A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A MI KÓRHÁZUNK<br />
Fővárosi Önkormányzat <strong>Szent</strong> János Kórháza<br />
és Észak-budai Egyesített Kórházai<br />
Gyermeknap<br />
a Gye rme k -<br />
sebészeten<br />
<strong>2009.</strong> június Gyermeknap<br />
• Interjú<br />
dr. Kiss Sándor<br />
osztályvezető<br />
főorvossal<br />
• Bemutatkozik a<br />
Fejlődésneurológiai<br />
osztály<br />
• Ház a Baba utcában
Tartalomjegyzék<br />
A sebészet lelki alkat kérdése 3<br />
Ház a Baba utcában 5<br />
Az Aranycsapat gyógyítója 7<br />
Neuropathia Centrum nyílt a kórházban 9<br />
A diabétesz és krónikus szövődményeinek<br />
korszerű kezelése 9<br />
Ápolók Nemzetközi Napja 10<br />
Fejlődésneurológia a Margit Kórházban 12<br />
E-klub – Dr. Demeter Jolán<br />
centrumvezető főorvossal 14<br />
Amit az emlőrák megelőzése<br />
és korai felfedezése érdekében tudni kell 15<br />
Irodaszerektől az orvosi anyagokig 16<br />
Tudományos ülések 17<br />
Orvosdinasztiák –<br />
Az Altmann doktorok 19<br />
Óvoda a Kórház területén 20<br />
Hírek 21<br />
Búcsúzunk<br />
Dr. Földváry Árpád főorvos 22<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat <strong>Szent</strong> János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja<br />
Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztő bizottság<br />
Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató<br />
Szerkesztő bizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József,<br />
Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona • Címlapfotó: Balázs Magdolna • Hátsó borító fotója: Szabadosi Béláné,<br />
Tipográfia, nyomdai elõkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft.<br />
Felelős vezető: Borvető Béla<br />
Kapcsolat: pr@janoskorhaz.hu • Budapest 1125 Diós árok 1-3.<br />
ISSN 1587-1193
A sebészet lelki alkat kérdése<br />
Interjú Dr. Kiss Sándor osztályvezető főorvossal<br />
Pár perce jött ki a műtőből,<br />
éppen hogy letette a szikét.<br />
– Gyakori, hogy a főorvos úr<br />
műt?<br />
– Igen, szinte mindennap.<br />
– Mondják: a sebészek az orvosi<br />
szakma művészei. Önt is kézügyessége<br />
predesztinálta a sebészi hivatásra?<br />
– Annak idején a családomban<br />
több volt a képzőművész, mint az<br />
orvos. Jó tanuló gyerekként kihívásnak<br />
tekintettem az orvosi pályát,<br />
nehezebb volt az egyetemre bekerülni,<br />
mint manapság. Én is örököltem<br />
valamit kézügyesség terén, de meg -<br />
győződésem, hogy a sebészet nem<br />
kézügyesség, hanem lelki alkat kérdése.<br />
Aki első próbálkozásra meg tud<br />
kötni egy csomót, az nem biztos, hogy<br />
megbízhatóbb, mint akinek csak a<br />
századik próbálkozásra sikerül.<br />
Sokkal fontosabb, hogy az illető gyorsan<br />
tudjon döntést hozni. El tudja<br />
dönteni, hogy valakit meg kell-e operálni,<br />
vagy sem. És hogy olyan műtétet<br />
vállaljon, amit meg is tud csinálni.<br />
A sebészeten ügyeletben dolgozó<br />
orvos egy éjszaka alatt több döntést<br />
hoz, mint egy átlagember egész életében.<br />
Ezért van az, hogy az első hathét<br />
évben egy kezdő sebész szoros<br />
kontroll alatt van.<br />
– Pályája során került olyan<br />
helyzetbe, amikor elbizonytalanodott?<br />
– Természetesen vannak hely -<br />
zetek, amikor az ember elbizonytalanodik,<br />
de ha ezt felismeri és segítséget<br />
kér, ez nem csökkenti tekintélyét sem<br />
saját maga, sem környezete előtt.<br />
Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom,<br />
amit szeretek és amit elkezdtem.<br />
1974-ben végeztem az egyetemet és<br />
azóta a Jánosban dolgozom ugyanebben<br />
az épületben. Külön leges emberek<br />
voltak a mestereim. Első dr.<br />
Gergely Rezső, akivel sajnos csak<br />
három évet volt lehetőségem dolgozni<br />
– de orvosi szemléletből, bölcsességből<br />
nagyon sokat tanultam tőle.<br />
Második főnököm dr. Ihász <strong>Mi</strong>hály<br />
professzor – tőle talán a szigort, rendszeretetet,<br />
következetességet vettem<br />
át leginkább. Utolsó főnököm dr.<br />
Faller József professzor, aki től a szakmát,<br />
annak legnehezebb részét leshettem<br />
el. Ő az, akinek atyai barátsága<br />
mai napig kísér pályámon, és remélem<br />
ez még sokáig így lesz. <strong>Mi</strong>ndhármuk<br />
képe a szobám falán van emlékeztetőül.<br />
Ugyanígy az osztály első főorvosáé,<br />
dr. Ludvik Endréé, aki ezt az<br />
Intézményt építtette és annak első<br />
igazgatója is volt.<br />
Fokozatosan jutottam előbbre a<br />
kórházi ranglétrán. Osztály veze tő -<br />
ként most ugyanaz a szoba az enyém,<br />
Fotó: Bazánth Ivola<br />
melyben egykor a főnökeim íróasztala<br />
állt.<br />
– Ennek a sebészeti osztálynak mi<br />
a fő területe és melyek a leggyakoribb<br />
műtétek?<br />
– Általános sebészetnek nevezik,<br />
amit mi végzünk. Egy héten háromszor<br />
vagyunk felvételesek, ez azt<br />
jelenti, hogy ha valakinek akut sebészeti<br />
ellátásra van szüksége a fővárosban,<br />
tehát ha kilyukad valakinek a<br />
gyomra, vakbélgyulladása van, akkor<br />
idehozzák. Ezen belül elsősorban hasi<br />
sebészetre, nagyrészt daganatsebészetre<br />
vagyunk berendezkedve, de<br />
emlősebészeti és érsebészeti profilunk<br />
is van. Nem operálunk mellkassebészeti<br />
eseteket és nem csinálunk<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 3
idegsebészetet. Operálunk strúmát,<br />
de a traumatológia és az ortopédia<br />
külön van. Az egyik kollégánk plasztikai<br />
sebész is, az emlőműtétek után<br />
szükséges re konstrukciókat általában<br />
ő végzi. Sajnos azt kell mondanom,<br />
hogy az emlőrákos műtétek és a vastagbél-daganatos<br />
megbetegedések<br />
lettek nagyon gyakoriak. Tavaly 200<br />
fölött volt az emlőműtétek száma, és<br />
130 körül műtöttünk vastagbélrákos<br />
beteget. Műtéti számunk az elmúlt 10<br />
évben fokozatosan növekszik. Az<br />
elmúlt évben 2100 műtét történt a<br />
<strong>Szent</strong> János Kórházban. Ellátási területünk<br />
320 000 főre terjed, de betegeink<br />
40%-a a területen kívülről érkezik.<br />
A Kórházon belülről kevés beteg<br />
(az összbeteg-forgalom 3%-a) kerül<br />
átvételre.<br />
A manuális osztályokkal (urológia,<br />
nőgyógyászat, traumatológia, ortopédia)<br />
a kapcsolat igen jó, kölcsönösen<br />
kisegítjük egymást szakmai, de egyéb<br />
területen is. <strong>Mi</strong> látjuk el az Ortopéd-<br />
Traumatológia hasi sérültjeit és az<br />
egész kórházban az érsérülteket.<br />
Gyakran kérünk illetve adunk egymásnak<br />
műtét közben segítséget.<br />
Igen jó a kapcsolatunk az Köz -<br />
ponti Intenzív és Anesz teziológiai<br />
osz tállyal, műtéti tevékenységünket<br />
nagyban segíti ez a kapcsolat.<br />
– Több mint harmincéves tapasztalattal<br />
a háta mögött, mit gondol,<br />
mi az oka a daganatos beteg ségek<br />
„megváltozásának”?<br />
– A vastagbél daganat esetében<br />
egyrészt javult a diagnosztika, tehát<br />
többet felismernek, másrészt az előfordulása<br />
is megnőtt. Amikor idekerültem,<br />
nagyon ritka volt a vastagbélrák.<br />
Most szinte minden munkanapra<br />
jut egy. Viszont a gyomorrák, ami<br />
akkoriban volt sok, most jóval kevesebb.<br />
És meg kell említenem a laparoszkópiás<br />
epeműtéteket – ’93 óta<br />
végezzük ezeket –, amelyek szintén<br />
gyakoribbak a korszerű műtéti technika<br />
használata miatt. A betegek és a<br />
belgyógyászok is könnyebben rászánják<br />
magukat a műtétre, hiszen csak<br />
kis lyukat fú runk a hasfalon és a beteg<br />
epehólyagot eltávolíthatjuk.<br />
– Hol tart a tudomány, mi lehet a<br />
vastagbélrák oka?<br />
Ezt nagyon jó lenne tudni, de még<br />
mindig csak feltételezések vannak. Az<br />
biztos, hogy a jobb szociális körülmények<br />
között lévő országokban gyakoribb,<br />
ezért hozzák összefüggésbe a<br />
jobban előkészített, finomított, rostszegény<br />
élelmiszerek fogyasztásával.<br />
De ezenkívül még rengeteg oka lehet.<br />
– A kutatások nyomán időnként<br />
felröppennek hírek, hogy az Aspirin<br />
és a C-vitamin rendszeres szedése<br />
védettséget nyújthat.<br />
– Igen, ez igaz. Egy professzor<br />
viszont azt mondta: a rák igazi okát<br />
talán valamikor egy bányamérnök<br />
fogja kitalálni, mert mi orvosok<br />
ugyanúgy gondolkodunk és nehezen<br />
„...a rák igazi okát<br />
talán valamikor egy<br />
bányamérnök fogja<br />
kitalálni, mert mi<br />
orvosok ugyanúgy<br />
gondolkodunk és<br />
nehezen tudunk elszakadni<br />
az iskolában<br />
tanultaktól.”<br />
tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól.<br />
– Munkája során melyek voltak<br />
azok az orvostechnikai újítások,<br />
melyek lényegesen könnyebbé tették<br />
a gyógyítást?<br />
– Az egyik legnagyobb ugrás a már<br />
említett laparoszkópia bevezetése<br />
volt. Már nem kell a műtét alatt megnyitnunk<br />
az epevezetéket, amely a<br />
halálozást 15%-kal megnövelné. A<br />
diagnosztikában az endoszkópos vizsgálat<br />
illetve az ultrahang jelentett<br />
hatalmas előrelépést. A varrattechnika<br />
is sokat fejlődött. A másik fontos<br />
dolog: a varrógépek elterjedése.<br />
Speciális varrógép segítségével ma<br />
már olyan végbélzáróizom közeli<br />
daganatot is meg tudunk oldani, amit<br />
pár évvel ezelőtt nem tudtunk volna<br />
föntről, kézzel megvarrni és ezeknél a<br />
betegeknél végleges kivezetést kellett<br />
csinálnunk. A radiológiában a CT és a<br />
CTMR elterjedését kell megemlítenem,<br />
az érsebészet területén pedig az<br />
érfestéses vizsgálatok vannak nagy<br />
segítségünkre. És nem beszéltem még<br />
az antibiotikumokról, az altatás és az<br />
intenzív terápia elért eredményeiről.<br />
Ma már olyan korú és állapotú betegeket<br />
is operálunk, akiket pár évvel<br />
ezelőtt senki sem vállalt volna. Azt<br />
viszont fontosnak gondolnám, hogy a<br />
betegeket pszichológiailag is gondoznunk<br />
kellene műtét előtt, illetve<br />
műtét után. Egy csonkító emlőműtét<br />
esetében, vagy egy végbélkivezetéses<br />
betegnél fontos lenne a lelki irányítás.<br />
Sajnos ennek Magyarországon nincs<br />
hagyománya.<br />
– Az integrációt követően a sebészeti<br />
ellátás két telephelyen működik.<br />
A János mellett az osztályhoz tartozóan<br />
a Bécsi úti telephelyen is végeznek<br />
műtéteket. Ez hogy zajlik a gyakorlatban?<br />
– A <strong>Szent</strong> Jánosban 57, a Bécsi<br />
úton 10 ágy áll rendelkezésre. Döntés<br />
született arról, hogy a Bécsi úti telephelyen<br />
történnek az emlőműtétek,<br />
illetve a gyulladásos bélbetegségben<br />
szenvedő betegek gyógyítása. Nem<br />
könnyű ennek lebonyolítása, ráadásul<br />
egy intézeten belül ugyanazt a profilt<br />
két helyen működtetni nem is gazdaságos.<br />
Remélem, idővel gördülékenyebbé<br />
válik ebben a helyzetben is a<br />
sebészeti munka.<br />
– <strong>Mi</strong> az, amit szívesen megoldana,<br />
vagy változtatna az osztályon?<br />
– Ezt a százéves épületet nagyon<br />
szeretem, a múlt századfordulón<br />
képeslapokon szerepelt a kórház.<br />
Európa legmodernebb kórháza volt,<br />
elsőként működtetett például belső<br />
telefonhálózatot. A hotel részen<br />
viszont szívesen változtatnék. A nagy<br />
kórtermet, melyben 20 ágy is volt, át<br />
kellene építenünk, hogy kevesebb<br />
beteg legyen egy légtérben. A műtőben<br />
a felszereltség megfelelő, de<br />
hiányzik a légkondicionálás. Az osztályon<br />
utoljára hat éve volt festés, egy<br />
tisztasági festésre is szükségünk<br />
lenne. Gondot jelent még a nővérhiány,<br />
valamint sebészorvosnak is egyre<br />
kevesebb fiatal jelentkezik.<br />
– Ennyi év alatt bizonyára operált<br />
olyan beteget is, akit elveszített.<br />
– Van, akin nem tudunk segíteni<br />
és ez rossz emlék. Sok betegem<br />
viszont visszajár húsz év múlva is. Ők<br />
hozzám küldik családtagjaikat, ismerőseiket,<br />
ha hasonló panaszuk van. A<br />
gyógyult betegek megerősítenek<br />
abban, hogy jól döntöttem, amikor a<br />
sebészetet választottam.<br />
Székely Ilona<br />
4 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Ház a Baba utcában<br />
Fotó: Peták Dénes<br />
Még Járicz István autókereskedő<br />
építtette a fehér villát a<br />
negyvenes években. A közeli<br />
Ali utcában lakott Váncza, a sütőporkirály,<br />
a Baba utcában pedig a Járicz<br />
