dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
ellenőrzés. 439 Szabó Máté kiemelte a rendőri intézkedések dokumentálásával a kényszerintézkedések parancsnoki kivizsgálásával, a védő és a hozzátartozó értesítésével kapcsolatban úgy 2006-ban, mind a következő 2-3 évben jelentős hiányosságok tapasztalhatók. 440 A börtönállapotokról az ombudsman megjegyezte, hogy azok az európai viszonyokhoz képest tarthatatlanok, az embertelen bánásmód köztörvényes letartóztatottak esetén sem ritka. 441 2010. szeptember 22-én került sor Dr. Ihász Sándor fővárosi főügyész, és Dr. Palásti Márta a Budapest VI-VII. Kerületi Ügyészség vezetőének meghallgatására. Ihász szerint 2006. szeptemberben valóban történtek zavargások, az ügyészség utóbb nem vizsgálta konkrétan, hogy milyen arányban került sor ártatlan személyek előzetes letartóztatásra. Arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróságok előzetes letartóztatást elrendelő határozatát a másodfokú bíróságok miért szüntették meg 5- 10 nappal később, a főügyész azt mondta, ekkor Budapest utcáin már nem folytak zavargások, ezért nem kellett tartani bűnismétléstől. 442 Ihász tagadta az ügyészség felelősségét az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványok formális volta miatt. Mivel a vádlottat a nyomozati eljárásban a nyomozó hatóság, illetve az előzetes letartóztatást elrendelő határozat előtt a bíróság hallgatja meg, ha egy vádlott meghallgatására kevés idő jut, azért a felelősség e szerveket terheli. 443 Ihász Sándor szerint ahhoz, hogy az ügyészségnek kényszerintézkedés elrendelésére tett indítványa megalapozott legyen, elegendő a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó egyetlen bizonyíték is. 444 Palásti Márta a Budapest VI-VII. Kerületi Ügyészség vezetője elmondta, az általa vezetett kerületi ügyészség által 2006. őszén előzetes letartóztatás elrendelésére tett indítványok száma 76 volt, ebből az első fokú bíróság 75 esetben rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést. Az első fokú határozatot a másodfokú bíróság 6 esetben hagyta jóvá, 13 esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, a többi esetben nem rendelt el kényszerintézkedést. Az ügyészség három esetben a nyomozás felügyelete során saját jogkörében döntött a kényszerintézkedés megszüntetéséről. 445 2006. szeptember 22-én nyilatkozott a parlamenti albizottság előtt Dr. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumvezetője. Frech elmondta, az előzetes letartóztatási ügyekben eljáró nyomozási bírókat ugyan a megyei bírósági elnök, Budapesten a Fővárosi Bíróság elnöke nevezi ki, de a nyomozási bíró a kerületi bíróságon működik. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási csoportja hét, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási csoportja négy bíróval működik. 446 A nyomozási bíró megfellebbezett határozatai ügyében a Fővárosi Bíróság egy rendes tanácsa jár el. A nyomozási bírónak nincs joga új bizonyítékokat beszerezni, illetve a fennálló bizonyítékokat mérlegelni, csak a fennálló bizonyítékok alapján kell döntenie abban a kérdésben, hogy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja fennáll-e. 2006.szeptemberben a Fővárosi Bíróság statisztikája szerint 147 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást, 5 esetben házi őrizetet, 9 esetben lakhelyelhagyási tilalmat, míg 15 esetben az ügyészi indítványt 439 Albizottság, 2010. szeptember 20, 50.o. 440 Albizottság, 2010. szeptember 20, 51.o. 441 Albizottság, 2010. szeptember 20, 53.o. 442 Albizottság, 2010. szeptember 22, 4. o. 443 Albizottság, 2010. szeptember 22, 10. o 444 Albizottság, 2010. szeptember 22, 14. o 445 Albizottság, 2010. szeptember 22, 20. o 446 Albizottság, 2010. szeptember 22, 38. o 82
