dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
őrizet kényszerintézkedésének alkalmazására. A Legfelsőbb Bíróság szerint a szabálysértési őrizet jogellenes alkalmazása önmagában elegendő okot ad a nem vagyoni kártérítés megítélésére. Fekete Lászlón kívül az őrizetbe vett újságíró, Kőszegi M. László, valamint további három tüntető részére ítélt meg jogerősen nem vagyoni kártérítést a bíróság, az őt károsult számára a bíróság összesen 2 millió 300 ezer forintot ítélt meg. 50 3 Spontán tüntetés a Kempinski szálloda előtt a 2002. december 1-jei Medgyessy-Nastase találkozó miatt. 2002. december 1-jén Adrian Nastase román miniszterelnök hivatalos látogatást tett Budapesten. A román politikus a pesti Kempinski Hotelben fogadást tartott. Románia nemzeti ünnepe alkalmából, amelyen megjelent Medgyessy Péter magyar kormányfő is. Az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzeti gyűlés napja, amelyen az erdélyi románok kimondták elszakadásukat Magyarországtól, a magyarok számára gyásznap, az első lépés Erdély tragikus elvesztése felé. A fentiek elleni tiltakozásul Bukta Dénesné, Lanczner Ferdinánd, és Tölgyesi Jánosné spontán tüntetést szervezett a Kempinski szálloda előtt. A rendezvényről az azonnali reakció szükségessége miatt nem tájékoztatták a rendőrséget. 2002. december 1-jén 15 órakor kezdődő demonstráción kb. 150 fő jelent meg. A tüntetők „Vesszen Trianon!” „Éljen Magyarország” és „Medgyessy hazaáruló” jelszavakat skandáltak. A helyszínen megjelent rendőrök a fogadást zavaró hanghatásra hivatkozva a tüntetés feloszlatása mellett döntöttek. A rendőrség a tüntetőket a hotel közelében lévő park irányába szorította ki a helyszínről. 51 A tüntetés ezután önmagától feloszlott. 2002. december 16-án Bukta és társai pert indítottak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kérve a bíróságot, állapítsa meg a rendőri intézkedés jogellenességét. Felperesek a keresetben kiemelték, hogy a demonstráció teljesen békés volt, három nappal korábbi bejelentése pedig lehetetlen volt, mivel a magyar miniszterelnök részvételi szándéka a fogadáson csak egy nappal korábban derült ki. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint első fokú bíróság 2003. február 16-án hozott első fokú ítéletében felperesek kérelmét elutasította, tekintettel arra, hogy a bíróság a hatályos jogszabályokat nem veheti figyelmen kívül, a gyülekezési törvény pedig a három napos bejelentési kötelezettség alól spontán tüntetés esetén sem ad kivételt. A bíróság megjegyezte, hogy szükséges lehet az ilyen gyülekezések pontosabb és kidolgozottabb körülírása, de ez nem a bíróságok, hanem az országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az ítélet indoklásában azt is megemlítette, hogy az oszlatásra egy kisebb robbanás hangját követően került sor. A bíróság azt is kiemelte, hogy a rendezvények bejelentése a közlekedés rendjének biztosítása érdekében szükséges, ezért a bejelentés akkor sem mellőzhető, ha a demonstráció békés jellegű. Felperesek az ítélet ellen fellebbeztek. 2003. október 16-án a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében jóváhagyta az elsőfokú határozatot, indoklásából azonban mellőzte hazai törvény esetleges hiányosságával kapcsolatos megállapításokat. A bírósági joggyakorlatra hivatkozva az ítélet kiemelte a bejelentési kötelezettség alól a hazai joggyakorlat nem tesz kivételt, így a demonstráció oszlatása arányos és szükséges volt. Felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb 50 NJA-honlap, Kvassay-hídi ügy 2008. október 16, MNO, 2008. szeptember 12. Kártérítés az újságírónak. 51 MNO, 2002. december 1, 18:24. Kiszorították a tüntetőket a Kempinski elől. 22