család. Az államosítás után a Bauhaus<br />
stílusú épület a belügyminisztérium<br />
tulajdonába került. Mondják: Voro -<br />
silov marsall is aludt többször a házban,<br />
s hogy Tildy Zoltánt is őrizték itt<br />
valamikor.<br />
Akácillat, festői kilátás, meztelen<br />
Vénusz a kertben. A medence melletti<br />
szobor Medgyessy Ferenc előtanulmánya.<br />
A földszinten Járicz Józsa<br />
mozaikjain lépkedünk, az autókereskedőnek<br />
iparművész húga volt. Az<br />
ötvenes évek végén a gyermekparalízis-járványt<br />
követően ezen a helyen<br />
alakították ki fokozatosan a vastüdős<br />
osztályt. Mert a Baba utcai villában<br />
évtizedek óta heine-medines betegek<br />
élnek. Jelenleg itt működik a<br />
Légzésrehabilitációs Központ, mely<br />
az egyesítés következtében szintén<br />
kórházunk része.<br />
Magyarországon utoljára ötvenkilencben<br />
pusztított a gonosz kór.<br />
Több, mint hatezer gyerek kapta el a<br />
betegséget. Volt, aki csak lázas lett, de<br />
akinél a gerincvelő különböző pontjait<br />
támadta a vírus, különféle bénulásokat<br />
szenvedett. Fájdalmas izomgörcsök<br />
után deformálódtak a végtagok,<br />
s a csontok is összezsugorodtak.<br />
Akadt olyan kisgyerek, aki leült a bilire,<br />
de felállni már nem tudott. A vírus<br />
nem válogatott, kilenc hónapos babát<br />
ugyanúgy megbénított, mint egy<br />
hároméveset. Sokan a Sabin-csepp<br />
elődjét, a Salk-cseppet hibáztatták, de<br />
mondják azt is: az ötvenes években<br />
kevés volt az oltóanyag, felhigították a<br />
Salk-cseppet, s ezért nem alakulhatott<br />
ki a gyerekek szervezetében a<br />
megfelelő ellenreakció és védelem.<br />
A poliomyelitis egyeseknél a légzőizmokat<br />
támadta meg. A fulladástól<br />
ezeket a gyerekeket csak a lélegeztető<br />
gép mentette meg. <strong>Mi</strong>vel a László<br />
Kórház akkoriban nem tudta fogadni<br />
a sok új beteget, kiutalták a Baba<br />
utcai villát a Heine-Medin kór légzésbénult<br />
áldozatainak, hogy itt részesüljenek<br />
utókezelésben. Az első lélegeztető<br />
géppel élő gyerekek 1959.<br />
augusztus 3-án kerültek ide. Az orvosok<br />
öt évre becsülték hátralévő idejüket.<br />
A gyerekek azonban élni akartak,<br />
és meghazudtolták a tudományos<br />
állásfoglalást. A különlegesen felszerelt<br />
villában nőttek fel, megtanultak<br />
írni, olvasni, később letették az érettségit<br />
és kis közösséget alkotva keresték<br />
az élet szépségeit. A legtöbben<br />
elsajátították az ún. békalégzést, amivel<br />
nappal gép nélkül is létezhettek.<br />
Szájon keresztül összegyűjtötték a<br />
levegőt és a tüdőbe préselték, vagyis a<br />
tüdőbe nyelték. 1979-ben huszonhét<br />
heine-medines fiatal élt a Baba utcai<br />
házban. A tolószék és a légzési nehézségek<br />
ellenére ugyanúgy szerelmesek<br />
lettek, nevettek, nyelveket tanultak,<br />
regényeket olvastak, zenét hallgattak,<br />
akár az egészséges ifjak. Jelenleg<br />
kilencen élnek még, akik a gyermekbénulás<br />
után ezen az osztályon kezdték<br />
életü ket. Hatan közülük férjhez<br />
mentek, megnősültek, házastársuk<br />
segítségével saját otthonukban laknak.<br />
(Ők időnként térnek vissza a villába<br />
egy-egy hetes kivizsgálásra.<br />
Vérvételre az itteni főnővér utazik ki<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 5
Doszkocs Zsuzsa<br />
hozzájuk.) Három „őslakos” ötvenen<br />
túli férfi azonban most is a Baba utcai<br />
falak közt tartózkodik.<br />
Lutas Éva, a Légzésrehabilitációs<br />
Központ főnővére vezet körbe az osztályon.<br />
Éva húsz éve dolgozik a villában,<br />
jól ismeri Ivánt, Rózsa Zolit és<br />
Kárpáti Gyurit, Európa utolsó vastüdős<br />
emberét.<br />
„Három éve az utolsó vastüdőt is<br />
lecserélhettük korszerű, kis lélegeztető<br />
gépre, amely pozitív technológiával<br />
lélegeztet – tájékoztat Lutas Éva. – A<br />
vastüdő negatív technikával működött:<br />
megemelte a mellkast, s a levegő<br />
az orron keresztül jutott a tüdőbe. A<br />
korszerű gépek már benyomják a<br />
levegőt a szervezetbe és az sem utolsó<br />
szempont, hogy ezalatt nem kell egy<br />
„fémkoporsóban” feküdni az életben<br />
maradáshoz.”<br />
Kárpáti Gyuri ötvenkilencben<br />
hároméves volt. Egy játszós nap után<br />
édesanyjával sétált hazafelé a bölcsődéből,<br />
amikor fájni kezdett a lába.<br />
Szánti Iván és Lutas Éva főnővér<br />
Otthon már<br />
magasra szökött<br />
a láza, az<br />
orvosok gyorsan<br />
felismerték<br />
a gyermekbénulást.<br />
A kisfiú<br />
a László Kór -<br />
házból került a<br />
Baba utcába,<br />
vastüdős lett, s<br />
azóta itt él. A<br />
felnőtt Gyuri<br />
vidáman fogad<br />
bennünket, ak -<br />
kumulátoros<br />
meg hajtású ko csijával könnyen gördül<br />
a teraszra. A szobájában tükrökkel<br />
figyeli az utcát, egy he gyes végű<br />
bot tal kapcsolja a számítógépet.<br />
Kárpáti Gyuri<br />
Működik az internet, ha baj van, megnyomja<br />
a csengőt. Szép időben szeret<br />
csavarogni a Rózsadombon, ilyenkor<br />
„harapja a levegőt”. A zöldségesnél<br />
vesz magának narancsot. Akivel<br />
lehet, beszélget, ismerkedik.<br />
Valamikor éveken át együtt lakott az<br />
egyik nővérrel, nagyon sajnálja, hogy<br />
véget értek a szerelmes idők.<br />
Rózsa Zolit ötvenhétben, másfél<br />
évesen támadta meg a vírus. Neki a<br />
légzőizmain kívül a keze bénult meg,<br />
lábizmai majdnem épek maradtak,<br />
így egészen kiskorától kezdve a lábával<br />
tevékenykedett. A rengeteg tornáztatás,<br />
gyógypakolás eredményeként<br />
dobozt hajtogatott, szalagot cserélt<br />
a magnón, de még a pénzt is lábujjai<br />
közé szorította, amikor fizetett a<br />
közértben. Most felnőttként a számítógép<br />
klaviatúráján is lábbal dolgozik.<br />
Szobájában rezsó és grillsütő is<br />
van, a nővérek segítségével készít<br />
kakaót, sült csirkét. Ha szépen süt a<br />
nap, bőrdzsekibe bújik és lábbal hajtható<br />
Yamaha motorjával bejárja a<br />
fővárost. Szeret átrobogni a<br />
Lánchídon.<br />
Szánti Iván szintén nagy barangoló,<br />
egyszer elkocsizott az Omszkitóhoz<br />
is. Amikor ágyban fekszik, csővel<br />
a nyakában, akkor sem tétlenkedik.<br />
Elvégezte a teológia szakot, gyakran<br />
bibliai kutatómunkába mélyed.<br />
Éva nővér megsúgja: talán legjobban<br />
a szebbik nem hiányzik neki.<br />
Doszkocs Zsuzsa festőnő nem a<br />
gyermekparalízis áldozata, izomsorvadás<br />
következtében bénultak meg<br />
légzőizmai. Tíz éve él a Baba utcában,<br />
mert egy ideje csak gépekkel tud levegőt<br />
venni. Az emberi és technikai feltételek<br />
adottak voltak az osztályon,
ezért született a döntés, hogy olyan<br />
légzésbénultak is az osztályra kerülhetnek,<br />
akik nem heine-medinesek.<br />
Zsuzsa szobája igazi művészlak, tele<br />
virággal, festménnyel, színes ceruzákkal.<br />
Általában éjjel dolgozik, számos<br />
kiállítást rendeztek már képeiből.<br />
A villa újabb lakói közé tartozik<br />
Szabó Árpád, aki szintén izomsorvadástól<br />
szenved. Pénzes István professzor<br />
végezte el nála az életmentő<br />
gégemetszést. Árpádnak a Rózsa -<br />
dombon hamarosan megváltoztott az<br />
élete. Megismert egy lányt, megnősült<br />
és fia született. Benedek most<br />
kilencéves. Árpád a hétvégéket családjával<br />
zuglói otthonukban tölti.<br />
A Baba utcai házban gondozzák<br />
még Évát, aki a kegyetlen ALS betegség<br />
áldozata. Az egykor energikus<br />
matematika tanárnő már a szemét<br />
sem tudja kinyitni, minden izma felmondta<br />
a szolgálatot.<br />
Lutas Éva minden betegének történetét<br />
ismeri, fürdeti, fésüli őket,<br />
sóskát turmixol az ebédjükhöz, manikűröz,<br />
vagy éppen mentőt hív, ha<br />
rosszul van valamelyikük. A főnővéren<br />
kívül két nővér dolgozik nappal,<br />
Rózsa Zoli<br />
kettő pedig éjjel. Schuplitz Krisztina<br />
kezelős gazdasági nővér Éva jobbkeze.<br />
A villában gyógytornász is segít a<br />
lakóknak, hogy a lehető legjobb állapotban<br />
telhessenek napjaik. Éva szerint<br />
a legrosszabb az, ha a betegekkel<br />
nem történik semmi, ha nem érkezik<br />
látogató a külvilágból és nincs valami<br />
tevékenység, amit sérültségük ellenére<br />
elvégezhetnének. A képernyő nem<br />
igazi társ.<br />
Doszkocs Zsuzsa verseket ír, gyönyörűen<br />
fest és még pályázatokat is<br />
nyer. Egy kattintás, s máris mutatja<br />
saját szerkesztésű honlapján szent -<br />
endrei képeit. Rózsát kapok tőle ajándékba.<br />
Kilépek a Baba utcai házból, szorongatom<br />
a virágot. Az egészséges<br />
emberek nem is tudják, milyen szerencsések.<br />
Székely Ilona<br />
Az Aranycsapat gyógyítója<br />
Dr. Pénzes István<br />
az aneszteziológia és intenzív terápia professzora<br />
<strong>Mi</strong>nden reggel egy autó gördül<br />
a Baba utcai épület elé.<br />
Évek óta Dr. Pénzes István<br />
professzor vizitel a Légzésre ha -<br />
biltációs Központban. Madarasi<br />
Anna főorvosnő mellett a doktor úr<br />
az osztály szakmai vezetője. Pénzes<br />
professzor többek között sikeres<br />
újraélesztéseiről híres. Az Arany -<br />
csapat gyógyítójaként is emle getik,<br />
hiszen részben a „Jánosban”, részben<br />
a Kútvölgyi Kórházban kezelte<br />
Puskást, Hidegkúti Nándi bácsit,<br />
Sándor Csikart és most leg utóbb<br />
Grosics Gyulát. De gyógyított más<br />
neves labdakergetőket is: Szusza Feri<br />
bácsit és a legendás Deák Bambát.<br />
Amikor a Kútvölgyiben nála jártam,<br />
a professzor szobáját ép p el -<br />
hagyták a szigorlatozó egyetemisták.<br />
Az asztalon és a heverőn papírkupacok<br />
halmozódtak, a falon régi fotográfiák.<br />
Az egyik képen vidáman<br />
veszik körbe az élsportolók fehérköpenyes<br />
doktorukat. Néhányan már<br />
az égi pályán futnak a labda után,<br />
Papp Laci is odafent bokszol. Sándor<br />
Csikar Nándi bácsi temetésén lett<br />
rosszul, a professzor pace-makert<br />
ültetett be a világhírű focistának.<br />
Azóta köszöni, jól van.<br />
Grosics Gyula fulladásos panaszokkal<br />
került valamikor a „János -<br />
ba”, az egykori tanítvány, dr. Nyulasi<br />
Tibor hívta fel volt főnökét, segítene-e<br />
a kezelésben. Pénzes doktor átvette a<br />
sportolót, becsövezte, ellátta, évek<br />
óta az ő betege.<br />
Egy másik fényképen fejkendős<br />
asszony és egy barázdált arcú férfi<br />
mellett tejfölszőke suhanc mosolyog.<br />
Az ifjú Pénzes. A professzor úr<br />
ugyan is egy nógrádi faluban,<br />
Hugyagon látta meg a napvilágot<br />
1941 augusztusában. Szülei egyszerű<br />
parasztemberek voltak.<br />
A balassagyarmati gimnáziumból<br />
vették fel a Budapesti Orvos -<br />
tudományi Egyetemre. A diploma<br />
megszerzése után az esztergomi kórház<br />
sebészeti osztályán dolgozott. Itt<br />
kezdett el a sebészet mellett aneszteziológiával<br />
és intenzív terápiával foglalkozni.<br />
1974-ben Petri professzor<br />
meghívására a Szegedi Orvostudo -<br />
mányi Egyetem I. sz. Sebészeti<br />
Klinikájára került tanársegédi beosztásba.<br />
A Klinikán bekapcsolódott a<br />
Kulka professzor által vezetett, a<br />
különböző eredetű légzési elégtelen-<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 7
Fotó: Szabadosi Béláné<br />
ség problematikáját vizsgáló kutatásba.<br />
Kulka professzor szakmai<br />
tudása, embersége, bravúros sebészi<br />
manualitása életre szóló hatást gyakorolt<br />
az ifjú Pénzes doktorra.<br />
„Kulka professzor híres mellkasés<br />
tüdősebész volt, mellette tanultam<br />
a szakmát, érdeklődése rám is<br />
átragadt – emlékszik vissza Pénzes<br />
professzor. – <strong>Mi</strong>vel szeretett főnökeim<br />
a tüdő körül kutattak, az én profilom<br />
is a légzés lett. Nem véletlen,<br />
hogy később nagydoktori értekezésemet<br />
a „A posztoperatív légzési elégtelenség”<br />
címmel készítettem el.”<br />
A következő állomás 1979-ben<br />
Budapest, az Országos Korányi Tbc<br />
és Pulmonológiai Intézet. Itt lesz az<br />
újonnan szervezett 24 ágyas Anesz -<br />
te ziológiai és Intenzív Betegáellátó<br />
Osztály osztályvezető főorvosa.<br />
Szakmai karrierjének csúcsát jelenti,<br />
amikor 1991-ben a Semmelweis<br />
Egyetemen megalakul az Anesz -<br />
teziológiai és Intenzív Terápiás<br />
Tanszék, majd Klinika, melynek egészen<br />
2006-ig<br />
Pénzes István<br />
nemcsak tanára,<br />
