A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs ...

A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs
stratégiájához
I. munkafázis:
HELYZETELEMZÉS
Készítette: PTE TTK SZBI
PÉCS
2010. május

T A R T A L O M J E G Y Z É K
I. Irodalmi áttekintés 3
II. Helyzetelemzés 21
1. Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának
bemutatása 21
2. Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák,
szabályozások, szakpolitikák ismertetése 25
3. Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb
ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése 27
Oldalszám
III. SWOT elemzés 30
IV. Mellékletek 32
2

Szőlő-bor ágazati innovációs program
I. Irodalmi áttekintés
A, Innováció
Az innováció fogalma szó szerinti értelemben újítást jelent 1 . Mai közgazdasági
értelmezését először J. A. Schumpeter adta 1930-ban 2, kifejtve, hogy az egyszerű
újratermelést új kombináció alkalmazása a fejlődés vonalára lendíti át. Későbbi műveiben
ezt nevezte innovációnak.
Ezek alapján Bucsy László innováció fogalom meghatározásai:
„ Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új
termékek (gyártmányok), az új termelésszervezés és az eddigi ember-gép kapcsolatok
mellett súlyozottan az ember- ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és
visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük.
Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott
rendszerét érthetjük, amelyben a „rendszer” korlátaival képes az előirányzott
gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni.” 1
Oslo kézikönyv 2005. évi 3. kiadás meghatározása 3 :
„ Az innováció
−új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás,
−új marketing- módszer, vagy
−új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi
szervezetben, vagy külső kapcsolatokban.”
A hangsúlyt a tudástranszferre és az innovációs vállalati kapcsolatokra helyezi.
Az innovatív gazdasági környezet és az innovatív vállalkozás jellemzőit Harry Nyström a
következők szerint mutatja be 4 (Táblázatból kiemelve):
„ Innovatív mozzanatok a külső környezetben:
− Gyors és nem folyamatos technológiai változás.
− Aktív szabadalmi védelem.
− Erős verseny.
− Változó fogyasztói kereslet.
Innovatív mozzanatok a belső környezetben:
3

− Nyitott és rugalmas kutatási- fejlesztési politika. (Diverzifikáló és offenzív technológiai
alapú politika. Külső orientáció és összekapcsolódó technológia alkalmazás).
− Nagymértékben formalizálatlan és nyitott vállalati struktúra. (Nagy szervezeti
rugalmasság és változatosság. Rugalmas termelési erőforrások.)
− Új termékek nagy hányada.
− Nyitott és rugalmas marketing stratégia.
− Nem szelektív marketing technika.”
A nemzeti innovációs rendszer (NIR) és a regionális innovációs intézményrendszer
áttekintését nyújtja Dr. Buzás Norbert innovációs képzési jegyzete 5, mely szerint a NIR
szűkebb értelmű definíciója „azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában
amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek.
Ilyenek a K+F részlegek, a K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a
technológiai transzferszervezetek.”
Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek „magukba foglalják a
gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás
elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így
beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing és a pénzügyi rendszer is.”
A regionális innovációról a következőket írja:
− ösztönzése alapvetően háromféle módon történhet
1. A régió innovációs képességének növelésével.
2. Az innováció regionális feltételeinek javításával.
3. A vállalkozások innovációra való ösztönzésével.
− a regionális Innovációs Stratégia (RIS):
1. Innováció orientált gazdaságfejlesztési akció programokat fogalmaz meg.
2. Elkészítéséhez elemezni kell a régiót érintő iparági trendeket a meglévő gazdasági
szerkezetet és humán erőforrás készletet, valamint fel kell mérni a régióban lévő
vállalkozások innovációs szükségleteit.
3. Az igényeket szembesíteni kell a regionális gazdaság lehetőségeivel.
4. A stratégia legfontosabb célja a vállalkozások innovációs potenciáljának növelése.
4

A regionális intézményrendszer csúcsán- megfogalmazása szerint- a Regionális
Innovációs Ügynökség áll, melynek feladatai:
− Kutatás- fejlesztési koncepciók kidolgozása.
− Kutatás- fejlesztési információs rendszer kiépítése.
− Kutatás- fejlesztési tanácsadó rendszer működtetése.
− Decentralizált támogatási források kezelése.
− A K+F eredmények hasznosulásának segítése.
Összegzés:
Innovációnak tehát nem a szűken értelmezett technikai „találmányok jellegű” újításokat,
hanem a beszerzéstől az értékesítésig minden termelési, szolgáltatási, szervezési,
forgalmazási, gazdálkodási folyamat megújítását és ez által értékesebb eredményét,
végtermékét értjük összhangban az eredeti és az Oslo kézikönyv megfogalmazásával.
Hasonlóképpen szélesen értelmezzük az innovatív szervezet fogalmát Nyström belső
környezetre vonatkozó leírása szerint.
Talán a NIR definíciójánál is tágabb a résztvevők, együttműködők lehetséges köre, hisz
jelenlétük, akcióba vonhatóságuk nem közömbös a sikeres és gyors innováció
szempontjából, például:
−Beruházási szállítók:
Építési vállalkozások, tárolótartály gyártók, hűtés és klíma szerelők, hordó gyártók
és kádárok, szaporítóanyag termelők, gépgyártók és kereskedők.
−Anyag és eszközszállítók:
Növényvédőszerek, szerves és műtrágyák, borkezelési anyagok, mikrobiológiai
készítmények, csomagoló anyagok, tisztítószerek, karbantartási és javítási
anyagok.
−Speciális szolgáltatók:
Talaj, - növény és - borászati laboratóriumok, növényorvosi hálózat, grafikusok,
reklámcégek, borászati tanácsadók, műszaki tervezők, pályázatírók, gazdasági
tanácsadók.
−Kereskedelmi partnerek:
Borszaküzletek, kereskedőházak, áruházláncok, külkereskedők, szállítmányozó
cégek.
−Ismeretterjesztők, a nyilvánosságot biztosítók:
Szakkönyv kiadók, vásárok és kiállítások, rendezvényszervezők, utazási irodák.
−Érdekképviseletek, egyesületek:
Kamarák, kertbarát körök, borklubok.
5

−Tudásközpontok és K+F szervezetek:
Középfokú szakképzők, felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, technológiatranszfer
központok. Az ágazat tudásközpontjai, szőlészeti- borászati szakiskolák,
FSZ képzés, PTE Szőlészeti és Borászati Intézete.
−Nem utolsó sorban a szűken vett ágazat képviselői:
Szőlészeti, borászati vállalkozások, szőlőtermelők, borászatok, felvásárlók,
(köztük volt nagyüzemek maradványai), sikeresen fejlődő középüzemek, helyüket
kereső kistermelők és külföldről érkezett befektetők, szakcégek.
−Az ágazat egyesületi szervezetei, képviseletei:
Borvidéki Tanácsok, Hegyközségek, Borutak, Pannon Borrégió Egyesület.
B, Stratégiák, helyzetértékelések
Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetei, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem,
valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében
két tanulmányt készített 6,7 1998-ban. Az első tanulmány a HNT információira építve jelezte,
hogy az ország szőlőterülete 90.000 ha, , de kénytelen volt a földnyilvántartás adatait
szerepeltetni, 1998 (FÖMI) statisztikai adat hiányában:
Borvidék Megye, ország Borvidéki Megyei
megnevezése megnevezése Szőlőterület/ha Szőlőterület/ha
Mecsekaljai 1661
Villányi- Siklósi 1868
Baranya 3529 4828
Szekszárdi 2284
Tolnai 3121
Tolna 5405 6222
Dél- Balatoni 3140
Somogy 3140 5904
Régió 12074 16954
Ország 93595 126373
6

