dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

testüreg-vizsgálatnak vetették őket alá. Fenti eljárás nem egyedi, más előállított
személyekkel szemben is alkalmazták. A tüntetések helyszínén illegális csomag- és
ruhaellenőrzést végeztek, ezt egyes helyeken, így a Nemzeti Múzeumnál biztonsági
cégek végezték. A Szabadság téren a radikális tüntetőket, és a rendőrök és tüntetők
között közvetítő jogvédőket körbezárták, és könnygázsprayt vetettek be ellenük.
A jogsértések orvoslása körébe tartozik az ártatlanul büntető- és szabálysértési
eljárás alá vont személyek felmentése, az áldozatok bírósági úton való kártalanítása,
illetve nem vagyoni kártérítése, és az áldozatok kormányzati megkövetése. A jog
helyreállításának másik útja a bűnösök, illetve politikai felelősök megnevezése, illetve
ha lehetőség van jogi úton való felelősségre vonásukra, büntetőeljárás indítása a
felelősök ellen. További fontos elem a jogsértő törvények, illetve rendeletek
kormányzati, illetve országgyűlési visszavonása, illetve a gyülekezési törvény, és
más jogszabályok módosítása, amely kevesebb joghézagra, rendőrségi visszaélésre
ad lehetőséget. Fontos, hogy a rendőrök korszerű kiképzésben vehessenek részt a
gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvényeken felmerülő erőszakos
cselekményekkel kapcsolatban. Különösen fontos, hogy az európai gyakorlatnak
megfelelően a rendőrök hatékonyan tudják elszigetelni a rendzavarókat, olyan
módon, hogy mindez a békés demonstrálók jogait ne csorbítsa.
A felsorolt időszakban gyülekezési jogukkal élőkkel szemben indított szabálysértési
és büntetőeljárások jelentős részét bűncselekmény, illetve szabálysértés hiányában,
illetve bizonyíthatóság hiányában megszüntették, így lehetőség nyílt az áldozatok
nem vagyoni kártérítésére, előzetes letartóztatás esetén Be. szerinti kártalanítására.
Azok, akik kétségtelenül elkövettek valamely bűncselekményt, vagy szabálysértést a
fenti jogorvoslatokra nem számíthatnak, ha azonban a rendőrség, vagy a büntetésvégrehajtási
intézmény valamely dolgozója velük szemben embertelen bánásmódot
tanúsított, nem vagyoni kártérítésre jogosultak. Szintén kártalanításra számíthatnak
azok a rendőrök, akik a 2006. szeptember 18-i székházostrom során, vagy máshol
erőszakos utcai események áldozatai lettek, illetve akik nem kipróbált oszlató
eszköz, pl. könnygázgránát bevetése során sérültek meg. A Szabadság téren
bevetett rendőröket a rendőrség vezetése magára hagyta, ez alapozza meg az állami
kártalanítást. A legnehezebb a helyzet azokkal, akiket annak ellenére, hogy nem
bizonyítható, hogy bűncselekményt, vagy szabálysértést követtek volna el, a bíróság,
kizárólag a rendőrtanúk vallomására, rendőri jelentésre, vagy ezzel összefüggő
felismerésre bemutatásra, és lefoglalási jegyzőkönyvekre, mint terhelő
bizonyítékokra hivatkozva, a vádlottakat bűnösnek mondta ki. Ezen esetek egy
részében a vádlottak nagy valószínűséggel valóban ártatlanok, de jogorvoslat híján
nem jogosultak kártérítésre, vagy kártalanításra, nem beszélve arról a lelki traumáról,
amit azért kell átélniük, mert bűnösnek mondta ki őket a bíróság egy olyan
bűncselekményért, amelyet soha nem követtek el. Az ő kártalanításukra született
megoldásként a 2011. évi XVI. törvény, közismert nevén semmisségi törvény,
melynek végrehajtását nehezíti, hogy számos bíró az Alkotmánybírósághoz fordult a
törvény értelmezése érdekében. Célszerűnek tartanám e törvény olyan tartalmú
módosítását, amely megoldaná a jogértelmezési problémát.
Az igazság helyreállításának másik fontos lépése a politikai felelősök megnevezése,
és a büntetőjogilag felelősségre vonható személyek, rendőrök, politikusok
felelősségre vonása. A fentiek felé tett eső lépés a parlament emberi jogi
bizottságának vizsgálóbizottságként működő albizottságának felállítása volt. A
143