dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

2. A 2003. október 2-i Kvassay hídi tüntetés
2003. október 2-án civilek spontán demonstrációt, ún., flash-mobot tartottak
tiltakozásul az ellen, hogy a Medgyessy-kormány bezárásra ítélte a nagy múltú
csepeli Weiss Manfréd Kórházat. Az említett nap reggelén egy tízfős csoport jelent
meg a Csepelt Dél-Pesttel összekötő ún. Kvassay-zsilip hídjánál. A rendőrség,
miután értesült a be nem jelentett spontán tüntetésről, a helyszínen megjelent, és a
be nem jelentett rendezvény résztvevőit távozásra szólították fel. A békés tüntetők a
helyszínen maradtak, és tiltakozásuk jeléül 1956-os lyukas zászlót bontottak. A
rendőrök a résztvevőket rendbontás, és gyülekezési jog megsértése szabálysértése
miatt a csepeli rendőrkapitányságon előállították, majd szabálysértési őrizetbe vették
őket. 42 Az őrizetbe vett személyek között egy a helyszínen forgató televíziós társaság
munkatársai is voltak, akiket a rendőrség azzal az indokkal vett őrizetbe, hogy nem
igazolták újságírói minőségüket. Az egyik őrizetbe vett férfi megsérült, a BRFK
gondoskodott a sebesült helyszíni ellátásáról. 43 Az őrizetbe vetteket a BRFK
Gyorskocsi utcai fogdájába szállították. Másnap, 2003. október 3-án gyorsított eljárás
keretében hallgatta meg a csepeli bíróság a tíz tüntetőt és újságírót, akiket a
rendőrség rendzavarás szabálysértésének elkövetésével gyanúsított. Kőszegi M.
László, a Hungária Televízió operatőre elmondta, a rendőrök állításával szemben
felmutatta újságírói igazolványát. A sérüléseket elszenvedett Sárközy Gyula
elmondta, hogy sérülését a véletlenül rácsapódó börtönajtó okozta. 44 A bíróság a
gyanúsítottakat jogerős végzésében felmentette, megállapítva, hogy miután semmi
kirívóan közösségellenes magatartást nem követtek el, és az őket igazoltató
rendőrökkel szemben ellenállást nem tanúsítottak, nem követték el a rendzavarás
szabálysértését. 45
A Kvassay-hídi demonstráció résztvevői a jogellenes szabálysértési eljárások miatt
kártérítési pert indítottak a Fővárosi Bíróságon a szabadsághoz fűződő személyiségi
joguk megsértése miatt. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője, a korábban
Zacsek Gyula jogi képviselőjeként is sikeres Dr. Gaudi-Nagy Tamás által képviselt
Fekete László keresetét a Fővárosi Bíróság 2006. március 27-én hozott ítéletében 46
elutasította. Az ítélet szerint önmagában az a tény, hogy a szabálysértési bíróság
utóbb megállapította, hogy felperes cselekménye nem szabálysértés, önmagában
nem jelenti azt, hogy az alperes Budapesti Rendőr Főkapitányság jogszabályt sértett
volna. Jogellenesség hiányában a bíróság a kártérítési felelősség megállapításának
további elemeit nem vizsgálta. Az ítélet kiemelte a felperesi közrehatást, mely szerint
a felperes a többi résztvevővel együtt önként vetette alá magát a rendőri eljárásnak.
Felperes az ítélet ellen fellebbezett, kérve annak megváltoztatását, és alperesnek a
keresetben foglalt elmarasztalását. Álláspontja szerint annak van tényleges
jelentősége, hogy felperest az előállítás során milyen kár érte. Hivatkozott az
Alkotmány 58.§ (1) bekezdésére, amely szerint felperes jogszerűen tartózkodott a
helyszínen, a felperesnek és a többi résztvevőnek alperes utasítása ellenére
42 Magyar Nemzet Online, archívum, 2003. október 2: Hídfoglalási kísérlet a Kvassay-zsilipnél.
43 Magyar Nemzet Online, archívum, 2003. október 3. Ismét újságírókat tartóztattak le.
44 Magyar Nemzet Online, archívum, 2003. október 3. A Kvassay-hídi tüntetők ügyéről tárgyaltak
45 Magyar Nemzet Online, archívum, 2003. október 4: 09:16 Felmentették a hídfoglalókat,
2009. október 6, 00:00, Nem volt rendzavarás a Kvassay-hídnál,
46 A Fővárosi Bíróság 2006. március 27-én, 21. P. 29. 543/2004/11 számon hozott ítélete.
20