27.10.2014 Views

dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

erőszaknak számít. 488 Azzal, hogy a rendőrök 2006. október 23-án a gumilövedéket<br />

és a könnygázt közelről és gyakran fejmagasságba lőtték ki, veszélyeztették mások<br />

egészségét, és testi épségét, ezzel a Btk. 171. §. szerint minősülő foglalkozás<br />

körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követték el. Többször előfordult, hogy a<br />

rendőri intézkedés során megsérült személyeket az intézkedés helyén hagyták<br />

segítségnyújtás nélkül, máskor az előállított személyek nem, vagy hosszú idő után<br />

jutottak orvosi ellátáshoz. Ez esetben megállapítható a Btk. 172. §-a szerinti<br />

segítségnyújtás elmulasztása, a fenti paragrafus (3) bekezdése szerint minősülő<br />

bűntetti alakzatának gyanúja. A bűntetti minősítés alapja az, hogy a rendőrök a Rtv.<br />

17. § (2) bekezdése szerint segítségnyújtásra kötelezettek. A rendőrök, amikor békés<br />

polgárokat akadályoztak abban, hogy gyülekezési jogukat akadályozzák, illetve, hogy<br />

a rendezvényről hazamenjenek, azokban az esetekben, amikor súlyosabb<br />

bűncselekmény nem valósult meg, a Btk. 174. §-a szerinti kényszerítés vétségét<br />

valósították meg. Mind 2006. szeptemberben, mind október 23-án volt néhány eset,<br />

amely kimerítette a Btk. 174/B. § (1) bekezdés szerinti, a (2) bekezdés b) és e) pontja<br />

szerint minősülő csoportosan és felfegyverkezve elkövetett nemzeti, etnikai, faji és<br />

vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét. A rendőrök sok esetben az elkövetőket<br />

magyar nemzeti érzéseik, az azt megtestesítő jelvények miatt bántalmazták, miként<br />

azt Bankó Attilával, a Kárpátia dobosával is tették. Vértesaljai László jezsuita<br />

szerzetest, és Szabon Gábor plébánost 2006. október 23-án, illetve Neruda Károly<br />

dunabogdányi plébános 2006. október 24-i vallási csoporthoz tartozása miatt<br />

bántalmazták, illetve alázták meg, Reiner Pétert bántalmazása közben, zsidósága<br />

miatt gyalázták, míg a perui Angel Mendozát tévesen cigánynak nézték, s miközben<br />

megverték, rasszista megjegyzéseket tettek rá a rendőrök. A rendőrségi törvény, és<br />

a rendőrségi szolgálati szabályzat alább ismertetett megsértései a Btk. 225. §.<br />

szerinti hivatali visszaélés törvényi diszpozícióját valósítják meg. 2006. október 23-án<br />

a rendőrök folyamatosan erőszakkal és jogtalanul akadályozták a békés ünneplőket<br />

és demonstrálókat gyülekezési joguk gyakorlásában, elkövetve ezzel a Btk. 228/A. §.<br />

szerint minősülő egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése bűntettét. E<br />

bűncselekmény elkövetésére példa, ha valakit akadályoztak abban, hogy egy<br />

rendezvényre megérkezzék, illetve az is, ha egy békés, meg nem tiltott rendezvény<br />

résztvevőivel, vagy az onnan távozókkal szemben csapaterős tömegoszlatást<br />

rendelnek el, miként ezt az Alkotmány utcánál, illetve később az Astoriánál tették.<br />

2006. szeptember 19-21-én, illetve 2006. október 23-án, és október 24-én olyan<br />

személyeket is őrizetbe vették, akik erőszakos cselekménynek közelében sem<br />

voltak, ez esetben a Btk. 228. §. szerinti jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúja<br />

merül fel, a minősített esetek közt egyes esetekben a sértett sanyargatása is<br />

megállapítható. Mind a 2006. szeptemberi, mind a 2006. októberi ügyekben az<br />

ártatlanul büntetőeljárás alá fogott személyek elleni vádat megalapozó rendőri<br />

jelentések valótlan állításokon, és bizonyítékokon alapultak, a jelentéseket készítő<br />

rendőrök elkövették a hamis vád Btk. 234. §. szerinti gondatlan alakzatát, számos<br />

esetben a Btk. 233. §. szerinti szándékos, bűntett is valószínűsíthető. Az ügyészség,<br />

rendőrség, és más hatóságok előtt, a civil gyanúsítottakat elfogó rendőr tanúk a fenti<br />

hamis váddal azonos tartalmú, valótlan tanúvallomást tettek, a tanúvallomásuk során<br />

elmondottak gyakran olyan ellentmondásba keveredetek egymással, hogy az e<br />

vallomásokban elmondottak logikailag egyidejűleg nem lehettek valós tartalmúak. A<br />

rendőr tanúk valótlan állításaikkal a Btk. 238. §. szerinti, annak (4) bekezdése szerint<br />

minősülő- büntetőeljárás során tett hamis tanúzás bűntettét követték el. Azok a<br />

488 Az országgyűlési képviselő a Btk. 137. §. 1. a) pontja szerint hivatalos személynek, a lelkész a Btk. 137. § 2.<br />

j) pontja szerint közfeladatot ellátó személynek számít.<br />

92

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!