dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

endőrök, akik konkrétan nem vettek részt ártatlan személyek előállításában, de
látták az eseményeket, a Civil Jogász Bizottság megállapítása szerint a Btk. 243. §.
szerint minősülő mentő körülmény elhallgatása miatt vonhatók felelősségre. 489
Televíziós felvételeken olyan rendőrök is láthatók, akik a szemtanúk és a kamerák
elől eltakarják azon kollégáikat, akik földön fekvő, megbilincselt személyeket
bántalmaznak. Ők megvalósították a Btk. 244. §. szerinti személyi bűnpártolás
tényállását, mivel fenti magatartásukkal a sértettek, vagy mások által indítandó
büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekedtek. Egyes parancsnokok a tüntetők
egyes csoportjainak megverésére uszították a rendőröket, gyakran durva, sértő
kifejezéseket használva. E magatartás a Civil Jogász Bizottság álláspontja szerint
alkalmas lehet a Btk. 269. §. szerinti közösség elleni izgatás bűntettének
megállapítására. 490 Több tanú elmondta, hogy a rendőrök elvették tőlük a nemzeti
zászlót, földre dobták, vagy megtaposták. Ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósult meg, e rendőrök a Btk. 269/A. §-a alapján a nemzeti jelkép megsértésének
vétségét követték el. Amikor a rendőrök öregekre, nőkre, gyermekekre, és más
békés ünneplőkre támadtak, olyan kirívóan közösségellenes magatartást
tanúsítottak, amely riadalmat és megbotránkozást okozott másokban. Ha az elkövető
rendőrök súlyosabb bűncselekményt nem követtek el, e magatartás alkalmas a Btk.
271. §. szerinti garázdaság vétségi, illetve a csoportos elkövetés, és a köznyugalom
súlyos megzavarása esetén bűntetti alakzatának megállapítására is. 2006. október
24-én egy lánynak a Dunába dobták személyi okmányait, e rendőrök elkövették a
Btk. 277. §-a szerint minősülő visszaélés okirattal vétségét. A Balsai-jelentés
felvetette a Btk. 261. § (1) bekezdése b) pontja szerint minősülő terrorcselekmény
elkövetésének lehetőségét is, tekintettel arra, hogy a 2006. október 23-án
közterületen, rendőrök által elkövetett erőszakos cselekmények alkalmasak voltak a
lakosság megfélemlítésére 491 .
Tekintettel arra, hogy a katonai bűncselekmények elkövetője a rendőrség hivatásos
állományú tagja is lehet, számos katonai bűncselekmény alapos gyanúja is felmerül
a 2006. október 23-i események kapcsán. A Btk. 348. § (1) bekezdése alapján
szolgálatban kötelezettségszegés bűncselekményét követi el, aki „őr, ügyeletei, vagy
egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét
elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan
megszegi”. A Balsai-jelentés szerint „ezen fokozott figyelmet igénylő szolgálatuk
ellátására vonatkozó rendelkezéseket pedig megszegték, mivel alapvetően figyelmen
kívül hagyták számos jogi norma, köztük az Alkotmány, az Rtv, valamint az RSzSz .
gyülekezésre, azok biztosítására, illetőleg a tömegoszlatásra vonatkozó előírásait.
Ezen jogsértések súlya elegendő ahhoz, hogy megállapítható legyen a szolgálatban
kötelességszegés tényállásában szereplő elkövetési magatartás, tehát, hogy
megvalósulhatott a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezések más módon történő
súlyos megsértése”. 492 A Balsai-jelentés szerint felmerül a Btk. 350. § (1) bekezdése
szerinti, annak (2) bekezdése szerint minősülő jelentéstételi kötelezettség
megszegése bűntettének gyanúja is 493 . A Btk. 350 § (1) bekezdése értelmében, aki
fontos szolgálati ügyben, kellő időben nem tesz jelentést, vétséget követ el. A (2)
bekezdés szerint a katonai bűncselekmény súlyosabban minősülő bűntetti alakzatát
489 CJBJ, 170. o.
490 U. o.
491 Balsai-jelentés 117-119. o.
492 Balsai-jelentés, 26. o.
493 Balsai-jelentés, 58. o.
93