dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
ántalmazták. Az áldozatok egy része a Kossuth térről hazafelé tartó tüntető, mások rosszkor rossz helyen voltak, azaz az oszlatás helyszínén tartózkodtak, anélkül, hogy gyülekezési jogukkal élni kívántak volna. A „be nem jelentett tüntetések oszlatására” az adott okot, hogy a Kossuth téri rendezvényről a buszmegállókba tartók szükségszerűen tömeget képeztek, és voltak olyan személyek, akik a rendőrök felé köveket dobtak. Az őrizetbe vett személyek kevés kivételtől eltekintve ártatlanok voltak, bűncselekményt, vagy szabálysértést nem követtek el. A 2006. szeptember 19-éről 20-ára virradó éjszaka a jogellenes rendőri szabadságelvonó intézkedések gócpontja a Blaha Lujza tér, a Nagykörút és a Rákóczi út térhez közeli része, valamint a környező mellékutcák voltak. Az éjszaka során 97 ember, köztük 4 rendőr sérült meg súlyosan, a rendőrség több, mint 100 embert vett őrizetbe. A rendőrök gumibottal verték az emberek fejét, fejmagasságban lőtték az embereket könnygázzal. Másnap délelőtt Gyurcsány Ferenc elégedetten nyilatkozott „az elmúlt éjszaka és hajnalban a rendőrség példamutató határozottsággal és egyértelműséggel állította helyre a rendet”. 253 Demszky Gábor akkori főpolgármester is elégedetten nyilatkozott a rendőri fellépésről. A „példamutató” kifejezés, miként azt a Civil Jogász Bizottság Jelentése 254 is kiemeli azt jelentette, hogy a következő napokban a tüntetőkkel, rossz helyen rosszkor tartózkodókkal szemben a rendőröknek a szeptember 19-20-i éjszakai fellépést kell példának tekinteniük. E nyilatkozat a másnapi, és a 2006. október 23-án rendőrök által elkövetett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, súlyos, illetve maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, és más bűncselekmények tekintetében szándékmegerősítő pszichikai bűnsegélynek tekinthető 255 . A korábbi napokhoz hasonlóan 2006. szeptember 20-án este 9 óra után is mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren. A tömeg éjfél körül indult el a környező utcákon, nagyobbrészt hazafelé. A szeptember 20-áról 21-ére virradó éjszakán az erőszakos cselekmények, és az őrizetbe vétel gócpontja a Nyugati tér és az Oktogon környéke volt. Az éjszaka folyamán a rendőrség 62 embert állított elő, közülük 52 személyt hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság és rongálás miatt őrizetbe vett. Három nap alatt összesen több, mint 200 személyt vettek őrizetbe. Összesen 16 sérültet szállítottak kórházba a mentők, közülük hármat súlyos, a többieket könnyebb sérülés miatt. Többségük könnyű, zúzódásos, könnygáz okozta sérülést szenvedett. A súlyos sérültek közül ketten fejsérülést, egy hasi sérülést szenvedett, feltehetően rendőrök által kilőtt könnygázgránáttól. 256 Tudunk olyan áldozatokról, akinek kiverték a fogát, gumilövedékkel nyakon verték, vagy gumibottal megverték. 257 Gyurcsány Ferenc egy szeptember 21-i interjúban a következőket mondta: „Úgy látom, hogy a magyar rendvédelem erre a kihívásra képes a kedd esti, és a tegnap esti minőségben reagálni, és a rendet tartósan fenntartani” 258 . A szeptember 20-21-i éjszaka egyik legkihívóbb jogsértésére a Magyar Rádió épületében berendezett ideiglenes rendőrségi fogdában került sor. A független közintézmény épületének egy részét gyakorlatilag a rendőrségi visszaélések céljából rendelkezésre bocsátotta. A szeptember 19-21. között őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett 253 CJBJ, 44-45. o. 254 CJBJ, 45. o. 255 Gyurcsány Ferenc pszichikai bűnsegédként való felelősségét a Balsai-jelentés VIII. fejezete (114-117.o.) is felveti. 256 CJBJ,52. o. 257 CJBJ, 53. o. 258 U. o. 56
