

alternatív forrásokkal 

Valaska József 

elnök 

A szakértôk által nemrég elkészített TOP 20-as lista szerint az észak-magyarországi 

régióban 2006-ban, az 59,914 milliárd forintos árbevétele 

alapján a hatodik legnagyobb vállalat a Mátrai Erômû Zrt. 

A 

Heves megyében Visontán található cég a hazai 

villamosenergia-rendszer egyik meghatározó 

alapegysége. Fô tevékenysége, hogy folyamatosan 

termeli és ellátja az országot energiával. A ma már 930 

megawatt teljesítményû rendszerével Magyarország legnagyobb 

széntüzelésû erômûve. A társaság saját tulajdonú 

visontai és bükkábrányi bányájában a külfejtéses technológiával 

kitermelt lignitbôl állítják elô az áramot, s ezzel 

a hazai gazdaság villamos-energia fogyasztásának 13 százalékát 

biztosítják. 

A Mátrai Erômû 1992 január 1-jétôl részvénytársaság 

formájában mûködik. Egy évvel késôbb, 1993 április 1-jével 

integrálták az erômû és a Mátraaljai Szénbányák tulajdonosi 

és szervezeti rendszerét, ezzel egy közös vertikum 

jött létre. A villamosenergia-ipar privatizációját követôen, 

1995 decemberében a Mátrai Erômû Zrt. részvényeinek 

többsége német tulajdonba került. A részvények 50,9 százalékát 

a németországi székhelyû RWE Power birtokolja. 

További nagy tulajdonos még a Magyar Villamos Mûvek 

(MVM) Zrt. 25,5 és az Energie Baden Würtemberg AG. 

21,7 százalékos részesedéssel. A fôrészvényes RWE 

egyébként a villamosenergia-termelés mellett a hazai 

ELMÛ-ben és az ÉMÁSZ-ban levô részesedésével az 

áram értékesítésében is érdekelt. Így több mint kétmillió 

magyar fogyasztót lát el energiával hazánkban. 

Az Észak-Magyarországon található lignitvagyonra alapozva 

a társaság 1998-2000 között teljesítmény- és élettartam 

növelô beruházásokat valósított meg az erômû 200 

megawattos blokkjain. Ehhez kapcsolva környezetvédelmi 

beruházásokra is sor került. Az erômû három, 200 megawattos 

blokkjának élettartamát 2015-ig meghosszabbították. 

A villamosenergia-termelést, a berendezések mûködtetését 

és karbantartását az ISO 9001-es minôségügyi 

szabvány szerint végzik. Az erômûben jelenleg háromezren 

dolgoznak. 

Valaska József, a Mátrai Erômû Zrt. Igazgatóságának 

elnöke elmondta, hogy létrejött a Visontai Ipari Park, 

amely kedvezô adottságokkal rendelkezik, a bánya és 

erômû infrastruktúrájára épül. Már betelepült és mûködik 

a Zöldolaj-Növényolajipar. A parkban építik 

hazánk elsô alfa-félhidrát üzemét, amely 2006-ban kezdi 

meg mûködését. Ugyancsak a jövô év közepére készül el 

az elsô magyar gipszkarton gyár is. Ezek mellett biomassza-feldolgozót 

létesítenek, amely az erômûnek szolgáltat 

majd megfelelô minôségû tüzelôanyagot 2008 

márciusától. 

További fejlesztéseket is terveznek 2009-2010 között az 

ipari parkban. Jelenleg gázt, biomasszát, gipszet, pernyét, 

gôzt, vizet és villamos energiát értékesítenek a már betelepült 

cégeknek. Az idén nyáron fejezték be az erômûben az 

úgynevezett gázturbinás-fejlesztési programot, amelyre 17 

milliárd forintot költöttek. Ezzel 12 százalékkal növelhették 

az erômû teljesítményét. A Mátrai Erômû Zrt. Paks 

után a második legnagyobb teljesítménnyel rendelkezik a 

hazai villamosenergia termelésben. 

Az erômûben a barnaszén és a gáz mellett biomasszát is 

használnak az áram elôállítására. Megkezdték a szennyvíziszap 

égetési programjának elôkészítését is. A részvénytársaság 

célja, hogy a jövôben évente 400 ezer tonna 

hulladékot semmisítsen meg. A növényi eredetû biomaszszák 

alkalmazásában a továbblépést az agrártermelôkkel 

bôvülô együttmûködésre építik. Az erômû nyitott az új 

beszállító kapacitások felé is. 

Nagy gondot fordítanak a szakmai képzésre, az utánpótlás 

biztosításra is. Ennek megfelelôn mûködnek együtt 

a gyöngyösi József Attila, valamint a Vak Bottyán János 

Szakközépiskolával, ahol a munkaerô-piaci igényeknek 

megfelelôen képeznek az erômûnek, illetve a bányáknak 

speciális szakembereket. Kiemelt fontossággal kezelik az 

emberi erôforrásokat, ehhez igazítva a szak-, az át- és a továbbképzéseket. 

Képzéseik közül kiemelkednek a speciális 

erômûvi és bányász technológia biztonságos, szakszerû 

üzemeltetéséhez szükséges képesítést adó szakmák. Szakembereket 

képeznek a minôségirányítási rendszer mûködtetésére 

és további fejlesztések elôsegítésére is. 

E törekvések eddig jól segítették a Mátrai Erômû Zrt. 

megvalósított mûszaki fejlesztéseit. Valaska József elnök 

végezetül arról is tájékoztatott, hogy az erômû 2007. elsô 

háromnegyedévében 4,5 millió megawattóra villamosenergiát 

állított elô. Ehhez 5,8 millió tonna lignitet használtak 

fel. A cég várható idei árbevétele meghaladja a 69 

milliárd forintot. 