Javasolták az Unió hármas prioritásának figyelembe vételét:
− a termelés mennyiségi szabályozása,
− a bor minőségének javítása,
− a bormarketinggel kapcsolatos feladatok.
Kérdőíves felmérés alapján prioritási sorba rendezve felvázolták a fejlesztési és támogatási
feladatokat.
Fejlesztési prioritások:
1. A szőlő-bor vertikum gazdasági helyzetének javítása.
2. Hazai piacszabályozás.
3. Ültetvénytelepítés gazdaságossági- versenyképességi szempontok szerint.
4. Ültetvénytelepítés az ökológiai adottságok szerint.
5. Borászati technológia fejlesztése.
6. Hazai bormarketing.
7. Exportmarketing.
8. Szőlészeti technológia fejlesztése.
9. Termékfejlesztés.
10. Információs rendszer fejlesztése.
11. Az ültetvények területi szerkezetének szabályozása.
Támogatási sorrend:
1. Ültetvénytelepítés differenciált támogatása termőhely szerint.
2. A magyar borok piacra jutását elősegítő export marketing.
3. A meglévő ültetvények korszerűsítésének támogatása.
4. Az eredetvédelem rendszerének kialakítása.
5. A borászati technológia fejlesztése.
6. Belföldi marketing tevékenység.
7. A szőlészeti technológia fejlesztése.
8. Az információs rendszer kialakítása és működtetése.
9. A borászati termékek fejlesztése.
10. Szaktanácsadás fejlesztés.
11. Kedvezőtlen termőhelyű, korszerűtlen ültetvények felszámolása.
12. Intervenciós támogatások.
Az Európai Unió szőlőtermesztési zónarendszere három fő zónát ( A, B, C ) különböztet meg.
A javaslat B II zóna kialakítását kezdeményezte, javasolva B I zónába sorolását az korábbi B
zónás területeknek.
A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Ökonómiai és Szervezési Intézet
1999-ben SAPARD támogatással elkészítette a Dél- Dunántúl Agrárstruktúra és
Vidékfejlesztési programjait 8 . Megállapították, hogy a bor tárolótér Tolnában fele,
7

Somogyban kétszerese a szükségesnek. Az öt borvidék termőhelyi adottságai kedvezőek. A
privatizáció eredményeként helyben történik a feldolgozás Szekszárdon, Villányban, Siklóson
és Balatonbogláron, a színvonal és a marketing is sokat javult. ( A Tolnai és Mecsekaljai
borvidék lemaradt a fejlődésben.) A Pezsgőkészítés központja Pécsett és Balatonbogláron
volt. ( Előbbi már akkor jelentéktelen mennyiséget gyártott.)
A turizmus kapcsán kiemeli a Villány- Siklósi Borút sikerét és a szárnybontogatást a többi
borvidéken.
A régió fejlesztésének 7 prioritását határozták meg:
1. Az agrárstruktúra korszerűsítése.
2. A környezet és a tájvédelmet szolgáló mezőgazdaság.
3. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a gazdaság diverzifikálása.
4. A falusi térségek ill. a vidéki infrastruktúra fejlesztése.
5. A vízgazdálkodás fejlesztése.
6. Falufejlesztés, vidéki építészeti és kulturális örökség védelme.
7. A humán erőforrás fejlesztése.
1.1.3. Alprogram: A szőlő és borgazdaság fejlesztése
− a szőlőültetvények arányának növelése 20.000 hektárig
− a minőségi borok készítésére alkalmas fajták aránynövelése
− termesztéstechnológia váltás, hektáronkénti 5000 körüli tőkeszám
− a borászati technológia fejlesztése
− a bor származás – és eredetvédelmi rendszerének bevezetése
Javaslatokat tesznek az erózió elleni védekezésre, vízelvezetésre, a közlekedési utakra, 200
ha anyatelep és 1000 ha törzsültetvény telepítésére.
(A területi előirányzatok a tényadatok tükrében túlzottak.)
3.3. Termékpályák fejlesztése, komplexitásának fokozása
− bor kannába, palackba töltése
− a termelés, a feldolgozás és az értékesítés vertikális integrációja (termékpályás
szövetkezetek)
6.3. A borutak speciális turistavonzó hatása nemzetközileg is kiemelkedő
Az Európai Unióba történő belépés előfeltétele volt a szőlőterületek pontos és részletes
felmérése, ezért került sor a 2001. évi összeírásra 9 .
8

Több éves bizonytalanság után így kaptunk viszonylag pontos képet szőlőültetvényeinkről.
Kiderült, hogy a földnyilvántartás 126.373 hektárjával szemben 93.032 ha szőlőterülettel
rendelkezik az ország, ahogy azt a hegyközség becslése alapján már sejtettük.
Régiónkra vonatkozó fontosabb adatok 2001.:
Borvidék Megye, Ország Borvidékbe sorolt Megyei
megnevezése megnevezése szőlőterület/ha szőlőterület/ha
Mecsekaljai 936
Villányi 1892
Baranya 2828 3205
Szekszárdi 2304
Tolnai 3145
Tolna 5449 5502
Balatonboglári 2875
Somogy 2875 4018
1 ültetvény méretű ( 500 m 2 feletti)
2 összes betelepített terület
Régió 11152 12725
Ország 78652 91421 1
93032 2
A felmérés, az ültetvények számán, területén és a termő szőlő területén kívül további 20
szempont alapján, összesen 84 ismérv szerint történt. Így részletes képet kaptunk az
ültetvények jellegéről, életkoráról, fajtaszerkezetéről, állapotáról, ökológiai adottságairól,
művelésmódjáról, támaszrendszeréről.
Az adatok településenként, borvidékenként, megyénként és országosan is összesítésre
kerültek.
A legfrissebb mellbevágó statisztikai adatok és az EU tagság várhatóan közeli időpontja,
2002-ben kikényszerítette a Nemzeti Borstratégia elkészítését. A munka koordinálását a HNT
vállalta. A Nemzeti Borstratégia téziseiben 10 2022-ig próbálták a követendő utat és elérendő
célt kijelölni.
Az ágazati szereplők fogjanak össze, vállalva azt is, hogy egyes szereplőknek bizonyos érdekei
sérülhetnek. A közösen hozott döntéseket egyhangúan támogatva kell a kormányzat elé
terjeszteni, hogy sok érdekcsoporttal tárgyalva ne hozzanak rossz döntést.
9

Célok 2022-re:
összes szőlőterület
termő terület
tőkeszám
termésátlag
lé kinyerés
hazai átlagfogyasztás
75 000 ha
60 000 ha
4500 tőke/ha
7,5 t/ha
0,65 l/kg
32 l/fő
import, csak palackos 15 %
export 19,27 %
export hordós 40 %
palackos 60 %
saját termelésű belker hordós 40 %
palackos 60 %
Saját bor fogyasztásra 293E hl
belföldre
2471E hl
exportra
564E hl
Teljes magyar borszektor
Import bor
Borfogyasztás belföldön
3328E hl
436E hl
3200E hl
Javaslatok, megállapítások:
− a borvidékek számát felére kell csökkenteni,
− a hazai piac nem bővül, az export csökken,
− egyes termelők fejlődése mellett az ágazat átlaga romlik,
− az országos célkitűzésekhez igazodva megindult regionális szinten is az útkeresés és
szervezkedés az ágazat érdekérvényesítésének erősítésére.
A régiós összefogás kiteljesülését akadályozta, hogy a Balaton imázs teremtő és
piacbefolyásoló erejében bízva a Balatonboglári Borvidék a tervezett Balatoni Borvidéki
Régióhoz kívánt csatlakozni. Ezért a Pannon Borrégió Egyesületet Baranya és Tolna megyék
borvidékeinek összefogására hozták létre 2003 tavaszán 11 . A Balatoni Borvidéki Régió egy
évvel később 2004-ben alakult meg.
10

