dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

endőrök letartóztatták, elfogása közben ellenállást nem tanúsított. A rendőrök a
fogdában Mihályt több más fogolyhoz hasonlóan bántalmaztatták, térdepeltették,
lábon rúgták. Az erdélyi magyar Mihályt román állampolgársága miatt, több
alkalommal trágár szavak kíséretében lerománozták 327 . A rendőrök a 2006.
szeptemberben utcai tüntetések kapcsán letartóztatott személyekből gyakran
képeztek csoportot annak ellenére, hogy a „csoport” tagjai először a rabomobilban
találkoztak. Bálint Mihály így került Vörös Tibor és társai közé, Bálint Mihály őrizetbe
vételét a BRFK VII. Kerületi Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya 2006. szeptember
20-án kelt határozata 328 rendelte el. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2006.
szeptember 22-én kelt végzésében elrendelte a csoportosan elkövetett
garázdasággal vádolt gyanúsítottak, köztük Bálint Mihály, előzetes letartóztatását. 329
Bálint Mihálynak nem voltak Magyarországon hozzátartozói, Ékes Ilona
országgyűlési képviselő segítségével sikerült meghatalmazott védőhöz jutnia, Dr.
Magyar Attila István ügyvéd- e sorok írója- személyében. Bálint Mihály szabadlábra
helyezését a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2006. október 19-én hozott
határozata 330 rendelte el. Bálint Mihály egy hónapon töltött őrizetben, illetve előzetes
letartóztatásban, súlyos, külsérelmi nyomot hagyó testi sérüléseket nem szenvedett
el, de a „beavatás” fent említett kínjait, és sok lelki megalázást neki is át kellett élnie.
Az ügyészség, hasonlóan számos 2006. szeptemberi esethez, végül nem
csoportosan elkövetett garázdaság, hanem felfegyverkezve elkövetett hivatalos
személy elleni erőszak bűntettének elkövetésével vádolta meg Bálint Mihályt, és
társait, Miután a rendőri jelentések bizonyították, hogy a vádlottakat különböző
helyen fogták el, a csoportos elkövetés ténye a vádiratban már nem szerepelt. A
Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2007. június 7-én kelt 331 vádiratában Bálint Mihályt
egy rendbeli, a Btk. 229. (1) bekezdésébe ütköző, (2) bekezdése szerint minősülő
felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének
elkövetésével vádolta. A vádirat szerint Bálint 2006. szeptember 20-án 2:20 körül a
Blaha Lujza térnél, a 906-os busz mögül a csapaterős szolgálatot teljesítő rendőröket
kövekkel és üvegekkel dobálta. Magatartása miatt a tömegből kiemelték, és testi
kényszer alkalmazásával elfogták. A vád a gyanút a rendőri jelentésre, és
rendőrtanúk vallomására, mint bizonyítékokra alapozta. Utóbbiak szerint Bálintnál
teleszkópos fémbotot, azaz viperát is találtak volna.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság számon, 2010. február 4-én hozott ítéletében 332
Bálint Mihály vádlottat bűnösnek találta, és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, az
ítélet végrehajtását két évre felfüggesztve. A bíróság, ellentétben Vörös Tibor
ítéletével, annak ellenére a rendőr tanúk vallomását fogadta el Bálint Mihály
vallomásával, és a vele együtt falujából érkező I. István tanúvallomásával szemben,
hogy egyfelől a rendőr tanúk vallomásán, és a rendőri jelentésen kívül más terhelő
bizonyíték nem állt rendelkezésre, másfelől Vörös esetével ellentétben mentő tanú is
vallott ez ügyben. A rendőr tanúk vallomása Bálint Mihály esetén is számos súlyos
ellentmondást tartalmazott. Annak ellenére, hogy Mihály világos bőrű volt, a rendőri
327 CJBJ, 58-59.o. A jelentés Bálint Mihályra vonatkozó részét jelen sorok szerzője, mint Bálint Mihály
meghatalmazott védője bocsátotta a Bizottság rendelkezésére.
328 BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati osztály ügyszám: 010070-2190/2006 bü.
329 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 3. Bny-VI-VII 42.759/2006/3. számú végzése.
330 A Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom 1403/2006. ügyszámon, 2006. október 19-én kelt határozata.
331 A Vörös Tibor és társai ügy ügyészi ügyszáma: Nyom 1403/2006.
332 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 7. B.80. 012/2010/4. számon, 2010. február 4-én hozott ítélete.
67