dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

hivatkozott, hogy tiltott rendezvény megtartásának szándéka miatt állította elő
felperest. Alperes szerint felperes politikai megítélésében bekövetkező negatív
változásokhoz eljárása nem járult hozzá. A felperes személyes meghallgatására a
2000. január 6-i első tárgyaláson került sor. 32 Felperes előadta, hogy az ellene indult
szabálysértési eljárás miatt elvesztette lehetőségét arra, hogy az 1998. évi
országgyűlési választáson képviselőjelölt legyen, számos sajtótermék, és a politikai
élet több szereplője negatív tartamú nyilatkozatot tett ellene, és egészségi állapota is
megromlott. A 2000. március 2-án tartott folytatólagos tárgyaláson a felperest ért
pszichikai és fizikai sérelmekre vonatkozóan tanúkat hallgattak meg. 33 A felperes új
jogi képviselője útján, 2001. szeptember 10-én keresetmódosítást nyújtott be,
amelyben kérte, hogy a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint állapítsák meg, az
alperes BRFK megsértette jó hírnévhez fűződő jogát, amikor közleményében azt
állította, hogy felperes engedély nélküli tüntetést tartott, szervezett, illetve ilyen
rendezvényen vett részt. Alperes ugyancsak megsértette felperes személyi
szabadságát, és emberi méltóságát, amikor jogalap nélkül előállította, és az előállítás
során szabadságát korlátozta. Felperes kérte, hogy a Ptk. 84. § (1) bekezdés c)
pontja szerint a bíróság kötelezze alperest arra, hogy elégtételként jelentessen meg
közleményt minden országos napilapban, országos sugárzású televíziós csatornán,
illetve rádióadásban meg kell jelennie, illetve el kell hangzania. Felperes a Ptk. 84. §
(1) bekezdés e) pontja alapján kérte, hogy az alperes fizessen meg neki 5. 000. 000
nem vagyoni kártérítést. Az összeg indokoltságát felperes egész életére kiható lelki
sérelmeire alapozta, melyet a tanúvallomások is megerősítettek. 2001. szeptember
18-án 34 a bíróság elrendelte a felperes és alperes által bizonyítékként csatolt
videókazetták megtekintését. Ezt követően tanúként hallgatta meg Turi Sándor
rendőrezredest, a tüntetést biztosító BRFK Közrendvédelmi osztály akkori
parancsnokát, aki megismételte, hogy miután a megjelentek magatartása arra utalt,
hogy a betiltott demonstrációt, vagy egy másik, be nem jelentett tüntetést akarnak
tartani, ezért került sor felperes előállítására. Felperes kiemelte, az adott időpontra
nem volt tiltó határozat.
A Fővárosi Bíróság 2001. szeptember 19-én hozott elsőfokú ítéletében 35
megállapította, hogy alperes megsértette a felperes személyiségi jogait, ezért
kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 500. 000 Ft nem vagyoni kárt,
illetve 25. 000 Ft. perköltséget. Kötelezte alperest, hogy az ítélet jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül, saját költségén jelentessen meg a
Népszabadság, Népszava, és Magyar Hírlap című napilapokban, valamint a Magyar
Televízió és a Magyar Rádió hírműsoraiban egy közleményt, amelyben kijelenti, a
felperessel szemben az 1997. november 3-i rendezvény szervezésével kapcsolatban
indult, bizonyítottság hiányában megszüntetett szabálysértési eljárás, annak súlyos
eljárási hibái, és hosszú időtartama miatt megsértették felperes személyhez fűződő
jogait. A bíróság nem tartotta megállapíthatónak azt, hogy a bizonyos
sajtótermékekben elhangzott, a felperes jó hírnevét sértő sajtócikkek az alperes
nyilatkozatait, állításait tartalmazták volna, illetve a sajtótájékoztatót sem az alperes
tartotta. Nem fogadta el a bíróság azon felperesi érvelést sem, hogy a 11 és 12, óra
közti időszakra vonatkozóan a demonstráció engedélyezett lett volna, mivel, a
bíróság értelmezése szerint a gyülekezési idő része a betiltott tüntetésnek. A
32 6. P. 28.134/1999/4 ügyszámú peres irat.
33 6. P. 28.134/1999/6 ügyszámú peres irat.
34 6. P. 28.134/1999/18 ügyszámú peres irat.
35 A Fővárosi Bíróság 2011. szeptember 19-én, 6. P. 28.134/1999/19. számon hozott ítélete.
16