elutasítottak. A katonai bíróságok 2 esetben rendelték el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. A másodfokú bíróságok 114 esetben szüntették meg az előzetes letartóztatást, 6 személlyel szemben házi őrizetet, 24 szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, 84 gyanúsított esetében semmilyen kényszerintézkedést nem tartottak fenn. 447 Frech kiemelte a 2006-os elsőfokú nyomozási bírói határozatok tipikus hiányossága, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelésének személyre szóló, különös okai a határozatok indoklásainak többségében nem szerepeltek. A végzésekben a különös, vagy általános okokat alátámasztó bizonyítékok nem, vagy csak hiányosan voltak feltüntetve. A kollégiumvezető bíró reméli, hogy a jövőben a nyomozási bírói határozatok a fentiek figyelembevételével születnek majd. 448 Frech Ágnes elmondta, a főváros területén a nyomozási bírók első fokon az összes eset kb. 80%-ában adnak helyt az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó ügyészi indítványoknak, ez az arány az idő múlásával csökken. 449 Frech Ágnes véleménye szerint az első fokon azért ítélkeztek bíróság elé állítás esetén az elsőfokú bírók sokkal szigorúbban, mert úgy gondolták, nem állt helyre a rend, ezért garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak esetén generál prevenció jelleggel szigorú ítéleteket hoztak. 450 2010. október 13-án került sor Dr. Hegedűs Antal dandártábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjének bizottsági meghallgatására. Az ügyészségi vezető a büntetés-végrehajtásban rendszeressé vált térdepeltetést nem tartotta kínzásnak, illetve embertelen bánásmódnak, mivel egy-egy ilyen „befogadás” nem tartott 15-20 percnél tovább. 451 Dr. Gatter László a Fővárosi Bíróság nem sokkal később lemondott elnöke elmondta: a bírósági elnök igazgatási jogkörében kezdeményezhet vizsgálatot az adott kollégiumnál. Ha a kollégiumvezető a vizsgálatot szükségesnek tartja, akkor azt elrendeli. 452 A 2006. őszi előzetes letartóztatások körüli anomáliák kapcsán így állt össze a Dr. Frech Ágnes kollégiumvezető által készített 2007. évi vizsgálati anyag. A parlament emberi jogi bizottságának Gulyás Gergely vezette albizottsága jelentésében kiemelte, 2006. szeptemberben a rendőrök az utcán számos embert jogellenesen bántalmaztak. Azok a rendőrök, akik az előállítással kapcsolatos jegyzőkönyveket meghamisították, aljas indokból elkövetett hamis vád és közokirathamisítás bűncselekményét követték el. 453 Az ügyészség az előzetes letartóztatások indítványozásakor, az elsőfokú bíróság az előzetes letartóztatások elrendelésekor hagyta figyelmen kívül az anyagi jogi és eljárási szabályokat. Dr. Frech Ágnes a Fővárosi Bíróság büntetőjogi kollégiumvezetője jelentése szerint az első fokon eljárt bírák sem az alapos gyanú, sem az előzetes letartóztatáshoz szükséges speciális feltételek fennállását nem vizsgálták megfelelően, amikor futószalagon rendelték el az előzetes letartóztatásokat. Több ügyben az ügyészségi indítványban, és az elsőfokú bírói határozatban megjelölt bizonyítékok sem voltak megfelelőek. 454 Az albizottság jelentésében kiemelte, hogy a bírósági eljárások során a vádlottak, illetve védőik több esetben kérték a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintését, erre 447 Albizottság, 2010. szeptember 22, 39. o. 448 Albizottság, 2010. szeptember 22, 41. o. 449 Albizottság, 2010. szeptember 22, 42. o. 450 Albizottság, 2010. szeptember 22, 51. o. 451 Albizottság, 2010. október 13, 13. o. 452 Albizottság, 2010. október 13, 32-33. o. 453 Albizottság jelentése, 8. o. 454 U. o. 83
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
- Page 61 and 62: csak a falat nézhettük. Közölt
- Page 63 and 64: végzésében 303 megszüntette a n
- Page 65 and 66: kézzel dobott. A bíróság ennek
- Page 67 and 68: endőrök letartóztatták, elfogá
- Page 69 and 70: alkalmaztak vele szemben, melynek k
- Page 71 and 72: 2006. szeptemberben nem Fodor Gábo
- Page 73 and 74: vezetője és én elhatároztuk, ho
- Page 75 and 76: látott el biztosítási feladatoka
- Page 77 and 78: kell venni, amelyet csak orvos vehe
- Page 79 and 80: álltak rendelkezésre, nem valós
- Page 81: kaptafára készültek, azokat semm