Bírósághoz, amelyet a legfőbb bírói fórum érdemi vizsgálat nélkül, 2004. február 24- én elutasított. 2004. április 14-én Bukta és társai kérelmezők, Dr. Grespik László meghatalmazott ügyvéd útján a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál kérelmet nyújtottak be a Magyar Köztársaság ellen 52 az Emberi Jogok Európai Egyezményének 53 megsértése miatt. A kérelmezők kiemelték, hogy a magyar állam azáltal, hogy békés tüntetésüket pusztán az előzetes bejelentés hiánya miatt feloszlatták, megsértette az Egyezmény 11. cikkét. 54 A releváns hazai jogszabályok közt a kérelem kiemelte az Alkotmány 62. §-át, a gyülekezési törvénynek az előzetes bejelentésre vonatkozó 6.§-át, ugyanezen törvénynek az oszlatásról szóló 14. § (1) bekezdését, és az oszlatás elleni jogorvoslatról szóló 14. § (3) bekezdést. A bíróság a kérelem elvi elfogadhatóságáról, és az ügy érdeméről egy ítéletben határozott, 2007. július 17- én. 55 A bíróság megállapította, hogy az Egyezmény 35, cikkelye alapján a kérelem nem tekinthető nyilvánvalóan elfogadhatatlannak, ezért a továbbiakban azt elfogadhatónak tekinti, és a kérelmet érdemben vizsgálja. A bíróság megállapította, hogy a rendőrség beavatkozott a kérelmezőknek az Egyezmény 11. cikke által érintett emberi jogába. A bíróság ezért azt vizsgálta, hogy a panaszolt szankció “törvényben meghatározott” volt-e, a 2. bekezdésben felsorolt törvényes cél vagy célok érdekében került-e alkalmazásra, s „egy demokratikus társadalomban szükséges volt-e” e célok elérése érdekében. Az oszlatás „törvényben meghatározott” voltát a felek sem kifogásolták. A „törvényes cél” tekintetében a strasbourgi ítélet kimondta, bár a felek külön nem hivatkoztak rá, a bíróság elfogadta a magyar kormány azon álláspontját, amely szerint a kifogásolt intézkedés törvényes célja a zavargások megelőzése, és mások törvényes védelmének biztosítása volt. A kérelmező a rendőri intézkedést azért tartotta az Egyezménnyel ellentétesnek, mert véleménye szerint az indokolatlanul lépte túl a „demokratikus társadalomban szükséges” mértéket. Kérelmező szerint önmagában a rendezvény bejelentésének elmaradása nem indokolhatja annak feloszlatását. A magyar kormány arra hivatkozott, hogy az oszlatás indoka a küldöttség biztonságát veszélyeztető robbantás lett volna, de ezt az érvet a bíróság elutasította, tekintettel arra, hogy a hazai bírói fórumokon az oszlatás jogszerűségét a demonstráció bejelentésének elmaradásával indokolták, és nem foglalkoztak a rendezvény békés jellegével. A bíróság szerint a nyilvános rendezvények engedélyezési eljárás alá vonása rendszerint nem korlátozza a gyülekezési jog lényegét. Jelen esetben a nyilvánosság a megkívánt időben nem értesült a miniszterelnök azon szándékáról, hogy a kifogásolt fogadáson meg kíván jelenni. A szervezőknek két lehetősége maradt, a rendezvény megtartásáról való lemondás, illetve a tüntetés előzetes bejelentés nélküli megtartása. A bíróság véleménye szerint „speciális körülmények között, amikor valamilyen politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen 52 256901/04. számú kérelem Bukta és mások kontra Magyarország-ügy. 53 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. (Az Európa Tanács egyezményei közül az ETS 005. számú egyezmény). 54 A 11. cikk releváns részei a következők. “1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához … 2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban … zavargás vagy bűnözés megakadályozása …. illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. 55 Az Emberi Jogok Európai Bírósága Második szekciójának Bukta és Mások kontra Magyarország ügyben (kérelem száma 25691/04) 2007. július 17-én hozott ítélete (továbbiakban Bukta kontra Magyarország). 23
- Page 1 and 2: dr. Magyar Attila István A gyülek
- Page 3 and 4: jog, és az ezzel elválaszthatatla
- Page 5 and 6: űntette a közhivatalnokok minden
- Page 7 and 8: „közlekedés rendjének arányta
- Page 9 and 10: A politikai demonstrációknak, tü
- Page 11 and 12: észtvevőknek a rendezvény elmara
- Page 13 and 14: indoklással, hogy forgalomtorlód
- Page 15 and 16: törvényességi kérelem benyújt
- Page 17 and 18: szabálysértési előállítás so
- Page 19 and 20: 1.5. Jogszabályváltozások a 63/1
- Page 21: semmilyen törvényi kötelezettsé
- Page 25 and 26: határozatra, az újonnan bejelente
- Page 27 and 28: okok miatt a tervezett tüntetés m
- Page 29 and 30: fenntartását kérték. A Legfels
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
- Page 61 and 62: csak a falat nézhettük. Közölt
- Page 63 and 64: végzésében 303 megszüntette a n
