dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

jog, és az ezzel elválaszthatatlanul összefüggő véleménynyilvánítási szabadság, az
egyesülési jog, a sajtószabadság, a lelkiismereti- és vallásszabadság. További,
kollektív szabadságjogok egyebek mellett az egyetemi autonómia, és a
diszkrimináció tilalma. Az első generációs alapjogok közé tartoznak az állampolgári
jogok, amelyek csak az adott állam polgárait illetik meg. Klasszikusan e kategóriába
tartozik a választójog, a közügyekben való részvétel, és a közhivatal viselésének
joga, akkor is, ha az önkormányzati, és európai parlamenti választások, valamint
egyes közhivatalok esetén bizonyos esetekben ma már nemcsak az állampolgárokat
illethetik meg e jogok. A második generációs jogok 6 közé sorolhatók a szociális
jogok, melyek közül legfontosabbak a munkához való jog, a sztrájkjog, a végzett
munka mennyiségéhez és minőségéhez igazodó munkabérhez való jog, valamint a
pihenéshez való jog. Sokan a második generációs alapjogokhoz sorolják a
tulajdonhoz való jogot, illetve a vállalkozás szabadságát, ezt azonban inkább a
gazdasági és szociális természetű alapjogoknak logikai összefüggése indokolja,
ugyanis a tulajdonhoz, és vállalkozáshoz való jogot már a XVIII. század emberi jogi
deklarációi és alkotmányai is ismerték, míg a szociális alapjogokat a XIX. század
második felében rögzítették először a Bismarcki-i Németországban, majd Európa
számos más államában. Az alapjogok törvénybe iktatása, és gyakorlati
érvényesülése terén a XX. század sajnálatos visszaesést hozott. A nemzeti
szocialista, és kommunista diktatúrák a politikai szabadságjogok gyakorlását a
gyakorlatban teljes mértékben lehetetlenné tették, de e diktatórikus rendszerek a
tulajdonhoz való jog, a szociális alapjogok, a szabadsághoz, sőt az élethez való jogot
sem kímélték. Számos más országban, így Dél-Európa, Dél-Amerika, vagy Kelet-
Közép-Európa autokratikus államaiban és diktatúráiban szintén súlyos emberi
jogsértésekre került sor. A kommunista blokk országaiban, és a harmadik világ
diktatúráiban és féldiktatúráiban a II. világháború után, sok helyen napjainkig sem
beszélhetünk az emberi jogok érvényesüléséről. A II. világháború után számos új
demokrácia mellett számos kommunista diktatúrában is deklarálták az emberi
jogokat, ahol e jogok tényleges védelméről szó sem lehetett. A XX. század második
felében alakultak ki a harmadik generációs alapjogok. 7 Ezek közé tartozik az
egészséghez, az egészséges környezethez való jog, a betegek és fogyatékosok
jogai, a gyermekjogok és az információs alapjogok. Az alapvető jogok és
kötelezettségek azonban fejlődésben vannak, ezért a jövőben lehetnek negyedik, sőt
sokadik generációs alapjogok is.
A gyülekezési jog története az antik időkig nyúlik vissza, az ókorban az athéni
népgyűlés, vagy a római Forum Romanum volt a szabad polgárok gyülekezésének
helyszíne, itt minden szabad athéni, illetve római polgár kinyilváníthatta véleményét.
A középkori magyar rendiség fontos intézménye volt a politikai joggal rendelkező
nemesség gyűlése, melyet századokon át Rákos mezején bonyolítottak le. A rendi
országgyűlés, és a vármegye vezetésének megválasztását választási gyűlések
előzték meg, a megyei nemesség gyakran spontán megyegyűléseket tartott. A
politikai joggal rendelkező nemesek, és szabad királyi városi polgárok tehát a
gyülekezési szabadságukkal, annak bármilyen jogszabályi deklarálása nélkül
élhettek. 8 Ez az oka annak, hogy 1848-ban a márciusi ifjak 12 pontjának követelései
6 Kilényi 2004, 38. o.
7 U.o.
8 A gyülekezési jog 1848. és 1989. közti alakulásáról lásd: A 2006. október 23-i budapesti erőszakos
cselekmények kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság Jelentése a 2006. szeptemberi-októberi
emberi jogi jogsértésekről, Kairosz Kiadó, Budapest, 2007 (továbbiakban CJBJ). IV. fejezet: A
3