100 • MKIK TOP 100


Korszerû gyártósorok, három milliárd 

forintos fejlesztés 

Új korszak a salgótarjáni tûzhelygyárban 

Antali Károly 

elnök-vezérigazgató 

A több mint 100 éves salgótarjáni tûzhelygyár életében új korszak köszöntött 

be 2005-ben, amióta új tulajdonos irányítja a vállalatot. A 2007-tôl 

Wamsler SE néven mûködô európai részvénytársaság tevékenységérôl, terveirôl 

Antali Károly elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk, akit a tulajdonos 

2005-ben bízott meg a cégcsoport operatív irányításával. 

A 

cég 1894-es megalakulása óta gyárt háztartási 

sütô-, fôzô- és fûtôkészülékeket. Az elmúlt években 

az Iparfém Kft.-vel és a Mátrafûtôber Kft.- 

vel kibôvülve ma Közép-Európa legnagyobb, száz százalékban 

magyar magántulajdonban lévô „tûzhelygyárává” 

fejlôdtek. 

– Mit kell tudni a cégcsoport „egységeirôl”? 

– Salgótarjáni, központi telepünkön elsôsorban öntödei 

és zománcozási tevékenység folyik. A zagyvapálfalvai 

egységben lemezmegmunkálást és kandallógyártást végzünk, 

míg Bátonyterenyén kazánokat, kéményeket és 

lemezkandallókat gyártunk. A cégcsoportnál átlagosan 

ezer-ezerszáz a létszám, ám mintegy 20-25 százalékos a 

fluktuáció. Termékeink között megtalálhatóak a már több 

évtizede gyártott termékek, és a legújabb, gyakorlatilag 

minden évben továbbfejlesztett, megújított kandallók. 

– Milyen stratégiával kívánják elôkelô hazai és európai 

piaci pozíciójukat megerôsíteni? 

– Napjainkban új versenyhelyzet állt elô a világ piacain, 

amelyhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. A vállalat 

jogi, pénzügyi és üzleti tevékenységének újragondolása 

tavaly megkezdôdött. A cégtulajdonos mintegy három milliárd 

forint értékû fejlesztés elindítását határozta el, amelynek 

eredményeként teljesen megújul a gyártmányszerkezet 

és a gyártástechnológia. Elsô lépésként a csaknem 

ezer fôs munkatársi kör felkészítését határoztuk el, amelynek 

fô mozgatója az idô közben bevezetett integrált vállalatirányítási 

rendszer (SAP) volt. Második lépésben jól 

jött a nyertes pályázat, amely lehetôséget teremt a konkrét 

feladatok kidolgozására, egyfajta menetrend elkészítésére. 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdasági Operatív 

Programjából elnyert mintegy félmilliárd forint vissza 

nem térítendô támogatás segítségével 2010-ig komplex 

hatékonyságnövelô beruházásokat hajtanak végre mindhárom 

gyártelepükön. 

– Mikor kezdôdik a beruházás? 

– Az elsô „kapavágás” 2008-ban történhet meg, s két év 

elegendô lesz a beruházás befejezéséhez. Ennek keretében 

valamennyi telephelyünk arculata megváltozik, korszerû, 

hatékony gyártást lehetôvé tevô gépeket szerzünk be. Központi 

helyet kap ebben a folyamatban a gyártósorok kapacitásbôvítése, 

mert feltett szándékunk, hogy több hazai és 

nemzetközi kooperációhoz csatlakozunk. Ez két célt szolgál: 

egyrészt a gépek hatékonyabb kihasználását, a tûzhely 

iránti kereslet miatti ingadozó gyártás kiegyenlítését, illetve 

a többlet árbevétel és nyereség elérését. Akár történelminek 

is nevezhetem azt a pillanatot, amikor az öntöde felújításáról 

határozunk, hiszen Bátonyterenye önkormányzata 

szívesen venné, ha ezt a technológiai folyamatot áttelepítenénk 

az ô ipari parkjukba. 

– Lesz-e megfelelôen képzett munkaerô az elképzelések 

megvalósításához? 

– Salgótarjánban és Bátonyterenyén tradicionális munkakultúra 

épült ki az elmúlt évtizedekben. Mivel a térségben 

nincs elegendô középszintû mûszaki végzettségû 

szakember, azon is gondolkodunk, hogy bizonyos nagyságrendnél 

mi is bekapcsolódunk a képzésbe. Régiós szinten 

is kevés még azon cégek száma, ahol bevezették az 

SAP vállalatirányítási rendszert. Mi szívesen átadjuk ezirányú 

tapasztalatainkat, amennyiben igényli valaki. 

– Mi lehet a jövô üzleti sikereinek a kulcsa? 

– A Wamsler SE remek alapokra építkezhet, hála az elôrelátó 

elôdöknek, akik gondos gazda módjára bántak vagyonukkal. 

Ez a szemlélet eredményezte, hogy gyártmányaink 

közül hét nyerte el a Magyar Minôség Nagydíjat, s 

van egy BNV nagydíjas termékünk is. A tûzhelygyártás 

kultúrájának továbbfejlesztése érdekében is teszünk lépéseket, 

hiszen csak bizonyos nagyságrend elérése esetén tudunk 

versenyképesek lenni a világpiacon. Erre jó lehetôségeket 

kínálnak a térségünkben meglévô gyárak, amelyekkel 

szeretnénk közelebbi kapcsolatot kialakítani. A másik 

fontos követelmény az új piacok feltérképezése. Úgy gondolom, 

hogy Európa nyugati felében ismertek termékeink, 

keleten viszont kevésbé. A volt FÁK országokban jelentkezô 

keresletet ki akarjuk aknázni, hiszen gazdasági potenciáljuk 

egyre erôsödik. Ukrajnába már szállítottunk, 

várjuk a visszajelzéseket, ám Oroszországgal még nem 

sikerült üzleti kapcsolatot kialakítanunk. A következô 

évtizedben e feladatok állnak elôttünk. Amennyiben sikeresen 

vesszük az akadályt, Salgótarján és Bátonyterenye 

térségének erôs gazdasági pillére lehetünk, hozzájárulva 

az itt élôk életminôségének jelentékeny javításához. 