személyek jelentős része a rendőrségi fogdákban súlyos fizikai és lelki bántalmazás áldozata lett. 2006. szeptember 24.-én a Madách téren a városháza melletti MIÉPsátrat vették körül, négy embert előállítottak. A bíróságok a szeptemberi tüntetések kapcsán őrizetbe vett személyek közül 150, személy, köztük 144 férfi és 6 nő előzetes letartóztatását rendelték el. Az elsőfokú bíróságok 2006. szeptember 21-23-a között 138 tüntetések kapcsán őrizetbe vett személy előzetes letartóztatására irányuló indítványából 129 alkalommal elrendelték a legsúlyosabb szabadságkorlátozó kényszerintézkedést, ez az indítványok 93 %-át jelenti! Eközben az ügyészi indítványt mindössze hat esetben utasították el, 2 esetben házi őrizetet, egy esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. 259 A másodfokú bíróságok döntő többsége megváltoztatta az első fokon hozott határozatokat. Amint azt Ihász Sándor a parlamenti albizottság előtt elmondta, 177 előzetes letartóztatásra irányuló ügyészi indítványból a másodfokú bíróság döntése alapján 38 esetben született az ügyészi indítvánnyal egyező ítélet, 8 esetben házi őrizetet, 30 esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, míg 101 esetben nem tartotta indokoltnak szabadságkorlátozó kényszerintézkedést elrendelni. 260 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 261 129.§-a szerint a terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban akkor van helye, ha: a) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult. b) szökésének, vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel, vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható. c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával, vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást. d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, a megkísérelt, vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Az ügyészség, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nyilvánvalóan ártatlan gyanúsítottak, vagy a társadalomra csekély mértékben veszélyes cselekmények elkövetői ellen is az előzetes letartóztatás elrendelését indítványozta, noha a jogszabályban meghatározott feltételeket alátámasztó bizonyítékok nem álltak rendelkezésére. Az előzetes letartóztatásba helyezettek közül sokan gyülekezési jogukkal éltek, mások külső megfigyelők, rossz helyen rossz időben tartózkodók voltak, többnyire rendezett családi körülmények közt élő, normális életvitelű, büntetlen előéletű személyekről van szó. 262 A cselekmények tárgyi súlyát, a gyanúsítottak személyi körülményeit, és a gyanú megalapozottságát nem vizsgálták. Úgy tűnt, a további gyanúsítottak felkutatásáig, és a nyomozás befejezéséig a döntő többséget előzetesben akarják tartani akkor is, ha annak törvényben rögzített okai nem állnak fenn. Az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételeit az elsőfokú bíróságok az esetek többségében nem személyre szabottan, hanem absztrakt módon állapították meg, többek közt arra hivatkozva, hogy a gyanúsított a még 259 CJBJ, 173. o. 260 Albizottság, 2010. szeptember 22, 4. o. 261 Be. 129. § (2). 262 CJBJ, 173. o. 57
- Page 5 and 6: űntette a közhivatalnokok minden
- Page 7 and 8: „közlekedés rendjének arányta
- Page 9 and 10: A politikai demonstrációknak, tü
- Page 11 and 12: észtvevőknek a rendezvény elmara
- Page 13 and 14: indoklással, hogy forgalomtorlód
- Page 15 and 16: törvényességi kérelem benyújt
- Page 17 and 18: szabálysértési előállítás so
- Page 19 and 20: 1.5. Jogszabályváltozások a 63/1
- Page 21 and 22: semmilyen törvényi kötelezettsé
- Page 23 and 24: Bírósághoz, amelyet a legfőbb b
- Page 25 and 26: határozatra, az újonnan bejelente
- Page 27 and 28: okok miatt a tervezett tüntetés m
- Page 29 and 30: fenntartását kérték. A Legfels
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
- Page 61 and 62: csak a falat nézhettük. Közölt
- Page 63 and 64: végzésében 303 megszüntette a n
- Page 65 and 66: kézzel dobott. A bíróság ennek
- Page 67 and 68: endőrök letartóztatták, elfogá
- Page 69 and 70: alkalmaztak vele szemben, melynek k
- Page 71 and 72: 2006. szeptemberben nem Fodor Gábo
- Page 73 and 74: vezetője és én elhatároztuk, ho
- Page 75 and 76: látott el biztosítási feladatoka