A Pannon Borrégió Egyesület fontosabb céljai:
− a négy borvidék összefogása,
− a pannon táj és környezet védelme,
− a térségfejlesztési programok összehangolt megvalósítása,
− az ökológiai alapokra építő minőségi bortermelés,
− közös marketingtevékenység és piaci fellépés,
− a kulturális örökség ápolása,
− a lehetséges finanszírozási források feltárása, felhasználása,
− az EU-hoz való eredményes kapcsolódás, nemzetközi együttműködések.
A Pannon Borvidéki Régió szabályzatát 2008-ban fogadták el és hirdették ki (8. melléklet).
A DDRFÜ kezdeményezte Regionális innovációs stratégia készítését. Felkérésére a Regionális
Borászati Szakbizottság a következőkben határozta meg feladatainkat a Nemzeti
Borstratégián belül 12 :
− Szakmai továbbképzési rendszer színvonalának javítása a meglévő intézményi háttérre
alapozottan (SZBKI, szakközépiskolák, Egyetem);
− Ehhez kapcsolódóan regionális ágazati szaktanácsadási rendszer létrehozása,
összefüggésben egy központi hatósági (OBI akkreditált) és az azt kiegészítő területi
labor hálózat kialakításával;
− Integrációs modell megteremtése, integrációk létrehozásának előmozdítása;
− Technikai, technológiai fejlesztések elősegítése, elsősorban integrációkra alapozottan
(kamattámogatásos hitelkonstrukciók alkalmazásával);
− Regionális agrárinformatikai rendszer kialakítása, összefüggésben a környezetkímélő
szőlőtermesztéssel, valamint széleskörű, piaci alapú szakmai adatbázis és információs
portál létrehozása;
− Eredetvédelmi rendszer kidolgozása és működtetése mindegyik borvidéken;
− Regionális bormarketing alapjainak megteremtése;
− Regionális borúthálózat elemeinek fejlesztése, a megbízható, minősített
szolgáltatásokkal rendelkező, egymást kiegészítő borúti kínálat megteremtése;
− A Pannon Borrégió Egyesület, mint szakmaközi szervezet fejlesztése.
Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs javaslatában megjelölte a támogatandó
tevékenységeket 13 :
− Ökológiai adottságok jobb kihasználása: támogatható rekonstrukciós megoldások
keresése, ültetvényszerkezet javítása, birtok -és üzemméret növelése, régi fajták és
eljárások megőrzése. Kutatási eredmények felhasználása az innovációs folyamatban.
− Feldolgozóipari háttér megteremtése. Üzemek korszerűsítése. Működő vállalkozások
segítése. Termelői, beszerzői és értékesítési integrációk.
− Hagyományőrzés, tárgyi értékek megóvása, közösségi programok.
− Turizmus és a gasztronómia.
− Vidékfejlesztés: öko- és környezettudatos gazdaságfejlesztési irányzatok,
infrastruktúrafejlesztés.
11

− Oktatás, továbbképzés: szaktanácsadási költségek térítése, laborháttér megteremtése,
agrometeorológiai hálózat, szakiskolai és tanfolyami képzési programok.
− Érdekvédelem: szakmai együttműködés, eredetvédelem.
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával 2003-ban
elkezdődött a Regionális Innovációs Stratégia összeállítása 14 . A munka eredményeként
javasolt intézkedéscsomag a következő célokat tűzte ki:
6.1, Intézkedés: Termelői, beszerzői, értékesítési integrációk kiépítése a dél-dunántúli szőlőbor
ágazatban.
Komponensek:
1. Pinceszövetkezet létrehozásának ösztönzése a közös szőlőfeldolgozásra.
2. Integráció létrehozásának ösztönzése a közös értékesítésre.
3. Borászati melléktermékek együttes kezelésére, lepárló létesítésére létrejött integrációk
támogatása.
4. Borászati integrációk létrehozását népszerűsítő intézkedések.
6.2. Intézkedés: Környezetkímélő szőlőtermesztés elterjedését elősegítő agrár-informatikai
fejlesztés a Dél-dunántúli Régió borvidékein
6.3. Intézkedés: Borászati eredetvédelmi rendszer kidolgozása, elterjesztése és működtetése
regionális szinten a Dél-dunántúli Régió borvidékein.
Komponensek:
1. Regionális eredetvédelmi szabályzatok kidolgozása.
2. Regionális Borminősítő Bizottság kiépítése.
6.4. Intézkedés: A dél-dunántúli borút hálózat fejlesztése.
Komponensek:
1. Hatékony Borút Menedzsment.
2. Borúti termékfejlesztés.
3. PR (külső-belső) kapcsolattartás.
Helyzetelemzésünk szempontjából Tompa Imre cikkének 15 az első fele figyelemre
méltó. VPOP forrásból bemutatja a hazai szőlőfeldolgozók és borászatok üzemméretét 2003
évi állapot szerint:
12

Üzemméret
Üzemek száma/ db

− „Globalizált világunkban jelentős export csak nagy szervezetek által valósulhat meg…
Először meg kell teremteni a homogén árualapot, amely jelenleg még nem létezik.”
− „Megszámlálhatatlanul sok szervezet, egyesület, szövetség van a mai borászatban,
ennek ellenére a szakma érdekérvényesítő képessége kifejezetten gyenge. Jól tükrözi
ezt a közösségi marketing megvalósítása körüli bonyodalmak sokasága.”
(A nehezen életre hívott Magyar Bormarketing Kft. tevékenysége is ellehetetlenült
napjainkra.)
Harsányi Gábor doktori disszertációjában az ágazat cégeit korábbi elemzésekre hivatkozva
négy csoportba sorolva jellemzi 17 :
− A nagyok (mintegy 10 cég)
−jelentős tőkeerő
−számottevő export
−hazai piacot felölelő értékesítési csatornák
−termelés saját vagy termeltetett alapanyagból
−fejlett technológia
−jó minőségű és prémium minőségű termékek
−külföldi tulajdon esetén versenyelőny a tulajdonos országában
− A borászat éllovasai
−kis tőkeerő
−kiemelkedő termékminőség
−folyamatos javuló technológia
−proaktív piaci magatartás
−magas értékesítési árak
−borturizmus lehetőségeinek kihasználása
−dinamikus fejlődés
− Közepes forgalmú cégek (utódvállalkozások)
−gyakran elavult technológia
−viszonylag magas csoportlétszám
− Őstermelői vállalkozói réteg
−tovább feldolgozóknak szállítók
−kannás bor értékesítők
14

Sidlovits Diána dolgozatában részletes elemzést írt 2008-ban az ágazat hazai és
nemzetközi helyzetéről, jóval túllépve szorosan vett témájának határait 18 .
Magyarországon 120 000 szőlőtermesztő és 13 000 borászati vállalkozás működik a világ
szőlőtermésének 1,2 %-át, bortermelésének 1,5 %-át adva. Borfogyasztásunk 3 millió hl, míg
a világ 235 millió hl-t fogyaszt. Exportunk 2005-ben 600 ezer hl, mindössze ötöde a 25-30
évvel korábbinak. Részletes elemzést ad a multi cégek áruházláncairól. A forgalmazásért az
árjegyzéki ár 39-54 %-át kérik el a termelőtől.
Az árukínálatot a következőképpen mutatja be:
Palackonkénti ár/Ft Polci kínálat Tényleges forgalom
300 alatt 5 % 32 %
300-800 között 33 % 58 %
800-2000 között 44 %
2000 felett 18 %
10 %
A sajátmárkás nyomott áru borok arányát 10-15 %-ra becsüli. Elítéli az imázs romboló árak
alkalmazását: Egri Bikavér 360 Ft, 5 puttonyos aszú 999 Ft
A teljes kínálatból 90 %-kal részesednek borvidékeink, régiónk képviselete ebből a
következő:
Villányi Borvidék
Balatonboglári Borvidék (korábban Dél-Balatoni)
Szekszárdi Borvidék
Tolnai Borvidék
Pécsi Borvidék (korábban Mecsekaljai
15 % (kiugró)
6 % (átlag feletti)
6 % (átlag feletti)
2 % (nagyon alacsony)
1 % (elenyésző)
Borászati üzemeinket 3 nagy csoportba sorolja:
1. csoport: szőlőültetvény tulajdonosok és márkaépítők
2. csoport: felvásárló koordinátorok és szövetkezetek
3. csoport: kis és közép borászatok („függetlenek
Követendő példaképként bemutatja a francia szakmaközi szervezetek tevékenységét,
szerepüket a felvásárlási árak, a szerződések tartalma alakításában.
A vertikális koordináció fő problémái hazánkban a következők:
− A termelők tárgyalóerejének nem megfelelő hatékonysága.
− Jelentős bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya.
− A termelés jövedelmezőségének csökkenése.
15

A magyar felvásárlók saját munkájuk javítása helyett a felvásárlási árak csökkentésével
próbálják eredményességüket javítani.
Javaslatait 5 csoportba foglalja:
1, Export
− specialitások, magas minőség vagy jó minőség, nagy mennyiség,
− nagyobb termelési struktúrák kialakítása a telepítéstől a feldolgozáson át a piacra
jutásig,
− a hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetté alakítása,
− a közösségi marketing tevékenység javítása,
− az uniós programok nemzeti önrészének biztosítására pénzügyi alap felállítása,
− az uniós támogatási jogcímek szőlő- borászat specifikus meghatározása,
− a termelői önrész biztosítása a programokhoz, a 8 Ft-os forgalomba hozatali járulékból.
2, Belföld
− rendszeres időközönkénti panel jellegű felmérés a fogyasztói magatartás
megismerésére, időben történő követésére,
− a disztribúciós csatornák részletes megismerése, jellemző alakulása.
3, Jogszabályi környezet
− nem kivágásra, hanem a szőlőültetvények modernizációjára kell több hangsúlyt
fordítani,
− a védett eredetű borok szabályozása,
− az eredetvédelem egyéb eszközeinek alkalmazása,
− a névhasználati visszaélések kezelésére alap elkülönítése,
− a magyar borok eredetvédelmének uniós szintű erősítése.
4, Irányítási struktúrák
−stratégiai és marketing szövetség a szőlőtermelők és felvásárlók között,
−a termelési cél pontos körülhatárolása,
−a termelési cél függvényében történő ültetvény -és fajtaszerkezet alakítás,
−az együttműködések szabályozásával gondot kell fordítani a felvásárlási ár kialakítási
módjára, a jövedelem elosztásra, a garanciarendszerre és újratárgyalhatóságra,
−a szőlőtermelők érdekképviseletének erősítése,
−a minőség irányítására szakmaközi keretszerződések,
−a hegyközségi szervezet bővített jogosultságainak törvényi megalapozása.
16

