dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
alábbiakban felsorolok néhány alkotmányos alapjogot, amellyel kapcsolatban a gyülekezési jogukat gyakorlókkal szemben a hatóságok, jogsértéseket követtek el. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez, és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak, vagy büntetésnek alávetni. A 2006. őszi események során a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás egyes alkalmazottai, a később ismertetett, és számos más esetben megsértették a tüntetők, előállítottak, terheltek emberi méltósághoz fűződő jogait, nem egyszer embertelen, megalázó bánásmódnak kitéve őket. 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit nem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból, és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 55. § (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás, vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. A tüntetőket a rendőrség, a demonstráció feloszlatása esetén rendszeresen szabálysértési eljárás alá vonta, a szabálysértési előállítások során szabadságukat rendszeresen korlátozta. 2006. őszén számos esetben rendőrtanúk kétes vallomására hivatkozva indítottak büntetőeljárást civilek ellen hivatalos személy elleni erőszak vádjával. A vádlottakat őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték őket. A másodfokú bíróság a kényszerintézkedést a legtöbb esetben megszüntette. A vádlottak jelentős részét a bíróság a vád alól felmentette. A szabadságukban jogellenesen korlátozottak közül többen e fenti alapjog alapján kártérítési pert indítottak az állami hatóságok ellen. A bíróság a legtöbb lezárt ügyben jogerősen megítélte a nem vagyoni kártérítést az áldozatoknak. 57. § (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Voltak olyan gyülekezési joguk gyakorlása során büntetőeljárás alá vont személyek, akik napokig nem vehették fel a kapcsolatot meghatalmazott, vagy meghatalmazni kívánt védőjükkel. Szabálysértési eljárás során a védelem ugyan nem kötelező, de ha az eljárás alá vont kéri, hogy meghatalmazott védőjével telefonon felvehesse a kapcsolatot, illetve a szabálysértési előállítás helyszínén megjelenő védővel beszélni szeretne, ezt a jogát a hatóságok nem tagadhatják meg. Sajnos ez utóbbi esetben is történtek a védői jogokkal kapcsolatos jogsértések. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén- a törvényben meghatározott esetek kivételével- megillet a szabad mozgás, és a tartózkodási hely megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot”. A tárgyalt időszakban több esetben korlátozták az emberek szabad mozgását. E körbe sorolhatók a Kossuth-téri kordonok, bizonyos mellékutcák lezárása, illetve a tüntetések olyan jellegű oszlatása, amikor a résztvevők nem távozhattak el a helyszínről (ilyenek pl. a későbbiekben részletesen tárgyalandó 2007. október 26-i Erzsébet-hídi, illetve a 2008. április 11-i Clark Ádám-téri oszlatás). 61. § (1) „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” 8
A politikai demonstrációknak, tüntetéseknek kiemelt jelentőségű eleme a szabad véleménynyilvánítás, különösen a politikusokkal, és más közszereplőkkel szembeni kritika, politikai döntésekkel szembeni negatív véleménynyilvánítás. Ezért, valahányszor a tüntetés résztvevőit gyülekezési jogukban korlátozzák, az egyben a szabad véleménynyilvánítás sérelmét is jelenti. Voltak olyan esetek is, amikor állami rendezvényeken szabad véleménynyilvánítási jogukkal élő személyek ellen szabálysértési eljárást indítottak, e jogok gyakorlása miatt (így pl. a később ismertetendő 2009. március 15-i Hernády-Rosdy-ügyben). 61. §. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A 2006. őszi események során előfordult, hogy a sajtó munkatársait zaklatták, fizikailag bántalmazták, esetleg szabálysértési eljárást indítottak ellenük, amint ez a Tilos Rádió munkatársával 2006. szeptember 20-án történt 19 . 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni. A gyülekezési szabadság, és az egyesülési jog együttes megsértésére legjobb példát a Magyar Gárdának az egyesülési szabadság megsértésével hozott, ráadásul az alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasszal nem támadható, bírósági határozattal való feloszlatása ellen tüntető szimpatizánsok ellen indított szabálysértési eljárások jelentik. A fenti ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011. november 22-én hozott felülvizsgálati ítélete jóváhagyta a Fővárosi Bíróság 2010. október 4-én hozott jogerős ítéletét, amely kimondta, jogellenes volt a 2009. július 4-i tüntetés rendőrségi oszlatása. I. JOGSÉRTÉSEK 2006. ELŐTT Miközben a kommunista diktatúra alatt, különösen a március 15-i ünnepségek esetén rendszeresek voltak a rendőrségi oszlatások, az 1990-es szabad választásokat követően évekig valamennyi tüntetés, politikai demonstráció bejelentését tudomásul vette az illetékes rendőrhatóság. Miután a rendőrség a bejelentett tüntetések betartását a tárgyalt időszakban mindvégig tudomásul vette, továbbá egyetlen demonstráció sem torkollott erőszakba, oszlatásra sem került sor. A rendőrség még a gyülekezési törvény 8. § (1) bekezdésébe ütköző 1990. októberi taxisblokádot 20 sem oszlatta fel, pedig az nemhogy az akkori jogszabály szövege szerint „a közlekedés rendjét sértette”, de a ma hatályos rendelkezésekkel is ellentétesen olyan módon zárta le Budapest fontosabb közútjait, hogy „a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható”. A rendőrség és civilek közötti utcai összecsapásra, és ezzel kapcsolatos rendőri visszaélésekre is csak labdarúgó mérkőzést követően került sor, amely azonban nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá. Tüntetés bejelentésének alapjogsértő rendőri megtagadására, jogellenes rendőrségi oszlatásokra, és jogsértő szabálysértési eljárások indítására a tüntetőkkel szemben először 1997. november 3- án, és az ezt követő napokban került sor. 19 Index. 