dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

A gyülekezési szabadságot az Alkotmány 62. § (1) bekezdése deklarálta, e bekezdés
szerint:
„ A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását”.
A gyülekezési jog részletes szabályait az Alkotmány 62. § (2) bekezdése szerint törvény szabályozza,
melynek elfogadásához- és módosításához- az országgyűlési képviselők szavazatának kétharmada
szükséges.
A gyülekezési jogot törvényi szinten a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény
szabályozza. A törvény 2. §-a szerint:
(1) A gyülekezési jog gyakorlása körében békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések tarthatók,
amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására
hozni”.
(3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény
elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével”.
A törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre, a vallási szertartásokra,
rendezvényekre és körmenetekre, kulturális és sportrendezvényekre, és családi
eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. A rendezvény szervezője az lehet, aki
magyar állampolgár, aki az erre vonatkozó törvény szerint Magyarországon szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, 17 illetve, aki a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 18 alapján bevándorolt,
illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A közterületen tartandó rendezvény megtartását a törvény 6.§-a szabályozza:
„A közterületen tartandó rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a
Budapesti Rendőr Főkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett
időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli”.
Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének
várható időpontját, helyszínét és útvonalát, a rendezvény célját és napirendjét, a rendezvényen
résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát, a
rendezvényt szervező szerv, vagy személyek, és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és
címét.
A gyülekezési szabadság érvényesülése szempontjából a legfontosabb a
gyülekezési törvénynek azon rendelkezése, amely azt szabályozza, hogy a
rendőrség a rendezvény megtartását mely esetekben tilthatja meg. A gyülekezési
törvény jelenleg hatályos 8. §-ának szövege a következő:
8. § (1) Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy bíróságok
működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a
rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezéstől számított 48 órán belül a rendezvénynek a
bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja”.
(2) A rendőrség határozatát 24 órán belül, írásban közölni kell a szervezőkkel.”
A gyülekezési törvény eredeti szövege a közlekedéssel kapcsolatos korlátozás
tekintetében másképp fogalmazott. Eszerint a rendőrség akkor is megtilthatta a
rendezvény adott időpontban, vagy helyszínen való megtartását, ha a rendezvény a
17 A 2007. évi. I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról.
18 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény.
6