5, Kutatási feladatok
−birtokszerkezet átalakulásának kutatása, a folyamat befolyásolása,
−a végrehajtott technológiai fejlesztések hatékonysága, újabb fejlesztési célok,
−a szakmaközi szervezetek bevezetésének vizsgálata,
−Európai piacépítési modellek tanulmányozása,
−a borminőség fejlesztésére, ellenőrzésére és a borászati kutatások vitelére közösen
fenntartott laboratórium üzemeltetése.
Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára „Tények, feladatok,
kihívások, kitörési pontok” alcímű cikkében a következőkre hívja fel a figyelmet 19 .
A szakma 2007-ben 100 %-ban lehívta a szerkezetátalakítási támogatást 1300 ha ültetvény
megújítására. Az EU borpiaci reformja Magyarország szempontjából pozitív eredményekkel
zárult. ”A Brüsszeliek által 2009-re megajánlott 12,4 millió € helyett 16,8 millió € -val
indulunk és 2015-re 29,1 millió €-ig tornázhatjuk fel a büdzsét.” A mustjavítás terén
elfogadható kompromisszum született. „Hatalmas feladatot jelent majd az eredetvédelmi
rendszer átalakítása.”
„Az uniós szinten öt évre hirdetett 400 ezer hektáros átgondolatlan ültetvénypusztítás egy
175 ezer hektáros szabályozott területcsökkentéssé szelídült.”
„Sajnos a magyar állam sokat tesz azért, hogy a szokásos adótörvények mellett (pl.:
őstermelők adószámmal való ellátása) más eszközökkel is dezintegrálja a szőlészeti-borászati
szakigazgatási infrastruktúrát, és nehéz helyzetbe hozza a hegyközségeket, a
kutatóbázisokat, a borellenőrzési hálózatot. Elsősorban a források indokolatlan szűkítése,
másod sorban a folyamatos előkészítetlen átszervezések révén sikerült mindezt elérni.”
„a korábbi 50 hektárról 500 hektárra emelkedett a hegyközség alakítás alapfeltétele.” „Az
állam [a hegyközségeknek] az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátásának költségeit
már csak 40 %-ban ellentételezi.”
„2005-ről 2006-ra megháromszorozódott a behozott borok mennyisége és a 2007. évi I-IX.
havi előzetes jelentés további növekedést mutat”
”a beérkezett borok 72,6 %-a olasz eredetű. Az olaszországi behozatal majd 70 %-a 0,34
€/liter átlagárú hordós bor.”
„Két éves vajúdás után megtörtént a forgalomba hozatali járulék első befizetése, mely alapot
adhat a tényleges bormarketing beindítására.”
17

Sztanev Bertalan 2008-ban készült tájékoztató cikkében az EU borpiaci reformjának
végrehajtására készült nemzeti támogatási programok költségvetését mutatja be.
Magyarország költségvetési előirányzata 20 :
2009. évre 16 816 ezer €
2010. évre 23 014 ezer €
2011. évre 23 809 ezer €
2012. évre 29 455 ezer €
2013. évre 29 081 ezer €
2014. évtől 29 103 ezer €
Az Unió költségvetésében összesen rendelkezésre álló 5,3 milliárd €-ból a következő arányt
képviselik az egyes támogatási célok.
Egységes támogatási rendszer (vidékfejlesztés). 3 %
Promóció a harmadik országok piacán. 16 %
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása. 38 %
Szüreti biztosítás. 1 %
Beruházások. 11 %
Melléktermék lepárlás. 11 %
Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás. 5 %
Sűrített szőlőmust használata. 6 %
Szőlőültetvények támogatással történő kivágása. 9 %
Összesen: 100 %
A borpiac középtávú kilátásait elemzi Radóczné Kocsis Teréz 2008-ban 21 . Bemutatja a
termelés és fogyasztás globális alakulását. A termelés 1995 és 2007 között folyamatosan 10-
20 %-kal meghaladja a fogyasztást, a fogyasztás 2000-ig stagnált, azóta évi 1 %-os
növekedést mutat. A nagy európai bortermelő országokban folyamatos a fogyasztás
visszaesése, máshol növekedés tapasztalható. „Az ellentétes hatásokat összegezve 2006 és
2011 között a világ borfogyasztásában 10-11 %-os növekedésre számítanak a Vinexpo 2008-
ban készült tanulmánya szerint.”
”Az USA-ban a fejenkénti borfogyasztás növekedése három fő körülménynek, a nagy
borászati vállalatok marketingkampányainak, a borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásairól
szóló reklámoknak és a fiatalok alkoholválasztási szokásainak köszönhető.”
„A világ szőlőterületének majdnem 50 %-a (3,8 millió hektár) az EU-27 tagállamaiban
található, innen származik az előállított borok 60-65 %-a (160-180 millió hektoliter) „ a
telepítési jogok korlátozása csak 2015-ig marad érvényben, bár tagállami döntés alapján ez
2018-ig még fenntartható. Ettől az időponttól kezdve azonban az új telepítések tiltása
megszűnne, ami teret engedne a versenyképesebb ültetvényméretek kialakulásának.
A hazai kilátásokról a következőket írja:
18

„A magyar boriparban igen alacsony a külföldi tőke részaránya.”
„A hazai borszektor egyik erőssége lehetne, hogy kiterjedt belső piacra termel, az importbor
mennyisége azonban az EU csatlakozás óta töretlenül nő.”
„A magyar borok kiszorulása a nemzetközi piacokról az EU tagság ellenére is majdnem
folyamatos.”
„A felerősödött kivágási szándék érezhető. 2007-ben a kivágási támogatásokat 2000 hektárra
hirdették meg, az MVH-hoz beérkezett kérelmek azonban 4000 hektárt fedtek le.”
„Jelenleg mintegy 25 ezer hektárnyi olyan ültetvény lehet az országban, amelyek azonnali
cseréjére lenne szükség.”
„…a jelenlegi borszőlő terület 76 ezer hektárra csökkenhet.”
„Az import bor a mai szintnél magasabbra (a belső fogyasztás akár 20 %-ára) emelkedhet.”
„Ha meg akarják fékezni az ültetvényterület csökkenését, javítani szükséges a termelés
jövedelmezőségét.”
„Az elaprózott termelés helyett hatékony struktúrákat indokolt létrehozni a vertikális
koordináció erősítésével.”
„A termékpálya szereplőinek össze kell fogniuk az eredetvédelmi rendszer átalakítására,
közös bormarketing programok kidolgozására.”
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős vezetői rádöbbenhettek arra,
hogy az elmúlt 5 évben követett irányvonal hibás és 2010-ben elkészítették az „Agrárkutatásfejlesztési
és innovációs stratégia” című döntés előkészítő anyagot 22 .
Általános célként tűzték ki:
− az állami döntések segítését,
− a hatékonyságot és versenyképességet,
− a termelői integrációs rendszerek fejlesztését,
− a gazdaságos hozamokat és minőséget,
− a fogyasztók védelmét,
− az export lehetőségek kihasználását,
− az innovatív és piacképes termékeket.
Kutatás módszertani ajánlásaik:
− hatékony modellüzemek létesítése,
− kutatási intézményrendszer fejlesztése,
− tudásközpontok, agrárműhelyek működtetése,
− kutatási eredmények hasznosítása,
− termelő vállalkozások bevonása a kutatásokba,
− nemzetközi és nemzeti programokban való részvétel.
19

