dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

parancsnoksághoz tartozó legtöbb rendőr vidéki volt, a riadó gyakorlati végrehajtása
majdnem fél napot vett igénybe. 225 Nemes véleménye szerint a Kossuth téri vezetési
ponton tartózkodó parancsnokok nem megfelelő információt kaptak. Hiba volt az is,
hogy egy nagyméretű, agresszív személyekből is álló tömeg ellen kisebb kötelékeket
vetettek be. 226
A „székházostrom” kapcsán az albizottság jelentése 227 a következőket állapította
meg: A rendőrség a tüntetéseket az önkormányzati választási kampányra hivatkozva,
választási nagygyűlésnek nyilvánította. Az Ignácz-jelentés szerint e téves minősítés
nagyban volt az előzménye a demonstráció téves rendőrségi kezelésének. A
bizottsági meghallgatásokból, és a 2006. szeptember 18-i állománygyűlés
jegyzőkönyvéből kiderült, hogy nem a rendőrség, hanem a politika döntött e
kérdésben. Bene László bizottsági meghallgatásán elmondta, Petrétei József akkori
igazságügy-miniszter döntött a választási gyűlésnek minősítés ügyében. A fent
említett jegyzőkönyvből az is kiderül, ez nem a miniszter egyéni álláspontját, hanem
a kormányálláspontot tükrözi. 228 A korábbi években nem tapasztalt nagyméretű
spontán tüntetések kezelésére a rendőrség nem készült fel. A 2006. előtti években a
be nem jelentett tüntetéseket a rendőrség feloszlatta. Ha a rendőrség a be nem
jelentett rendezvényeket a gyülekezési jog hatálya alá tartozónak minősítette volna,
de nem oszlatta volna fel, a gyülekezési törvénynek megfelelően, nagyobb rendőri
erőkkel tudott volna felkészülni a rendezvényre.
Az akkori kormánypárt a rendőrség munkájába is beavatkozott. Szabó Ferenc a
Köztársasági Őrezred akkori parancsnoka a rendőri állománygyűlésen a
következőket mondta: „az MSZP-frakció tagjai majd eldöntik, hogy a helyi szervek
hogyan viszonyuljanak a kirobbant elégedetlenségekhez”. 229 Az állománygyűlés
jegyzőkönyvéből az is kiderült, hogy a rendőri vezetők tudták, 2006. szeptember 18-
án napokig tartó tüntetésekre kell számítani. Szabó Ferenc pl. a következőket
mondta: „a lényeg a tartalékképzésen van arra nézve, hogy ha olyan helyzet alakul
ki, amikor már felmerül a fizikai bántalmazás problémája, vagy adott esetben olyan
jogsértés, amit kezelni kell a rendőrségnek, akkor megfelelő erő álljon
rendelkezésre 230 . A fentiek ellenére a rendőrség vezetői nem intézkedtek, a Rebisz
vezetői éppen úgy hazamentek, mint a raktárosok. Ez utóbbi miatt, s mivel a raktárok
pótkulcsait nem találták, a vidéki egységeket megfelelő felszerelés nélkül
vezényelték az MTV székházához.
A bizottság alapvető hibának, és az események egyik kiváltó okának tartotta, hogy a
televízió munkatársai nem vették át a tüntetők által megfogalmazott petíciót. A
rendőrség új kommunikációs rendszere csődöt mondott. Miután a parancsok közlése
és beszélgetések legnagyobb része telefonon történt, azok, ellentétben a
rádiófelvételekkel, nem ismerhetőek meg. 231 Az albizottság az Ignácz-jelentéssel
összhangban számos rendőrszakmai hibát állapított meg. Az a tény, hogy a TV-
225 Albizottság, 2010. október 13, 63.o.
226 Albizottság, 2010. október 13, 64.o.
227
A 2002 és 2010 között, különösen 2006. őszén, az állam részéről, a politikai szabadságjogokkal
összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentése, Budapest, 2010. október 20.
A továbbiakban: Albizottság jelentése.
228 Albizottság jelentése, 3. o.
229 Albizottság jelentése, 4. o.
230 U. o.
231 U. o.
50