dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
VII. ÖSSZEGZÉS Az 1989-1990-es közjogi rendszerváltozást követően a gyülekezési, és véleménynyilvánítási szabadság a magyar jog szerves része lett, s e szabadságukkal az állampolgárok az elmúlt húsz évben rendszeresen élhettek. A Horn Gyula, Medgyessy Péter, és Gyurcsány Ferenc vezette szocialista kormányok idején a gyakran radikálisan kormányellenes tüntetéseket a politikai hatalom nem kezelte megfelelően, a rendőrség számos demonstráció megtartását, többnyire a közlekedés rendjére hivatkozva megtiltotta. Számos esetben a tüntetéseket a rendőrség azért oszlatta fel, mert a szervező a rendezvényt nem, vagy csak késve jelentette be. 2006. előtt is számos jogsértést követett el a rendőrség, elég itt Pongrátz Gergely megverésére, valamint tüntetők elleni szabálysértési eljárások indítására gondolni. 2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülőben a szocialista frakció tagjainak elismerte, hogy csak azért nyerhette meg a 2006-os országgyűlési választást, mert az ország tényleges gazdasági helyzetét illetően hazudott. 2006. szeptember 17-én az őszödi beszéd tartalma nyilvánosságra került. A beszéd sokak felháborodását váltotta ki, ezért sokan gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a kormány lemondását, és új választások kiírását. 2006. szeptember 18-án a nemzeti radikálisok egy csoportja, Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjével az élen a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonult, követelvén, hogy a médium olvassa be petíciójukat. Sokak felhívására nagyobb tömeg érkezett a Szabadság térre. A petíció bemondását az MTV munkatársai nem teljesítették, ez a tömeg részben ismert futballhuligánokból álló kemény magjában felháborodást váltott ki. Mindez egy agresszív csoport megengedhetetlen erőszakos cselekményeihez, a „tévéostromként” elhíresült eseménysorozathoz vezetett. A rendőrök kivezényelt kis csoportját a szakmai hibák sorozatát elkövető rendőri vezetés, és Kossuth téri operatív csoport magára hagyta, számos rendőr súlyosan megsebesült, emellett tetemes anyagi kár is keletkezett. A „tévéostrom” során a hivatalos személy elleni erőszakkal, garázdasággal és más cselekményekkel vádolható személyeknek csak kis részét állították törvény elé, ezzel szemben már ekkor is előzetes letartóztatásba helyeztek, olyan személyeket, akik az adott időpontban a Szabadság téren voltak, de bűncselekményt bizonyíthatóan nem követtek el. A Kossuth téren a tüntetések a következő napokban is folytatódtak. Egyes rendbontó elemek a következő napokban is köveket dobáltak a felvonuló rendőrsorfallal szemben. A bajtársakat ért sérelem számos rendőrben revánsvágyat ébreszthetett a garázda tüntetőkkel szemben. Az erőszakos személyek elkövetőit nem sikerült begyűjteni, helyettük büntetőeljárás indult számos olyan személy ellen, akik rosszkor, azaz 2006. szeptember 19-20 és szeptember 20-21 éjszakáján, rossz helyen, azaz az Oktogon, Blaha Lujza tér, Nyugati pályaudvar térségében tartózkodtak. Az előállított személyek az esetek többségében fiatal, gyakran egyetemista férfiak voltak, de akadtak köztük fiatal lányok, középkorú férfiak és nők is. Az előállítottakat a Nagy Ignác utcai fogdába, majd onnan BV-intézetekbe szállították. A második éjszakán a Magyar Rádió rendőrség által ellenőrzött udvara ad hoc rendőrségi fogdának számított. Az előállítottakat térdepeltették, testi, és lelki kínoknak vetették alá, a rendőrségi fogdán gyakran nem volt lehetőségük mosakodásra, véres sebeik orvosi ellátására, hozzátartozóikkal, védőjükkel való kapcsolattartásra. Az előzetes letartóztatások elrendelését követően a büntetés-végrehajtási intézetekben is számos esetre derült fény, amikor a BV-őrök megsértették a fogvatartottak emberi 140