Technológia fejlesztés és ökonómia terén kiemelik:
− a fenntarthatóságot,
− a környezetkímélő technológiákat,
− a felszín alatti vizek védelmét,
− a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartamkísérleteket, a gazdaságos
termesztést és hozamokat,
− az energiahatékonyságot és,
− az üzemhatékonyságot (méret és jövedelemtermelő képesség).
A kertészeti kutatás stratégiai területei:
− termőhely vizsgálat, agroökológia,
− génforrás kutatás,
− vírusmentes központi törzsültetvények,
− klónszelekció, különös tekintettel a hungarikumokra,
− termőhelyi fajtaválaszték kutatás,
− fajta specifikus művelésmód,
− mennyiség-minőség,
− borászati technológia,
− verseny és piacképes termékek,
− rezisztencia nemesítés,
− génbankok fenntartása,
− csemegeszőlő nemesítés,
− csemegeszőlő technológia,
− eredetvédelmi rendszer,
− szaktanácsadási módszerek fejlesztése.
Információink szerint a Central European Management Intelligence (CEMI) 2008-2009-
ben készített a Pannon Borrégió megrendelésére egy régiós stratégiát, amely annak ellenére,
hogy valószínű díjazták a megrendelők munkáját, azt a saját tulajdonának minősíti,
forrásként való felhasználását engedélyhez köti, így egy feltételezhetően azóta sem
hasznosult titkos stratégiával szegényebbek vagyunk. (idézetlen mű)
Összegzés:
Az elmúlt 10-12 éves időszak térségi, illetve ágazati problémáira rávilágító elemzések és a
kibontakozást segíteni kívánó javaslatok, elkészült stratégiák komoly támpontot nyújtanak
jelen munkánkhoz. Áttekintésük segíti a kritikus pontok feltárását és kérdéseink
megfogalmazását a mai helyzetre vonatkozóan. Számtalan megállapításuk mai is helytálló,
feladatunk végrehajtása során hasznosítható.
Az irodalmi hivatkozások a 9. mellékletben találhatóak.
20

II. Helyzetelemzés
Első lépésként megkerestük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, hogy információs rendszerük
adatbázisa alapján minél pontosabban felmérhessük a szőlő-bor ágazat jelenlegi dimenzióit
régiónk 5 borvidékén. A kért adatokat rendelkezésünkre is bocsátották, segítségükért
köszönetünket fejezzük ki.
Második feladatként tájékozódó kérdéseket állítottunk össze, amelyek felhasználásával a
Borvidéki Tanácsok vezetőivel készítettünk interjút, hogy mind az 5 borvidék sajátos gondjait
és igényeit feltárhassuk.
Köszönjük a következő tisztségviselőknek-akik egyben különféle típusú termelő vállalkozások
képviselőiként is ismerik a problémákat-az őszinte véleménynyilvánítást és javaslatokat:
Bakó Attila titkár, Pécsi Borvidéki Tanács
Bock József elnök, Villányi Borvidéki Tanács
Cziráki Imre elnök, Balatonboglári Borvidéki Tanács
Heimann Zoltán elnök, Szekszárdi Borvidéki Tanács
Schmidt Győző elnök, Tolnai Borvidéki Tanács
A borvidékek bemutatásához felhasználtuk intézetünk (PTE TTK SZBI) és korábbi
társintézetünk Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézet, Badacsony (PEAC SZBKI) adatbázisát. Badacsonyi kollégáinknak külön
köszönjük önzetlen segítségüket.
Az ágazat regionális szereplőinek adatbázisát megkíséreltük összeállítani korábbi nyomtatott
ismertetők és az interneten jelenleg fellelhető nyilvános honlapok felhasználásával. A
borvidékenként elkészült adatbázisok még esetlegesek, több ponton hiányosak, a
legfontosabb szereplők ismertetésére értékelésünkben kitérünk.
1. Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása
Az ágazatot régiónkban a múlt század nyolcvanas éveiben két nagyüzem uralta, a
balatonboglári állami gazdasági és a pécsi székhelyű borgazdasági kombinát, mindkét üzem
jelentős saját szőlő területtel rendelkezett és integrálta a Dél-Dunántúl négy megyéjének
termelőit, döntően termelő szövetkezeteket, néhány állami gazdaságot és kistermelőket. A
privatizáció nem volt sikeres a 90-es években. Somogyban a szőlőterületeket kiosztották,
maradt a saját szőlőterület nélküli BB zRt, válságokat, tulajdonosváltásokat megélve. A
Pannonvin Rt négymegyés szervezete széthullott, pécsi borászata, palackozója bezárt,
maradványa Siklós térségében vegetál, villányi egysége ugyan összezsugorodva, de sikeres
fejlődésnek indult Csányi Sándor érdekeltségeként.
Az ágazat innovációs kapacitásának alapját képező szőlőültetvény háttér - borvidéki
bontásban - a HNT adatbázisok alapján került összeállításra. Az 1.1. melléklet a szőlő
21

ültetvényfelület nagyságáról, a 1.2. melléklet a terméseredményekről, az 1.3. és 1.4.
mellékletek a fajtaszerkezetről, az 1.5. melléklet az ágazat szereplőinek számáról ad képet.
A szőlőültetvények területe, termésadatai és fajtacsoportok szerinti megoszlása
vonatkozásában az ország valamennyi borvidékének adatait a 4.1.-4.3. mellékletek mutatják
be.
A borvidékekbe sorolt településeket, azok ökológiai adottságait és történeti hátterét
ismerhetjük meg a 2003-2004-ben „A magyar borvidékek komplex stratégiai programjának
megalapozása” című projekt keretében készült anyagból (2.1. – 2.5. mellékletek).
Borvidékenként vázolva a mai helyzet a következő:
A Balatonboglári Borvidéken működik az egyetlen nagyüzem BB zRt, mellette két
középüzem erősödött meg, a Garamvári Szőlőbirtok és a Konyári Pincészet. A kisebb
borászatok közül kiemelkedő a Bujdosó Pincészet. Tucatnyi kisebb vállalkozás (Légli, Buzássy,
Podmaniczky, Katona, Öregbaglas) próbál fejlődésnek indulni, borászatának fejlesztésével, a
borturizmusba történő bekapcsolódással. Utóbbi lehetőség viszonylag idényszerű,
kapcsolódva a balatoni turizmushoz. Mintegy 3000 kisebb szőlőtermelő a felvásárlóknak
kiszolgáltatva igyekszik a rentábilis szőlőművelést fenntartani.
A termésátlag még országosan kiemelkedő, de a közös műveléssel, a szolgáltatások,
elsősorban a növényvédelem minőségével gondok vannak.
Jellemző mutatók:
Szőlőterület
3259 ha
Átlagos birtoknagyság
0,94 ha
Átlagtermés
11,0 t/ha
Hegyközségi tagok száma 3738
Borászatok száma 589
Bortermelők aránya 15,8 %
Palackozók aránya 1,6 %
A gazdasági helyzet legkritikusabb pontja a felvásárlási ár, amely az utóbbi években már nem
fedezi a költségeket. A BB zRt mellett a Varga Kft és a Danubiana Bt a legfontosabb szőlő
felvásárlók. Elsősorban a fehér bort adó szőlők keresettek, ebben szerepe van a
pezsgőkészítésnek is, jellemzően kitűnnek illatosságukkal, könnyedségükkel.
A Pécsi Borvidéken egyetlen nagy és középüzem sem működik. A Pannonvin központja
Pécsett csak ingatlan hasznosítással foglalkozik. Az évszázados pezsgőüzem szépen felújítva,
időszakosan, minimális termelést folytat, szőlészeti-borászati tevékenységét Zala megyébe
tette át. A volt Belvárdgyulai Termelőszövetkezet folyamatosan építi le szőlészetét és
borászatát. Igazán csak 6-7 kisüzemről lehet beszélni, ezek a Lisicza Borház, a Hárs testvérek
pincészete, Andreas Ebner pincészete, az elsősorban szőlőoltvány termesztésben érdekelt
Somogyi Borház, ötödikként a könyvkiadó tőkéből rohamos fejlődésnek indult Mathias
Borház. Két sikeres vállalkozás működik Mecseknádasdon, a Wekler család pincészete és az
Indivinum Kft, utóbbiak a Szekszárdi Borvidéken rendelkeznek szőlőterületekkel. A pici
termelők is nagy számban törekszenek a borként történő értékesítésre. Ez is közrejátszik
22

