dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

mindig tartó tömegdemonstrációkon esetleg erőszakos magatartást tanúsíthat. Az
esetek többségében kizárólag rendőr tanúk vallomásán, és rendőri jelentéseken
alapuló gyanúsítás alapján rendeltek el előzetes letartóztatást szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmények, jellemzően hivatalos személy elleni erőszak
miatt. 263 .A Fővárosi Bíróság az esetek 80%-ában az első fokú bíróságok szakmai
hibáját korrigálta, a legsúlyosabb kényszerintézkedést csupán a gyanúsítottak 20%-
nál tartotta fenn. Az előzetes letartóztatást megszüntető másodfokú végzések
jellemzően arra hivatkoztak, hogy az ügyészi végzések nem tartalmaztak
tényadatokat arra vonatkozóan, hogy a büntetőeljárás adott szakaszában miért van
szükség a legsúlyosabb kényszerintézkedésre. 264 Sok esetben még a megalapozott
gyanú sem állt fenn: „Az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a kényszerintézkedés
elrendelése kapcsán tett ügyészi indítvány megalapozottsága iránt ésszerű kételyek
támaszthatóak. … A nyomozási bíró törvényes kötelezettsége lett volna annak
megállapítása, hogy az ügyben egymásnak ellentmondó bizonyítékok találhatóak. …
Az ügyész kötelessége lett volna továbbá, mindazon tényadatok pontos,
személyenként részletezett és kifejtett egyértelmű közlése, melyek alátámasztják,
hogy a gyanú megalapozottsága esetén a gyanúsítottakkal szemben folyamatban
levő büntetőeljárás kényszerintézkedés nélkül eredményesen nem folytatható. Ez
irányú kötelezettségét az ügyész nem teljesítette”. 265 A Fővárosi Bíróság több
alkalommal arra is rámutatott, hogy a gyanúsított személyi körülményeit is vizsgálni
kell. A másodfokú végzések sok esetben kiemelték, hogy a bizonyítás
meghiúsítására, megnehezítésére való hivatkozás alaptalan, mivel a gyanúsítottak
spontán csoportosulás tagjaiként váltak az események részeseivé, nem álltak
egymással kapcsolatban, továbbá objektíve nincs olyan személy, vagy bizonyítási
eszköz az ügyben, amelyre gyanúsítottaknak ráhatása lenne. 266 Az előzetes
letartóztatásba helyezett gyanúsítottak sok esetben nehezen jutottak védőhöz, a
kirendelt védők sok esetben nem jelentek meg a tárgyalásokon. Előfordult, hogy a
védő nélkül megjelent gyanúsított nem fellebbezett az előzetes letartóztatást
elrendelő végzés ellen. 267 Szerencsére a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Társaság a
Szabadságjogokért (TASZ), vagy a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, és számos
más bátor védő fáradságos munkával eljutott azokhoz a gyanúsítottakhoz is, akiknek
kezdetben nem volt védője. E téren kiemelném Ékes Ilona Fideszes országgyűlési
képviselő, a parlament emberi jogi bizottsága tagjának kiemelkedő munkáját, aki a
2006. szeptemberi tüntetések kapcsán előzetes letartóztatásba helyezettek
őrangyalaként sokakat segített védőhöz jutni, és feltárta a büntetés-végrehajtás
visszásságait is.
A 2006. szeptember 19-21-én őrizetbe vett személyek közül több napig, vagy több
hétig voltak őrizetben, majd előzetes letartóztatásban. A rendőrségi fogdákon, és
büntetés-végrehajtási intézetekben rendszeres a visszaélés nemcsak a fent tárgyalt
esetekben, de köztörvényes bűnözőkkel szemben is számos, a kínzás és embertelen
bánásmód tilalmába ütköző cselekményt követnek el a rendőrök és fogdaőrök.
Ennek példájaként álljon itt egy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány tudomására jutott,
jellemző panasz szövege: „Innen 14 órakor a Nagy Ignác utcai börtön elosztóba (ami
a Markó utcában van) szállítottak bennünket. Itt úgy fogadtak minket, hogy a
263 CJBJ, 174. o.
264 CJBJ, 175. o.
265 14. Bnf. 1960/2006/2. számú végzés; CJBJ, 175. o.
266 CJBJ, 176. o.
267 CJBJ, 177. o.
58