dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

tartózkodtak a helyszínen. 197 Ignácz elmondta, hogy bármilyen rendkívüli esemény
kezelésére minden megyében egy, Budapesten négy csapaterős századnak kellett
volna rendelkezésre állnia. Az Ignácz-jelentés megállapította, hogy amikor segítségre
lett volna szükség a Kossuth téren, nem volt elég átirányítható rendőr, és mindez
csak akkor változott meg jelentősen, amikor a Pest megyei főkapitányság százada
felvonult. 198 Ignácz szerint a magyar rendőrség történetében ennyire nem bomlott
meg soha az irányítási rend. Ignácz úgy gondolja a székház előtt összegyűlt
tömegben nem volt lincselési szándék, ha ilyen szándékuk lett volna, a rendőrség
teljes veresége miatt bármikor megtehették volna. 199 Azt, hogy az egységes digitális
rádiórendszerre való áttérés csődöt mondott, Ignácz is megismételte. Ignácz súlyos
hibának tartotta, hogy a tüntetők által beolvasni kívánt petíció átvételét
megtagadták. 200 Hibát követtek el a rendőrök akkor is, amikor nem győződtek meg
arról, hogy a székház a Nádor utca felől szabadon megközelíthető. A Magyar
Televízió épülete alkalmas lett volna arra, hogy itt alakítsák ki a rendőri egységek
parancsnoki bázisát, hír-és információközpontját. 201 Ignácz István azt is elmondta,
hogy Dobozi József tábornok, a Rebisz parancsnoka nem kapott a műveletirányítási
tervekből, így a Rebisz egységei nem tudtak kellőképpen felkészülni. E mulasztásért
a felelősség az ORFK-t, mint felettes szervet terheli. 202 A riadót Ignácz véleménye
szerint azért adták ki egy órával elkésve, mert nem volt irányítás, a parancsnokok
közti kapcsolat elégtelen volt. 203 Ignácz megismételte, a tömeg oszlatására
elégséges létszámú rendőr 23:30-kor a Szabadság téren volt, de a parancsnokok
közti kommunikáció hiánya minden rendőrségi akciót lehetetlenné tett. 204 . Ignácz azt
is furcsának tartotta, hogy miért nem lehetett a Kossuth téren tartózkodó rendőri
egységet előbb átcsoportosítani, miközben ott már csak néhány ember
tartózkodott. 205
.
2010. szeptember 8-án tett vallomást az albizottság előtt Szabó Ferenc, a
Köztársasági Őrezred volt parancsnoka, aki többek között Gyurcsány személyi
védelmét látta el. A 2006. szeptember 17-én a rendőri vezetői értekezleten
elhangzottakra nem emlékezett, később a dokumentumot elolvasva azt mondta,
biztosan így volt. Azt mondta a Gyurcsány-villába személyesen nem látogatott senki,
azt, hogy telefonon kivel beszélt az akkori miniszterelnök, nem tudja. 206
Ugyanaznap hallgatta meg az albizottság Gulácsi Sándor rendőr ezredest. Gulácsi
2006. szeptember 18-án a Rebisz I. bevetési osztályának volt a parancsnoka, aznap
szabadnapos volt, de éjfél körül riadóztatták, hogy szolgálati helyére vonuljon be. 207
A riadóztatást követően Gulácsi 10 percen belül a Rebisz-laktanyában volt, az I.
bevetési osztálynak, nem volt probléma a fegyverek, és más eszközök
beszerzésével. Folyamatosan kellett a vidékről érkező rendőröket harckészültségbe
197 Albizottság, 2010. szeptember 8, 7. o.
198 Albizottság, 2010. szeptember 8, 8. o.
199 Albizottság, 2010. szeptember 8, 9. o.
200 Albizottság, 2010. szeptember 8, 11. o.
201 Albizottság, 2010. szeptember 8, 11-12. o.
202 Albizottság, 2010. szeptember 8, 16. o.
203 Albizottság, 2010. szeptember 8, 16. o.
204 Albizottság, 2010. szeptember 8, 17. o.
205 Albizottság, 2010. szeptember 8, 20. o.
206 Albizottság, 2010. szeptember 8, 40. o.
207 Albizottság, 2010. szeptember 8, 49. o.
47