dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

mivel a helyszínen megjelentek arra készültek, hogy a rendezvényt, a tilalom alá eső
útvonalon, és időpontban a tilalom ellenére megtartsák. A Pesti Központi Kerületi
Bíróság 1998. június 9-én hozott ítéletében 38 felperes keresetét elutasította. Az ítélet
indoklása szerint, a tömeg, a transzparensek és, bekiabálások alapján azzal a
szándékkal gyülekezett, hogy a betiltott demonstrációt az eredeti helyszínen és
időpontban tartsák meg. A Gytv. 14. § (1) bekezdése szerint a tiltó határozat ellenére
megtartott rendezvényt a rendőrség feloszlatja. A Gytv. 14. § (3) szerint a
feloszlatással érintett rendezvény résztvevője 15 napon belül pert indíthat a
feloszlatás jogszerűségének vizsgálatára. A fentiek alapján az oszlatás, az ítéletben
foglaltak szerint jogszerű volt. Az ítélet nem tartotta bizonyítottnak felperes
perképességét sem, mivel azt videóval, és írásbeli tanúvallomással nem igazolta.
Bencsik András perújítása következtében az eljárás újra indult. A Pesti Központi
Kerületi Bíróság 2002. október 16-án kelt ítéletében 39 felperes keresetét elutasította.
A perújítás alapját egy Bencsik Andrásnak a tüntetésen való jelenlétét igazoló videó
felvétel képezte. Ezen új bizonyíték alapján felperes perindítási jogosultságát az új
ítélet bizonyítottnak találta. Ugyanakkor felperes érdemi védekezését a bíróság
elutasította, mivel szerinte a tiltó határozat a rendezvény egészére vonatkozott akkor
is, ha abban csak a 12 és 18 óra közti részét jelölte meg, mivel az előzetes időszak a
rendezvény megtartása céljából való gyülekezésnek számít. Az ítélet szerint
szervező kötelessége lett volna, hogy a tömeget távozásra szólítsa fel, de mivel ez
nem történt meg, illetve a tömeg nem távozott, ezért jogszerűen került sor a
rendezvény oszlatására.
Felperes az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében kiemelte,
hogy a gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjog, e jog mindenkit megillet a
Magyar Köztársaság területén, nem szorul engedélyezésre, magát a tüntetést, a
rendőrségi szóhasználattal ellentétben, nem lehet betiltani. A rendőrségnek
mindössze arra van joga, hogy meghatározott feltételek esetén egy rendezvénynek
adott helyszínen, vagy időben való megtartását megtiltsa. Miután a tiltás a 11 és 12
óra közti időszakra nem terjedt ki, ezért az oszlatás jogellenes volt. A Fővárosi
Bíróság 2003. október 7-én hozott jogerős ítéletében 40 az első fokú ítéletet
megváltoztatta, és felperes keresetének helyt adott. Az ítélet indoklása kimondta, a
rendezvényt a szervezők 11 és 18 óra közti időpontra jelentették be, a rendőrség
csak 12 és 18 óra közötti időpontra vonatkozóan hozott tiltó határozatot, így a
demonstrációnak a Műcsarnok parkolójában 11 és 12 között tartott részének
megtartását a rendőrségi határozat tudomásul vette. Ennek értelmében az oszlatás e
helyen és időintervallumban jogellenes volt. Alperes BRFK felülvizsgálati kérelmet
nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, melyben arra hivatkozott, hogy az a gyakorlat,
hogy egy demonstrációt részrendezvényekre osztanak, ellentétes a Legfelsőbb
Bíróság jogegységi gyakorlatával. A Legfelsőbb Bíróság 2004. február 13-án hozott
végzésében 41 alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. A végzés szerint alperes
hivatkozása alaptalan, és a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete a demonstrációt nem
elvi éllel, hanem a konkrét bejelentés, és a rendőri határozat kapcsán a konkrét
esetre vonatkozóan bontotta részekre. A Legfelsőbb Bíróság végzésével a
Demokrata főszerkesztője által indított per kapcsán a bíróság véglegesen
megállapította, a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a METÉSZ-tüntetést.
38 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13. K. 73. 611/1997/9. számon, 1998. június 4-én hozott ítélete.
39 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 12. P. 52. 541/2002/2 számon, 2002. október 16-án hozott ítélete.
40 A Fővárosi Bíróság 2003. október 7-én kelt 47. Pf. 20. 756/2003/2 számú jogerős ítélete.
41 A Legfelsőbb Bíróság Pfv. E. 20. 276/2004/2. számon, 2004. február 13-án hozott végzése.
18