dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

kaptafára készültek, azokat semmi nem különböztette meg egymástól. 434 A
jogsegélyszolgálat több esetben feljelentést tett hivatalos eljárásban elkövetett
bántalmazás miatt. Volt olyan eset, amikor az ügyészség vádat sem emelt, mivel az
elkövető rendőrt sisak, csuklya, illetve azonosító jelzés hiánya miatt nem lehetett
beazonosítani. Egy másik ügyben vádat emelt az ügyészség, de a bíróság első és
másodfokon is úgy döntött, nem lehet megállapítani, hogy az öt intézkedő, illetve a
három vádlott rendőr közül melyik bántalmazta a sértettet. A bántalmazás hivatalos
eljárásban bűntette miatt indult büntetőügyekben a sikeres bizonyítást nehezíti, hogy
a rendőrök a lehető legritkább esetben vallanak egymásra, illetve tesznek beismerő
vallomást. 435 A büntetés-végrehajtási intézetekben való bánásmóddal kapcsolatban
Pelle Andrea elmondta, hogy bár a már említett térdepeltetéses „befogadási
szertartások”, és más bántalmazások miatt indult feljelentés egyebek mellett azért
nem vezetett eredményre, mert az ügyészség felismerésre bemutatáskor a 2006.
szeptember 23-án szolgáló börtönőrök helyett a 2006. október 23-i szolgálatosok
fényképét mutatta meg a sértettnek. 436 Nem sokkal a botrány kirobbanását követően
volt egy helyszíni ülés a Nagy Ignác utcai objektumban, ahol a jogvédők javasolták,
hogy az adatvédelmi biztos tekintse meg a kamerákat, amelyek a folyosón és
udvaron történt embertelen bánásmódot bizonyítják, hiszen erre jogosultsága van. Ez
ekkor nem történt meg. A büntetőeljárásban a katonai ügyészség bekérte e
felvételeket, de a BV azt közölte, hogy az előző, és következő napi felvételek
megvannak, az aznapi felvételek helyére azonban mást rögzítettek. 437 A fenti okok
miatt a büntetés-végrehajtással kapcsolatban a TASZ által tett feljelentések ügyében
vádemelés nem történt. Pelle Andrea elmondta, bírói gyakorlat, hogy, amennyiben az
ügyész előzetes letartóztatást indítványoz, a bíró a legsúlyosabb
kényszerintézkedést el is rendeli. Kevesebb az olyan bíró, aki megnézi a személyi
körülményeket, és egyénre szabott döntést hoz. 2006. szeptemberben az volt a
kirívó, hogy tömegesen vettek őrizetbe rendezett családi életű, büntetlen előéletű
fiatalokat, s e körülményt a bíróság nem érzékelte. 438
Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezető helyettese
2010. szeptember 20-án a 2006. szeptemberi ügyekkel kapcsolatban előadta, hogy a
rendőrhatóságok akadályozták a bizonyítékoknak az NJSZ együttműködő védői elé
tárását. A rendőrségi jelentések, az előzetes letartóztatást elrendelő első fokú
nyomozó bírói határozatok egy sablonra készültek, az ügyészség is sok esetben
lekezelően viselkedett a védőkkel szemben. Mindkét jogvédő úgy látta, a
jogszabályrendszernek is vannak olyan hiányosságai, amelyeknek kiküszöbölésével
hasonló jogsértések jóval kisebb arányban fordulnának elő a jövőben.
2010. szeptember 20-án nyilatkozott az albizottság előtt Szabó Máté az emberi jogok
országgyűlési biztosa. Az ombudsman megemlítette, hogy három Európai Uniós
tagállam van, amely 2010-ig nem írta alá a kínzást és megalázó bánásmódot elítélő,
egyezményt. Ezek egyike Magyarország. Ha ez megtörténne, a rendőrségi
fogdákban, büntetés-végrehajtási intézetekben, vagy akár fogyatékos otthonokban
történő rendszeres embertelen bánásmóddal szemben hatékonyabb lenne az
434 Albizottság, 2010. szeptember 20, 27. o.
435 Albizottság, 2010. szeptember 20, 27. o.
436 Albizottság, 2010. szeptember 20, 28. o.
437 U.o.
438 Albizottság, 2010. szeptember 20, 33. o.
81