dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

2.Rendőri jogsértések 2006. szeptember 19-21-én.
2.1. A 2006. szeptember 19-21-i események kronológiája
A 2006. szeptember 18-i események sokkolták a rendőrséget. A „tévéostrom”
súlyosan sebesült áldozataival való együttérzés, a lelki trauma, amelyet minden
odavezényelt rendőrnek át kellett élnie, továbbá a magára hagyatottság érzése, sok
rendőrben bosszúvágyat, gyűlöletet keltett a tüntetőkkel szemben, miként azt Dr.
Szöőr Anna Civil Jogász Bizottság Jelentésében írt pszichológiai elemzésében
megállapította. 250 A rendőri vezetés kommunikációs hibái, tehetetlensége sok felső
és középszintű rendőri vezetőben bizonyítási vágyat keltett, azt, hogy a garázda
cselekmények elkövetőit igenis el tudják fogni, az erőszakos randalírozást meg
tudják fékezni. Ehhez járult a politikai vezetés felhatalmazása a „kemény kézre”. A
fentiek vezettek 2006. őszének súlyos tragédiájához, a közjogi rendszerváltozás óta
elképzelhetetlen jogsértések sorozatához. A 2006. szeptemberi eseményeket
számos politikai újságíró, jogvédő, és politikus nevezte embervadászatnak. 251 A
2006. október 23-i események ellehetetlenítették az 1956-os forradalom és
szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó megünneplését.
Miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a helyén maradt, 2006. szeptember 19-én
folytatódtak a tüntetések a Kossuth téren. A következő hónapban a munkaidő után
sok ezer ember járt napi rendszerességgel a Kossuth térre, kifejezvén politikai
akaratát, követelve a Gyurcsány-kormány lemondását, és az előrehozott parlamenti
választások kiírását. A Kossuth téri tüntetők között voltak Fidesz-szimpatizánsok, a
Jobbikhoz, vagy más nemzeti radikális mozgalomhoz, így a Hatvannégy Vármegye
Ifjúsági Mozgalomhoz kötődő nemzeti radikálisok, és számos olyan személy, aki
egyik pártnak, vagy politikai mozgalomnak sem volt híve, de a kormánnyal
elégedetlen volt. Sok egyetemi hallgató, értelmiségi, középosztálybeli, munkás és
nyugdíjas mellett megjelentek a hajléktalanok is, akik a Kossuth téri sátrak ingyenes
élelmiszer-és italosztását, a hidegben való melegedési lehetőségét örömmel
fogadták. A Kossuth-téri szónokok többsége a nemzeti radikális táborhoz tartozott,
akadtak szép számban Hyde Park-szerű önjelölt szónokok is. A Kossuth téren 2006.
szeptember 19-én békés hangulatban zajlott a spontán demonstráció. Az Index
internetes honlapján szeptember 19-én megjelent egy hír: „Gyurcsány Ferenc
kedden késő este a fővárosi eseményeket kísérő irányító központban lesz, mondta
az MTI-nek László Boglár a miniszterelnök sajtófőnöke kedden kora este. … Az sem
kizárt, hogy a kormányfő az éjszakát is ott tölti. A kormányfő szóvivője közölte, hogy
az irányító központ célja, hogy „az összes mozgósítandó, és mozgósítható erő
viszonylag könnyen és gyorsan koordinálhatóan elérhető legyen” 252 . A miniszterelnök
végig követte az eseményeket, és közvetlen kontaktusban volt azokkal, akik a
tömeges megfélemlítést irányították. 2006. szeptember 19-éről 20-ára, és
szeptember 20-áról 21-ére virradó éjszakán a pesti belvárosban különösen a Blaha
Lujza tér, az Oktogon, és a Nyugati tér környékén, és a környező mellékutcákban,
valamint a Bródy Sándor utca környékén tömeges rendőri előállításokra került sor. Az
elfogottak egy részét, mielőtt a Gyorskocsi utcai és más rendőrségi fogdákba
szállították volna őket, a Magyar Rádió udvarán őrizték, és sok esetben
250 CJBJ, 236.o.
251 Kormos Valéria: Embervadászat utasításra. Jogállamiságunk igazi arca 2006-2008. XXI. Század Intézet 2008.
(Továbbiakban: Kormos).
252 CJBJ, 44. o.
55