dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

szabálysértési előállítás során azonban, miként azt a kétszeri ügyészi óvás során a
Fővárosi Főügyészség is megállapította, több súlyos eljárási jogszabálysértés történt.
E jogszabálysértések egy részét az első ügyészi óvást követő ismételt eljárás során
ismét elkövették. A fentiek miatt elhúzódó eljárás miatt felperes bizonytalanságban
élt, egészsége, politikai karrierje, baráti kapcsolatai, családi élete mindezt
megsínylette. A károk egy részével kapcsolatban a bíróság nem állapította meg az
okozati összefüggést, ezért 500. 000 Ft-ban állapította meg a nem vagyoni kár
összegét.
Felperes jogi képviselője útján 2001. október 4-én fellebbezést nyújtott be, melyben
nem vagyoni kártérítési igényét 10. 000.000 Ft-ra, és annak járulékaira emelte,
továbbá kérte, hogy a hogy az elégtételül szolgáló sajtóközleményben a rendőri
intézkedések, a szabálysértési eljárás jogellenessége, és az alperes által adott
nyilatkozatok által a felperes jó hírnevét ért sérelem is legyenek feltüntetve a nem
vagyoni kártérítés jogalapjaként. Felperes azt is kérte, hogy a közleményt további
médiumokban, így a Magyar Nemzet és Napi Magyarország című napilapokban is
jelentessék meg. Alperes szintén fellebbezett, kérve felperes keresetének teljes
elutasítását, arra hivatkozva, hogy az elhúzódó eljárás nem okozott felperesnek kárt,
és a tüntetés oszlatása végső soron nem volt jogellenes. A Legfelsőbb Bíróság 2001.
május 26-án hozott, másodfokú, jogerős ítéletében 36 az elsőfokú ítéletet
megváltoztatta, és megállapította, hogy alperes megsértette felperes személyes
szabadságát és emberi méltóságát, az által, hogy 1997. november 3-án jogellenesen
előállította, és őrizetbe vette. A bíróság a kártérítés tőkeösszegét ennek megfelelően
1. 000. 000 Ft-ra emelte. A bíróság feljogosította a felperest arra, hogy a jogerős
ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését 30 napon belül egy országos
napilapban, és egy elektronikus médiumban, az alperes költségén egy alkalommal
nyilvánosságra hozza. Egyebekben a bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét
helybenhagyta. Az ítélet indoklásában megemlítette, hogy a Fővárosi Bíróság a
Bencsik András által indított, alább ismertetendő ügyben hozott jogerős ítéletében 37
időközben megállapította, hogy az 1997. november 3-i tüntetés rendőrségi oszlatása
jogellenes volt. Felperes, mint a tüntetés szervezője terhére alperes nem bizonyított
semmi olyan jogellenes magatartást, amely indokolta volna előállítását és őrizetbe
vételét. Felperessel szemben a szabálysértési eljárás megszüntetésre került, utóbb a
tüntetés oszlatása is jogellenesnek bizonyult, így alperes megsértette felperes
személyes szabadságát, és az elfogás nyilvánossága miatt emberi méltóságát is.
Nem tartotta azonban bizonyítottnak a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a felperessel
kapcsolatban a sajtóban megjelent jó hírnevet sértő állításokért alperes felelős lenne.
1.4. Bencsik András által indított per az oszlatás jogellenességének
megállapításra
Bencsik András újságíró, a Demokrata című hetilap főszerkesztője, mint a METÉSZ
1997. november 3-i betiltott rendezvény egyik résztvevője 1997. november 17-én
keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, kérve a bíróságot, állapítsa
meg, hogy a rendőrségi oszlatás jogellenes volt, s a rendőrség fellépése során
megsértett számos eljárási jogszabályt. Alperes 1998. január 23-án nyújtotta be
ellenkérelmét, melyben arra hivatkozott, hogy a tüntetés oszlatása jogszerű volt,
36 A Legfelsőbb Bíróságnak, mint másodfokú bíróságnak Pf. IV. 26. 7282001/8. ügyszámon, 2001. május 26-án
hozott jogerős ítélete.
37 A Fővárosi Bíróság 47. P. 20756/2003/2. számú ítélete.
17