de igazgatója is.<br />
Tanítvá nyaiból<br />
sokan lettek osztályvezető<br />
főorvosok.<br />
„Érzelmileg<br />
azért is nagyon<br />
kötődöm a Já -<br />
nos Kór ház hoz<br />
– meséli a professzor<br />
úr –,<br />
mert itt kezdtem<br />
el egyetemi ta -<br />
nár ként dolgozni.<br />
A társszakmák<br />
vezetői itt<br />
mind kiváló<br />
szak emberek,<br />
együtt gyógyítottunk<br />
sikerrel<br />
éveken át. ’97<br />
végén átkerült<br />
ugyan a tanszék<br />
a Kútvölgyi<br />
Kórházba, de a<br />
régi csapatból<br />
most is sokan itt<br />
vannak, s ha<br />
megjelenek, régi<br />
ismerősként<br />
fogadnak. Rá -<br />
adá sul a mostani Anesz teziológiai és<br />
Intenzív Terápiás Osztály vezetője is<br />
egykori tanítványom: dr. Nyulasi<br />
Tibor. A jelenlegi neurológus osztályvezetővel,<br />
dr. Folyovich Andrással<br />
pedig annak idején együtt dolgoztuk<br />
ki a rezidensek sürgősségi<br />
oktatását. Több mint tíz kedves<br />
tanítványom gyógyít a Jánosban.”<br />
A Baba utcából már a kilencvenes<br />
években gyakran hívták Pénzes professzort,<br />
ha gond volt valamelyik<br />
beteggel. Így a „lélegeztetés szakértője”<br />
egyre közelebbi kapcsolatba<br />
került a heine-medines lakókkal.<br />
„Ebben a villában egy kuriózum<br />
osztály működik – folytatja dr. Pén -<br />
zes. – Nem tudok még egy országot,<br />
ahol ennyire gondoznák a gyermekparalízis<br />
légzésbénult áldozatait.<br />
Gyakran itt mutatom be az orvostanhallgatóknak<br />
a magyarországi Hei -<br />
ne-Medin járvány és a lélegeztetés<br />
történetét. Csodálatosak ezek a<br />
kiszolgáltatott emberek, mert ra -<br />
gasz kodnak az élethez és beszűkült<br />
lehetőségeik ellenére kutatják az<br />
életben rejlő örömöket. Persze lehet,<br />
hogy feladták volna, ha az ápolóktól<br />
nem kaptak volna annyi szeretetteljes<br />
gondoskodást.”<br />
Az izomsorvadásban szenvedő<br />
Szabó Árpádnak ’96 végén állt le a<br />
légzése és a szíve a János Kórházban.<br />
Pénzes professzor élesztette újjá, a<br />
tracheosztómia műtét elvégzése után<br />
került a Baba utcába. Azóta megnősült<br />
és fia született.<br />
Kárpáti Gyuri, Európa utolsó vastüdőse,<br />
három éve lett rosszul a Baba<br />
utcában, szintén Pénzes doktor<br />
végezte nála a tracheosztómia műtétet<br />
a Klinikán, azóta ő is kisebb és<br />
korszerűbb lélegeztető géppel él a<br />
rehabilitációs villában.<br />
Pénzes professzor hivatalosan fél<br />
évtizede vezeti szakmailag a<br />
Légzésrehabilitációs Központot.<br />
Egyszer a Mónika Showba is<br />
behívták, amikor az életmentés volt<br />
a téma. Pénzes doktor nem tudta mi<br />
vár rá – gyerekei hasztalan próbálták<br />
lebeszélni a szereplésről –, elfogadta<br />
a meghívást. Az élő adásban<br />
bejött egy gimnazista fiú az édesanyjával.<br />
A professzor meglepetten<br />
ismerte fel a nagyra nőtt srácban<br />
egykori betegét.<br />
„Talán tizenöt éve történt, hogy<br />
egy borzasztóan összetört hároméves<br />
kisfiút hoztak be hozzám a János<br />
Kórházba. Egy apa kidobta gyerekét<br />
a robogó balatoni vonatból. Sokáig<br />
lélegeztettük a fiút, egyre csak figyeltük:<br />
életben marad-e. Vizsgáltuk,<br />
hogy mennyire károsodtak az agysejtjei.<br />
Az eredmények agyhalottnak<br />
mutatták, mégsem adtuk fel. Aztán<br />
egy idő után levettük a lélegeztető<br />
gépről és átadtuk a Budai Gyer -<br />
mekkórházba rehabilitációra. A kisfiú<br />
egyre jobban lett, édesanyja<br />
később meg is köszönte az orvosi<br />
segítséget. Hogy most viszontláthattam<br />
a fiút, nem bántam a tévés szereplést.”<br />
Egy intenzív terápiás orvos élethalál<br />
között gyógyít. A szakma könyvekből<br />
nem tanulható: csinálni kell.<br />
Pénzes professzor saját bevallása<br />
szerint még most is tanul. S ha elveszít<br />
egy beteget, vele együtt ő is meghal.<br />
Tétlenségre azonban nincs idő.<br />
Gyógyítani kell a következőt.<br />
Székely Ilona<br />
8 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Neuropathia Centrum nyílt<br />
a kórházban<br />
Aneuropathia diabetica a cukorbetegség<br />
egyik súlyos szövődménye,<br />
amely hazánkban kb. 150 000<br />
beteget érint. Idegrendszeri károsodás,<br />
amely az esetek egy részében fájdalommal<br />
és érzészavarral jár, más esetben,<br />
éppen ellenkezőleg a betegek nem érzékelik<br />
a fájdalmat, így nem vesznek tudomást<br />
a végtagot ért sérülésekről. A<br />
betegség kezelés nélkül sok esetben a<br />
végtag elvesztésével jár.<br />
Hosszú évekig egyetlen helyszínen<br />
működött neuropathia labo -<br />
ratórium, de a Wörwag Pharma tá -<br />
mo gatásával az elmúlt hónapokban<br />
több regionális centrum is nyílt, így<br />
április 15-én a Budai Neuro pathia<br />
Centrum a II. Belgyógyászati osztály<br />
– Diabetológia keretein belül a <strong>Szent</strong><br />
János Kórházban, ahol Dr. Kádár<br />
Éva a Wörwag Pharma ügyvezető<br />
igazgatója adta át Dr. Nyulasi Tibor<br />
orvosigazgató-helyettesnek és Prof.<br />
Dr. Winkler Gábor osztályvezető<br />
főorvosnak a szűréshez használható<br />
diagnosztikai készleteket.<br />
A megnyitó sajtótájékoztatón<br />
részben kipróbálhatták, részben<br />
megtekinthették a résztvevők, hogy<br />
milyen diagnosztikai lehetőségek állnak<br />
az orvosok rendelkezésére, az<br />
egyszerűbb tip therm-től, mely a bőr<br />
hideg-meleg érzetét vizsgálja, a<br />
bonyolultabb neurométerig. Ez<br />
utóbbi eszközzel az áramérzet<br />
küszöbértékét határozzák meg a kéz<br />
és a láb mutatóujján, melynek segítségével<br />
kimutatható a neuropathia<br />
korai stádiuma.<br />
A Budai Neuropathia Centrum<br />
hétfőn, szerdán és pénteken fogadja<br />
a betegeket 11-16 óra között előjegyzés<br />
alapján, melyet a 458-4588-as<br />
számon kérhetnek.<br />
A diabétesz<br />
és krónikus szövődményeinek<br />
korszerű kezelése<br />
AKórházban évek óta hagyomány,<br />
hogy a II. Belgyógyászati<br />
osztály – Diabetológia főnővére<br />
– Eisen hauerné Fördős Andrea – és<br />
munkatársai mind a szakdolgozóknak,<br />
mind az orvosoknak szóló tudományos<br />
napot rendeznek. A program szervezésében<br />
idén részt vettek a Budai és<br />
Margit Kórház telephelyen dolgozó<br />
kollégák is, így ez volt az első közösen<br />
szervezett szakmai program, melyre<br />
április 22-én került sor. Az idei rendezvényt<br />
anyagilag három szponzor<br />
támogatta: a Lilly Hungária Kft., a<br />
Novo Nordisk Hun gária Kft., valamint<br />
a Sanofi-Aventis Zrt. Ezenkívül több<br />
cég tartott kiállítást és adott szóróanyagokat,<br />
ajándékokat a résztvevőknek:<br />
a Merc Kft,a Berlin-Chemie<br />
Menarini, a Roche Kft, valamint a<br />
Medtronic Hungária Kft.<br />
Az előadások két nagyobb blokkba<br />
csoportosíthatóak, a kora délelőtti<br />
szekció a gyerek-diabétesszel és educatioval<br />
foglalkozott, a későbbi pedig<br />
a diabetes szövődményeivel.<br />
A je len lévők egy igen<br />
érdekes oktatófilmet is<br />
megnézhettek, mely kifejezetten<br />
gyermekek számára<br />
készült, azzal a céllal,<br />
hogy az ő nyelvükön<br />
mondja el a cukorbetegségről<br />
a legfőbb tudnivalókat,<br />
és felhívja a figyelmüket<br />
a helyes életvezetés<br />
fontosságára. A napot 20 perces<br />
workshopok zárták le öt témában,<br />
ahol gyakorlati oktatásban vehettek<br />
részt a jelenlévők, többek között az<br />
inzulinpumpa és az inzulinbeadó eszközök<br />
használatáról.
Ápolók Nemzetközi Napja<br />
Az alábbiakban Dr. Harmos<br />
Géza ünnepi beszédét közöljük<br />
rövidített változatban.<br />
Fotó: Szabadosi Béláné<br />
Tisztelt Munkatársak!<br />
Megtisztelő, ugyanakkor igen<br />
nehéz évente ismétlődő,<br />
jeles napokon, ünnepeken,<br />
beszédet mondani.<br />
És most itt állok Önök előtt és<br />
megpróbálom a lehetetlent, méltóan<br />
köszönteni a kórház szakdolgozóit az<br />
Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából.<br />
Röviden áttekinteném az ápolástörténet<br />
egyes szakaszait.<br />
Az első írásos emlékek az egyiptomi<br />
papiruszokon találhatók meg, az<br />
orvosi leírásokon kívül utalnak az<br />
ápolási folyamatokra is.<br />
Az asszíroknál a belgyógyászokon<br />
és sebészeken kívül volt egy ápolókezelő<br />
rend, melynek tagjai elkészítették<br />
a gyógyszereket és fürdőket,<br />
valamint részt vettek az ápolásban,<br />
ha a beteg orvoslással kívánta magát<br />
gyógyíttatni és nem amulettel, mert<br />
erre is megvolt a lehetősége.<br />
Az ókori hinduknál a férfiak voltak<br />
a kórházakban azok, akik a betegeket<br />
ápolták.<br />
Kínában és a görögöknél nem<br />
voltak kórházak, azonban a rómaiaknál<br />
igen, ahol az értékes rabszolgákat<br />
és a sérült katonákat ápolták. Ebben<br />
az időszakban alakultak ki a mozgó<br />
kórházak is.<br />
A korai kereszténység idején<br />
alapvetően változott a betegellátás,<br />
így az ápolás filozófiája is.<br />
Az ókori orvosok aggodalom nélkül<br />
megtagadták a segítséget a gyógyíthatatlan<br />
betegektől. A pogány<br />
orvosok elmenekültek a járványok<br />
idején és magára hagyták a haldoklókat.<br />
A kereszténység azonban mindenkit<br />
ápolt, félelem nélkül közeledett<br />
a beteghez, segítve rajta, ahogy<br />
lehetett. Az ellátásban megjelent a<br />
könyörületesség. A betegápolás a<br />
püspökök és papok feladata lett, a<br />
diakónusok és diakonisszák segítő,<br />
szolgáló és végrehajtó feladatokat<br />
láttak el. <strong>Mi</strong>nden keresztény ház<br />
10 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
szállás volt az utasoknak és ápoló<br />
hely a betegeknek. Ma úgy mondanánk<br />
hogy a házi ápolást preferálták.<br />
Azonban hamarosan megjelentek a<br />
hospitalék, a kórházak is, azok részére,<br />
akiknek otthon már nem jutott<br />
hely az ápolásra.<br />
A középkorban megalakultak a<br />
betegápolással foglalkozó férfi és női<br />
szerzetesrendek, melyeknek tagjai<br />
már képzésben is részesültek.<br />
A keresztes hadjáratok alatt létrehozták<br />
a hadi ápolórendeket és megjelentek<br />
a világi ápolók is.<br />
A céhrendszer erősödésével<br />
kialakultak a világi, városi kórházak.<br />
A nővérek feladata volt a betegápolás<br />
és a haldoklóknak nyújtott lelki<br />
vigasz.<br />
Az újkorban kettéválik a szegényés<br />
betegellátás.<br />
1629-ben De Gras kidolgozta az<br />
első nővérképző programot.<br />
A XVIII. század végén már a hierarchikus<br />
tagozódás is megindult, az<br />
ápolók segítségére voltak a segédápolók.<br />
Bécsben megjelent az első<br />
ápolástani tankönyv, de ennek ellenére<br />
a XIX . század elején az ápolók<br />
nem részesültek megfelelő képzésben.<br />
A tudomány fellendülése maga<br />
után vonta az igényt a jobb ápolás és<br />
az ápolóképzés iránt.<br />
Azért születnek a nagy formátumú<br />
emberek, hogy a problémákat<br />
megoldják. Elérkeztünk ahhoz a<br />
hölgyhöz, akinek a születésnapján<br />
van az ápolók világnapja, aki kidolgozta<br />
a modern ápolási elveket és az<br />
ápolói munkát megbecsült hivatássá<br />
tette. A neve: Florence Nightingale<br />
(1820-1910).<br />
Származásából, a család addigi<br />
életviteléből nem következett, hogy<br />
szívós munkával, akarattal nemcsak<br />
szülőhazájában, Angliában, de<br />
az egész világon elismert és nemzetközi<br />
tekintély lett az ápolástudomány<br />
területén. Több mint 200<br />
tudományos közleményt írt és első<br />
nőként kapta meg az angol becsületrendet.<br />
Jelmondata, amely ma is érvényes:<br />
„Furcsának tűnhet azt kijelenteni,<br />
de a legelső követelmény egy<br />
kórház iránt, hogy ne ártson a betegeknek.”<br />
A nagy magyar ápolók közül egy<br />
nevet említek: Kossuth Zsuzsát, aki<br />
az 1848-as szabadságharc alatt a<br />
tábori kórházak főápolónője lett.<br />
Kórházunkban a Kápolna előtti teret<br />
nevezték el róla.<br />
Nagy ugrás az időben: 1950 után<br />
az egészségügyi szakiskolákban<br />
képezték évtizedekig az ápolókat,<br />
majd 1965-ben kezdik meg működésüket<br />
az egészségügyi szakközépiskolák,<br />
amellyel párhuzamosan a munka<br />
melletti ápolónőképző tanfolyamok<br />
működtek. 1988-ban megindították a<br />
diplomás ápolóképzést. Az ápolás<br />
már nem az orvosi tevékenység függeléke,<br />
hanem önálló tudomány.
