dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

ellenőrzés. 439 Szabó Máté kiemelte a rendőri intézkedések dokumentálásával a
kényszerintézkedések parancsnoki kivizsgálásával, a védő és a hozzátartozó
értesítésével kapcsolatban úgy 2006-ban, mind a következő 2-3 évben jelentős
hiányosságok tapasztalhatók. 440 A börtönállapotokról az ombudsman megjegyezte,
hogy azok az európai viszonyokhoz képest tarthatatlanok, az embertelen bánásmód
köztörvényes letartóztatottak esetén sem ritka. 441
2010. szeptember 22-én került sor Dr. Ihász Sándor fővárosi főügyész, és Dr. Palásti
Márta a Budapest VI-VII. Kerületi Ügyészség vezetőének meghallgatására. Ihász
szerint 2006. szeptemberben valóban történtek zavargások, az ügyészség utóbb
nem vizsgálta konkrétan, hogy milyen arányban került sor ártatlan személyek
előzetes letartóztatásra. Arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróságok előzetes
letartóztatást elrendelő határozatát a másodfokú bíróságok miért szüntették meg 5-
10 nappal később, a főügyész azt mondta, ekkor Budapest utcáin már nem folytak
zavargások, ezért nem kellett tartani bűnismétléstől. 442 Ihász tagadta az ügyészség
felelősségét az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványok formális volta miatt.
Mivel a vádlottat a nyomozati eljárásban a nyomozó hatóság, illetve az előzetes
letartóztatást elrendelő határozat előtt a bíróság hallgatja meg, ha egy vádlott
meghallgatására kevés idő jut, azért a felelősség e szerveket terheli. 443 Ihász Sándor
szerint ahhoz, hogy az ügyészségnek kényszerintézkedés elrendelésére tett
indítványa megalapozott legyen, elegendő a bűncselekmény elkövetésének gyanúját
megalapozó egyetlen bizonyíték is. 444 Palásti Márta a Budapest VI-VII. Kerületi
Ügyészség vezetője elmondta, az általa vezetett kerületi ügyészség által 2006. őszén
előzetes letartóztatás elrendelésére tett indítványok száma 76 volt, ebből az első
fokú bíróság 75 esetben rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést. Az első
fokú határozatot a másodfokú bíróság 6 esetben hagyta jóvá, 13 esetben
lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, a többi esetben nem rendelt el
kényszerintézkedést. Az ügyészség három esetben a nyomozás felügyelete során
saját jogkörében döntött a kényszerintézkedés megszüntetéséről. 445
2006. szeptember 22-én nyilatkozott a parlamenti albizottság előtt Dr. Frech Ágnes, a
Fővárosi Bíróság büntető kollégiumvezetője. Frech elmondta, az előzetes
letartóztatási ügyekben eljáró nyomozási bírókat ugyan a megyei bírósági elnök,
Budapesten a Fővárosi Bíróság elnöke nevezi ki, de a nyomozási bíró a kerületi
bíróságon működik. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási
csoportja hét, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási csoportja négy bíróval
működik. 446 A nyomozási bíró megfellebbezett határozatai ügyében a Fővárosi
Bíróság egy rendes tanácsa jár el. A nyomozási bírónak nincs joga új bizonyítékokat
beszerezni, illetve a fennálló bizonyítékokat mérlegelni, csak a fennálló bizonyítékok
alapján kell döntenie abban a kérdésben, hogy bűncselekmény elkövetésének
alapos gyanúja fennáll-e. 2006.szeptemberben a Fővárosi Bíróság statisztikája
szerint 147 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást, 5 esetben házi
őrizetet, 9 esetben lakhelyelhagyási tilalmat, míg 15 esetben az ügyészi indítványt
439 Albizottság, 2010. szeptember 20, 50.o.
440 Albizottság, 2010. szeptember 20, 51.o.
441 Albizottság, 2010. szeptember 20, 53.o.
442 Albizottság, 2010. szeptember 22, 4. o.
443 Albizottság, 2010. szeptember 22, 10. o
444 Albizottság, 2010. szeptember 22, 14. o
445 Albizottság, 2010. szeptember 22, 20. o
446 Albizottság, 2010. szeptember 22, 38. o
82