MKIK TOP 100 • 101

ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ 

Észak-Alföldnek, városainak és vonzáskörzeteiknek 

megvan az esélyük a kitörésre 

térség egészséges, jó irányú fejlesztésére konkrét intézkedések, események 

mellett jól összehangolt, a megyéket együttesen erôsítô régiómarketingre van 

A szükség. 

A régiónak, azon belül városainak és vonzáskörzeteiknek 

megvan az esélyük a kitörésre, illetve a folyamatok 

egészséges jó irányú fejlesztésére. Ehhez a konkrét intézkedések, 

események mellett jól összehangolt, a megyéket 

együttesen erôsítô régiómarketingre van szükség. Bátran 

kellene támaszkodni a térség sajátos természeti és kulturális 

értékeire. A gazdasági elmaradottságból elônyt kellene 

kovácsolni – például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 

számos különleges táj- és természetvédelmi körzet 

található. 

A térség lemaradása 2000 óta fokozódott így 2004-ben 

és 2005-ben a régiók közül a GDP/fô mutatóját tekintve az 

utolsó helyen volt. Kedvezô földrajzi, természeti adottságai 

ellenére a régió gazdasága hosszú ideje egy helyben 

topog, nem tud kimozdulni a holtpontról. 

A régió megyéinek gazdasági teljesítménye eltérô, Hajdú-Bihar 

a legerôsebb, a 2005-ben az egy lakosra jutó GDP 

alapján a 10. helyen volt a megyék között (2000-hez képest 

két hellyel lépett elôre), Jász-Nagykun-Szolnok a tizenhetedik 

(2000-ben a 16. volt), végül a sorban utolsó Szabolcs- 

Szatmár-Bereg megye 19. „pozícióját” végig megôrizte. 

Észak-Alföldön hagyományosan jelentôs az agrárszféra 

és hozzá kapcsolódóan az élelmiszeripar. Az utóbbi idôben 

új színt visz a palettára a szeszipar, amelyet a verseny 

késztetett a megújulásra. Az agrárium szerepe ugyan tendenciájában 

csökkenô, de még mindig jóval nagyobb az 

átlagosnál akár a teljesítményt, akár a foglalkoztatottságot 

tekintve. Az ország mezôgazdasági termékértékének mintegy 

ötöde származik az észak-alföldi termelôktôl. 

Észak-Alföld bruttó hozzáadott értékének 7-8 százaléka 

a mezôgazdaságból (országosan 3,9 százalék), több mint 

60 százaléka szolgáltatásokból (országosan 65,2 százalék), 

31 százaléka pedig az iparból és az építôiparból (országosan 

30,9 százalék) származik. 

A térségben az egy lakosra jutó ipari termelés értéke 

2005-ben nem érte el az országos átlag 60 százalékát, 971 

ezer forint/fô volt (Közép-Dunántúlon ennek négyszerese, 

Nyugat-Dunántúlon pedig mintegy háromszorosa volt). 

A régió ipari szerkezetében a hagyományos ágazatok – 

élelmiszeripar, textilipar – súlya jelentôsebb, és kisebb 

szerep jut a magas technológiai színvonalú, versenyképes 

ágazatoknak, mint a gépipar. Az élelmiszeripar részesedé- 

% 

Az észak-alföldi régió súlya a magyar gazdaságban (2005) 

országosan = 100,0 

16 

14 

12 

10 

8 

6 

11.8 

10.1 

4 

6.2 

6.8 

7.3 

5.9 

2 

0 


száma 

Alkalmazottak 

száma 

Jegyzett tke 

Hozzáadott 

érték 

Árbevétel 

Export 


102 • MKIK TOP 100



Átlag 



37.1 19 43.9 

35.9 18.9 45.2 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

se a régió ipari termelésében csökkenô arányú, de még 

mindig meghaladja a 20 százalékot (országosan 10,1 

százalék), a textilipar aránya csaknem 10 százalék, (országosan 

1,8 százalék) hasonlóképpen folyamatosan csökken, 

de az országos aránynál még mindig jóval nagyobb. 

A térségben az ipari termelés mindössze 31 százalékát 

adja a gépipar, míg országosan több mint 50 százalékát. 

Az ipar szerkezete lényeges eltéréseket mutat a régiós 

megyékben. A gépipar aránya a legnagyobb, 60 százalék 

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hajdú-Bihar megyében 

jelentôsebb súlyt az élelmiszeripar és a vegyipar képvisel, 

Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a textilipar. Az ipari 

értékesítés nagyobb hányada belföldre irányul, az export 

aránya 2005-ben 43,4 százalék volt, ezzel – Dél-Alföldet 

megelôzve – a régió a hatodik helyen áll. 

A régió gazdasági, társadalmi fejlôdése szempontjából 

kitörési pont lehet a régió idegenforgalmi vonzerejébôl 

fakadó lehetôségek fokozottabb kihasználása. Természeti 

adottságai sokrétûek, ezek közül kiemelkedik a Tiszafolyó, 

a termálvíz (a magyarországi termál-kutak 16 százaléka 

itt található) és a természetvédelmi területek (Hortobágyi 

Nemzeti Park). 

A beruházási tevékenység a régióban évek óta mérsékelt, 

ugyanez jellemzi a vállalkozói aktivitást és a külföldi 

tôke érdeklôdését. 2005-ben egy lakosra 243 ezer forint 

fejlesztés jutott, az országos átlag alig több mint 70 százaléka, 

az egy lakosra jutó külföldi tôke 294 ezer forint volt, 

az átlagosnak mindössze egynegyede. 

Észak-Alföldön a közepes cégek aránya az átlagost lényegesen 

meghaladja, ugyanakkor az egy fôre jutó árbevétel 

mindhárom vállalatkategóriában az átlagtól lényegesen 

– 20-35 százalékkal – elmaradt. 

Észak-Alföld a humánerôforrás jellemzôi, a foglalkoztatás 

mutatói alapján szintén a leghátrányosabb régiók közé 

tartozik. Csupán Észak-Magyarország mutatói rosszabbak. 