Tisztelt Munkatársak!<br />
Szeretnék néhány emléket megosztani<br />
Önökkel pályakezdő orvos<br />
koromból. 1974-ben kezdtem el dolgozni<br />
az akkori János Kórházban.<br />
Kikerülve az egyetemről némi elméleti<br />
tudás birtokában, de szinte nulla<br />
gyakorlattal kezdtem el a szakmai<br />
munkát. Visszaemlékszem az első<br />
vénás injekcióra, infúzióbekötésére,<br />
katétercserére és egyéb beavatkozásokra,<br />
melyek mind a betegnek,<br />
mind nekem nagyon gyötrelmesek<br />
lehettek. Akkor, és azóta is igen sok<br />
támogatást kaptam az idősebb, gyakorlott<br />
ápolóktól, akik úgy segítettek,<br />
hogy a beteg lehetőleg ne vegye<br />
észre, hogy zöldfülű az orvosa.<br />
Itt is megköszönöm azon ápolók<br />
segítségét, bátorítását akik pályám<br />
során tudásukkal és tapasztalatukkal<br />
segítettek a gyakorlat megszerzésében.<br />
Felmerülhet a kérdés, hogy mi az<br />
elsődleges a betegek ellátásában, az<br />
orvosi, vagy a ápolói tevékenység.<br />
Hiszem, hogy ez egy rossz kérdésfelvetés,<br />
hiszen egymást maximálisan<br />
kiegészítő, támogató tevékenységnél<br />
nem lehet prioritást megjelölni.<br />
Lehet korszerű diagnosztika, terápia,<br />
brilliáns orvosi beavatkozás, de<br />
ezek mit sem érnek, ha a beteg nem<br />
kap szakszerű ápolást, emberi szót,<br />
nincs aki beadja a gyógyszert, etesse,<br />
itassa, felültettesse és próbálja<br />
meg tartani benne a gyógyulás<br />
reményét. Elviselje a beteg ember<br />
esetleges ingerültségét, néha durvaságát,<br />
zavartságát, a hozzátartozók<br />
sokszor nem megalapozott vádaskodását.<br />
A fent felsorolt negatívumok ellenére<br />
sok szépet kaphat az egészségügyi<br />
dolgozó: a gyógyult emberek<br />
köszönetét, a napi kis csaták győzelmét,<br />
a munkatársak szeretetét.<br />
Sokszor elgondolkozom, hogy mi<br />
tart minket ezen a pályán. A többször<br />
megkezdett, de soha sem végigvitt<br />
reformnak mondott átalakítások,<br />
az egészségügyi dolgozók társadalmi,<br />
anyagi megbecsültségének<br />
hiánya vagy igen alacsony volta, a<br />
folyamatosan átdolgozott hétvégék,<br />
ünnepek, éjszakák, a túlórák, a nagyfokú<br />
fizikai és lelki leterheltség, az<br />
egymás iránti megbecsülés esetenkénti<br />
hiánya. A család elvárása, hogy<br />
légy itthon, a munkahelyé, hogy nélküled<br />
ellehetetlenül az ellátás, a<br />
betegeké, hogy segíts rajtam. Igen<br />
nehéz összeegyeztetni a munkát és a<br />
családi életet, gondolom ez is egyik<br />
indoka volt korábban az ápoló rendek<br />
kialakulásának.<br />
Mégis mi tart minket ezen a<br />
nehéz, gyötrelmes de gyönyörű<br />
pályán? Az idősebbek ismerhetik<br />
Moldova György könyvét a MÁV-ról:<br />
Akit egyszer a mozdony füstje megcsapott...<br />
Talán analógia vonható az<br />
egészségügy vonatkozásában is.<br />
<strong>Mi</strong> a baj az ápolókkal? <strong>Mi</strong>óta az<br />
eszem tudom az, hogy kevesen vannak,<br />
mindig kevesebben mint, ahány<br />
ideális lenne, miközben a feladatok<br />
jelentősen nőttek, gondoljunk csak<br />
az ápolási dokumentáció bevezetésére,<br />
prevenciós illetve a sebkezelő<br />
lapok kitöltésére vagy az ápolási<br />
zárójelentésre. Jelenleg is több mint<br />
120 munkatársunk hiányzik.<br />
Égetően szükséges, a nővérszálló<br />
évtizedek óta elodázott felújítása,<br />
hiszen az ott lakó munkatársaink<br />
méltatlan körülmények között töltik<br />
pihenőidejüket.<br />
Azért vagyunk itt, hogy egy bizonyos<br />
naphoz kötötten megköszönjük<br />
az ápolók áldozatos munkáját. Nem<br />
szeretem az egy napos megemlékezéseket,<br />
mert ha csak egy napra koncentráljuk<br />
a szeretetet, a tiszteletet,<br />
az elismerést akkor megnyugtathatjuk<br />
a lelkiismeretünket, hogy megtettük,<br />
amit elvárnak tőlünk a szokások.<br />
Azonban a mindennapok vannak<br />
többségben, ezért jó lenne, ha az<br />
egymás megbecsülését, mások munkájának<br />
tiszteletét és elismerését a<br />
betegek érdekében való együtt dolgozást<br />
, az év 365 napjára tudnánk<br />
kiterjeszteni.<br />
Sok sikert kívánok magunknak<br />
hozzá!<br />
Fotó: Szabadosi Béláné<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 11
Fejlődésneurológia<br />
a Margit Kórházban<br />
AFejlődésneurológiai osztály 2007.<br />
november 22-én nyílt meg az<br />
Egyesített Kórházban, a Bécsi út<br />
132. „A” épület III. emeletén, 32 évnyi<br />
svábhegyi működése folytatásaképpen.<br />
Feladatköre 20 aktív (ebből 10 szakági<br />
subintensiv) ággyal és járóbeteg-szakrendeléssel<br />
ellátni az egész ország területéről<br />
kivizsgálásra és kezelésre küldött<br />
idegrendszerileg károsodott újszülötteket<br />
és fiatal csecsemőket.<br />
Az osztály orvosai gyermekgyógyász<br />
és gyermekideggyógyász szakorvosok,<br />
gyógytornászai speciálisan<br />
képzettek és tapasztaltak, fejlődés -<br />
pszichológusai klinikai szakpszichológusok.<br />
Gyakorlott szakápolók,<br />
elektroterápiás szakasszisztensek,<br />
gyógypedagógus tagja a teamnek. Az<br />
osztály országos csecsemő epilepszia<br />
központ, ennek megfelelő szakaszszisztenciával.<br />
Az osztályvezető főorvos<br />
dr. Berényi Marianne az orvostudományok<br />
kandidátusa. Prof. Dr.<br />
Katona Ferenc a fejlődésneurológia<br />
megalapítója, az orvostudományok<br />
doktora részmunkaidőben dolgozik.<br />
<strong>Mi</strong> is valójában a klinikai fejlődésneurológia,<br />
amely önálló klinikai<br />
szakágazat és mint ilyen praxiskóddal<br />
rendelkezik. Fő feladata az idegrendszerileg<br />
károsodottnak vélt csecsemők<br />
mielőbbi kivizsgálása és felelősségteljes<br />
döntés, hogy valóban terápiára<br />
szorul-e a csecsemő vagy sem. Az<br />
idegrendszeri vagy agyi károsodások<br />
zöme a magzati élet folyamán alakul<br />
ki és az osztályon alkalmazott speciális<br />
módszerekkel már az első hetekben<br />
megállapítható szükség van-e<br />
neuroterápiára, azaz az első életévben<br />
alkalmazható, speciális idegrendszeri<br />
kezelésre. Az agyfejlődés világra<br />
hozott károsodása még nem jelenti<br />
azt, hogy a további fejlődés veszélyezteti<br />
a jövendő életminőséget. A kivizsgálás<br />
folyamata tisztázza a valódi<br />
veszélyeztetettséget és szükség esetén<br />
a terápiás programot. A szülők számára<br />
megnyugvást jelent a kivizsgálás<br />
alapján megállapított differenciál<br />
diagnózis, felszabadulást, ha a terápiára<br />
nincs szükség. A neuroterápia<br />
pedig aktivitást, tevékenységet nyit<br />
számukra, amelynek – ha szükséges –<br />
aktív résztvevőivé válnak. Az osztály<br />
munkatársaira ez nem csekély felelősséget<br />
ró.<br />
Közismert milyen összetett felépítésű,<br />
komplex működésű az agy. A<br />
fejlődő agy 350 grammról kb. 700<br />
grammra gyarapszik az első évben. A<br />
fejlődés során a kialakult szerkezetek<br />
és működéseik egymással szoros kapcsolatban<br />
alakulnak ki, kapcsolatrendszerek<br />
milliárdjai keletkeznek,<br />
alakulnak át, tűnnek el és jelentkeznek<br />
más formában. Ebből a folyamatos<br />
átalakulásból származik az a képlékenység,<br />
plaszticitás amely az agy<br />
fejlődését lehetővé teszi.<br />
Vizsgálat közben ez a képlékeny<br />
állapot jelzi előre veszélyben van-e az<br />
emberi mozgás, emberi értelem, nyelvi<br />
kommunikáció, magatartás, hiszen<br />
mindegyiknek megvan a maga agyfejlődési<br />
folyamata. Ezek pedig sok szálon<br />
összekapcsolódnak és alakítják<br />
egymást. <strong>Mi</strong>ndezt csak objektív módszerekkel<br />
lehet vizsgálni. Erre szolgál<br />
az osztály speciális felszereltsége: a<br />
Doppler ultrahang, video-EEG (az<br />
agyi idegsejtek elektromos aktivitását<br />
mérő eszköz, melyhez videofelvevő is<br />
Fotó: Peták Dénes<br />
12 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
kapcsolódik), többféle kiváltott agyi<br />
potenciál berendezés, mozgásvizsgálat,<br />
a szelektív figyelem, rövid memória<br />
vizsgálati berendezése és más<br />
diagnosztikai eljárások.<br />
Ki kell emelni, hogy a kivizsgálás<br />
sokrétűsége az agy sokrétűségét tükrözi,<br />
a vizsgálatok ismétlése a járóbeteg-rendelés<br />
keretén belül, pedig az<br />
agy fejlődését. Ugyanakkor a leletek<br />
csak összefüggésükben értékelhetőek<br />
és épp a leletezés szakértelme az,<br />
amely az osztály tapasztalatából adódik.<br />
<strong>Mi</strong>ndez a szülők számára is<br />
garanciát jelent. Az osztály felfogása a<br />
szülőkkel való őszinteség, a szakvélemény<br />
kendőzetlen közlése a lehető<br />
legkörültekintőbb módon.<br />
Az osztály speciális feladatai közé<br />
tartozik a nyitott gerinccel (spina bifida)<br />
született újszülöttek születést<br />
követő első 24 órán belüli complex<br />
műtét előtti kivizsgálása, beleértve a<br />
neuro-urodynamikai vizsgálatot, a<br />
lelet és a prognózis írásos közlését a<br />
korai zárást végző sebészettel. A<br />
műtétet követően a hólyag- és végbélbénulás<br />
elektroterápiája és a paraparesis<br />
speciális kezelése napi rendszerességgel<br />
járóbeteg-ellátás keretében<br />
történik.<br />
Az osztályra évente átlagosan<br />
1000-1500 új beteget irányítanak<br />
idegrendszeri szabályozási zavar gyanújával.<br />
Közülük évente 450-500 osztályos<br />
felvételt és részletes műszeres<br />
kivizsgálását igényel. Belőlük kerül ki<br />
az a kb. 300-350 eset, akinél szükséges<br />
megkezdeni a rendszeres korai<br />
neuroterápiát. <strong>Mi</strong>nd a kezelésbe vettek,<br />
mind a kezelést nem igénylők<br />
átlagosan 4-6 hetente jönnek vissza<br />
ambuláns ellenőrző vizsgálatra,<br />
melynek száma évente átlag 3000<br />
alkalom. A korai kivizsgálás és korai<br />
kezelés eredményeként az a betegség<br />
mely 100%-ban értelmi és/vagy mozgásfogyatékosságot<br />
eredményez az<br />
esetek kb. 46%-ban az első 1-1,5<br />
életév végére tünetmentesen<br />
gyógyítható. A kezelt betegek<br />
32%-ban lényeges javulás<br />
érhető el, elsősorban a mozgásszabályozás<br />
vonatkozásában,<br />
de ez a csoport a 1,5-<br />
életévet követően további<br />
ellátást (ekkor már rehabilitációt)<br />
igényel elsősorban<br />
sensoros és mentális, precognitiv-cognitiv<br />
problémák<br />
miatt. Az időben kezelésbe<br />
vett betegek majd negyedében<br />
(22%) a korai neuroterápia<br />
érdemi eredménnyel nem jár.<br />
Ezek ben a betegekben súlyos halmozott<br />
fogyatékosság alakul ki,<br />
mely az önálló életvezetést nem<br />
teszi lehetővé, de a rendszeres<br />
foglalkozás és a szülők folyamatos<br />
felvilágosítása, tá mo -<br />
gatása, életvezetésük segítése<br />
megkönnyíti a<br />
súlyos helyzet elfogadását.<br />
Az osztály<br />
munkatársai<br />
aktívan<br />
vesznek<br />
részt mind<br />
az orvos-,<br />
Fotó: Peták Dénes<br />
mind a szakorvosképzésben, a védőnők,<br />
gyógy tornászok, gyógypedagógusok<br />
graduális oktatásában, posztgraduális<br />
képzésében. Rend szeresen<br />
adnak elő hazai és külföldi tudományos<br />
kongresszusokon, eredményeiket,<br />
hazai és nemzetközi szaklapokban<br />
publikálják, monográfiákban,<br />
könyvfejezetekben ismertetik.<br />
A Magyar Fejlődésneurológiai<br />
Társaság – melyet a MOTESZ (Ma -<br />
gyar Orvostársaságok és Egyesületek<br />
Szövetsége) 2008-ban vett fel tag -<br />
egyesületei sorába – elnökségét az<br />
osztály munkatársai adják.<br />
A Magyar Rehabilitációs Társaság<br />
tudományos lapjának a REHA BI -<br />
LITÁCIÓ-nak főszerkesztője Katona<br />
Ferenc professzor úr, a főszerkesztő<br />
helyettese Berényi Marianne osztályvezető<br />
főorvos asszony.<br />
Dr. Berényi Marienne<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 13
E-Klub – Dr. Demeter Jolán<br />
centrumvezető főorvossal<br />
Fotók: Bazánth Ivola<br />
<strong>Mi</strong>nden hónap harmadik szerdáján<br />
klubnap van a János<br />
előadótermében. Az önsegítő<br />
társaság az egészségesek felé is nyitott,<br />
de valójában emlőrákos betegek látogatják.<br />
A rendszerváltás előtt az emberek<br />
nem nagyon csoportosulhattak, a<br />
kilencvenes évek elején azonban megnőtt<br />
a civil szervezetek száma. Dr.<br />
Demeter Jolán főorvos asszony kilencvenhétben<br />
