dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

válaszlépést tehet indokolttá, a politikai eseményt követő békés demonstráció
feloszlatása pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt, ha a résztvevők
semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a békés célú gyülekezés
szabadságának aránytalan korlátozását jelenti”. 56 A bíróság azt is megállapította,
hogy „nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők demonstrációja
nagyobb veszélyt jelentett a közrendre annál, mint amit bármely közterületen tartott
rendezvény elkerülhetetlenül okoz” 57 . A Bíróság emlékeztet arra, hogy “amennyiben
a demonstrálók nem hajtanak végre erőszakos cselekményeket, fontos, hogy a
hatóságok bizonyos fokú türelmet tanúsítsanak a békés célú gyülekezésekkel
szemben annak érdekében, hogy az Egyezmény 11. Cikke alapján biztosított
gyülekezési szabadságot ne fosszák meg lényegi tartalmától”. 58 A bíróság ezért
megállapította, hogy mivel kérelmezők békés szándékú gyülekezésének feloszlatása
nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban az elérni kívánt célok
érdekében, ezért a magyar állam az Egyezmény 11. cikkét megsértette. A bíróság
kérelmezőknek az Egyezménynek véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos
10. cikkével kapcsolatos kérelmét önállóan nem vizsgálta, mivel a gyülekezési jog
megsértése egyúttal sérti a véleménynyilvánításhoz fűződő jogot is. 59 A bíróság
ítéletében megállapította, hogy a jogsértés megállapítása elégséges igazságos
elégtételt jelent, mindazon morális kárért, amit a kérelmezők esetleg elszenvedtek. 60
A bíróság ezért kérelmezők további anyagi követeléseit elutasította. A Bukta kontra
Magyarország-ügy önmagán túlmutató precedens lett, különös tekintettel a későbbi
évek rendszeresen feloszlatott be nem jelentett tüntetéseire. Az Emberi Jogok
Európai Bíróságának ezen ítélete egyértelműen kimondta, hogy a spontán
tüntetések, pusztán előzetes bejelentettség hiányában nem oszlathatók. Számos,
később ismertetett esetben az oszlatás jogszerűtlensége emiatt akkor is
megalapozott, ha ezt hazai bíróság jogerős ítélete, nem állapította meg.
4. A Lelkiismeret 88’ Csoport tüntetései
4.1. A 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetés
A Kocsis Imre vezette Lelkiismeret 88’ Csoport nevű civil szervezet az esemény első
évfordulójára, 2003. december 1. napjára tüntetést jelentett be a rendőrségen. A
demonstrálók a Gesztenyéskertben gyülekeztek, és onnan vonultak volna
Medgyessy Péter miniszterelnöknek a hegyvidéki Stromfeld Aurél úton található háza
elé, hogy ott tiltakozzanak a kormányfő egy évvel korábbi magatartása ellen. A
rendőrség már a Gesztenyéskertben felszólította a gyülekezőket a helyszín
elhagyására. A lovas rendőrökkel felvonuló 150 fős rendőri egység a tüntetőket a
Jagelló utcába szorította, bekerítette, majd feloszlatta a tüntetést. 61 A Pesti Központi
Kerületi Bíróság 2004. június 9-én hozott ítéletében megállapította, a rendőrség a
demonstrációt jogellenesen oszlatta fel, miután a rendezvénnyel kapcsolatban tiltó
határozat nem született. A rendőrség jogellenesen hivatkozott, egy korábbi
időpontban, hasonló helyszínre, és hasonló célból megtartott rendezvényt megtiltó
56 Bukta kontra Magyarország ítélet, 7. o, 36. pont.
57 Bukta kontra Magyarország ítélet, 7. o, 37. pont.
58 Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt egy korábbi ítéletében is korábban kimondta. A fenti ügy: „Oya
Ataman v. Turkey, no. 74552/01, 2006. december 5. 41-41. §.
59 Bukta kontra Magyarország ítélet, 8. o, 41. pont. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hivatkozott korábbi
ítélete: Ezelin v. France, judgment of 26 April 1991, Series A no. 202, 39,§.
60 Bukta kontra Magyarország ítélet, 8. o, 45. pont.
61 MNO, 2003. december 2, 0.00. a rendőrség feloszlatta a Lelkiismeret tüntetését.
24