dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

jelentésben, illetve a nyomozati szakaszban tett rendőri vallomásokban egyértelműen
az állt, hogy egy kreolosabb bőrű, illetve sötét bőrű férfi dobált köveket a rendőrök
felé. A rendőr tanúk a rendőri jelentés alapján kezdetben azt állították, hogy a busz
mögül köveket dobáló vádlottat futás közben fogták el, később nem voltak biztosak
abban, hogy esetleg nem a buszon állították-e elő. Arra sem emlékeztek biztosan,
hogy Bálint Mihály elfogásakor volt-e még tömeg, illetve, hogy az állítólag a
vádlottnál talált viperát melyikük találta meg. A fenti ellentmondásokra, a bizonyítékok
okszerűtlen mérlegelésére, illetve a vád bizonyítottságának hiányára hivatkozva védő
az első fokú ítélet ellen vádlott felmentéséért fellebbezett. A Fővárosi Bíróság, mint
másodfokú bíróság a 2010. augusztus 27-én hozott ítéletében 333 az elsőfokú ítéletet
csak a tekintetben változtatta meg, hogy vádlottat előzetes mentesítésben
részesítette. A Fővárosi Bíróság ítéletében kimondja, a Be. 351. § (1) bekezdése
alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a másodfokú bíróságot is
köti. Az első fokú bíróságnak a védelem által vázolt, és a vádiratban foglalt
tényállások közül kellett választania, előbbit Bálint Mihály vádlott vallomásai, és I.
István tanúvallomása, utóbbit a rendőr tanúk vallomása, és a rendőri jelentések
erősítették meg. A másodfokú bíróság csak akkor állíthatott volna fel más tényállást,
ha az első fokú bíróság ítéletében foglalt tényálláson belül logikai ellentmondás
feszült volna. Jelen esetben mindkét tényállás logikus volt, így ha az elsőfokú bíróság
ítéletében egyik tényállást fogadta el, azt a másodfok a hatályos törvények alapján
nem változtathatja meg, és nem dönthet a másik, szintén logikus tényállás mellett. A
Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. március 7-én elfogadta azt a Balsai István
Fideszes képviselő indítványára tárgyalt törvényt, 334 amely a 2006. őszi ügyek
kapcsán kizárólag rendőri jelentések, és rendőr tanúk vallomása alapján
elmarasztaló ítéleteket semmisnek mondta ki, és lehetővé tette az elítéltek
kártalanítását. E törvény alapján Bálint Mihály védője, e sorok írója, 2011. május 3-án
a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordult az ítélet semmisségét kérve.
Kérelmemben kiemeltem, hogy védencem bűnösségét a bíróság kizárólag a rendőri
jelentésekre, a rendőr tanúk vallomására, és a rendőr tanúk felismerésre
bemutatására, illetve arra a teleszkópos fémbot lefoglalási jegyzőkönyvre alapozva
mondta ki. Ez utóbbi jegyzőkönyv is rendőrök által készített okirat, azt, hogy nevezett
tárgy valaha is vádlott birtokában volt, kizárólag rendőr tanúk vallomására alapozták.
e) Vörös Tibor ügye
Vörös Tibor 2006. szeptember 20-án éjfél után a Teréz körúti Inside Music Pub-ban
szórakozott, majd a 906-os éjszakai autóbusszal elindult a Móricz Zsigmond körtér
irányába. Miután a Nagykörúton rendőri tömegoszlatás miatt az adott időpontban a
tömegközlekedés leállt, Vörös Tibor gyalog indult tovább az Oktogontól a Blaha
Lujza tér felé. Itt találkozott a tüntetőkkel, és a tüntetést oszlató rendőrökkel. Szeszes
ital hatása alatt hangosan énekelt, és egy ideig ott maradt a helyszínen. Bár észlelte,
hogy voltak, akik követ dobáltak a rendőrök felé, ő maga erőszakos
cselekményekben nem vett részt. Később kivált a tömegből, és hajnali 3 óra körül a
VII. kerületi Erzsébet körút Dohány utca és Király utca közti szakaszán felemelt
kézzel megindult a sorfalat alkotó rendőri csoport, illetve az oszlatást végző vízágyú
felé. A vízágyú sugarával eltalálták, de ő tovább haladt a rendőri egységek felé, akik
a vízágyútól néhány méterre elfogták, és megbilincselték. Vörös Tibor megadta
magát, ellenállást nem tanúsított, a rendőrök ennek ellenére testi kényszert
333 A Fővárosi Bíróság 24. Bf. 7332/2010/5. számon, 2010. augusztus 27-én hozott jogerős ítélete.
334 2011. évi XVI. törvény a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról.
68