abban, hogy a felvásárlási árak problémaköre itt kisebb jelentőségű. A borvidék - elsősorban
a pécsi területek beépülésével- országosan is a legkisebbek közé került. A borvidékekbe
tartozik a PTE Szőlészeti és Borászati Intézetének szőlőterülete, és így a hegyközségi tagok
között is szerepel, bár jelenleg fő feladata a kutatás és az oktatás.
Jellemző mutatók:
Szőlőterület
786 ha
Átlagos birtoknagyság
0,53 ha
Átlagtermés
6,5 t/ha
Hegyközségi tagok száma 1577
Borászatok száma 1064
Bortermelők aránya 67,5 %
Palackozók aránya 4,3 %
Kritikus pontok az igen alacsony átlagos birtokméret és az alacsony átlagtermés. A két borút
egyesület mind a forgalom, mind az ismertség növelésében nagy szerepet játszhat.
A Szekszárdi Borvidéken a privatizáció során egyetlen középüzem számára nyílt fejlődési
lehetőség, ez a Liszt Pincészet, melyet a Szekszárdi Mg zRt új tulajdonosa példaszerűen
korszerűsített. A gyorsan fejlődő kisüzemek száma jelentős. Elsőként az év borászaként
ismert Vesztergombi Ferencet és Takler Ferencet említenénk. A sikeres borászatok közül
még kiemelhető a Heimann, a Mészáros, a Bodri, a Dúzsi, és a Szent Gaál Pincészet.
A szakértelem és a jó borminőség számos apró borászat sikerének az alapja. A borászati
háttérrel nem rendelkező szőlőtermelők vörösbor készítésére alkalmas terméséből
válogatnak a helyi borászatok is, de a régión kívüli felvásárlók viszik el a szőlőtermelő üzemek
termésének jelentős részét.
Jellemző mutatók:
Szőlőterület
2397 ha
Átlagos birtoknagyság
1,06 ha
Átlagtermés
8,0 t/ha
Hegyközségi tagok száma 2533
Borászatok száma 1270
Bortermelők aránya 50,1 %
Palackozók aránya 3,8 %
A fejlődés később indult be, mint Villányban, de napjainkra felgyorsult. Elsősorban a kiváló
minőségű vörösborok a borvidék erősségei. A befutott borászatok jó árfekvésben és
sikeresen értékesítik termékeiket.
A mai Tolnai Borvidék területén korábban is jelentős volt a szőlőtermesztés, de a borászati
végtermék előállító üzemek hiányoztak. Ma is helyi és régión kívüli felvásárlók számára
értékesítik a szőlő nagyobb részét. Megtelepült viszont két külföldi érdekeltségű középüzem,
23

a Danubiana Bt és az Eurobor Kft, amelyek saját területtel is rendelkeznek és igen jelentős
exportot bonyolítanak le. Részben a termelőszövetkezeti és állami gazdasági szőlészetek
utódlásával létrejött új borászati vállalkozások lassan megerősödnek, némelyikük
üzemmérete is jelentős, pl.: a Völgységvin, Weinhaus Kft, Vitis Kft, Szabó Gábor, Szabó János
és Bajor László borászata. A borút egyesület megalakulásával a kisebb termelők ismertsége
és eladási lehetősége is javult.
Jellemző mutatók:
Szőlőterület
2720 ha
Átlagos birtoknagyság
2,00 ha
Átlagtermés
7,9 t/ha
Hegyközségi tagok száma 1420
Borászatok száma 688
Bortermelők aránya 48,5 %
Palackozók aránya 2,8 %
A felvásárlás vonatkozásában Tolna helyzete hasonlít Bogláréhoz. Kedvezőbb az
üzemnagyság, de alacsonyabb az átlagtermés, így a jövedelmi helyzet itt sem lehet jobb.
A magyar ABC sorrendjében a Villányi Borvidék az utolsó, de tudvalevő ma az ország
legsikeresebb borvidéke. Az év borászai között négyük is szerepel: Bock József, Gere Attila,
Polgár Zoltán és Tiffán Ede. Igaz ugyan, hogy valódi középüzemnek csak a Csányi zRt, a
Szársomlyó Kft és a Vylyan Kft tekinthető, az őket követő kisüzemek is nagyon
megerősödtek. Fentieken kívül kiemelhető pincészetek: Sauska, Wunderlich, Günzer Zoltán,
Günzer Tamás, Keller, Mayer, Szende, Jekl és Kecskés. Rajtuk kívül igen széles tábora van a
sikeres kisborászatoknak, amit a virágzó villány-siklósi borút is tanúsít. A szőlő- és
bortermelés mellett a vendéglátás és a szállodai tevékenység is megjelent több üzem
profiljában. A borvidék siklósi térsége jelentős lemaradásban van, pedig a harkányi gyógy
turizmussal összefogva adottak volnának a nagy lehetőségek.
Jellemző mutatók:
Szőlőterület
2593 ha
Átlagos birtoknagyság
1,24 ha
Átlagtermés
7,9 t/ha
Hegyközségi tagok száma 2241
Borászatok száma 1678
Bortermelők aránya 74,9 %
Palackozók aránya 14,9 %
A bortermelők aránya itt a legmagasabb, a birtoknagyság közepes, a palackozással is
foglalkozó borászatok a hegyközségi tagok 14,9 %-át teszik ki, 333 vállalkozás foglalkozik
palackozással is.
24

1.2.
A múlt század 80-as éveiben két erős innovációs szervezet működött a régióban.
Balatonbogláron 70 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott. Ez óriási innovációs erőt
jelentett a helyi szőlő-bor ágazat fejlesztésében. Munkájuk a magas termésátlagokban, a
fajtaszerkezetben még mindig visszatükröződik.
Pécsett a Pannonvin keretében működött ekkor a Dél-Dunántúlt felölelő termelési rendszer
és a kutatóintézet is. Együttes szellemi kapacitásuk hasonló lehetett a Balatonboglárihoz. A
két termelési rendszer lefedte a régió és Zala Megye szőlőtermesztő nagyüzemeit. Így
terjedhettek el széles körben az okszerű és korszerű termesztési módszerek.
A Somogy megyei innovatív nagyüzem felszámolásával óriási veszteség érte a régió
szőlészetét és borászatát. A pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet helyzete válságos
időszakok után 2000-ben stabilizálódott. A 2003 év végéig tartó 4 éves időszakban mind a
technológiai eszköztár, mind a kutatás műszerparkja jelentősen gyarapodott,
korszerűsödött. 2004-től megszorítások sorozata következett, amely a PTE keretei között is
folytatódott. A tíz fős létszámveszteség ellenére a tudományos fokozattal rendelkező
kutatók száma megduplázódott, nőtt a szellemi kapacitás. Ez a létszám azonban nem
elegendő a kutatás és az oktatás egyidejű vitelére.
A PTE, mint jelenlegi anyaintézmény számos olyan tanszékkel rendelkezik, amely
bekapcsolódhat az ágazat kutatási témáiba. Független intézményként is több sikeres, közös
kutatási projekt valósult meg.
A Kaposvári Egyetem speciális profiljánál fogva talán a Regionális és Vidékpolitikai Tanszék
segíthetné ágazati innovációs törekvéseinket.
A mezőgazdasági tárcának Baranyában 3, Tolnában 2, Somogyban pedig csak 1 szakképző
iskolája maradt. Villányban magas színvonalú szőlész-borász szakképzés folyik, illetve 2009-
től a PTE-n szőlész-borász felsőfokú szakképzés indult. Az egyik tolnai és a megmaradt
kaposvári szakiskolában lehetőség volna a megyei igényeket kielégítő szak indítására.
2.1.
2. Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák
ismertetése
Az eddig elkészült gazdaságfejlesztési és innovációs terveket irodalmi áttekintésünkben
ismertettük.
A 6. számú irodalom javaslatai ma is helytállóak, kivéve a telepítések támogatását.
A 8. számú irodalom esetében a terület 20 000 hektárig való növelése, a 200 ha anyatelep és
1 000 ha törzsültetvény létesítése mai szemmel túlzott.
A 10. számú irodalom számszaki adatai a jelen helyzetre pontosak, 2022-re vonatkozóan a
mai várakozásaink kedvezőtlenebbek. A borvidékek számának felére csökkentésére máig
nem volt kezdeményezés.
A 11. számú irodalomban szereplő egyesületi célkitűzések ma is helytállóak, ugyanaz
elmondható a 12-es és a 13-as számú irodalomban foglaltakról is.
25

