dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

„közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna”. A rendőrség a közlekedés
rendjének aránytalan sérelmére hivatkozással, több rendezvény megtartását
indokolatlanul megtiltotta, ennek legismertebb, számos jogsértéssel járó esete az
1997. november 3-i METÉSZ-tüntetés jogellenes oszlatása volt, amelyről később
részletesen beszámolok. Magyarország Európai Uniós csatlakozása miatt, az uniós
jogharmonizáció keretei közt számos jogszabályi változtatás vált szükségessé. Ezek
között 2004. május 1-jén az Országgyűlés módosította a gyülekezési törvényt, ekkor
került a „közlekedés rendjének aránytalan sérelme” kifejezés helyére a közlekedés
„más útvonalon nem biztosíthatóságának kritériuma. A bejelentett rendezvény
szervezője a rendőrségi határozat közlésétől számított három napon belül kérheti a
határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez a rendőrségi határozatot csatolni
kell. Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt
időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új
időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény
megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. A rendezvény rendjének biztosításáról a
szervező gondoskodik, abban a szervező kérésére a rendőrség, és más arra jogosult
szerv is közreműködik.
A gyülekezési törvény 12. és 14. §-ai rendelkezik a rendezvények oszlatásáról.
12. § (1) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a
rend másképp nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni”.
(2) A rendezvényen megjelenők nem jelenhetnek meg fegyveresen, vagy felfegyverkezve,
(3) A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet.
(4) A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejező időpontjában kötelesek a
rendezvény helyszínét elhagyni”.
14. (1) Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésébe ütközik, vagy a rendezvényen a
résztvevők fegyveresen, illetve felfegyverkezve jelentek meg, továbbá, ha bejelentéshez kötött
rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja.
(2) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.
(3) Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon
belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
A gyülekezési jog szabályozása körében mérföldkőt jelent a 75/2008 (V. 29) ABhatározat,
amely az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló Bukta kontra
Magyarország ítéletet követően megállapította, hogy előzetes bejelentés nélküli, ú. n.
spontán tüntetések is tarthatók. A spontán tüntetések, spontán jellegük miatt nem
tartoznak bejelentési kötelezettség alá, s pusztán előzetes bejelentés hiánya miatt e
tüntetésen nem oszlathatók. Ezen alkotmánybírósági határozat kimondta egy
tüntetés pusztán azért sem oszlatható, mert előzetes programja eltér a bejelentésben
foglaltaktól.
A gyülekezési jog és más alapjogok kapcsolata
A gyülekezési jog szabad, mások, különösen az államhatalom, és hatóságai által
meg nem zavart gyakorlása során a gyülekezési jogot gyakorló személy számos más
egyéni és kollektív alapjogát is gyakorolja. Negatív oldalról megközelítve, ha valakit a
gyülekezési joga gyakorlása során jogsértés ér, más alkotmányos alapjogaiban is
korlátozhatja a rendőrség, amennyiben a tüntetés megtartását megtiltja, a tüntetést
jogellenesen, avagy jogsértő módon oszlatja, illetve az a törvényhozó, amely a
gyülekezési jogot korlátozó büntetőjogi és szabálysértési tényállásokat hoz létre. Az
7