gondolta úgy, hogy elindítja<br />
a kórházban az emlődaganatos nők számára<br />
az E-Klubot.<br />
„Óriási segítséget jelent a nőknek<br />
ez a társaság a betegséggel való küzdelemben<br />
–mondja Demeter doktornő.<br />
– Általában azok jönnek el a rendezvényre,<br />
akiket itt diagnosztizáltunk,<br />
vagy akik műtét után rendszeresen<br />
visszajárnak kontrollra. Ha kérdezi<br />
valaki, hogy az emlőrákkal kapcsolatban<br />
hol kaphat bővebb információt,<br />
ajánlom neki a klubot.”<br />
A legtöbb embert megmenti a kétségbeeséstől,<br />
ha látja, hogy betegségével<br />
nincs egyedül, és talán nem is ő<br />
van a legrosszabb helyzetben. Itt<br />
kibeszélhetik egymás közt az orvosokat,<br />
megvitatják: ki milyen természetgyógyászati<br />
készítményt szed. És<br />
minden klubnap tartogat valamilyen<br />
érdekes programot. A főorvos<br />
asszony év elején felméri az igényeket.<br />
Sok asszony kéri, hogy hívjanak<br />
meg be szélgetésre egy orvost.<br />
Ilyenkor leül közéjük onkológus,<br />
plasztikai sebész vagy éppen gyógyszerész,<br />
s válaszol a kezeléssel kapcsolatos<br />
kérdésekre. De kedvelt vendég<br />
egy földrajztudós is, aki vetítésekkel<br />
egybekötött előadásokat tart egzotikus<br />
országokról. Az évek alatt a finom<br />
házi sütemény is hagyománnyá vált.<br />
Akinek van kedve otthon kikenni a<br />
tepsit, boldogan kínálgatja klubtársainak<br />
a vaníliás kiflit, krumplis pogácsát.<br />
Az E-Klubnak két képzőművész<br />
is tagja, tőlük eredt az ötlet, hogy fessenek<br />
virágcsendéletet. Demeter doktornő<br />
most is őrzi szekrényében a színes<br />
csokrokat. Az egyik<br />
festmény alkotóját egy<br />
éve vitte el a rák.<br />
Május a kirándulás<br />
hónapja. Az idén a martonvásári<br />
kastélyt látogatták<br />
meg, de voltak<br />
már Egerben, Pannon -<br />
halmán is. De járnak<br />
együtt múzeumba, színházba,<br />
vagy éppen a<br />
közeli falunapot választják.<br />
Leg utóbb a csömöri<br />
lakodalmas fesztiválon<br />
vettek részt.<br />
Több orvos is tagja a<br />
társaságnak, a betegség<br />
őket sem kíméli.<br />
Egyszer egy fiatal nőt<br />
nagyon meg viselt a rákkal<br />
való szembenézés. A<br />
klubtagok közül egy<br />
pszichiáter doktornő<br />
foglalkozott vele, hogy<br />
könnyebben megbirkózzon<br />
a halálközeli<br />
élménnyel. Már mindkettőjüket<br />
elveszítették.<br />
„Sajnos még most is meghalhat<br />
valaki emlőrákban, de messze nem<br />
olyan százalékban, mint régen.<br />
Ebben nagyon nagy a javulás. A megbetegedések<br />
száma viszont nagyon<br />
magas. Évente nyolcezer. A tudomány<br />
egyre inkább azt feltételezi,<br />
hogy az emlőrákot is valamilyen vírus<br />
okozhatja. <strong>Mi</strong>nt ahogy a méhnyakrákot<br />
is. Persze vannak tényezők,<br />
melyek elősegíthetik a kialakulását.<br />
Én három gyermeket szültem és<br />
szoptattam, nem ittam, nem dohányoztam,<br />
nem szedtem fogamzásgátlót,<br />
soha nem voltam túlsúlyos, egy<br />
nap mégis csomót tapintottam a mellemben.”<br />
Demeter doktornő már négy éve<br />
vezette az E-klubot, amikor 2001-<br />
ben megoperálták. Levették az egyik<br />
mellét, végigcsinálta a kemoterápiát.<br />
Már teljesen jól van, de ehhez az is<br />
hozzájárult, hogy vállalta a rekonstrukciót.<br />
A helyreállító emlőműtét<br />
mindenkinek jár, a TB fizeti. Kevés<br />
nő tudja, hogy ettől nem kell félni,<br />
tökéletesen dolgoznak a plasztikai<br />
sebészek. Talán a tájékozatlanságban<br />
az is közrejátszik, hogy az ellenőrző<br />
orvosok nagy része férfi és nem hangsúlyozzák<br />
eléggé a rekonstrukció<br />
lehetőségét és előnyeit.<br />
Nemrég egy idős apáca járt a főorvos<br />
asszonynál szűrésen. Levette a<br />
melltartóját, lecsatolta a műmellét és<br />
a vizsgálat végén azt mondta: nagyon<br />
kell vigyáznia erre a protézisre, mert<br />
húsz éve operálták és azóta nem<br />
kapott újat. Dr. Demeter csodálkozva<br />
kérdezte: „Hát nem tudta, hogy az<br />
neki jár?” „Nem” A doktornő gyorsan<br />
elintézte, hogy az apácát soron kívül<br />
fogadják az onkológusok.<br />
Demeter Jolán ötéves volt, amikor<br />
bátyja felültette a biciklivázra.<br />
Göröngyös földúton kerékpároztak,<br />
hatalmasat estek. Jolán nyílt törést<br />
szenvedett a lábán és kapott egy tetanuszmérgezét.<br />
Amikor ezt negyvenhétben<br />
túlélte, még kislányként<br />
eldöntötte, hogy orvos lesz. Diploma<br />
után nyolc évig belgyógyászként dolgozott<br />
a Szabolcs utcai kórházban,
majd elment röntgen szakorvosnak.<br />
Később jött az ultrahang és a mammográfia.<br />
Dr. Demeter 1976 óta dolgozik<br />
a „Jánosban”, és nyolcvanhárom<br />
óta foglalkozik emlővizsgálattal.<br />
Amikor ’95-ben elindult a kórházban<br />
a „világbanki” mammográfiai emlőszűrés,<br />
akkor került a részleg a jelenlegi<br />
szűrőállomás épületébe. 2001 óta<br />
a népegészségügyi program keretében<br />
szűrőcentrumként működik. Az<br />
akkor kapott mammográfiás gép<br />
tökéletesen üzemel, de lassan le kellene<br />
cserélni. A tökéletes megoldás<br />
egy digitális készülék lenne. Sajnos<br />
100 millió forintba kerül, míg a<br />
hagyományos 18-20 millióba.<br />
„Előfordul, hogy valaki elsírja<br />
magát, amikor a vizsgálaton kiderül,<br />
hogy emlődaganata van – folytatja a<br />
főorvosnő.– Azonnal a halálra gondolnak.<br />
Mondom nekik: nézzenek<br />
rám, en gem is operáltak, levették a<br />
mellem és most<br />
jól érzem ma gam.<br />
Volt olyan, aki<br />
nem hitte el.<br />
Levetkőztem neki<br />
és megmutattam<br />
a műtét nyomait.<br />
Aki tudja, hogy<br />
átmentem a be -<br />
teg ségen, jobban<br />
bízik bennem.”<br />
Dr. Demeter<br />
Jolán évek óta a<br />
Magyar Rák elle -<br />
nes Liga elnökhelyettese, öt éve pedig<br />
az Európai Rákellenes Ligák<br />
Szövetségének elnökségébe is beválasztották.<br />
Egy ideje a Világ Rákligái<br />
Szövetségének egyik munkacsoportjában<br />
is tevékenykedik.<br />
Férjét nyelőcsőrák vitte el, de<br />
mellette maradtak gyerekei és hét<br />
unokája. A pénz nem érdekli, az olvasás<br />
mellett a zene nyújtja számára a<br />
legnagyobb kikapcsolódást. Lelke sen<br />
újságolja, hogy júniusban micsoda<br />
Wagner-operákat adnak a Mű vé -<br />
szetek Palotájában, de hát erről most<br />
lemarad. Krétán lesz éppen az Euró -<br />
pai Rákellenes Liga elnökségi ülésén.<br />
Székely Ilona<br />
Amit az emlőrák megelőzése és korai felfedezése<br />
érdekében tudni kell<br />
Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb<br />
rosszindulatú daganata.<br />
Magyarországon évente 2700-nál<br />
több asszonyt veszítünk el a betegségben.<br />
Az emlőrák okát nem<br />
ismerjük, csak elősegítő tényezőit.<br />
Ilyen az életkor – 50-70 éves korban<br />
a leggyakoribb az előfordulás.<br />
Gyakoribb az emlőrák, minél fiatalabb<br />
életkorban kezdtek menstruálni,<br />
és ha ez a ciklikus periódus az<br />
átlagnál magasabb életkorban fejeződik<br />
be. Fokozza a rizikót, ha már<br />
volt valamilyen emlőelváltozása, ha<br />
nem szült, szoptatott, ha a klimax<br />
után hormonpótló gyógyszereket<br />
szed. Emlőrák kialakulását elősegíti<br />
a túlsúly, a magasabb alkoholfogyasztás,<br />
az egészségtelen táplálkozás,<br />
illetve a dohányzás is.<br />
A megelőzés legfontosabb része<br />
az, ami az életmódunkon múlik.<br />
Sajnos, ha mindent megteszünk,<br />
akkor sem tudjuk teljesen megelőzni<br />
a betegséget. Fontos viszont,<br />
hogy a daganatot minél korábban<br />
vegyük észre, mert a korai, a környezetre<br />
még nem terjedő emlőrák<br />
95%-ban gyógyítható! 45 éves kor<br />
előtt nincs szervezett szűrővizsgálat,<br />
a nőknek saját maguknak kell<br />
figyelni a mellük állapotára. Erre a<br />
legalkalmasabb a tapintásos ön -<br />
vizsgálat.<br />
A fiatalkorban kialakuló emlőrák<br />
ugyanúgy gyógyítható, mint a<br />
klimax utáni emlőrákok, ám fontos,<br />
hogy fiatal korban a rákos burjánzás<br />
sokkal gyorsabb. Ezért<br />
lényeges, hogy minél hamarabb<br />
diagnosztizálják, majd kezeljék a<br />
betegséget. A gyógyulás után a kiújulás<br />
kockázata is magasabb, ezért<br />
komolyan kell venni a kontroll<br />
vizsgálatokat.<br />
Hazánkban 2001-ben vezették<br />
be a 45-65 év közötti asszonyok kétévenkénti<br />
meghívásos mammográfiás<br />
szűrővizsgálatát, amely során<br />
mindkét emlőről speciális röntgenfelvételeket<br />
készítenek. A vizsgálat<br />
mindössze néhány percig tart.<br />
Amennyiben rosszindulatú daganatra<br />
utaló eltérés nincs, a hölgynek<br />
levélben elküldjük a leletet. Ha<br />
olyan eltérést találunk, amely miatt<br />
kiegészítő vizsgálatot tartunk szükségesnek,<br />
akkor külön értesítjük. A<br />
visszahívás ijesztő, de a visszahívottak<br />
nagyobb részénél csak jóindulatú<br />
eltérést találunk. A további kezelést<br />
az Onkológiai Bizottságban<br />
beszéljük meg, amelynek több szakterület<br />
orvosai a tagjai.<br />
65 év fölött is kifejlődhet az<br />
emlőrák, de méh- vagy petefészekdaganat<br />
is, ezért mind a mammográfia,<br />
mind a nőgyógyászati vizsgálat<br />
idős korban is javasolt, különösen<br />
akkor, ha valamilyen panasz<br />
van (leggyakoribb az emlőben a<br />
csomó, illetve véres váladékozás a<br />
hüvelyből). Sajnos az idős asszonyok<br />
gyakran nem akarnak gondot<br />
okozni a családjuknak, azt hiszik,<br />
hogy az ő daganatukat már úgysem<br />
lehet megoperálni. Akárhány éves<br />
is valaki, akármennyire is nem<br />
akar senkit terhelni a betegségével,<br />
kérem, forduljon orvoshoz! A<br />
daganatot idős korban is el lehet<br />
távolítani, és kezelni is lehet. Ha<br />
nincs, aki segítene – mert sajnos ez<br />
sem ritka – segítségért fordulhat a<br />
házi orvos mellett dolgozó ápoló<br />
nővérhez, az egészségügyi szociális<br />
nővérhez, vagy a segítő szervezetekhez.<br />
MINDENKI FONTOS<br />
NEKÜNK!<br />
Dr. Demeter Jolán<br />
Centrumvezető főorvos<br />
Szt. János Kórház,<br />
Emlőszűrő Centrum<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 15
Irodaszerektől az orvosi anyagokig<br />
Interjú Bátyai Károllyal a Logisztikai Osztály vezetőjével<br />
Pár hónapja lett a Logisztikai<br />
Osztály vezetője Bátyai Károly.<br />
– Hol dolgozott eddig és hogy került<br />
kapcsolatba a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórházzal?<br />
– Február elseje óta töltöm be ezt<br />
az állást, de kapcsolatom a „János<br />
Kórházzal” jóval régebbi. Még az<br />
integráció előtt, 2004-ben, amikor<br />
ebben a kórházban is bevezetésre<br />
került a gazdasági rendszer, több<br />
alkalommal jártam itt oktatóként. A<br />
rendszer bevezetésében, adatkonverziójában,<br />
később a rendszer felügyeletében<br />
segítettem, majd a felmerülő<br />
kérdésekben tanácsadóként<br />
tevékenykedtem. Előző munkahelyem<br />
1992 óta a Kalocsai Kórház<br />
volt, ahol kezdetben pénzügyi osztályvezető,<br />
végül pedig gazdasági<br />
igazgató lettem. Ha még jobban viszszamegyünk<br />
az időben, pályám elején<br />
Kalocsán a Járási Hivatalnál dolgoztam,<br />
ahol végigjártam a ranglétrát.<br />
Egyszerű könyvelő, gépi adatrögzítő,<br />
pénzügyi ügyintéző volt a<br />
beosztásom. Majd <strong>Mi</strong>skén a helyi<br />
tanácsnál (akkor így hívták az önkormányzatot)<br />
a teljes pénzügyi-számviteli<br />
munkát rám bízták, illetve az<br />
adócsoport irányítását is. A vezető<br />
távollétében irányítottam az egész<br />
hatósági és egyéb ügyintézést. Innen<br />
16 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
kerültem Kalocsára, az egészségügy<br />
területére. Amikor megkerestek a<br />
János Kórházból, hogy vállalnék-e<br />
egy felelősségteljes logisztikai vezetői<br />
feladatot, kis gondolkodás után<br />
igent mondtam. De még most is<br />
Kalocsáról ingázom, illetve időnként<br />
egy pesti barátomnál alszom. Talán<br />
majd ősszel költözöm feleségemmel<br />
a fővárosba.<br />
– Ezek szerint nem ez az első kórház,<br />
melyet szakemberként belülről<br />
lát. <strong>Mi</strong>ért van az, hogy a legtöbb<br />
kórház veszteségesen működik?<br />
– Általánosan elmondható, hogy<br />