A foglalkoztatási ráta (45,8 százalék) több mint 10 

százalékponttal marad el a legfejlettebb közép-magyarországi 

régió mutatójától (56,4 százalék), a legalacsonyabb 

pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (43,6 

százalék). A munkanélküliségi ráta tartósan a legmagasabbak 

között van, a legutóbbi adatok szerint 10,2 százalék. A 


Átlag 



36.3 23.4 40.4 

31.8 18.5 49.7 

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

0-49 f 50-249 f 250 f fölött 

kedvezôtlen munkaerô-piaci helyzet egyik oka, hogy a 

régióban az átlagosnál nagyobb a rokkantnyugdíjasok 

száma. 

Észak-Alföld versenyképességének javításában a felsôoktatással 

szorosan összekapcsolódó kutatás-fejlesztési 

tevékenységnek lehet még meghatározó szerepe. E téren 

Észak-Alföld kiemelkedô szellemi és infrastrukturális kapacitásokkal 

rendelkezik. A GDP arányos K+F ráfordítás 

mutatója alapján (0,7 százalék) a második helyen áll, a 

vidéki régiók között az elsô a rangsorban. 

E Ft 

Egy alkalmazottra jutó árbevétel 


2005 

30000 

25000 

20000 

15000 

10000 

5000 

0 



Átlag 

MKIK TOP 100 • 103

ÉSZAK-ALFÖLDI TOP 20 

ÉSZAK-ALFÖLD legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint 


1. TIGÁZ TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem 

2. ELECTROLUX LEHEL HÜTÔGÉPGYÁR KFT. Háztartási villamoskészülék gyártása 

4. MICHELIN HUNGÁRIA ABRONCSGYÁRTÓ KFT. Gumiabroncs, gumitömlô gyártása 

5. KITE MEZÔGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT. Mezôgazdasági gép nagykereskedelme 

6. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 

7. BENETTON UNGHERIA FELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Felsôruházat gyártása 

8. DEBRECENI MAGAS, MÉLY ÉS ÚTÉPÍTÔ ZRT. Autópálya, út, repülôtér, sport játéktér építése 

9. FRIESLAND HUNGÁRIA ZRT. Tejtermék gyártása 

10. NATIONAL INSTRUMENTS EUROPE KFT. Elektronikai alkatrész gyártása 

11. MONDI BUSINESS PAPER HUNGARY PAPÍRGYÁR ZRT. Papírgyártás 

12. JÁSZ-PLASZTIK KFT. Akkumlátor, szárazelem gyártása 

14. TISZA-COOP NAGYKERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme 

15. SZATMÁRI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Vasáru-nagykereskedelem 

17. EASTERN SUGAR CUKORIPARI ZRT. Cukorgyártás 

18. FAG MAGYARORSZÁG IPARI KFT. Csapágy, erôátviteli elem gyártása 

20. MARSO IPARI KFT. Gépjármûalkatrész-kereskedelem 



„ A magyar társadalom jövôje a magyar vállalkozások 

versenyképességétôl függ, Hosszútávon megfelelô társadalmi, üzleti 

„ 

környezetre, nemzeti összefogásra, innovatív, kezdeményezô vállalkozásokra 

és szakmailag képzett, szorgalmas, alkotó emberekre van szükség. 

Miklóssy Ferenc MKIK általános alelnök, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hivatása a megye vállalkozásainak, ezzel a 

megye gazdasági fejlôdésének elôsegítése. Célunk a lendületben lévô ipargazdaság fejlôdésének 

„ 

fenntartása, a befektetés 

ösztönzése, az exportlehetôségek felkutatása, a nagyvállalatok hazai beszállítói infrastruktúrájának erôsítése, összességében a 

vállalkozói környezet javítása. Különös hangsúlyt fektetünk a szakképzésre, a mesterképzésre. 

Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

„ Bízunk benne, hogy a következô évben kiszámítható gazdasági környezetben végezhetjük munkánkat, és a megnövekedett 

terhek ellenére még több szolgáltatással segíthetjük tagvállalkozásainkat. Reményeink szerint a jelenlegi intézkedések 

a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését eredményezik, 

„ 

valamint elérhetôbbé válnak a pályázati lehetôségek 

a kis- és középvállalkozások számára. Bízunk abban, hogy a források lehetôséget biztosítanak a kamaráknak a 

KKV-k támogatását szolgáló programok megvalósítására. 

Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 

104 • MKIK TOP 100


A debreceni Keviép Kft. keleti terveket szô 

„A jövôben még nagyobb kihívások elé nézünk” 

Tavaly volt éppen negyven éve annak, hogy megalakult a debreceni Keviép 

Kft. illetve a jogelôdje. Hajdú-Bihar megye, és a térség ismert és elismert 

építôipari cége négy évtized alatt generálkivitelezôként számos ipari és közintézményt, 

kereskedelmi egységet és más multifunkcionális létesítményt valósított 

meg. 

Miklóssy Ferenc 

igazgató 

Miklóssy Ferenc, a társaság igazgatója, egyben az 

MKIK általános alelnöke azon kevesek közé tartozik, 

akik hosszú évtizedeket töltöttek el egy 

munkahelyen. Mindvégig azon munkálkodott, hogy a vállalat 

a gyorsan változó gazdasági környezethez alkalmazkodva 

megtalálja azt az utat, amely a folyamatos fejlôdést, 

olykor a fennmaradást biztosítja számára. 

– Ennek egyik alappillére a szakmai tudás, amely az 

évek alatt felhalmozódott. Másik pillére a minôségi munkavégzés, 

amely lehetôvé teszi, hogy versenyképesek maradhassunk. 

Meggyôzôdésünk, hogy kizárólag a partnereinkkel 

együttmûködve válhatunk sikeressé – osztotta 

meg velünk a cég filozófiáját az igazgató. 

A Keviép Kft. minôség iránti elkötelezettségét mi sem 

mutatja jobban, mint az a sok-sok díj, elismerés, amit az 

utóbbi években begyûjtöttek. Több Építôipari Mesterdíjat 

(1998, 2001, 2002, 2006-ban kettôt is) és Építôipari Nívódíjat 

(2002, 2003) kaptak munkájuk elismeréseképpen. 