- Page 65 and 66: kézzel dobott. A bíróság ennek
- Page 67 and 68: endőrök letartóztatták, elfogá
- Page 69 and 70: alkalmaztak vele szemben, melynek k
- Page 71 and 72: 2006. szeptemberben nem Fodor Gábo
őrizet kényszerintézkedésének alkalmazására. A Legfelsőbb Bíróság szerint a<br />
szabálysértési őrizet jogellenes alkalmazása önmagában elegendő okot ad a nem<br />
vagyoni kártérítés megítélésére. Fekete Lászlón kívül az őrizetbe vett újságíró,<br />
Kőszegi M. László, valamint további három tüntető részére ítélt meg jogerősen nem<br />
vagyoni kártérítést a bíróság, az őt károsult számára a bíróság összesen 2 millió 300<br />
ezer forintot ítélt meg. 50<br />
3 Spontán tüntetés a Kempinski szálloda előtt a 2002. december 1-jei<br />
Medgyessy-Nastase találkozó miatt.<br />
2002. december 1-jén A<strong>dr</strong>ian Nastase román miniszterelnök hivatalos látogatást tett<br />
Budapesten. A román politikus a pesti Kempinski Hotelben fogadást tartott. Románia<br />
nemzeti ünnepe alkalmából, amelyen megjelent Medgyessy Péter magyar kormányfő<br />
is. Az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzeti gyűlés napja, amelyen az<br />
erdélyi románok kimondták elszakadásukat <strong>Magyar</strong>országtól, a magyarok számára<br />
gyásznap, az első lépés Erdély tragikus elvesztése felé. A fentiek elleni tiltakozásul<br />
Bukta Dénesné, Lanczner Ferdinánd, és Tölgyesi Jánosné spontán tüntetést<br />
szervezett a Kempinski szálloda előtt. A rendezvényről az azonnali reakció<br />
szükségessége miatt nem tájékoztatták a rendőrséget. 2002. december 1-jén 15<br />
órakor kezdődő demonstráción kb. 150 fő jelent meg. A tüntetők „Vesszen Trianon!”<br />
„Éljen <strong>Magyar</strong>ország” és „Medgyessy hazaáruló” jelszavakat skandáltak. A<br />
helyszínen megjelent rendőrök a fogadást zavaró hanghatásra hivatkozva a tüntetés<br />
feloszlatása mellett döntöttek. A rendőrség a tüntetőket a hotel közelében lévő park<br />
irányába szorította ki a helyszínről. 51 A tüntetés ezután önmagától feloszlott.<br />
2002. december 16-án Bukta és társai pert indítottak a Pesti Központi Kerületi<br />
Bíróságon kérve a bíróságot, állapítsa meg a rendőri intézkedés jogellenességét.<br />
Felperesek a keresetben kiemelték, hogy a demonstráció teljesen békés volt, három<br />
nappal korábbi bejelentése pedig lehetetlen volt, mivel a magyar miniszterelnök<br />
részvételi szándéka a fogadáson csak egy nappal korábban derült ki. A Pesti<br />
Központi Kerületi Bíróság, mint első fokú bíróság 2003. február 16-án hozott első<br />
fokú ítéletében felperesek kérelmét elutasította, tekintettel arra, hogy a bíróság a<br />
hatályos jogszabályokat nem veheti figyelmen kívül, a gyülekezési törvény pedig a<br />
három napos bejelentési kötelezettség alól spontán tüntetés esetén sem ad kivételt.<br />
A bíróság megjegyezte, hogy szükséges lehet az ilyen gyülekezések pontosabb és<br />
kidolgozottabb körülírása, de ez nem a bíróságok, hanem az országgyűlés<br />
hatáskörébe tartozik. Az ítélet indoklásában azt is megemlítette, hogy az oszlatásra<br />
egy kisebb robbanás hangját követően került sor. A bíróság azt is kiemelte, hogy a<br />
rendezvények bejelentése a közlekedés rendjének biztosítása érdekében szükséges,<br />
ezért a bejelentés akkor sem mellőzhető, ha a demonstráció békés jellegű.<br />
Felperesek az ítélet ellen fellebbeztek. 2003. október 16-án a Fővárosi Bíróság<br />
jogerős ítéletében jóváhagyta az elsőfokú határozatot, indoklásából azonban<br />
mellőzte hazai törvény esetleges hiányosságával <strong>kapcsolatos</strong> megállapításokat. A<br />
bírósági joggyakorlatra hivatkozva az ítélet kiemelte a bejelentési kötelezettség alól a<br />
hazai joggyakorlat nem tesz kivételt, így a demonstráció oszlatása arányos és<br />
szükséges volt. Felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb<br />
50 NJA-honlap, Kvassay-hídi ügy 2008. október 16, MNO, 2008. szeptember 12. Kártérítés az újságírónak.<br />
51 MNO, 2002. december 1, 18:24. Kiszorították a tüntetőket a Kempinski elől.<br />
22
Change language