- Page 77 and 78: kell venni, amelyet csak orvos vehe
- Page 79 and 80: álltak rendelkezésre, nem valós
- Page 81 and 82: kaptafára készültek, azokat semm
- Page 83 and 84: elutasítottak. A katonai bírósá
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
személyek jelentős része a rendőrségi fogdákban súlyos fizikai és lelki bántalmazás<br />
áldozata lett. 2006. szeptember 24.-én a Madách téren a városháza melletti MIÉPsátrat<br />
vették körül, négy embert előállítottak.<br />
A bíróságok a szeptemberi tüntetések kapcsán őrizetbe vett személyek közül 150,<br />
személy, köztük 144 férfi és 6 nő előzetes letartóztatását rendelték el. Az elsőfokú<br />
bíróságok 2006. szeptember 21-23-a között 138 tüntetések kapcsán őrizetbe vett<br />
személy előzetes letartóztatására irányuló indítványából 129 alkalommal elrendelték<br />
a legsúlyosabb szabadságkorlátozó kényszerintézkedést, ez az indítványok 93 %-át<br />
jelenti! Eközben az ügyészi indítványt mindössze hat esetben utasították el, 2<br />
esetben házi őrizetet, egy esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. 259 A<br />
másodfokú bíróságok döntő többsége megváltoztatta az első fokon hozott<br />
határozatokat. Amint azt Ihász Sándor a parlamenti albizottság előtt elmondta, 177<br />
előzetes letartóztatásra irányuló ügyészi indítványból a másodfokú bíróság döntése<br />
alapján 38 esetben született az ügyészi indítvánnyal egyező ítélet, 8 esetben házi<br />
őrizetet, 30 esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, míg 101 esetben<br />
nem tartotta indokoltnak szabadságkorlátozó kényszerintézkedést elrendelni. 260<br />
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 261 129.§-a szerint a terhelt<br />
előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt<br />
folytatott eljárásban akkor van helye, ha:<br />
a) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve szökést kísérelt<br />
meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos<br />
bűncselekmény miatt eljárás indult.<br />
b) szökésének, vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel, vagy más okból megalapozottan feltehető,<br />
hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható.<br />
c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával,<br />
vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, vagy<br />
elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást.<br />
d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, a megkísérelt, vagy előkészített<br />
bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne<br />
el.<br />
Az ügyészség, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nyilvánvalóan ártatlan<br />
gyanúsítottak, vagy a társadalomra csekély mértékben veszélyes cselekmények<br />
elkövetői ellen is az előzetes letartóztatás elrendelését indítványozta, noha a<br />
jogszabályban meghatározott feltételeket alátámasztó bizonyítékok nem álltak<br />
rendelkezésére. Az előzetes letartóztatásba helyezettek közül sokan gyülekezési<br />
jogukkal éltek, mások külső megfigyelők, rossz helyen rossz időben tartózkodók<br />
voltak, többnyire rendezett családi körülmények közt élő, normális életvitelű,<br />
büntetlen előéletű személyekről van szó. 262 A cselekmények tárgyi súlyát, a<br />
gyanúsítottak személyi körülményeit, és a gyanú megalapozottságát nem vizsgálták.<br />
Úgy tűnt, a további gyanúsítottak felkutatásáig, és a nyomozás befejezéséig a döntő<br />
többséget előzetesben akarják tartani akkor is, ha annak törvényben rögzített okai<br />
nem állnak fenn. Az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételeit az elsőfokú<br />
bíróságok az esetek többségében nem személyre szabottan, hanem absztrakt<br />
módon állapították meg, többek közt arra hivatkozva, hogy a gyanúsított a még<br />
259 CJBJ, 173. o.<br />
260 Albizottság, 2010. szeptember 22, 4. o.<br />
261 Be. 129. § (2).<br />
262 CJBJ, 173. o.<br />
57
Change language