egyre rosszabb helyzetbe került az<br />
egészségügy. A finanszírozás soha<br />
nem volt inflációkövető. 94 előtt a<br />
bázis finanszírozási rendszer működött,<br />
amikor a béreknél és a dologi<br />
kiadásoknál többé-kevésbé érvényesültek<br />
az automatizmusok, és kiszámítható<br />
bevételek voltak. A több éve<br />
működő „teljesítmény volumen korlát”<br />
szerinti finanszírozás több<br />
egészségügyi intézményt lehetetlen<br />
helyzetbe hozott. A Kórház Szö -<br />
vetség adatai alapján az egészségügyi<br />
intézmények 80-90%-a pénzügyi<br />
nehézségekkel küzd. Húsz alatt<br />
van azoknak a kórházaknak a<br />
száma, melyek pozitív mérleggel<br />
rendelkeznek. És hogy az új finanszírozási<br />
rendszer milyen lesz, az<br />
majd csak a jövőben derül ki.<br />
A János kórházban is várhatóan<br />
csökkennek a bevételi lehetőségek,<br />
az abszurd a finanszírozásban az,<br />
hogy akkor is, ha a teljesítmény történetesen<br />
nő.<br />
– Az első hónapokban gondolom<br />
bejárta az osztályokat, ellátogatott<br />
a telephelyekre.<br />
– Sajnos nem tudtam minden<br />
helyre eljutni. A Bécsi úti telephelyen<br />
volt egy megbeszélésem, azt<br />
hiszem sikerült megoldani az anyagellátással<br />
kapcsolatos gondokat. A<br />
nehézségekben közrejátszott, hogy<br />
létszámhiánnyal küszködtünk, nem<br />
volt elég a szállítói kapacitás.<br />
Ráadásul hirtelen új logisztikai feladatot<br />
kaptunk, hiszen nemrég a<br />
volt Margit Kórházba került a János<br />
kórház telephelyről a központi<br />
gyógyszerraktár. De jelenleg már<br />
elfogadhatóan működik a számítógépes<br />
informatikai rendszer, az osztályok<br />
elektronikusan adják le<br />
gyógyszer és anyagigénylésüket,<br />
nem kell levelet írni, kézbesíteni, s<br />
ez nagy megtakarítást jelent időben.<br />
Úgy tűnik, hogy ez a módszer a<br />
Bólyai úti telephelyen is beválik. Itt<br />
még adós vagyok egy személyes<br />
látogatással.<br />
– Az elektronikus rendszeren<br />
keresztül a dolgozók is láthatják,<br />
hogy mi van raktáron?<br />
– <strong>Mi</strong>nden áttekinthetővé válik,<br />
még azt is nyomon lehet követni,<br />
hogy hol tartanak az igénylések. Odavissza<br />
működik az adatinformáció.<br />
– Nagy vonalakban hogy foglalná<br />
össze: mi a Logisztikai Osztályt<br />
feladata?<br />
– Tömören: a logisztikához tartozik<br />
a teljes anyagellátás az irodaszerektől<br />
kezdve az orvosi anyagokig –<br />
kivételt képeznek a műszaki anyagok,<br />
orvosi műszerek, gyógyszertári és a<br />
vérkészítmények. De az összes nyomtatványt,<br />
takarítószert, textíliát, papírárut<br />
mi szerezzük be. Ez havi szinten<br />
közel 80 millió forintot jelent. Az<br />
említetteken kívül vannak az eseti<br />
finanszírozási eszközök (EFI tételek),<br />
melyeket tételesen, külön fizet ki a<br />
központ. Ide tartoznak például a<br />
pace-makerek, varrógépek, implantátumok,<br />
protézisek, melyek nagy<br />
értéket képviselnek, év végére a 201<br />
millió forintot is elérheti. Ebből adódik,<br />
hogy a mi dolgunk megkeresni a<br />
partnereket, eldönteni, hogy kitől mit<br />
szerezzünk be. Ami nem esik közbeszerzés<br />
alá, arra legalább három cégtől<br />
kérünk árajánlatot. Óriási cikktörzzsel<br />
rendelkezünk, a Kórháznak<br />
széles szakmai spektruma van és<br />
ezeknek az egészségügyi cikkeknek<br />
meg kell oldanunk a raktározását,
majd el kell juttatnunk ezeket a megfelelő<br />
helyszínre. Tizenöt partnerral<br />
konszignációs raktárt működtetünk,<br />
hogy ha azonnal kell valami, ne kelljen<br />
rá napokat várnunk. Ez nagyon<br />
fontos a gyógyítás területén.<br />
– Van olyan egészségügyi cikk,<br />
amellyel kapcsolatban leltárhiányt<br />
tapasztalt?<br />
– Az utóbbi időkben a textíliákkal<br />
adódtak problémák. Ide tartoz nak a<br />
lepedők, ágyneműhuzatok, műtéti<br />
textíliák, műtéti ruhák, dolgozói<br />
munka és védőruhák. Ezek nagyon<br />
kevés ideig vannak tárolva a raktárban,<br />
mert szinte azonnal kiadjuk a<br />
felhasználóknak. A technikai hiány<br />
abból is adódik, hogy a készlet a<br />
mosatás miatt naponta változik. A<br />
leltárhiány azonban az utóbbi évben<br />
meghaladta a hárommillió forintot.<br />
Fokozott figyelmet szeretnék erre a<br />
területre is fordítani. Tiszta képet<br />
kell kapnunk a textíliákról, hogy<br />
megtörténhessen a tényleges selejtezés.<br />
Ki kell vennünk az osztályos<br />
nyilvántartásból is a használhatatlan<br />
holmikat és akkor világosan fogjuk<br />
látni, hogy melyik osztályon kell textíliapótlásról<br />
gondoskodnunk. Amíg<br />
ez nem történik meg, hamis adatokat<br />
látunk a számítógépes nyilvántartásban<br />
az adott osztályról.<br />
– <strong>Mi</strong>k a tervei, min szeretne változtatni<br />
a logisztika területén?<br />
– Szeretném a számítógépes<br />
adatfeldolgozást teljes egészében<br />
bevezetni, hogy minél kevesebb<br />
papírt használjunk. Fontos a meglévő<br />
rendelési szokások, szállítási szerződések<br />
alapos felülvizsgálata is. El<br />
kell érni, hogy a kórház a lehető legkedvezőbb<br />
feltételekkel tudjon árut<br />
beszerezni, bár a mostani gazdasági<br />
helyzetben nagyon nehéz feladat a<br />
költségeket szinten tartani, mivel a<br />
beszállító cégek érvényesíteni akarják<br />
az inflációs és az egyéb pénzügyi<br />
piaci hatásokat.<br />
Célom továbbá, hogy egy igazi<br />
szolgáltató szellemben működő kollektívát<br />
kovácsoljak össze a munkatársakból.<br />
Jelenleg létszámhiánnyal<br />
küzdünk, mert nem könnyű olyan<br />
Fotók: Szabadosi Béláné<br />
szakembert találni, akinek egészségügyi<br />
áruismerete és megfelelő gyakorlata<br />
lenne. Lénye ges feladatomnak<br />
tartom még a megfelelő, átlátható<br />
keretgazdálkodás kialakítását is.<br />
Olyan megfelelően szabályozott, de<br />
kontrollálható beszerzési és felhasználói<br />
kereteket kell kialakítani, hogy<br />
az elektronikusan is naprakészen<br />
áttekinthető legyen, melyhez a megfelelő<br />
informatikai rendszer is támogatást<br />
nyújt.<br />
A szakmai egységek havi felhasználói<br />
terveit (igényeit) úgy kell biztosítanunk,<br />
hogy túl nagy pénz ne áramoljon<br />
ki a rendszerből. Ezen dolgozom.<br />
Székely Ilona<br />
Április 23-án Dr. Blatniczky<br />
László elnökletével került sor<br />
a kórház különböző telephelyein<br />
és osztályain folyó gyermekellátásokat<br />
bemutató tudományos ülésére.<br />
<strong>Mi</strong>nd a hat előadás igen érdekes<br />
témákat dolgozott fel.<br />
Schill Beáta dr., Horváth Katalin<br />
dr., Márkus Rita dr., Princzkel<br />
Erzsébet dr.: PIC-i életek; Boros<br />
Veronika dr., Németh Tünde dr.<br />
(OGYEI), Kurimay Tamás dr.: A<br />
pszichiátriai betegek ellátása<br />
anya–gyermek egységben; Altmann<br />
Tudományos ülések<br />
...a gyerme kellátásról<br />
Anna dr.: Gyermekkori fejfájás<br />
kivizsgálása és buktatói; Medveczky<br />
Erika dr.: Műszeres egyensúly felmérés<br />
a gyermek-rehabilitációban;<br />
Madarasi Anna dr.: Az infekció szerepe<br />
a léguti allergiás betegségekben;<br />
Garai Zsolt dr., Zaránd Raymund<br />
dr., Lellei István dr.: A tracheotomia<br />
indikációja és kivitelezése.<br />
A jelenlévők betekintést nyerhettek<br />
a PIC – Perinatalis Intenzív<br />
Centrum, a koraszülött csecsemők<br />
ellátását biztosító részleg – mindennapjaiba,<br />
hallhattak egy Magyar -<br />
országon újdonságnak számító kezdeményezésről,<br />
melyben a pszichiátriai<br />
betegséggel küzdő anyát és<br />
egészséges csecsemőjét együtt látják<br />
el a kórházban, növelve ezzel az<br />
édesanya gyógyulási esélyeit. Egy<br />
másik kutatásban az előadó rávilágított,<br />
hogy a gyerekeknél oly gyakori<br />
fejfájást a legalább átlagos intelligenciával<br />
rendelkező gyermekeknél<br />
az is kiválthatja, hogy erőteljesebben<br />
élik meg a részképességek esetleges<br />
problémáit, ami szorongáshoz vezethet<br />
náluk.<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 17
Csókay András előadás közben (fotó: Szabadosi Béláné)<br />
Előadók<br />
Dr. Csókay András<br />
osztályvezető főorvos<br />
A robotkéz-technikával végzett agyi<br />
érpótlás lehetőségeiről,<br />
Dr. Mezei László főorvos<br />
Jobb pitvari mobilis thrombus diagnózisa<br />
és kezelése<br />
Dr. Polner Kálmán<br />
osztályvezető főorvos<br />
Egy peritoneálisan dializált beteg<br />
többszörös hasi aneurizmájának<br />
megoldása stent graft beültetéssel<br />
Dr. Németh Zsuzsanna főorvos<br />
Metasztatikus világossejtes vesecarcinoma<br />
kezelés molekuláris célzott<br />
terápiával: 2 évig tartó teljes remissió<br />
Dr. Trocsányi Márta<br />
Súlyos idegrendszeri károsodás<br />
miatt végzett rehabilitáció<br />
Érdekes esetek<br />
A Tudományos ülés első előadásaként<br />
dr. Csókay András egy olyan<br />
esetet és műtétet ismertetett, amelyet<br />
még csak az általa vezetett munkacsoport<br />
végzett, eddig összesen<br />
három alkalommal, s legutóbb itt a<br />
János Kór házban.<br />
Április 3-án, az idegsebészeten<br />
egy 57 éves férfibetegen hajtottak<br />
végre 14 órás műtétet, akinek<br />
komplex, kóros agyi értágulata volt.<br />
Az értágulat azért veszélyes, mert a<br />
tágulat elvékonyodott fala miatt<br />
nyomásemelkedést követően agyvérzés<br />
történhet. Endo vasculáris<br />
módszereket az agyi érsebészetben<br />
már régóta alkalmaznak az értágulat<br />
kiküszöbölésre. Ha azonban a<br />
tágulat komplex kiterjedésű és<br />
helyzetű, vagyis több eret is érint,<br />
mint a fenti beteg esetében, akkor<br />
alkalmazható az az érpótló technika,<br />
ami leginkább a szívkoszorú<br />
ereknél alkalmazott by pass műtétekhez<br />
hasonlatos. Csak hogy az<br />
aorta vagy a szív koszorú erek átmérője<br />
2 mm vagy jóval nagyobb.<br />
Tehát az agyi erek sokkal vékonyabbak.<br />
Így az oldalkirekesztésben<br />
való érpótlás, ami által nem kell<br />
kirekeszteni a keringést az agyban,<br />
lehetetlen volt eddig a kéz természetes<br />
pontatlansága (fél mm a kéz<br />
természetes remegése) miatt. A kéz<br />
remegésének kiiktatására fejlesztette<br />
ki Csókay főorvos a „robotkéznek”<br />
elnevezett technikát, amely<br />
egy olyan kézmegtámasztási technika,<br />
amikor a fogót, műszereket az<br />
operáló orvos újbeggyel irányítja.<br />
Nem valóságos robottal végzi tehát<br />
a műtétet, mert a szövetek, erek<br />
tapintására az operáló orvosnak<br />
szüksége van, de a „robotkéz” technikával<br />
pontosabbá és precízebbé<br />
lehet tenni a beavatkozást. Más -<br />
részről ez a technika, mint a fenti<br />
férfibeteg esetében is, lehetővé<br />
tette, hogy agyi érpótlást végezzenek<br />
oldalkirekesztéssel, az erek<br />
lezárása nélkül, a vérkeringés folyamatos<br />
fenntartásával. Az agy funkciói<br />
tehát nem károsodnak. Az értágulatos<br />
szakaszt kirekesztik úgy,<br />
hogy mellé, oldalról egy épp eret<br />
varrnak be. A kéz nem remeg, a<br />
műtét elvégezhető, sőt az idegsebészet<br />
műtéti csapata el is végezte, a<br />
beteg azóta is jól van.<br />
További sikeres műtéteket kívánunk!<br />
Utak és tévutak<br />
a gasztro enterológiában<br />
Május 7-én tudományos ülésére<br />
került sor, melyet a János telephely<br />
Gasztroenterológiai osztálya, a<br />
Magyar Gasztroenterológiai Tár -<br />
saság és a Magyar Ultrahang Tár -<br />
saság szervezett.<br />
Üléselnökök<br />
Dr. Szilvás Ágnes és Dr. Deme ter<br />
Pál.<br />
18 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Az előadások:<br />
1. Dr. Székely György:<br />
Paramedicina a gasztroenteroló -<br />
giában<br />
2. Dr. Demeter Pál:<br />
A belek keringési zavarainak<br />
diagnosztikájáról<br />
3. Dr. Szilvás Ágnes:<br />
Három dimenziós ultrahang<br />
diagnosztika gócos májbetegsé -<br />
gekben<br />
4. Dr. <strong>Mi</strong>cskei Éva:<br />
I. típusú diabetes mellitus előfordulása<br />
coeliakiás gyermekekben<br />
5. Dr. Siket Ferenc:<br />
Epeúti operatív endoscopia<br />
6. Dr. Penyige József:<br />
Colon polyposis formájában jelentkező<br />
Mantle-cell lymphoma<br />
7. Dr. Bóka Béla:<br />
Henoch- Schönlein purpura egy<br />
eset kapcsán.
