dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

ítéletében megállapította, hogy alperes BRFK megsértette felperesek személyi
szabadsághoz és emberi méltósághoz fűződő jogait, azzal, hogy annak ellenére,
hogy nem követték el a terhükre rótt rendzavarás szabálysértését, szabadságukat
jogellenesen korlátozta. 73 Alperes a felperesek elfogása során több esetben
megsértette felperesek emberi jogait, így pl. amikor a helyszín közelében
népszavazási aláírásokat gyűjtő nyugdíjas hölgyet a készenléti rendőrség tagjai
„kettős fogót” alkalmazva elhurcolták az Erzsébet térre, eközben folyamatosan
lökdösték, taszigálták, nem engedték felegyenesedni, és földre esett használati
tárgyait felvenni. A bíróság Kocsis Imre javára 1. 000. 000 Ft, a többi felperes javára
fejenként 500.000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg, továbbá kötelezte alperest,
hogy a felpereseknek egy országos napilap hasábjain, és egy országos elektronikus
médiumban saját költségén tegyen közzé elégtételül egy, a keresetnek megfelelő
tartamú közleményt. Az ítélet ellen alperes fellebbezést nyújtott be, kérve az első
fokú ítélet megváltoztatását. Alperes fellebbezésében kiemelte a felperesek
ruházatából, zászlóikból arra lehetett következtetni, hogy a megtiltott demonstráció
megtartására készülnek, így I. r. felperes esetében a gyülekezési joggal való
visszaélés szabálysértése alapján jogszerűen jártak el, míg a többi résztvevő esetén
a rendzavarás gyanúját az alapozta meg, hogy a résztvevők magatartása esetleg
félelmet, vagy megbotránkozást kelthet a másik, engedélyezett rendezvény
résztvevői közt. Az ügyben az oszlatás oka a tiltott gyülekezés megakadályozása, és
a várható rendzavarás megelőzése volt. A BRFK a később megszokott módon arra
hivatkozott, hogy önmagában az a tény, hogy az eljárást a bíróság szabálysértés
hiányában, illetve bizonyítékok hiányában megszünteti, nem alapozza meg a rendőri
intézkedés jogellenességét. A felperesek kérték a fellebbezés elutasítását, és az első
fokú ítélet helybenhagyását. Ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy a megtiltott
rendezvény megtartása önmagában nem jelent rendzavarást, továbbá arra, hogy a
bíróság egyértelműen megállapította, hogy nem történt szabálysértés.
A Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-én hozott jogerős ítéletében 74
helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét, így jogerősen megítélte Kocsis Imre és
társai javára a fent említett kártérítési összeget. A bíróság indoklásában kiemelte,
hogy a felperesek, miként azt a videofelvétel is tanúsítja, egyáltalán nem kívánták
megtartani a rendőrség által megtiltott rendezvényt. A jogerős bírósági határozatok is
megállapították, hogy felperesek magatartása nem valósított meg semmilyen
szabálysértést. A bíróság megállapította, hogy jogellenes alperesi magatartással
összefüggésben a felpereseket kár érte, a kártérítés mértékét az elsőfokú bíróság
ítélete helyesen állapította meg. Miután a BRFK a jogerősen pernyertes felperesek
számlájára önként nem utalt, a megítélt összeget felperesek inkasszó útján hajtották
be. 75
Alperes a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a
Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül
helyezését, és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a
felperesek keresetének elutasítását kérte. Felperesek ellenkérelmükben a kérelem
érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, illetve a jogerős ítélet hatályban való
73 NJA-honlap, Lelkiismeret 88 ügyei- Kártérítésre kötelezték a BRFK-t Kocsis Imre és társai javára,
2006.március 1.
74 A Fővárosi Ítélőtábla 1. Pf. 20. 493/2006/8. számon, 2006. szeptember 12-én
75 Magyar Nemzet, 2007. január 8, 5. o. Inkasszó (Pilhál György: Tollhegyen). Az NJA honlapján is olvasható e
cikk.
28