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
elutasítottak. A katonai bíróságok 2 esetben rendelték el a gyanúsítottak előzetes<br />
letartóztatását. A másodfokú bíróságok 114 esetben szüntették meg az előzetes<br />
letartóztatást, 6 személlyel szemben házi őrizetet, 24 szemben lakhelyelhagyási<br />
tilalmat rendelt el, 84 gyanúsított esetében semmilyen kényszerintézkedést nem<br />
tartottak fenn. 447 Frech kiemelte a 2006-os elsőfokú nyomozási bírói határozatok<br />
tipikus hiányossága, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelésének<br />
személyre szóló, különös okai a határozatok indoklásainak többségében nem<br />
szerepeltek. A végzésekben a különös, vagy általános okokat alátámasztó<br />
bizonyítékok nem, vagy csak hiányosan voltak feltüntetve. A kollégiumvezető bíró<br />
reméli, hogy a jövőben a nyomozási bírói határozatok a fentiek figyelembevételével<br />
születnek majd. 448 Frech Ágnes elmondta, a főváros területén a nyomozási bírók első<br />
fokon az összes eset kb. 80%-ában adnak helyt az előzetes letartóztatás<br />
elrendelésére vonatkozó ügyészi indítványoknak, ez az arány az idő múlásával<br />
csökken. 449 Frech Ágnes véleménye szerint az első fokon azért ítélkeztek bíróság<br />
elé állítás esetén az elsőfokú bírók sokkal szigorúbban, mert úgy gondolták, nem állt<br />
helyre a rend, ezért garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak esetén generál<br />
prevenció jelleggel szigorú ítéleteket hoztak. 450<br />
2010. október 13-án került sor Dr. Hegedűs Antal dandártábornok, a Budapesti<br />
Katonai Ügyészség vezetőjének bizottsági meghallgatására. Az ügyészségi vezető a<br />
büntetés-végrehajtásban rendszeressé vált térdepeltetést nem tartotta kínzásnak,<br />
illetve embertelen bánásmódnak, mivel egy-egy ilyen „befogadás” nem tartott 15-20<br />
percnél tovább. 451 Dr. Gatter László a Fővárosi Bíróság nem sokkal később<br />
lemondott elnöke elmondta: a bírósági elnök igazgatási jogkörében kezdeményezhet<br />
vizsgálatot az adott kollégiumnál. Ha a kollégiumvezető a vizsgálatot szükségesnek<br />
tartja, akkor azt elrendeli. 452 A 2006. őszi előzetes letartóztatások körüli anomáliák<br />
kapcsán így állt össze a Dr. Frech Ágnes kollégiumvezető által készített 2007. évi<br />
vizsgálati anyag.<br />
A parlament emberi jogi bizottságának Gulyás Gergely vezette albizottsága<br />
jelentésében kiemelte, 2006. szeptemberben a rendőrök az utcán számos embert<br />
jogellenesen bántalmaztak. Azok a rendőrök, akik az előállítással <strong>kapcsolatos</strong><br />
jegyzőkönyveket meghamisították, aljas indokból elkövetett hamis vád és közokirathamisítás<br />
bűncselekményét követték el. 453 Az ügyészség az előzetes letartóztatások<br />
indítványozásakor, az elsőfokú bíróság az előzetes letartóztatások elrendelésekor<br />
hagyta figyelmen kívül az anyagi jogi és eljárási szabályokat. Dr. Frech Ágnes a<br />
Fővárosi Bíróság büntetőjogi kollégiumvezetője jelentése szerint az első fokon eljárt<br />
bírák sem az alapos gyanú, sem az előzetes letartóztatáshoz szükséges speciális<br />
feltételek fennállását nem vizsgálták megfelelően, amikor futószalagon rendelték el<br />
az előzetes letartóztatásokat. Több ügyben az ügyészségi indítványban, és az<br />
elsőfokú bírói határozatban megjelölt bizonyítékok sem voltak megfelelőek. 454 Az<br />
albizottság jelentésében kiemelte, hogy a bírósági eljárások során a vádlottak, illetve<br />
védőik több esetben kérték a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintését, erre<br />
447 Albizottság, 2010. szeptember 22, 39. o.<br />
448 Albizottság, 2010. szeptember 22, 41. o.<br />
449 Albizottság, 2010. szeptember 22, 42. o.<br />
450 Albizottság, 2010. szeptember 22, 51. o.<br />
451 Albizottság, 2010. október 13, 13. o.<br />
452 Albizottság, 2010. október 13, 32-33. o.<br />
453 Albizottság jelentése, 8. o.<br />
454 U. o.<br />
83
Change language