Az alapítás évéhez képest a vállalat létszáma jelentôsen 

apadt, hiszen a korábbi csaknem ezres létszám alaposan 

megcsappant. Jelenleg mintegy 200-an dolgoznak a cégnél, 

de közvetve, az alvállalkozói körrel együtt, ennél 

lényegesen nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztat. 

A kimagasló teljesítményt ipari beruházások sora bizonyítja. 

Az 1990-es évek óta a cég magasépítési munkáinak 

jelentôs részét külföldi beruházók számára végezte. 

Debrecen legjelentôsebb beruházásait is a Keviép munkatársai 

valósították meg: így az idén éppen öt éves fennállását 

ünneplô Fônix Csarnokot és a város legújabb büszkeségét, 

a Kölcsey Központot. 

– A Fônix Csarnok ötödik születésnapján beszélgettünk 

a kollégákkal arról, mennyit is változott a világ az elmúlt 

öt év alatt. Megváltozott az emberek gondolkodásmódja és 

a közhangulat is. A Fônix és a Kölcsey Központ is hatalmas 

együttgondolkodással és összefogással jöhetett létre. 

Mint az igazgató elmondta, a 2007-2008-as év nem 

hozott nagy változást az építôiparban. A piacok és a források 

szûkülnek, csökkennek a megrendelések. Mindezek 

mellett a magyar építôipar szereplôinek számolniuk kell a 

tôkeerôs, technikailag és technológiailag jól ellátott külföldi 

cégek egyre erôteljesebb elôretörésére a hazai piacokon 

is. Példaként említette a spanyol és portugál vállalatokat, 

valamint az EU-hoz a közelmúltban csatlakozott 

országok építôipari cégeit is. A verseny nagy, s várhatóan 

még jobban kiélezôdik majd. A magyar vállalkozások létét 

nem csupán a tôkeerôs konkurencia sodorja veszélybe, 

hanem az egyre fokozódó szakemberhiány is. Sok esetben 

a kisebb vállalkozások a pályázatokon sem lehetnek sikeresek, 

hiszen az egyre romló feltételek mellett nem tudják 

tartani a nyereségességet, ami viszont alapfeltétele egyegy 

pályázat beadásának. 

– Talán az lehetne a megoldás, ha nem csupán egy 

tevékenységre koncentrálnának a cégek, hanem az építôipar 

több szegmensében is jelen lennének. Igaz, ehhez is 

tôke kell, s ma a magyar építôipari cégek nincsenek abban 

a helyzetben, hogy tôkét tudjanak képezni, hiszen sokszor 

a fennmaradásért harcolnak – jegyezte meg az igazgató. 

A Keviép számára éppen a „több lábon állás” tette lehetôvé 

– ha nem is mindig egyenletes ütemben – a folyamatos 

fejlôdést. A cég tevékenységi köre széles, egyaránt foglalkozik 

mély- és magasépítéssel. Részt vettek a gáz és 

energia-rendszerek kiépítésében, illetve az ipari létesítmények 

és középületek építéséhez szorosan kapcsolódó 

építési, szerelési tevékenységekben is. 

– A Keviép eredményeit két összetevô adja: a hazai piac 

forgalma, ami az idén csökkent és az export, ami viszont 

szinte megduplázódott. Ezzel próbáltuk korrigálni a honi 

piac kiesését. Már a korábbi években is dolgoztunk távolabbi 

országokban, mint Mexikó, Jemen, Abu Dhabi, Szíria, 

Libanon, most is arra törekszünk, hogy megtaláljuk a 

lehetôséget az együttmûködésre a közel-keleti térség 

országaiban. Jelenleg Romániában vannak nagyobb projektjeink, 

de nyitni szeretnénk más irányba is. A továbbiakban, 

ha fejlôdni szeretnénk, lényegesen nagyobb földrajzi 

környezetben kell gondolkodnunk, illetve keresni 

kell a lehetôséget a licencvásárlásra is. Egy-egy külföldi 

beruházás azonban hosszabb felkészülést, nagyobb odafigyelést 

kíván. A nyelvi nehézségeken túl tisztában kell 

lennünk a törvényekkel, ismernünk kell a hatóságokat, a 

beszállítókat. Ilyen esetekben egy kicsit hosszabb a tanulási 

idô. De megéri a ráfordított energiát, ezt mutatják az 

eredményeink is – tette hozzá Miklóssy Ferenc. 

MKIK TOP 100 • 105


Újabb álomhatárnál az Electrolux Lehel Kft. 

A jövô kulcsa a szakemberképzés 

Jász-Nagykun-Szolnok megyében éppen tizenkét éve állítják össze minden 

évben a legnagyobb cégek toplistáját. A rangsor élén a kezdetektôl ugyanaz 

a cég, az Electrolux Lehel Kft. áll. A társaság azonban nem csak az árbevétel 

szerinti listát vezeti, hiszen a jászberényi székhelyû vállalkozás a 

megye legnagyobb exportálója és a legnagyobb foglalkoztatója is. 

Takács János 


A 

társaság fejlôdésére jellemzô, hogy 2006-ban az 

árbevétele negyedével haladta meg az egy esztendôvel 

korábbit. Kivitele 32 százalékkal bôvült 

és elérte a 146,6 milliárd forintot. A régió gazdaságára 

gyakorolt hatását pedig mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 

az Electrolux beszállítói közül több vállalkozás is a megye 

legnagyobb cégei közé emelkedett. Az eredményekrôl, a 

közeljövô kilátásairól kérdeztük Takács Jánost, az Electrolux 

Lehel Kft. vezérigazgatóját. 

– Milyen esztendôt fog zárni idén az Electrolux Lehel 

Kft.? 

– Az év vége közeledtével már látható, hogy ismét jó 

évet, sôt, újabb rekord évet tudhatunk magunk mögött. 

Nem is olyan régen, 2003-ban egy álomhatárt léptünk túl: 

vállalatunk árbevétele meghaladta a százmilliárd forintot. 