Orvosdinasztiák<br />
Az Altmann doktorok • Apa és lánya<br />
Van az úgy, hogy az ember<br />
lánya apja hivatását választja.<br />
Ez történt az Altmann családban<br />
is. Dr. Altamann István belgyógyász,<br />
az egykori Honvéd Kórház<br />
főrovosának lánya is gyógyítónak<br />
ment. Dr. Altmann Anna jelenleg<br />
gyemekneurológus főorvos a Bólyai<br />
úti telephelyen, az Epilepszia<br />
Centrum vezetője a régi Budai<br />
Gyermekkórház területén.<br />
Édesapja 1926-ban született a<br />
Józsefvárosban. A Teleki tér akkoriban<br />
forgalmas volt az iparosoktól,<br />
kereskedőktől, Altmann nagyapának<br />
pedig kocsmája volt a Kun utcában.<br />
Jóféle borral töltötte a poharakat,<br />
pénzt azonban keveset keresett.<br />
Szegény családnak számítottak.<br />
Majd jött a háború. Átvészelték valahogy<br />
az embertelen időket. Köz -<br />
vetlenül a háború után a kocsmáros<br />
fia beadta jelentkezését az orvosi<br />
egye temre. Így lett Altmann Ist -<br />
vánból első generációs értelmiségi.<br />
Diploma után a csepeli kórházba<br />
került, majd évtizedekig belgyógyászként<br />
dolgozott a Honvéd Kór -<br />
házban. Szakértelme és tudása révén<br />
nagy tekintélyű vezető főorvos lett a<br />
Vérellátó Osztályon.<br />
„Gyerek voltam, amikor apu a<br />
Honvédban dolgozott, de nagyon jó<br />
emlékeim vannak az akkori Kór -<br />
házról. – Meséli dr. Altmann Anna.<br />
– Ha végigmentem a folyosón, mindenki<br />
tudta, hogy ki vagyok, és az ott<br />
dolgozó emberek is ismerték egymást.<br />
Együtt éltünk, kirándultunk,<br />
összejártunk a kollégákkal, akik egyben<br />
apám barátai is voltak.<br />
Valahogy szorosabb kapcsolat volt<br />
az emberek között, mint a mai világban.<br />
A katonásdiból csak annyira<br />
emlékszem, hogy egyszer egy évben<br />
apám elment egy háromnapos gyakorlatra.”<br />
Anna nem tudja miért, de már<br />
kisiskolásként is gyerekorvos szeretett<br />
volna lenni. Talán mert Zsófi<br />
nénire akart hasonlítani, aki egy<br />
kedves személyiség volt a baráti társaságban.<br />
Szülei is örültek döntésének.<br />
Édesapja szerint: az orvosi<br />
szakma a legszebb a világon.<br />
„1986-ban kaptam meg a diplomám,<br />
akkor nagyon nehéz volt állást<br />
találni Budapesten. – Folytatja Anna.<br />
– Végül a Dél-pesti Kórház koraszülött<br />
osztályán kaptam munkát, amit<br />
imádtam. Aztán nekem is gyerekeim<br />
születtek, muszáj volt a lakóhelyünkhöz<br />
közelebbi állást találnom. Így<br />
kerültem a Bethesda (akkor Apáthy)<br />
Kórházba, az Ilka utcai részleghez,<br />
Kiss Péter főorvos úrhoz, ahol megismertem<br />
Dr. Neuwirth Magda gyermekneurológust.<br />
Teljesen megfertőződtem,<br />
nagyon érdekesnek találtam<br />
a gyermekneurológiát.”<br />
Altmann doktornőből neves gyermekneurológus<br />
lett, aki a budai<br />
telephelyen kívül két magánklinikán<br />
is gyógyít. Gyakran keresik fel olyan<br />
gyerekek, akik tanulási nehézségekkel,<br />
magatartásbeli problémákkal,<br />
vagy étkezési zavarokkal küzdenek.<br />
Ezek a tünetek sokszor pszichés<br />
okokra vezethetők vissza. A neurológiai<br />
rendelőben megjelenő gyerekek<br />
50%-a epilepsziás.<br />
„Szerencsére az epilepszia 80%-a<br />
már gyógyítható. Leírhatatlan öröm<br />
és sikerélémény, amikor egy kisgyereknek<br />
a kezelésem és gyógyító csapatunk<br />
munkájának hatására megszűnnek<br />
a rohamai és újra jókedvű,<br />
tünetmentes kislány vagy kisfiú válik<br />
belőle.”<br />
Anna lányai az orvosi helyett a<br />
közgazdasági egyetemet választották.<br />
A kisebbik lány, Pető Réka,<br />
magyar kardbajnok, álma a londoni<br />
olimpia. Anna nem bánja, hogy gyerekei<br />
a jelenlegi körülmények között<br />
nem lesznek orvosok. Úgy véli: a<br />
szakma szépsége sok területen elveszett,<br />
mert általában nagyon kevés<br />
idő jut egy betegre és megszűnt a<br />
bensőséges viszony orvos és páciens<br />
között. Ráadásul az adminisztrációs<br />
terhek növelésével is sokkal mechanikusabbá<br />
vált a gyógyítás. „Nagyon<br />
szeretem a munkám, de igazat adok<br />
a lányaimnak. Édesapámnak viszont<br />
nagy fájdalma, hogy unokáiból nem<br />
lesznek orvosok. ”<br />
Székely Ilona<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 19
Óvoda a Kórház területén<br />
Interjú Bak Ferenccel, a Hegyvidéki Oktatási és<br />
Közművelődési Iroda vezetőjével<br />
AJános Kórház területén van egy<br />
épület, melyet panelekből emeltek<br />
a hatvanas években. Annak idején<br />
a kórház dolgozóinak gyerekei játszottak<br />
itt: a földszinten bölcsőde, az emeleten<br />
óvoda működött. Aztán, ahogy teltek az<br />
évek, az épületnek más funkciója akadt.<br />
Az utóbbi évtizedben gyógyszerraktárként<br />
is használták.<br />
– 2009 telén a Hegyvidéki Önkormányzat<br />
bérbe vette az épületet és<br />
szeptembertől új óvodát nyit benne a<br />
kerületieknek. <strong>Mi</strong>ért volt erre szükség?<br />
Nincs elég óvoda a környéken?<br />
– A döntést több körülmény indokolta.<br />
Egyrészt a Ratkó-korszakban<br />
született lányok most lettek nagymamák,<br />
nemrég születtek az unokáik, így<br />
a kerületben is nőtt a gyerekek száma.<br />
Másrészt a gazdasági válság következtében<br />
egyre kevesebb szülő tudja fizetni<br />
a magánóvodákat. Így érthető, hogy<br />
megnőtt az igény az önkormányzati<br />
óvodai férőhelyek iránt, ahol a szülőknek<br />
csak az étkezés után kell fizetni.<br />
Emelnünk kellett a létszámot, míg<br />
korábban az is előfordult, hogy be kellett<br />
zárnunk egy óvodai csoportot,<br />
mert nem voltak benne gyerekek.<br />
– Hány csoportot indítanak a<br />
János kórházi óvodában?<br />
– Hat 25 fős csoport indul, ebből<br />
négy kiscsoport (hároméves korosztály)<br />
lesz. Az elkövetkező években<br />
kilencre bővülne a csoportok száma,<br />
két játszóházzal. Most ősszel egy játszóház<br />
várja a gyerekeket.<br />
– <strong>Mi</strong>t jelent a játszóház fogalma?<br />
– Ide olyan szülők hozhatják két<br />
évesnél idősebb gyereküket, akik otthon<br />
vannak ugyan, de szükségük van<br />
hetente pár órás szabadidőre, hogy<br />
elintézzenek valamit, vagy csak játszótársat,<br />
változatosságot szeretnének<br />
biztosítani gyereküknek. Étkezést<br />
is lehet kérni, a játszóház óránként<br />
háromszázharminc forintba kerül.<br />
– Az óvodába az egyesített <strong>Szent</strong><br />
János Kórház dolgozóinak gyerekeit<br />
is felveszik, vagy csak akkor, ha a<br />
kerületben laknak?<br />
– Megállapodást kötöttünk a<br />
Kórházzal, hogy a Kórház dolgozóinak<br />
gyerekeit automatikusan felveszszük,<br />
ha jelentkeznek. A teljes óvodai<br />
létszám 30%-át jelöltük meg limitnek,<br />
ez hatvan gyereket is jelenthet a<br />
Kórház részéről. Eddig tíz óvodást<br />
jeleztek, akik közül hatan még nem<br />
töltötték be a három évet. A törvény<br />
szerint ők a harmadik életévük betöltése<br />
után lehetnek óvodások.<br />
– A „kórházi” gyerekek ugyanolyan<br />
feltételekkel vehetik igénybe az<br />
óvodát, mint a hegyvidéki lakosok?<br />
– Igen. Nekik is csak az étkezés<br />
kerül pénzbe, illetve néhány külön<br />
program: cirkusz, kirándulás.<br />
– Ahhoz, hogy a kicsik birtokba<br />
vehessék az óvodát, alapos felújításra<br />
van, volt szükség. Hol tartanak a<br />
munkálatok?<br />
– A kertet teljesen szét kellett<br />
szedni, mert nekünk európai szabványnak<br />
megfelelő játszóteret kell<br />
biztosítanunk. Jelenleg ütéscsillapító<br />
Fotók: Szabadosi Béláné<br />
gumifelületet rakunk le, és különféle<br />
játékokat telepítünk. Kilenc homokozója<br />
lesz a kilenc csoportnak, most<br />
festik a kerítést. És persze a belső<br />
tereket is teljesen felújítjuk, bebútorozzuk.<br />
Kicse réljük az ablaküvegeket,<br />
a bejárati ajtókat, az árnyékoló vásznakat.<br />
A falakat kifestjük és új linóleum<br />
kerül a padlóra. Lesz, ahol kiemelünk<br />
egy válaszfalat, mert egy hetven<br />
négyzetméteres tornaszobát is létesítünk.<br />
A melegítőkonyhába korszerű<br />
felszereléseket vásárolunk.<br />
– <strong>Mi</strong>lyen költséggel jár mindez?<br />
– Hatvan vagy hetven millióba<br />
kerül a felújítás.<br />
– Honnan szállítják az ebédet a<br />
gyerekeknek?<br />
– Az étkeztetésre közbeszerzési<br />
pályázatot írunk ki, de ideális az<br />
lenne, ha a János Kórház telephely<br />
konyhája biztosítaná az étkezést,<br />
hiszen így a dietetikus ellátás is könynyen<br />
megoldható lenne és a tejérzékeny,<br />
lisztérzékeny vagy cukorbeteg<br />
gyerekek is a számukra megfelelő<br />
étrend szerint étkezhetnének.<br />
– Hányan jelentkeztek eddig az új<br />
óvodába?<br />
– Első körben hatvankilencen. A<br />
további egyeztetések során valószínű,<br />
hogy még ugyanennyi gyereket át<br />
fogunk ide irányítani, illetve felvenni,<br />
mert a többi óvodánk tele van.
