dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

köztudatban „vipera” elnevezéssel illetett ólmos bot használata önmagában
jogsértő. Bár Gergényi Péter cáfolta, hogy 2006. október 23-án rendőrök viperát
használtak volna, ezt az állítást televíziós felvételek egyértelműen cáfolták. A
rendőrségi szabályzat követelményként írja elő a kényszerítő eszközök fokozatos
alkalmazását, súlyosabb eszköz csak az enyhébb módszer sikertelensége, vagy
hatástalansága esetén alkalmazható. A rendelet meghatározza az ellenszegülés
fogalmát, amely rendőri kényszerintézkedés alapját adja. Az ellenszegülés eszerint
az a céltudatos, fizikai erőfeszítéssel járó tevékenység, amely a rendőrt jogszerű
intézkedése megkezdésében, vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha
valaki élet, vagy testi épség elleni fenyegetéssel, vagy fizikai erőszakkal
akadályozza a rendőr intézkedését, vagy szabad mozgását. Azokkal szemben, akik
semmiféle ellenszegülést nem tanúsítottak, már a legenyhébb kényszerintézkedés,
a testi kényszer alkalmazása is jogellenes volt. Bilincs használata a jogszabály
szerint azzal szemben indokolt, aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és
annak abbahagyására másképpen nem kényszeríthető, aki az intézkedő rendőrt
megtámadja, akinek elfogására bűncselekmény alapos gyanúja miatt került sor,
valamint akinek jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel
nem törhető meg. Az RSzSz. 54. §. (3) bekezdése kifejezetten tiltja a vékony fém,
vagy műanyag huzal bilincsek alkalmazását, mivel azok sérülést okoznak. Ilyen
bilincset 2006. őszén bizonyítottan többször használtak a rendőrök. Személynek
fekvő helyzetbe történő bilincselése tilos, kivéve, ha, az illető támadása, erőszakos
magatartása miatt szükséges a kényszerítő eszköz fenti módon való alkalmazása.
Ilyen, vagy egyéb indokolatlanul sérülést okozó, megalázó bilincselésre is találunk
példát. A rendőr gumibotot, tonfát, kardlapot, vegyi eszközt is bevethet, ügyelni kell
azonban arra, hogy az ütés végtagot érjen, kerülni kell, hogy az ütés fejre, derékra,
gyomorra irányuljon. A fenti kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás,
ellenszegülés befejezése után is használni. A 2006. október 23-i sérülések
statisztikája azt mutatja, hogy számos rendőr gumibottal, és más kényszerítő
eszközzel fejbe vágta áldozatát, illetve az elfogott személyt földre teperése után is
bántalmazta.
A csapaterő bevetésére, illetve tömegoszlatásra vonatkozóan a rendőrségi törvény,
és a RSzSz tartalmaz szabályokat, ugyanakkor léteznek olyan, a jogforrások
hierarchiájában alacsonyabb besorolású rendőrségi utasítások, amelyek jelentős
részét nem hozták nyilvánosságra. A 2006. őszi tömegoszlatások szempontjából
kulcsfontosságú a Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzata
kiadásáról rendelkező 11/1998 (IV. 23) ORFK utasítás, amelyről még a Gönczölbizottság
is azt állapította meg, hogy 448 pontjából számos közérdekű információt
tartalmaz. 502 2006. október 23-án a tömegoszlatást megelőzően nem került sor az
RSzSz 68. §. (3) bekezdésében előírt hangosbemondón, két alaklommal elhangzó
felszólításra, amely szerint, amennyiben a tüntetők meghatározott irányban,
meghatározott időn belül nem hagyják el a helyszínt, csapaterő bevetésével történő
tömegoszlatásra kerül sor. Amennyiben a tömeg a felszólításnak nem tesz eleget,
az Rtv. 59. §-a szerint a rendőrség a tömeggel szemben vízágyút, pirotechnikai
eszközt, ingerlőgázt, elfogó hálót, lóháton, vagy járműkötelékben végzett
kényszeroszlatást végezhet. A tömeget a rendőrségnek oszlatás előtt nemcsak az
oszlatásra, de a fenti eszközök bevetésére is figyelmeztetnie kell. Tilos a tömeget
korlátozni a helyszínről való eltávozásban. A 2006. október 23-i tömegoszlatást
502 CJBJ, 198. o.
99