A Regionális Innovációs Stratégiába (14. számú irodalom) ma valószínű egészen más
intézkedési javaslatok kerülnének jelen munka eredményeként. Ez nem jelenti az akkori
intézkedés tervezetek helyességének kétségbe vonását. Egyedül a pinceszövetkezeti
gondolat megvalósíthatóságát kérdőjelezik meg régiónk szakemberei.
2.2.
Az EU borpiaci reformja taglalja az alkalmazható támogatási célokat (20. számú irodalom),
amelyekhez a nemzeti programoknak is igazodniuk kell.
Változó jogi környezet és hatása:
Az uniós támogatási rendszer átalakítása jelentős változásokat nem hozott. A bortermelő
országok többsége elvetette az egységes támogatási rendszer alkalmazását. Pozitívnak
ítélhető a beruházások támogatása, de ezen belül kedvezőtlen, hogy a borászati
fejlesztésekre, gépesítésre csak 22% fordítható és 78% maradt az ültetvényekre. Jónak
ítélhető az, hogy kevesebb támogatás jut borlepárlásra. Régiónkat nem érinti a harmadik
országok felé történő értékesítés támogatása, és az ültetvény kivágás jutalmazása sem.
Szakmailag vitatható a sűrített must használatának támogatása. Az elmúlt évtizedekben alig
volt szükség mustjavításra szakszerű szőlőtermesztés mellett. A melléktermék lepárlás
támogatása sem minősíthető közvetlen termelői érdeknek.
Borászati előírások:
Az eredetvédelmi rendszer és így a borok osztályozása is változott a 479/2008 EK rendelet
alapján, amely 3 borkategóriát különböztet meg:
− oltalom alatt álló eredet megjelöléssel rendelkező bort,
− oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bort (ebben a kategóriában az új
rezisztens fajták borai is forgalmazhatók), és
− asztali bort.
A feltételek nem szigorúbbak a korábban előírtaknál, csak alkalmazkodni kell az új
követelményekhez és el kell készíteni a termékleírásokat.
A must cukortartalmának emelése 1,5 alkohol térfogat % -nak megfelelő mértékig
engedélyezett, ez elfogadható, „eléri a szakmailag szükséges minimumot” (Horváth Csaba,
HNT).
Fontos szakágazati dokumentumok az évente készülő borvidéki szerkezet átalakítási tervek,
melyek az ültetvények fajta- és technológiai jövőképét irányozzák elő. A Borvidéki
Hegyközségi Tanácsok által készített anyagokat 3. mellékletként csatoltuk.
Valamennyi régiós borvidék támogatja a fajtaváltást, az ültetvénytelepítést, a támrendszer
építést és a támrendszer korszerűsítést. Az alkalmazható szőlőfajták három körét
szabályozza a Dél-Balatoni és a Szekszárdi Borvidék terve, tehát megkülönbözteti az ajánlott,
az engedélyezett és a kísérleti fajták körét. Utóbbiak hungarikumok, valamint francia és olasz
fajták kipróbálását kezdeményezik. A Pécsi- és Tolnai Borvidék terve kísérleti fajtákat nem
jelöl meg, a Villányi Borvidék terve pedig csak ajánlott fajtákat tartalmaz. Az ültetvény
26

szerkezetre vonatkozó legfontosabb ismérvek, a tőszám és a sortávolság esetében,
közepesen szigorú szabályozást alkalmaz. Pécs és Villány 3300 tőke/ha és 3,0 m maximális
sortáv a megengedett. A fajtaváltás és ültetvény áttelepítés esetében min. 3300 tőkehelyet
ír elő a három másik borvidék, de a sortávolságnál engedékenyebb: Dél-Balaton 3,2 m,
Szekszárd és Tolna 3,5 m. A támrendszer létesítése és korszerűsítése esetén mind a három
helyen a minimális értéket írják elő 2380 tőke/ha és 3,5 m sortávolság.
Fontos és teljesen időszerű innovációs és kutatásfejlesztési szakpolitikai dokumentum a 22.
számú irodalom, amely a kertészeti kutatás stratégiai területére is részletesen kitér.
A helyzet- és trendelemzést próbáltuk alátámasztani a 15-19. és 21. számú irodalmak
ismertetésével. Ezek az anyagok részben a helyzet országos megítélésének is forrásai.
A térség gazdaságfejlesztési szakembereivel való konzultáció követelményeinek a borvidékek
felelős vezetőivel készült interjúkkal kívántunk eleget tenni. Az interjúk során feltett
kérdések listáját tartalmazza az 5.1. melléklet. A kérdésekre adott válaszok az 5.2-5.6.
mellékletekben szerepelnek.
3.1.
3. Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők
felsorolása és ismertetése.
Az ágazat szempontjából jelentős az ültetvény korszerűsítésre igénybe vehető
szerkezetátalakítási támogatás. A kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások között,
örömünkre helyt kapott a Baross Gábor Programban a PTE Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézetének laboratóriuma, amely régi igénye a régió üzemeinek. A gépbeszerzés és
technológiafejlesztés lehetőségei ma korlátozottak, elsősorban a tőkeerős cégek saját erős
beruházásaira számíthatunk.
3.2.
Az ágazat országos és regionális szereplőiről megkíséreltünk egy adatbankot létrehozni, így:
− a hegyközségi szervezetről (6.6. melléklet)
− a régió borútjairól ( 6.7. melléklet)
− a régió 5 borvidékének vállalkozásairól ( 6.1. – 6.5. mellékletek)
− a régió szakmai oktatási intézményeiről (6.8. melléklet)
− az ágazat országos és regionális kutatóhelyeiről ( 6.9. melléklet).
3.3. A borvidékek meghatározó szereplői:
3.3.1. Dél- Balatoni Borvidék:
− Balatonboglári Borgazdasági zRt. Érdekeltségi területe a Törley csoporton belül a BB
pezsgők fejlesztése és forgalmazása, amelyet sikeresnek ítélhetünk.
27

− Garamvári Szőlőbirtok St. Donátus Pincészet. Széles fajtaválasztékra építve reduktív
fehérborok és érlelt vörösborok gazdag választéka mellett gyöngyöző bor is szerepel
kínálatukban a tudatos termékfejlesztés eredményeként.
− Konyári Pincészet. A világfajták mellett a régi magyar fajták: Csókaszőlő, Csomorika,
Gohér, új Olaszrizling szubklón, Hárslevelű és Furmint.
− Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet. Kiváló minőségű borokat készít, elsősorban a
klasszikus francia fajtákra építve. Sikeresen egészíti ki tevékenységét vendéglátással.
− Légli Szőlő és Bortermelő Gazdaság. Elsősorban fehér borok széles választékával és
eredményes marketing tevékenységével tűnik ki.
− A borvidék lehetőségeit meghatározzák a nagy felvásárlók. A BB zRt mellett a Varga Kft
és a Danubiana Bt a jelenlegi kulcsszereplők.
3.3.2. Pécsi Borvidék:
− A legnagyobb területtel rendelkező Belvárdgyulai Mezőgazdasági zRt esetében a szőlő
és bortermelés nem súlyponti ágazat, fejlesztésével nem foglalkoznak.
− A PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézete az ágazati innováció legfontosabb bázisa a
régióban és országosan is. A szőlészeti vonal eddig is nagyon jelentős volt, az
akkreditált borászati laboratórium belépésével a bortermelők igényei is kielégíthetőek
lesznek. A régióban 23 tájkísérletük van jelenleg folyamatban, amelyről táblázatos
összeállítást csatolunk (7. melléklet).
− Somogyi Tibor a szaporítóanyag termesztésben országosan élenjáró vállalkozása
mellett pécsi látványpincéjével a borászok között is sikeresen debütált, borszőlő
ültetvényei a Pécsi és a Villányi Borvidéken találhatóak.
− A Hárs testvérek pincészete a biotermesztés egyik helyi úttörője, de a hungarikumokkal
is intenzíven foglalkoznak.
− A kisebb pincészetek közül egyre több tűnik ki kiváló boraival. Innovatív törekvései
miatt kiemelhető az Ebner borház, a Lisicza Borház, az Eberhardt Pincészet és újabban
a Wekler Családi Pince.
− A Hetényi Pincészet szőlőterületei Szekszárdon találhatók, de a Pécs-Mecseki Borút
innovatív szereplőjeként feltétlenül említést érdemel.
− A borvidéken két borút is működik.
3.3.3. Szekszárdi Borvidék:
− A Szekszárd zRt nemcsak területi méretével, de borászatának példás fejlesztésével is
kiemelkedik. A vörösbor készítés több technológiáját alkalmazzák és eredményességét
értékelik.
− Az Aranyfürt Mg Szövetkezetnél érzékelhetőek a megújulási törekvések.
− Takler Ferenc, az év borásza cím elnyerésén túl méreteivel, borminőségével, és
tevékenységének kiszélesítésével is kitűnő pincészetet irányít fiaival.
− Vesztergombi Ferenc az igen nagy borok készítőjeként tűnt ki, méltán kapta meg az év
borásza címet. Vállalkozása is sikeresen fejlődik.
28

