dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

semmilyen törvényi kötelezettsége nem volt a helyszín elhagyására. Az elsőfokú
ítélet felperes érvelése szerint a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, amikor nem
vette figyelembe a felperes által csatolt videofelvételt. Ez utóbbi pedig egyértelműen
bizonyítja, hogy felperes semmi olyan magatartást nem követett el, amelyből
szabálysértés elkövetésére, kirívóan közösségellenes magatartásra lehetett volna
következtetni. Alperes ellenkérelmében kérte a fellebbezés elutasítását, és az első
fokú ítélet helybenhagyását arra hivatkozva, hogy a szabálysértési eljárást
bizonyítékok hiányában megszüntető ítélet önmagában nem jelenthet alapot a
kártérítés megítélésére.
A Fővárosi Ítélőtábla 2006. november 9-én hozott 47 ítéletében felperes
fellebbezésének helyt adott, és az első fokú ítéletet megváltoztatta. A másodfokú
bíróság megállapította, hogy alperes a 2003. október 2-án foganatosított, a felperes
személyes szabadságát korlátozó intézkedésekkel megsértette a felperes személyes
szabadsághoz és emberi méltósághoz fűződő emberi jogát, és kötelezte az alperest
arra, hogy fizessen meg felperesnek 500. 000 Ft nem vagyoni kárt, és annak a
jogsértés napjától a jogerős ítélet napjáig járó törvényes kamatait. Az alperesnek
nem volt semmilyen, a jogszabályban megjelölt oka, vagy indoka, amely miatt
őrizetbe vehette volna a felperest. A felperes nem zavarta a közlekedést, a
közbiztonságot, a rendőri intézkedést nem zavarta, fellépése nem volt erőszakos,
magatartása nem adott okot arra, hogy az alperes vele szemben személyi
szabadságot korlátozó kényszerintézkedést foganatosítson. A felperes által a
rendőrségi fogdában kitöltött hozzájáruló nyilatkozat semmis, mivel a személyhez
fűződő jogairól érvényesen senki sem mondhat le. Mivel a felperes magatartása nem
indokolta őrizetbe vételét, személyes szabadságát a rendőrség annak hozzájárulása
ellenében sem korlátozhatta. A Budapesti Rendőr Főkapitányság a jogerős ítélet
ellenére a megítélt kártérítési összeget nem fizette meg, a felperes a követelést így
kénytelen volt azonnali beszedési megbízás útján érvényesíteni. 48
Alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az önkéntes fizetés
elmaradását azzal indokolva, hogy a kérelemben egyben kéri az ítélet
végrehajtásának felfüggesztését. Alperes kérelmében előadta, hogy önmagában a
szabálysértési bíróság határozata nem lehet alapja vétkes alperesi magatartás
megállapításának. Azt is vitatta, hogy felperes önkéntes joglemondó nyilatkozata
„társadalomellenes” lenne. A Legfelsőbb Bíróság 2007. szeptember 19-én hozott 49
felülvizsgálati ítéletében alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, a Fővárosi
Ítélőtábla jogerős ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indoklása kiemeli, a személyes
szabadság jogellenes megsértése szükségképpen sérti az emberi méltóságot is. A
szabálysértési ítélet szerint, az alperesi állásponttal ellentétben a szabálysértés
elkövetése a bizonyított tényállás alapján nem állapítható meg. A bíróság
megállapítja, a rendőrség más szabálysértés, gyülekezési jog megsértése miatt
eljárhatott volna a be nem jelentett tüntetés szervezőivel, így felperessel szemben,
de ez utóbbi szabálysértés esetén a törvény nem ad lehetőséget szabálysértési
47 Pf. 20.910.2006/5. számú ítélet. Az ítélet megtalálható a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapja-www.nja.hua
Kvassay-hídi ügy. A Fekete László felperes és BRFK alperes között, személyhez fűződő jog megsértése miatt
folyó perben hozott jogerős ítélet teljes szövege.2006. december 1.
48 NJA-honlap, Kvassay hídi ügy. 2007. február 14. sikerre vezetett az újabb inkasszó a BRFK ellen.
49 A Legfelsőbb Bíróság 2007. szeptember 19-én, Pf. IV. 20. 549/2007 számon hozott 49 felülvizsgálati ítélete.
NJA-honlap, Kvassay-hídi ügy, 2007. november 27. A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Kvassayhídi
perben egy meghurcolt tüntetőnek félmilliós kártérítést megállapító jogerős ítéletet.
21