dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

Gulyás Gergely Fidesz-képviselő vezetette bizottság előtt megjelentek az időszak
rendőri vezetői, a rendőri túlkapások áldozatai, illetve a tévéostrom rendőri áldozatai,
ügyészségi, és bírósági vezetők, jogvédők és mások. A bizottság jelentésében
politikai felelősként jelölte meg Gyurcsány Ferencet, és kormányának tagjait, a
jelentés Gergényi Péter és más rendőri vezetők esetén a szakmai felelősség mellett
büntetőjogi felelősségük lehetőségét is felvetetette. A televízió ostroma, és az
azonosító jelvények hiánya kapcsán Gulyás Gergely katonai bűncselekmények miatt
tett feljelentést. Az ügyészség Gergényi Péter, és mások ellen indított nyomozást. A
bántalmazó rendőrök, és BV-őrök felelősségre vonása lassan halad. Az utcai
bevetésre vezényelt rendőrök sisakot viselnek, arcuk így nehezen felismerhető.
Tovább nehezítette a rendőrök felismerhetőségét az, hogy 2006. őszén, különösen
október 23-án a rendőrök tömegesen nem viseltek azonosító jelvényt. A rendőr tanúk
a legritkább esetben tesznek terhelő vallomást egymás ellen, a hivatalos eljárásban
elkövetett bántalmazást bizonyító térfigyelő kamerás felvételek éppen úgy eltűntek,
mint a büntetés-végrehajtási intézetek hasonló felvételei. A börtönök kameráinak
felvételeit éppen úgy hosszú időn keresztül meg kell őrizni, miként az utcai térfigyelő
kamerás felvételeket. A térfigyelő kamerák kiterjesztése minél több közterületre
növelheti a közterületen elkövetett erőszakos bűncselekmények felderítettségét is.
A jogszabályi környezet változtatása is szükséges, és ebben a jelenlegi parlamenti
többségnek is van egy mulasztása. A gazdasági válság, a nagy elosztórendszerek
átalakítása, és az alaptörvény megalkotása mellett kellett volna lennie annyi időnek,
hogy a „jogszerű hatósági intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértési
tényállását, nem várva ki az Alkotmánybíróság döntését, a kormányzat egyetlen
aktussal törölje a jogrendszerből. A Draskovics-féle törvénycsomag egyes elemeit,
így a tojásdobálásának tettleges becsületsértés helyett garázdaságként minősítése,
illetve az „egyéb hatóság” intézkedésének akadályozása kriminalizálása is
tarthatatlan, mind a korábbi alkotmány, mind az új alaptörvény tükrében
alkotmányellenes rendelkezések. E jogszabályokat az országgyűlési többségnek
egyetlen szavazással hatályon kívül kellene helyeznie. Felülvizsgálatra szorul a
gyülekezési törvény is. E sarkalatos törvényt akként kellene módosítani, hogy
egyértelművé váljon az, hogy spontán, békés tüntetést nem lehet feloszlatni, illetve
az is, hogy a közlekedés sérelme csak egész városrészek, országos közlekedési
főútvonalak blokádszerű lezárása esetén írhatja felül a gyülekezési szabadságot,
Forgalomlassítás, közlekedési dugó arra nem szolgálhat indokul. A „közlekedés más
útvonalon nem valósítható meg” fordulat is visszaélésre ad okot, a rendőrség e
passzus alapján a zsákutcákban való tüntetéseket is megtilthatja. A gyülekezési
törvényben rögzíteni kell, a budapesti Kossuth tér az országos politikai tiltakozások fő
helyszíne, e területet lezárni, a gyülekezési jog alól kivonni tilos. Jogszabályban
kellene rögzíteni a rendzavaró személyek elkülönítését. Véleményem szerint új
katonai bűncselekményként lehetne a Btk-ban bevezetni azt a tényállást, amelyet az
a parancsnok követne el, aki az oszlatáskor a tüntetésről távozni szándékozók
távozási útvonalát elzáró utasítást ad ki. Fontos, hogy a rendőrök megtanulják, a
rendezvényeken nem a politikusokat védelmezik a néppel szemben, hanem az
állampolgárok békés gyülekezését biztosítják.
144