2006. szeptember 22, péntek, szeptember 22. Előzetesben a Tilos Rádió két munkatársa. In: http://belfold/tt0922. Az internetes honlapok megtekintésének ideje 2012. február 2. 20 1990. október 25-én a benzinárnak az Antall-kormány idején történő felemelése ellen számos taxistársaság olyan módon tiltakozott, hogy Budapest legfontosabb útvonalait blokád alá vették, lehetetlenné téve a közlekedést. Az akkor legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ a blokádot nyíltan támogatta. 9
- Page 1 and 2: dr. Magyar Attila István A gyülek
- Page 3 and 4: jog, és az ezzel elválaszthatatla
- Page 5 and 6: űntette a közhivatalnokok minden
- Page 7: „közlekedés rendjének arányta
- Page 11 and 12: észtvevőknek a rendezvény elmara
- Page 13 and 14: indoklással, hogy forgalomtorlód
- Page 15 and 16: törvényességi kérelem benyújt
- Page 17 and 18: szabálysértési előállítás so
- Page 19 and 20: 1.5. Jogszabályváltozások a 63/1
- Page 21 and 22: semmilyen törvényi kötelezettsé
- Page 23 and 24: Bírósághoz, amelyet a legfőbb b
- Page 25 and 26: határozatra, az újonnan bejelente
- Page 27 and 28: okok miatt a tervezett tüntetés m
- Page 29 and 30: fenntartását kérték. A Legfels
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
A politikai demonstrációknak, tüntetéseknek kiemelt jelentőségű eleme a szabad<br />
véleménynyilvánítás, különösen a politikusokkal, és más közszereplőkkel szembeni<br />
kritika, politikai döntésekkel szembeni negatív véleménynyilvánítás. Ezért,<br />
valahányszor a tüntetés résztvevőit gyülekezési jogukban korlátozzák, az egyben a<br />
szabad véleménynyilvánítás sérelmét is jelenti. Voltak olyan esetek is, amikor állami<br />
rendezvényeken szabad véleménynyilvánítási jogukkal élő személyek ellen<br />
szabálysértési eljárást indítottak, e jogok gyakorlása miatt (így pl. a később<br />
ismertetendő 2009. március 15-i Hernády-Rosdy-ügyben).<br />
61. §. (2) A <strong>Magyar</strong> Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.<br />
A 2006. őszi események során előfordult, hogy a sajtó munkatársait zaklatták,<br />
fizikailag bántalmazták, esetleg szabálysértési eljárást indítottak ellenük, amint ez a<br />
Tilos Rádió munkatársával 2006. szeptember 20-án történt 19 .<br />
63. § (1) A <strong>Magyar</strong> Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által<br />
nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.<br />
A gyülekezési szabadság, és az egyesülési jog együttes megsértésére legjobb<br />
példát a <strong>Magyar</strong> Gárdának az egyesülési szabadság megsértésével hozott, ráadásul<br />
az alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasszal nem támadható, bírósági<br />
határozattal való feloszlatása ellen tüntető szimpatizánsok ellen indított<br />
szabálysértési eljárások jelentik. A fenti ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011.<br />
november 22-én hozott felülvizsgálati ítélete jóváhagyta a Fővárosi Bíróság 2010.<br />
október 4-én hozott jogerős ítéletét, amely kimondta, jogellenes volt a 2009. július 4-i<br />
tüntetés rendőrségi oszlatása.<br />
I. JOGSÉRTÉSEK 2006. ELŐTT<br />
Miközben a kommunista diktatúra alatt, különösen a március 15-i ünnepségek esetén<br />
rendszeresek voltak a rendőrségi oszlatások, az 1990-es szabad választásokat<br />
követően évekig valamennyi tüntetés, politikai demonstráció bejelentését tudomásul<br />
vette az illetékes rendőrhatóság. Miután a rendőrség a bejelentett tüntetések<br />
betartását a tárgyalt időszakban mindvégig tudomásul vette, továbbá egyetlen<br />
demonstráció sem torkollott erőszakba, oszlatásra sem került sor. A rendőrség még<br />
a gyülekezési törvény 8. § (1) bekezdésébe ütköző 1990. októberi taxisblokádot 20<br />
sem oszlatta fel, pedig az nemhogy az akkori jogszabály szövege szerint „a<br />
közlekedés rendjét sértette”, de a ma hatályos rendelkezésekkel is ellentétesen olyan<br />
módon zárta le Budapest fontosabb közútjait, hogy „a közlekedés más útvonalon<br />
nem volt biztosítható”. A rendőrség és civilek közötti utcai összecsapásra, és ezzel<br />
<strong>kapcsolatos</strong> rendőri visszaélésekre is csak labdarúgó mérkőzést követően került sor,<br />
amely azonban nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá. Tüntetés bejelentésének<br />
alapjogsértő rendőri megtagadására, jogellenes rendőrségi oszlatásokra, és jogsértő<br />
szabálysértési eljárások indítására a tüntetőkkel szemben először 1997. november 3-<br />
án, és az ezt követő napokban került sor.<br />
19 Index. 2006. szeptember 22, péntek, szeptember 22. Előzetesben a Tilos Rádió két munkatársa. In:<br />
http://belfold/tt0922. Az internetes honlapok megtekintésének ideje 2012. február 2.<br />
20<br />
1990. október 25-én a benzinárnak az Antall-kormány idején történő felemelése ellen számos taxistársaság<br />
olyan módon tiltakozott, hogy Budapest legfontosabb útvonalait blokád alá vették, lehetetlenné téve a<br />
közlekedést. Az akkor legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ a blokádot nyíltan támogatta.<br />
9
Change language