Az idén minden bizonnyal átlépjük a kétszázmilliárd 

forintos álomhatárt. Létszámunk pedig meghaladja – a privatizáció 

óta elôször – az 1991. évi szintet. Akkor 4557 fôt 

foglalkoztattunk, az idén csaknem ötezret. 

– Minek köszönhetô a jó eredmény? 

– Magyarországon a társaság 1991-es privatizációja óta 

folyamatosan fejlesztettünk. Az elmúlt másfél évtizedben 

több mint 75 milliárd forintot költöttünk beruházásokra; 

emellett sok idôt, energiát és pénzt fordítunk munkatársaink 

folyamatos képzésére. Számottevôen növeltük a termelékenységet, 

javítottuk termékeink minôségét, és csökkentettük 

a költségeinket. Környezetbarát termékeket állítunk 

elô és környezetbarát megoldásokat alkalmazunk a 

gyártás során is. Innovatív termékeinket a vevôk igényeinek 

megismerésével fejlesztjük ki. Stratégiánk sikeresnek 

bizonyult, erôfeszítéseink meghozták a várt eredményeket. 

– Mire számít, jövôre is tudják tartani a gyors ütemû 

növekedést? 

– Ha gyorsan növekszik a cég, akkor egy idô után 

ugyanazt a fejlôdési ütemet nagyon nehéz tartani. Ha például 

egy új gyárat építünk, akkor az a következô évben 

nagy ugrás lesz. Ha ez nem történik meg, akkor csak a 

piaci lehetôségek kiaknázására van mód. Ezért nem 

várható el, hogy minden évben ugrásszerû bôvülés, 

növekedés legyen. Az idei volt az elsô év, amikor már a 

nyíregyházi gyárunk is teljes kapacitással termelt. 

Mindezeket figyelembe véve nagyon jó, ha stabilan meg 

tudjuk tartani a már elért eredményeinket a jövôben is. 

– Az Electrolux csoporton belül, hol helyezkedik el a 

magyarországi vállalat? 

– Az Electrolux Lehel Kft. meghatározó szerepet tölt be 

a cégcsoporton belül. A jászberényi gyártókapacitásainkkal 

és az új nyíregyházi gyárunkkal mi lettünk az Electrolux 

csoport legnagyobb hûtôszekrény- és fagyasztóládagyártó 

bázisa Európában. Gyárainkban készül az Európában 

értékesített hûtôgépek több mint fele, illetve itt mûködik 

a csoport egyetlen európai fagyasztóláda gyára. Az 

Electrolux egyetlen európai porszívó gyártó bázisa is 

Jászberényben található; több mint két és fél millió terméket 

gyártunk évente. 

Magyarország nem tud és nem is akar pusztán alacsony 

bérekkel versenyezni a globális piacokon, sokkal inkább 

tudással, szakértelemmel, innovációval. Ezért tekintjük itt 

Magyarországon elsôrendû feladatunknak a tudás gyarapítását, 

a magasabb hozzáadott értékû termékek elôállítását. 

– Hogyan jelentkezik mindez a fejlesztéseikben? 

– Stratégiánk része, hogy innovatív termékekkel elégítsük 

ki a vevôk egyre növekvô igényeit. Csak ilyen termékekkel 

tudjuk megtartani, illetve növelni versenyképességünket. 

Így a magyarországi gyáraknak is az a feladatuk, 

hogy folyamatos innovációval, egyre magasabb teljesítményû 

és jobb minôségû termékekkel – megfeleljenek a 

piaci igényeknek és a részvényesek elvárásainak. Céljaink 

elérése érdekében természetesen nem csak a termékeinket 

fejlesztjük folyamatosan, hanem a gyártási technológiánkat 

is. Nagyon sokat foglalkozunk a beszállítóink fejlesztésével, 

hiszen csak velük együtt tudunk sikeresek lenni. 

Mint már említettem, nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink 

képzésére is. A sikerhez ugyanis elengedhetetlen a 

jól képzett, lojális munkaerô. 

– Sok cégrôl hallani, amelyik ma már munkaerô gondokkal 

küzd. Mennyire tapasztalható ez egy olyan régióban, 

ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség? 

– Vállalatunk az Észak-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatója. 

Körülbelül háromezren dolgoznak Jászberényben 

106 • MKIK TOP 100


és ezernyolcszázan Nyíregyházán. Ez azt jelenti, hogy 

csaknem ötezer családnak, azaz több mint 12 ezer embernek 

biztosítunk megélhetést a Jászságban, illetve a Nyírségben. 

Ám nem csak arról a létszámról beszélhetünk, amelyet a 

gyárainkban foglalkoztatunk. Közvetett módon, az alvállalkozókon, 

beszállítókon keresztül sok-sok további munkahelyet 

teremtettünk a régióban. Így jelentôs mértékben járultunk 

hozzá, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg 

megyében javuljon a foglalkoztatás. 

Mára azonban régióra is egyre inkább jellemzô az, ami 

az egész országra. Egy idôben jelentkezik a munkanélküliség 

és a munkaerôhiány. Ez adódik a munkaerô nem 

megfelelô struktúrájából, abból, hogy a kínálat nem találkozik 

a kereslettel. Vállalatunknál azonban ez idáig nem 

tapasztaltunk munkaerôhiányt a fizikai munkakörben 

dolgozó kollégák esetében. Sokkal inkább okoz problémát 

az idegen nyelvet beszélô gépészmérnök vagy villamos 

mérnökök, illetve a jól képzett szakmunkások 

hiánya. Számottevôen javítani kell a szakmunkások, a 

technológusok képzését, illetve az egyetemeken a mûszaki 

tudományos képzést, ahhoz hogy megfelelô munkaerôt 

találjunk, és ezzel is hosszú távon biztosítsuk a versenyképességünket. 

Az Electrolux Lehel-nél mindent 

megteszünk azért, hogy megfelelô munkaerôt találjunk, 

munkatársainkat folyamatosan képezzük, hogy karriert és 

jövôt biztosítsunk számukra. 

