dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

október 23-án ünnepelte Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc
50. évfordulóját. Az évfordulóra számos külföldi állam- és kormányfőt,
külügyminisztert, és más vendéget hívtak meg. A külföldi delegációk, és a belföldi
védett személyek személyes biztonsága valóban fokozott biztonsági intézkedések
bevezetését tette szükségessé. A nemzetközi példák azonban azt mutatják, a helyzet
megoldható lett volna úgy, hogy a fenti személyek biztonsága garantált legyen,
ugyanakkor ne sérüljön az állampolgárok azon joga sem, hogy a helyszínen
ünnepelhessék meg a forradalom és szabadságharc évfordulóját. A fokozott,
személyenkénti biztonsági vizsgálat mellett mindez megoldható lett volna. A tér
kiürítése azzal az ürüggyel történt, hogy a Kossuth téri sátorban fegyverként is
használható eszközöket, így éles konyhakéseket tároltak, amely veszélyezteti a
résztvevők biztonságát. A rendőrség ezért azt ígérte a Kossuth téri tüntetőknek, hogy
a hivatalos állami ünnepség befejeztével, miután a nemzetközi delegációk távoznak,
visszatérhetnek a helyszínre, addig azonban ki kell üríteniük a helyszínt. A Kossuth
tér kiürítéséről Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya egy személyben döntött,
a döntés az akkori kormányfő nyilatkozatait ismerve elnyerte Gyurcsány Ferenc
tetszését. A rendezvény szervezője a megállapodásnak megfelelően felkérte a
résztvevőket a helyszín elhagyására, ennek kb. 10-20 személy nem
engedelmeskedett. Lapid Lajos rendőr dandártábornok riadót rendelt el a REBISZ
bevetési osztály teljes állománya számára, mely egységek Berke János rendőr
ezredes vezetésével a helyszínre. Ezt követően Berke János ezredes jelentette,
hogy kb. 200 fő nem hajlandó távozni a helyszínről, ezért nem tudják megkezdeni a
tűzszerészeti és biztonsági vizsgálatot 459 . A fentiek miatt tömegoszlatást rendeltek el,
amelyet a Rebisz 2:54-kor kezdett meg, s a terület kiürítését 5 órára fejezte be. A
teret a kiürítést követően kordonokkal vették körül. A 2006. október 23-i oszlatások
jogosságát illetően Gonda László és társai keresetet indítottak a Fővárosi Bíróságnál.
Felperesek keresetükben előadták, a 2006. október 23-i Kossuth téri oszlatások
jogellenesek voltak. A Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 21-én hozott
felülvizsgálati ítéletében, az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító ítéletét
részben megváltoztatva kimondta, hogy jogellenes volt a 2006. október 23-i hajnali
oszlatás. 460 A bíróság megállapította, hogy a Kossuth téri rendezvény helyszínének
átvizsgálásakor megtalált tárgyak (pl. kés, fejsze, vascső) objektíve alkalmasak
voltak ugyan emberi élet kioltására, illetve testi sértés okozására, a rendezvény
résztvevői, a gyülekezési törvény szerint mégsem voltak felfegyverkezettnek
tekinthetők. A résztvevők az előre bejelentett rendezvényen elismerten maguknál
tartott tárgyakat a több mint egy hónapos ott tartózkodásra használták, azokat az
átvizsgálás előtt személyesen átadták, illetve a helyszínen hagyták. A fentiek alapján
nem volt megállapítható, hogy a demonstrálók fenti eszközöket erőszak, vagy
fenyegetés céljából tartották maguknál, ezért a fenti okokra hivatkozva elrendelt
2006. október 23. hajnali oszlatás jogellenes volt.
A délelőtt folyamán tömegoszlatásra került sor a Nádor utca és Garibaldi utca
sarkán, a Szabadság tér és Nádor utca kereszteződésénél, illetve a Falk Miksa utca
és Balassi Bálint utca sarkán. 461 Az előbbi, Nádor utcai oszlatást illetően, a Huszár
István, Papp Lajos és más felperesek által indított közigazgatási perben a Fővárosi
Bíróság 2011. december 9-én hozott ítéletében kimondta az oszlatás
459 Balsai jelentés, 11. o.
460 A Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 21-én kelt Kfv. III. 37.966/2010. számú felülvizsgálati ítélete.
461 Balsai jelentés, 12. o.
85