méltóságát. A rendőrségi jelentések a 2006. szeptemberi, később októberi ügyekben sablon alapján készültek, eszerint az elfogott eljárás alá vontak csoportosan követ dobáltak a rendőrök felé. A rendőri jelentésekre épülő ügyészi indítványokra az első fokú bíróságok egyéniesítés nélkül tömegesen rendelték el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, miközben a labdarúgó meccseket követő hasonló erőszakos cselekmények esetén többnyire enyhe kényszerintézkedéseket alkalmaztak. A másodfokú bíróság az esetek többségében a gyanúsítottak előzetes letartóztatását megszüntette, és elrendelte szabadlábra helyezésüket, néhány esetben házi őrizetet, vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A 2006. szeptemberi eseményekkel kapcsolatban elindult büntetőeljárások jelentős részében a gyanúsítottak ellen a rendőrség megszüntette a nyomozást, az ügyészség ejtette a vádat, illetve az első-, vagy másodfokú bíróság bizonyítottság híján a vádlottakat felmentette. Voltak azonban olyan esetek is, amikor a rendőrtanúk együttes egybehangzó vallomása, a rendőri jelentés, illetve a rendőrtanúk felismerésre bemutatása, és tárgyak lefoglalásáról, rendőrtanúk vallomására épülő lefoglalási jegyzőkönyvek alapján, a vádlott tagadása, és mentő tanúk egybefüggő vallomása ellenében kimondták a vádlottak bűnösségét, többnyire felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtva őket. 2006. október 23-án ünnepelte Magyarország XX. századi történetének egyik legszebb pillanatának, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének ötvenedik évfordulóját. Az ünnepségre számos külföldi vendég érkezett, az ő biztonságuk garantálása érdekében a Kossuth téren folyamatosan a kormány lemondását követelve tüntetők vezetői, és a rendőrség szóbeli egyezséget kötött, amelynek értelmében a demonstrálók az ünnepség idejére elhagyják a teret, de azt követően, délután 3 órakor visszatérhetnek. A tér kiürítése kapcsán is sor került rendőri visszaélésekre, a sátorban tartózkodók egy része csak később, vagy soha nem kapta vissza használati tárgyait. Éjszaka a rendőrség folyamatos riadókészültségben volt, a szeptember óta permanens bevetésben lévő rendőrök egy része nem, vagy csak alig tudott aludni. A nemzetközi küldöttségek távozása után a tüntetők megpróbáltak visszajutni a Kossuth térre, de az Alkotmány utcánál rendőrkordonba ütköztek. Mint később kiderült a sátrakban talált „veszélyes tárgyak”, konyhai használatra ott tartott kések adták az ürügyet arra, hogy a „közbiztonságra veszélyes tüntetőket” ne engedjék vissza. A rendőrség egy az Alkotmány utcában nem bizonyíthatóan megtámadott rendőr esetére hivatkozva elrendelte a tömeg oszlatását, amelyre a Bajcsy-Zsilinszky útig sor került. Tekintettel arra, hogy ezzel egy időben zajlott az Astoriánál a Fidesz ünnepi megemlékezése, a rendőrszakma szabályai szerint a tömeget a továbbiakban a Nyugati tér felé kellett volna kiszorítani. Erre nem került sor, továbbá a rendőri vezetés elutasította Pigler István helyszíni parancsnok kérését is, hogy az oszlatást a Bazilikánál, tekintettel a tömeg csekély létszámára, hagyják abba. A tömeget a rendőrség a Deák téren tovább szorította ki, a tömeg egy része ekkor már barikádokat emelt, néhányan elfoglaltak egy kiállított harckocsit. A Fidesz-rendezvény befejeződését követően a rendőrség azonnal oszlatási parancsot adott ki, melynek során gumilövedéket, könnygázgránátot vetettek be, sor került lovasrohamra is. Az ellenzéki rendezvényen a hangosbemondó ugyan közölte, hogy a tömeg a Kálvin tér, és az Erzsébet híd irányába távozzék, de ezt az Orbán-beszédet követően távozók már nem hallották. A 2006. október 23-i rendőrroham következtében többen súlyosan megsebesültek, volt, akinek szemét is kilőtték. Az éjszaka során számos embert előállítottak, s helyeztek szabálysértési, vagy büntető őrizetbe. A rendőrök számos embert bántalmaztak, videofelvételek bizonyítják, hogy földön fekvő, kiszolgáltatott emberekbe bele rúgtak. 141