– A fogyasztókért való versenyben milyen termékfejlesztésekre 

készülnek? 

– A globális felmelegedés aggasztó elôjelei energiatakarékosságra 

sarkallják az embereket és a vállalatokat egyaránt. 

Legalábbis azokat, akik környezet- és társadalomtudatos 

állampolgárok akarnak lenni. Mi az ilyen „zöld 

vállalatok” körébe kívánunk tartozni. Ezt a törekvésünket 

elismerik a független szakértôk is. Ugyanakkor az energiaárak 

növekedése is nyomást gyakorol, hogy egyre kevesebb 

energiát fogyasztó termékekkel lépjünk ki a piacra. 

De nem elhanyagolható a design sem, hiszen a vásárlóknak 

nem mindegy, milyen termékekkel rendezhetik be 

lakásukat. Vállalatunk az átgondolt design megalkotója. 

Az otthoni felhasználók és a professzionális vásárlók valós 

igényeinek és véleményének beható tanulmányozásával 

alakítjuk ki innovatív termékeinket. Az Electrolux ezt 

alátámasztva vezette be a piacra – 2006-ban – az Electrolux 

Globál Design termékeket. A termékpalettán hûtôszekrények, 

mosógépek, mosogatógépek, porszívók és 

tûzhelyek szerepelnek. A cégcsoporthoz tartoznak olyan 

világhírû márkák, mint az Electrolux, az AEG-Electrolux, 

a Zanussi, a Frigidaire és az Eureka. 

Jászberényben mûködik az Electrolux egyetlen európai porszívógyára 

MKIK TOP 100 • 107


Modern technológia, dinamikus növekedés 

A „kiváló gyártóhely” cím megszerzése a cél 

Manapság nem ritka dolog, hogy a világ egyik végében dolgozik az anyacég, 

a másik szegletében pedig a leányvállalat. Ez a helyzet a National 

Instruments (NI) esetében is, bár az korántsem szokványos, hogy a „leány” 

termelési volumene jóval meghaladja az anyacégét. 

Ábrahám László 

igazgató 

A 

National Instruments Europe Kft.-t 2000-ben 

még budapesti székhellyel hozták létre. Az elsô 

kapavágást 2001 májusában tették a debreceni 

Nyugati Ipari Parkban vásárolt területen, s már októberben 

beindult az elsô, s addig az egyetlen terméket gyártó gépsor. 

Az eltelt hat év alatt jelentôs változások történtek a 

leányvállalat életében. Szélesedett a termékpaletta, az 

egyetlen termék helyett, ma mintegy 1500 féle hardver 

eszközt, mérés- és automatizálás technológiai alkatrészt és 

berendezést gyárt a társaság, ami az anyacég teljes termékcsaládjának 

90 százalékát jelenti. 

– A fejlôdés léptékét jól kifejezi a gyártósorok gyarapodása 

is. Az alapításkor egyetlen mûködött egy mûszakban, 

jelenleg hat gyártósorunk üzemel három mûszakban. 

A létszám bôvülése is jellegzetes adat. Alig 25 munkatárssal 

kezdtünk, ma pedig mintegy ezer embernek adunk 

munkát. Évente 100-150 munkatárssal bôvítettük a létszámot, 

a gyártósorok gyarapodásával arányban. Az árbevétel 

szintén a növekedést támasztja alá: 2005-ben még 28 milliárd 

forint volt, míg 2006-ban már 42 milliárd forinttal 

zártunk. Hatékonyságban is elôkelô helyen vagyunk, a Figyelô 

által felállított listán elnyertük a „Ország Leghatékonyabb 

Vállalata” címet, amit az egységnyi tôkére jutó nyereség 

alapján számoltak ki – sorolta az adatokat Ábrahám 

László, a társaság igazgatója. 

A termelés növekedése és a termékskála bôvülése mellett 

a cég profilja is szélesedett. Kialakítottak egy service 

center-t, amely az értékesítés back office munkáit végzi. 

Ez az a terület, ahol szinte minden nyelvet beszélnek. Az 

angol egyébként felvételi követelmény, de akad olyan 

munkatársuk, aki hét nyelvet beszél. 

A korábbi terveknek megfelelôen, 2005-ben, a disztribúció 

Hollandiából, Amszterdamból átkerült Debrecenbe, 

tehát a teljes európai piacot innen látják el. Ettôl az évtôl 

pedig az amerikai és részben az ázsiai piacot is a debreceni 

raktárbázisról szolgálják ki. Az ázsiai országok ellátására, 

várhatóan abban a térségben, a késôbbiekben hoznak létre 

egy disztribúciós központot. 

– Több területtel is bôvültünk: hozzánk került az európai 

pénzügyi szolgáltató központ, mi végezzük a számlázást 

egész Európában, hozzánk tartozik a kintlévôség-kezelés 

is. Külön egységként mûködik az áttervezô mérnökség, 

ami egy kicsit a K + F „elôszobájának is tekinthetô, 

emiatt rendkívül nagy a jelentôsége számunkra. A kisebb 

módosításokat, apróbb változtatásokat az én mérnök kollégáim, 

gépész- és villamosmérnökök, technikusok, hajtják 

végre. Meg kell jegyeznem, hogy gépész- és villamosmérnökökbôl 

nagyon nagy hiánnyal küszködünk, már Romániából 

is hoztunk szakembereket, hogy a hiányt pótolni 

tudjuk. Az IT csoportunk is megnôtt, míg korábban öt kolléga 

látta el a feladatokat, ma 50-en dolgoznak a különbözô 

rendszerek fejlesztésén, kifejezetten nagy hozzáadott 

értékkel gyarapítva azokat. A társaságon belül létrehoztunk 

egy jogi osztályt is, amely az európai jogi ügyeket 

intézi – mondta Ábrahám László. 

A magas hozzáadott értéket képviselô munka tekintetében 

a National Instruments 2007-ben az elsô volt a Hajdú-Bihar 

megyei vállalkozások top 100-as listáján. A fejlôdés 

területileg is jelentôs volt az elmúlt idôszakban, 

hiszen szociális helyiségekkel tovább bôvítették az üzemet. 