− A Mészáros Borház szintén magas minőségi követelményt állít maga elé. Kiváló
boraival, borturizmusban betöltött szerepével, és közösségszervező törekvéseivel
példát mutat.
− A Heimann Családi Birtok nemcsak borai minőségével, de innovatív arculatépítésével,
eredményes marketing tevékenységével is kitűnik. Szőlészeti vonalon feltétlen
kiemelendő sikeres honosítási tevékenységük és a Kadarka szelekció értékelési
fázisában végzett munkájuk.
− Duzsi Tamás szerepe a rosé borok megalkotásában és térhódításában elévülhetetlen,
de vörös boraival is igen magas minőségi szintet képvisel.
− A Bodri Pincészetről elmondható, hogy minden vonatkozásban innovatív, gyorsan
fejlődő vállalkozás.
− A Szent Gál Pincészet intenzív marketing tevékenységével, borvacsorák szervezésével
hívja fel magára a figyelmet.
3.3.4. Tolnai Borvidék:
− A Danubiana Bt külföldi tulajdonú vállalkozás, bonyhádi üzeme élenjár a kiváló
minőségű reduktív fehérborok készítésében, sikeresen alkalmazza a melegítéses
vörösbor készítési eljárást, termékei jelentős részben exportra kerülnek. A termeltetésfelvásárlás
szerződéses kapcsolatrendszerében, a szüret szervezésében figyelemre
méltó eredményeik vannak.
− Az Eurobor Kft szintén külföldi tulajdonú üzem, gyakorlatilag exportra termel jelenleg.
Korszerű berendezések és technológiák alkalmazásával példát mutat.
− Szabó Gábor Pincészete Bonyhádon komoly üzemmé nőtte ki magát. Fejlesztési
törekvéseik támogatásra érdemesek.
− Szintén jelentős méretű üzem a Völgységvin zRt Lengyelen, számos innovációs
lehetőséggel.
− Több régión kívüli társaság és magáról keveset eláruló helyi vállalkozás érdekelt a
felvásárlásban a Danubiana Bt mellett. A szőlőtermelők érdekképviseletének
megszervezése kívánatos volna irányukban.
− Figyelemre méltó a Lajkó István vezette csemegeszőlő termesztő üzem Dunaföldváron.
A technológia folyamatos fejlesztése mellett sikeres a honosítási tevékenységük, és az
új nemesítésű csemegeszőlők kipróbálása, fajtaértékelése terén végzett munkájuk.
3.3.5. Villányi Borvidék:
− A Csányi Pincészet ZRt a volt borkombináti borászati üzemet teljesen átépítette,
berendezéseit korszerűsítette, a szőlőterületeket újratelepítette.
− A Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet tudatos telepítéssel és pincetervezéssel egyedi
készítésű borok előállítását tűzték ki célul. A könnyed, gyümölcsös boroktól a nehéz,
érlelt borokig széles kínálatot alakítottak ki. Marketing tevékenységére nagy súlyt
helyez.
− Bock József, nemcsak mint év borásza ismert, a nemzetközi szereplésre is nagy gondot
fordít. Igazán nagy borok előállítója és forgalmazója. Üzemét és ültetvényeit
29

folyamatosan fejleszti, a vendéglátás irányába is színvonalas nyitást hajtott végre. Több
kutatási programban működött közre, pl.: rezveratrol, Botrytis témákban.
− Gere Attila pincészete is a legkorszerűbbek közé tartozik, a technológia fejlesztésére
nagy gondot fordít. Borai méltóak az év borásza cím birtokosához. Elsőként
foglalkozott a régi magyar vörösborszőlő fajták újbóli termesztésbe vonásával. Egyre
nagyobb szőlőterületet von be biotermesztésbe. Keresi a szőlőtörköly és a szőlőmag
optimális hasznosításának lehetőségeit. A panzió építésben úttörő szerepet vállalt,
üzemét sikeresen diverzifikálja.
− Polgár Zoltán a legelső villányi vállalkozók és az év borászainak egyike. Széles
fajtapalettával és borkínálattal dolgozik. A borturizmusnál bővebben értelmezett
ökoturizmus megvalósításán fáradozik. Folyamatban van a Pécsi Borvidéken 4 hektár
rezisztens szőlőültetvény létesítése a pécsi intézettel együttműködésben. Elsőként
kezdeményezte bortrezorok kialakítását és a tagtoborzást.
− Tiffán Edét szakmai igényessége szintén az év borászává tette. Mind a termesztési,
mind a borászati technológia területén minőségre törekszik. A termeléskorlátozás és az
eredetvédelmi szabályozás élharcosaként is elismerést érdemel.
− A Wunderlich Pincészet nemcsak látványpinceként, turisztikai célpontként is érdekes.
Az elmúlt időszakban eredményes vörösbor erjesztési kísérleteket folytattak.
− A legfiatalabb, de jelentős vállalkozás a Sauska Pincészet. Korszerű berendezéseivel az
innovációs tevékenység egyik bázisa lehet.
− A borvidék siklósi térsége fejlődésben jelentősen lemaradt a Villányitól. Talán
legjelentősebb és leginnovatívabb vállalkozását Fontányi József jegyzi. Műanyag boros
tartályok gyártásával és forgalmazásával hozzájárult a térség borászatainak
technológiai fejlesztéséhez.
III. SWOT-elemzés
Erősségek:
−Kiváló természeti adottságok.
−Öt országosan ismert borvidék.
−Az ország jelenleg legerősebb Szőlészeti Borászati (Kutató) Intézete.
−A villányi borászok és a Villányi Borút ma a legsikeresebbek között van hazánkban.
−A borkultúra mély gyökerei.
−A borturizmust segítik a villányi, harkányi és balatoni szálláshelyek.
−Helyi hordógyártó cégek.
−A TOP 25 régiós borverseny kiváló lehetőség a borrégió megismertetésére.
−A Régiós bormagazin negyedévente megjelenik.
−Az elsők között alakult meg a Pannon Borrégió.
30

Gyengeségek:
−Nincs nemzetközi ismertség.
−Nincs finanszírozási forrása a kutatásnak.
−Az érdekérvényesítő képesség - megfelelő szervezet hiányában- nagyon gyenge.
−Tőkeszegény vállalkozások.
−A falusi térségekből menekül a munkaerő.
−Túlzott adminisztrációs teher.
−Hatalmas és drága közigazgatás.
−A Pannon Borrégió még nem kellően ismert.
−Kevés az igazán exportképes mennyiséggel rendelkező üzem.
−Alacsony szinten áll a termelési integráció.
−Szinte teljesen hiányoznak a kereskedelmi célú társulások.
−Idegenforgalmi, vendéglátási ismeretek hiánya.
Lehetőségek:
−A biotermesztés terjedése.
−A minden borvidéken megalakult borút egyesületek tevékenysége.
−A régiós összefogás új dimenziókat jelenthet az árukínálat területén.
−A megépült 6. számú autópálya javíthat 4 borvidék közlekedési helyzetén.
−A fiatal termelők megtartása.
−A borturizmus támogatása.
−Az idegenforgalom más területeivel való összefogás.
−Régiós termékcsalád kialakítása.
−A közösségi marketing eszközeinek kihasználása.
−A borminősítés regionális szintre telepítése.
Veszélyek:
− A kutatóintézet kis csapata nem képes egyidejűleg ellátni, a kutatási, oktatási,
tanácsadási és technikai működtetési feladatokat.
− A szőlőtermelők kiszolgáltatottsága különösen a Balatonboglári és Tolnai borvidéken.
− A vidéki munkaerő kínálat gyors csökkenése, kevés képzett szakember.
− A tartós jövedelemhiány a tevékenység megszűntetéséhez vezethet.
− A demográfiai tendenciák tovább romlanak.
− A válságból való kilábalás évekre elhúzódhat.
− A kistermelők versenyhátránya az értékesítésben.
− Az import túlzott méretűvé válhat.
− A fogyasztói lojalitás csökkenhet a hazai áruk iránt.
− Gazdasági válság okozta piacszűkülés.
31