HÍREK<br />
Kinevezés<br />
XII. kerületi házi- és gyermekorvosok<br />
és a főigazgató asszony találkozója<br />
A Kórház pályázatot írt ki az ápolási<br />
igazgatói beosztásra, melynek elbírálására<br />
június 12-én került sor. A<br />
pályázók közül Lászlóné Dezső<br />
Kornéliát – a jelenlegi megbízott<br />
ápolási igazgatót – találta a bírálóbizottság<br />
a pozícióra a legalkalmasabbnak.<br />
A kinevezés <strong>2009.</strong> július 1-jei<br />
hatállyal, határozatlan időre szól.<br />
Gratulálunk és további sikeres munkát<br />
kívánunk!<br />
Április 16-ra az Auguszt Pavilon<br />
Cukrászdába kötetlen beszélgetésre<br />
hívta a XII. kerületi háziorvosokat<br />
kórházunk főigazgatója Dr. Pintérné<br />
dr. Gönczi Ágnes, valamint a XII.<br />
kerület alpolgármestere, Kovács<br />
Lajos. A kezdeményezéstől a nem<br />
egészen egy éve kinevezett főigazgató<br />
asszony bizalomteremtést, együttgondolkodást,<br />
a problémák felvetésének<br />
és megoldásának közös keresését<br />
remélte a kerületi lakosok jobb és<br />
hatékonyabb ellátása érdekében. A<br />
háziorvosok felvetették a saját és kórházi<br />
informatikai rendszer összekapcsolásának<br />
lehetőségét, amely munkájukat<br />
nagyon megkönnyítené. Online<br />
rendszeren tudnának betegeik<br />
számára időpontot kérni laborra,<br />
röntgenre, egyéb diagnosztikai vizsgálatokra,<br />
s a leleteket is meg tudnák<br />
kapni a kórháztól az informatikai<br />
rendszeren keresztül, amit aztán<br />
könnyen be tudnának illeszteni a<br />
betegek dokumentációjába. Megvaló -<br />
síthatná azt a célt, hogy a lelet utaz -<br />
zon és ne a beteg. Dr. Pintérné dr.<br />
Gönczi Ágnes jelezte, hogy teljesen<br />
egyetért a háziorvosok ezen felvetésével.<br />
Jelenleg a kórház informatikai<br />
rendszere még nem alkalmas erre, de<br />
folyik a kórház informatikai rendszerének<br />
egységesítése, s ha ez a fejlesztés<br />
megtörtént erre a lépésre is sort<br />
szeretnének keríteni. Felmerült a<br />
kórház bizonyos épületeinek, egységeinek<br />
meglehetősen rossz infrastrukturális<br />
állapota, amely minden<br />
orvosi és szakdolgozói igyekezet, odaadás<br />
ellenére is hátráltatja a gyógyulást,<br />
rontja a betegek közérzetét. A<br />
főigazgató asszony jelezte, hogy<br />
elkezdték az I. Bel gyógyászati Osztály<br />
rendbetételét, s a főváros ez éves költségvetésében<br />
50 millió forint van<br />
elkülönítve az osztály felújítására. A<br />
kórház tervezi és pályázati anyagot is<br />
összeállított már egy új, Sürgősségi<br />
Ellátó Egység felépítésére. Szó esett<br />
még a kórházban fekvő betegek<br />
gyógyszerellátásáról, a szakrendelők<br />
főbejárathoz közelibb elhelyezéséről.<br />
Ez utóbbival kapcsolatos pozitív fejlemény,<br />
hogy a reuma szakrendelés<br />
hamarosan lejjebb költözik a II. Bel -<br />
gyógyászat épületébe.<br />
A legjobb hulladék a „nem keletkező hulladék”<br />
Ma még hazánkban nagy mennyiségű<br />
hasznosítható anyag kerül a<br />
kukákba, melyek jobb helyen lennének<br />
a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken.<br />
A hulladékhegyek csökkentése<br />
mindannyiunk feladata és felelőssége.<br />
A szelektív hulladékgyűjtést követő<br />
„fázis” már az újrahasznosítás,<br />
melynek során az összegyűjtött<br />
anyagból új anyagot hoznak létre,<br />
ezáltal csökkentve a környezet szenynyezését.<br />
Intézetünk I. sz. Telephelyén - a<br />
János Kórházban - már korábban<br />
elkezdődött a kartonhulladék szelektív<br />
gyűjtése. Idén tavasztól lehetőség<br />
nyílik arra, hogy a dolgozók és a betegek<br />
az itt tartózkodásuk során keletkezett<br />
papír és PET-palack hulladékokat<br />
szelektíven gyűjtsék. A gyűjtők<br />
a hulladéktípusoknak megfelelően<br />
külön böző színkóddal vannak ellátva:<br />
kék: papír, zöld: a PET-palack.<br />
A hatékonyság érdekében kizárólag<br />
szennyeződésmentes vegyes<br />
papírhulladékot (irodai papír, csomagolópapír,<br />
hullámpapír), és ugyancsak<br />
szennyeződésmentes, tömörített<br />
(laposra taposott) PET-palackot lehet<br />
a gyűjtőkbe dobni. A gyűjtőeszközök<br />
a raktárból igényelhetőek,<br />
melyeket igény szerint<br />
a Szállítási csoport<br />
dolgozói ürítenek.<br />
A szelektíven gyűjtött,<br />
tiszta hulladék<br />
ingyenesen kerül elszállításra,<br />
az értékesebb,<br />
kartonhulladékkal pedig<br />
bevételhez is jut Inté -<br />
zetünk.<br />
A környezetszennyezés<br />
és kommunális hulladékszállítási<br />
díj csökkentése érdekében vegyék<br />
igénybe a kihelyezett szelektív gyűjtőeszközöket!<br />
A szelektív gyűjtés hatékony<br />
működése érdekében szívesen fogadjuk<br />
a dolgozók, betegek észrevételeit,<br />
javaslatait.<br />
Piszmánné Papp Angelika
Egészségnap a Hegyvidéken<br />
Gyermeknap a János Kórház<br />
Gyermekosztályán<br />
Az ez évi Gyermeknapon a celeb-világ<br />
sztárjai látogattak el kórházunkba, s<br />
hoztak ajándékokat, lufikat és felhőtlen<br />
jókedvet a Gyerme kosztály betegeinek.<br />
A vendégek egy feldíszített<br />
mikrobusszal érkeztek a kórház udvarára,<br />
s a gyerekek már nagyon várták<br />
őket. Danny Blue, LL Junior,<br />
Erdőhegyi Brigitta és Kustánczi Lia<br />
végigjárták a kórtermeket, cső alakú<br />
lufiból állatfigurákat hajtogattak, a<br />
kezükben lévő állat- és mesefigurás<br />
lufikból pedig kedvükre választhattak<br />
az éppen begipszelt lábú vagy felkötött<br />
karú kisgyerekek. Egy óra nevetés,<br />
játszás, barátkozás után a celeb<br />
világ sztárjai úgy viharzottak el, ahogy<br />
jöttek. Vidámság nyomukban.<br />
Május 17-én szűréssel egybekötött<br />
Egészségnapot szervezett a Hegy -<br />
vidéki Önkormányzat. Az eddigi szokásoknak<br />
megfelelően az önkormányzat<br />
ismét segítséget kért kórházunktól<br />
a szűrések minél szélesebb körű elvégzése<br />
érdekében.<br />
Angiológiai szűrést<br />
végzett dr. Káli<br />
András, a III. Bel -<br />
gyógyászat főorvosa<br />
hallásvizsgálatot és<br />
gégészeti szűrést dr.<br />
Kiss Sán dor ad -<br />
junk tus úr, helico -<br />
bakter szűrést Bárkányi<br />
Anna az I.<br />
Belgyó gyá szati<br />
Osztályról, emlőönvizsgálatot<br />
tanított<br />
és tartott dr. De -<br />
meter Jolán fő -<br />
orvos asz szony és<br />
csontritkulás vizsgálatot<br />
végzett Dr.<br />
Fűkő Zita főorvos<br />
aszszony, valamint<br />
asszisztenseik. A<br />
ren dezvényen<br />
mint egy 1000 em ber jelent meg.<br />
Orvo saink és segítőik munkáját<br />
nagyon köszönjük, minden bizonnyal<br />
hozzájárult a prevenció és az egészségtudatos<br />
szemlélet további elterjedéséhez.<br />
Dr. Kiss Sándor szűrés közben<br />
Búcsúzunk<br />
Dr. Földváry Árpád<br />
főorvos<br />
1943–2009<br />
22 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Dr. Földváry Árpád urológussebész<br />
főorvos az Óbuda-Békás -<br />
megyer Szakorvosi Rendelőinté -<br />
zetének főorvosa ez év áprilisában<br />
hosszú betegség után elhunyt.<br />
Földváry főorvos orvosi működését<br />
1969-ben a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
(ekkor János Kórház) Urológiai<br />
sebészeti osztályán kezdte meg a<br />
híres Noszkay Aurél prof. által vezetett<br />
osztályon. A barátságos, közvetlen<br />
és mindig jó kedélyű fiatal doktort<br />
csakhamar mindenki megkedvelte,<br />
és hamar beilleszkedett az urológiai<br />
osztály szigorú munkarendjébe.<br />
Kitünő manualitása és nyugodt<br />
természete miatt rövidesen fontos<br />
műtéti feladatokat is rábíztak.<br />
Ezen sorok írója, mint medikus<br />
ismerte és szerette meg Árpit, aki –<br />
intézeti demonstrátorként – gyakorlatvezetője<br />
volt anatómiából.<br />
1985-ben Földváry főorvos<br />
elhagyta a János Kórház urológiai<br />
osztályát, és az akkori Margit Kórház<br />
Rendelőintézet Szakorvosi Rendelő -<br />
intézetének lett szakorvosa.<br />
Járóbeteg-ellátási feladatain kí -<br />
vül, konziliáriusi feladatot is ellátott<br />
a Margit Kórházban.<br />
1996-ban vezetőváltás történt a<br />
<strong>Szent</strong> Margit Kórház Rendelőitézet<br />
emelt szintű urológiai Szakambu lan -<br />
ciáján, és ez időtől kezdve Földváry<br />
főorvos vezetőfőorvos-helyet tesként<br />
dolgozott.<br />
<strong>Mi</strong>ndaddig, amíg súlyos betegsége<br />
le nem döntötte lábáról, aktívan<br />
és önzetlen segítőkészséggel vett<br />
részt a Szakambulancia és Szakren -<br />
delő tevékenységében.<br />
Árpi nagyon fogsz hiányozni….<br />
Nyugodj békében!<br />
Dr. Bajor Gábor<br />
vezető főorvos
Többmilliós adományok a Kórháznak<br />
Fotók: Szabadosi Béláné<br />
A Gyermekrák Alapítvány hatmillió<br />
forint értékű adománnyal támogatta<br />
a <strong>Szent</strong> János Kórház fogászati szűrővizsgálati<br />
programját. Az ünnepélyes<br />
átadásra április 8-án került sor a<br />
sajtó jelenlétében, melyen részt vett a<br />
Fővárosi Önkormányzat részéről<br />
Horváth Csaba főpolgármester-he -<br />
lyet tes, a Kórház részéről Dr. Pintérné<br />
dr. Gönczi Ágnes főigazgató asszony,<br />
valamint az Alapítvány elnöke Balogh<br />
István úr.<br />
A Szájsebészeti részleg főorvosa,<br />
Dr. Katona József a szájüregi<br />
daganatok megelőzése érdekében<br />
köszönettel vette az Alapítvány<br />
segítségét a szájsebészeti kezelőegység<br />
és tartozékai megvásárlásához,<br />
és egyben elmondta, hogy az<br />
onkológiai statisztikai adatok szerint<br />
az elmúlt harminc év során 14-<br />
szeresére nőtt az ajak- és szájüregdaganatok<br />
okozta halá lozás Ma -<br />
gyar országon. A Kórház ban kiterjedt<br />
szűrővizsgálatokat kezdtek a<br />
helyzet további súlyosbodásának<br />
megakadályozására, és ehhez óriási<br />
segítség az Alapítvány adományából<br />
beszerzett készülék is,<br />
melynek megtekintésével zárult a<br />
sajtóbemutató, ahol a jelenlévőknek<br />
Kato na főorvos be mutatta a<br />
gé pet, és el mond ta, hogy ter vezik a<br />
jövőben csont sebészeti moto rok és<br />
egyéb ki egé szítők csatlakoztatását<br />
is lehetővé tenni, mellyel a baleseti<br />
ellátás színvonala tovább nő.<br />
A Sze rencse játék Zrt. tízmillió<br />
forinttal támogatta a „Szív Adja a<br />
Szívnek Alapítványt”, amely a <strong>Szent</strong><br />
János Kórház telephely III. Bel gyó -<br />
gyá szati osztály – Kardiológia mun -<br />
káját segíti. Az ünnepélyes átadásra<br />
április 28-án került sor, melyen részt<br />
vett a Kórház főigazgatója Dr.<br />
Pintérné Dr. Gönczi Ágnes és a<br />
Szerencsejáték Zrt. szponzorációs<br />
igazgatója Feldmájer Sándor is.<br />
Prof. Dr. Jánosi András osztályvezető<br />
főorvos és egyben az<br />
Alapítvány Kura tó riumának el -<br />
nöke köszönettel vette a tá mo -<br />
gatást, mely gének megfelelő géppel vizsgálják<br />
lehe tővé tette, ki.<br />
hogy az Ala - A megvásárolt berendezés teljesen<br />
pítvány és a Kór -<br />
új, 2009-es készülék,<br />
ház egy nagy ér - melyet a jelenlevők működés közben<br />
tékű szívultrahang-ké<br />
meg is tekinthettek. A szí-<br />
szü léket<br />
vásá rol jon.<br />
A szív és ér -<br />
vultrahang az EKG egyidejű rögzítésével<br />
alkalmas a szív működésének<br />
részletes megítélésére, a<br />
rend szeri (kar-<br />
szív billentyűinek és a szívizom<br />
dio vasz ku láris)<br />
meg bete ge dések<br />
részletes vizsgálatára. Többfajta<br />
vizsgálófej csatlakoztatható a<br />
a statisz tikai gép hez, így lehetővé válik a nyelőcsövön<br />
ada tok szerint a<br />
világon minden<br />
har madik ember haláláért felelősek.<br />
keresztüli szívultrahang<br />
ill. terhelés alatti ultrahang készítése<br />
is.<br />
A ma gyar -<br />
országi adatok en - Dr. Németh Marianna az új gép használata közben<br />
nél ros z szabbak,<br />
mivel ha zánkban a<br />
halá lo zások felét a<br />
szív- és érrendszeri<br />
be teg ségek okozzák.<br />
Ezért is különösen<br />
fontos, hogy<br />
mind a betegeket<br />
mind a szűrésre<br />
érkezőket a kor<br />
technikai fejlettsé-