Megépült az új irodaház, az amerikai kiszállítások 

miatt tovább bôvítették a raktárat, amely így több mint 

2000 négyzetméterre nôtt. A beruházások összege meghaladta 

az 1,5 milliárd forintot. 

– Mindezt, amit az elmúlt idôszakban felépítettünk, 

megvalósítottunk, kettôs céllal tettük: egyik célunk ennek 

az értéknövelt termelésnek a továbbvitele, a másik pedig a 

gyártás hatékonyságának növelése, azaz az úgynevezett 

lean manufacturing megvalósítása. Törekszünk arra, hogy 

a „kiváló gyártóhely” címet megszerezzük. 

– Az a jó, hogy a növekedésnek még van tere, s ez bennünket 

is érint. A közeljövôben újabb feladatcsoportok, 

termékek kerülnek át hozzánk, ez további fejlesztéseket 

generál, amelyeknek egyértelmûen létszámvonzatuk is 

lesz. Úgy gondolom, jövôre is mintegy 100 fôvel növekszik 

majd a dolgozói állomány. 

A társaság munkáját, a dolgozókhoz való hozzáállását, a 

közösségben végzett munkát az elmúlt években számtalan 

díjjal ismerték el. Az idén elnyerték az Észak-Alföldi 

Régió Innovációs díját, Logisztikai Kiválóság Díjat 2006- 

ban, Üzleti Etikai díjat 2005-ben kaptak, büszkélkedhetnek 

a Családbarát és az Akadálymentes Munkahely címmel is. 

108 • MKIK TOP 100


Interspan Kft. biztos háttérel 

Európai színvonal a termelésben 

Seregi Barnabás 


Egy sikeresen mûködô vállalat látványos eredményei hátterében rengeteg 

munka, kiemelkedô egyéni és csapatteljesítmény lelhetô fel. Esetünkben az is 

a stabilitás fontos tényezôje, hogy egy olyan holding áll mögöttünk, amely a 

világ számos pontján jelen van. A világméretû hálózat a termékfejlesztésben 

és egyes alapanyagok ellátásában egyaránt biztos háttérrôl gondoskodik – 

mondta el Seregi Barnabás ügyvezetô igazgató. 

Az Interspan Kft. idén 20 éves: 1987-ben az elsô 

olyan cég volt az országban, amely többségi külföldi 

tulajdonú vegyesvállalatként jött létre. A befektetô 

azóta is ugyanaz: Ernst Kaindl, aki azóta 100 százalékos 

tulajdonosa lett a társaságnak. Az ô filozófiája az, 

hogy a nyereséget ott használja fel, ott fekteti be, ahol képzôdött 

– szerinte ez a stabil mûködés és a folyamatos 

fejlôdés fontos pillére. 

– A tulajdonos a nehezebb években sem hagyta magára 

a céget, amikor a termelés nem produkált nyereséget, sôt, 

a nehéz helyzeten további befektetésekkel lendült át: ezáltal 

olyan fejlesztéseket hajthattunk végre, amelyekkel egyszerre 

növelhettük a termelést és javíthattuk a termékminôséget 

– hangsúlyozta az ügyvezetô. 

Az Interspan jelenleg a faforgácslap (vagy ahogy a köztudatban 

él: bútorlap) gyártásában évi 330 ezer köbméteres 

mennyiséget produkál, ennek negyede a hazai piacon 

talál vevôre, háromnegyedét pedig külföldi partnereknek 

értékesíti. A termelési szerkezet valamint a raktárkészlet 

nagy szállítási rugalmasságot tesz lehetôvé. 

– A mögöttünk álló anyavállalatra 

a termékfejlesztésben, a 

széles színskálában, a termékkínálat 

piaci igényekhez igazításában 

támaszkodhatunk. Mindemellett 

az elmúlt évek beruházásainak 

köszönhetôen a vásárosnaményi 

gyárban európai 

színvonalú termelés és termékszerkezet 

feltételeit teremtettük 

meg. 

Ebben az iparágban a sikeres 

mûködés egyik feltétele a gyors 

szállítás, amelyet az expressz 

kollekciók segítségével raktárból 

oldanak meg. Tehát a vevônek 

nem kell várnia a megrendelés 

leadása után a gyártásra, 

hanem optimális esetben 24-72 

órán belül már a telephelyére is 

szállították az árut. 

– Annak is hatalmas a jelentôsége, hogy minden országban, 

ahol jelen vagyunk, a képviselôink anyanyelvükön 

kommunikálnak, tárgyalnak a partnereinkkel – ezt 14 

országban értük el, s valóban javítja a versenyhelyzetünket 

– emelte ki Seregi Barnabás. 

A siker talán legnagyobb titka a jó csapat: az Interspan 

felkészült szakembergárdát kovácsolt össze. 

– Az elmúlt években a gyár illetve a gyártás minden 

területére kiterjedô átvilágítást végeztünk, mely alapján 

átszervezéseket hajtottunk végre. Ennek nagyfokú hatékonyságjavulás 

lett az eredménye: ugyanazon gépekkel, 

berendezésekkel ma 50 százalékkal tudunk többet termelni, 

mint néhány évvel ezelôtt. 2007. október 1-jétôl vezettünk 

be egy új, integrált vállalatirányítási számítástechnikai 

rendszert. Reményeink szerint ez még átláthatóbbá 

teszi a gazdasági folyamatainkat, így megtalálhatjuk és 

mozgósíthatjuk gazdasági tartalékainkat. Az új informatikai 

rendszer az értékesítést is segíti a vevôk még gyorsabb 

és még pontosabb kiszolgálásával. 

MKIK TOP 100 • 109

Ã©s PÃ©nzÃ¼gyi EllenÅrzÃ©s Hivatal TOP100 kiadvÃ¡ny - Nemzeti AdÃ³

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

Ã©s PÃ©nzÃ¼gyi EllenÅrzÃ©s Hivatal TOP100 kiadvÃ¡ny - Nemzeti AdÃ³