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135 and 136: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 137 and 138: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 139: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
VII. ÖSSZEGZÉS<br />
Az 1989-1990-es közjogi rendszerváltozást követően a gyülekezési, és<br />
véleménynyilvánítási szabadság a magyar jog szerves része lett, s e szabadságukkal<br />
az állampolgárok az elmúlt húsz évben rendszeresen élhettek. A Horn Gyula,<br />
Medgyessy Péter, és Gyurcsány Ferenc vezette szocialista kormányok idején a<br />
gyakran radikálisan kormányellenes tüntetéseket a politikai hatalom nem kezelte<br />
megfelelően, a rendőrség számos demonstráció megtartását, többnyire a közlekedés<br />
rendjére hivatkozva megtiltotta. Számos esetben a tüntetéseket a rendőrség azért<br />
oszlatta fel, mert a szervező a rendezvényt nem, vagy csak késve jelentette be.<br />
2006. előtt is számos jogsértést követett el a rendőrség, elég itt Pongrátz Gergely<br />
megverésére, valamint tüntetők elleni szabálysértési eljárások indítására gondolni.<br />
2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülőben a<br />
szocialista frakció tagjainak elismerte, hogy csak azért nyerhette meg a 2006-os<br />
országgyűlési választást, mert az ország tényleges gazdasági helyzetét illetően<br />
hazudott. 2006. szeptember 17-én az őszödi beszéd tartalma nyilvánosságra került.<br />
A beszéd sokak felháborodását váltotta ki, ezért sokan gyülekeztek a Kossuth téren,<br />
követelve a kormány lemondását, és új választások kiírását. 2006. szeptember 18-án<br />
a nemzeti radikálisok egy csoportja, Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye<br />
Ifjúsági Mozgalom vezetőjével az élen a <strong>Magyar</strong> Televízió Szabadság téri székháza<br />
elé vonult, követelvén, hogy a médium olvassa be petíciójukat. Sokak felhívására<br />
nagyobb tömeg érkezett a Szabadság térre. A petíció bemondását az MTV<br />
munkatársai nem teljesítették, ez a tömeg részben ismert futballhuligánokból álló<br />
kemény magjában felháborodást váltott ki. Mindez egy agresszív csoport<br />
megengedhetetlen erőszakos cselekményeihez, a „tévéostromként” elhíresült<br />
eseménysorozathoz vezetett. A rendőrök kivezényelt kis csoportját a szakmai hibák<br />
sorozatát elkövető rendőri vezetés, és Kossuth téri operatív csoport magára hagyta,<br />
számos rendőr súlyosan megsebesült, emellett tetemes anyagi kár is keletkezett. A<br />
„tévéostrom” során a hivatalos személy elleni erőszakkal, garázdasággal és más<br />
cselekményekkel vádolható személyeknek csak kis részét állították törvény elé, ezzel<br />
szemben már ekkor is előzetes letartóztatásba helyeztek, olyan személyeket, akik az<br />
adott időpontban a Szabadság téren voltak, de bűncselekményt bizonyíthatóan nem<br />
követtek el.<br />
A Kossuth téren a tüntetések a következő napokban is folytatódtak. Egyes rendbontó<br />
elemek a következő napokban is köveket dobáltak a felvonuló rendőrsorfallal<br />
szemben. A bajtársakat ért sérelem számos rendőrben revánsvágyat ébreszthetett a<br />
garázda tüntetőkkel szemben. Az erőszakos személyek elkövetőit nem sikerült<br />
begyűjteni, helyettük büntetőeljárás indult számos olyan személy ellen, akik rosszkor,<br />
azaz 2006. szeptember 19-20 és szeptember 20-21 éjszakáján, rossz helyen, azaz<br />
az Oktogon, Blaha Lujza tér, Nyugati pályaudvar térségében tartózkodtak. Az<br />
előállított személyek az esetek többségében fiatal, gyakran egyetemista férfiak<br />
voltak, de akadtak köztük fiatal lányok, középkorú férfiak és nők is. Az előállítottakat<br />
a Nagy Ignác utcai fogdába, majd onnan BV-intézetekbe szállították. A második<br />
éjszakán a <strong>Magyar</strong> Rádió rendőrség által ellenőrzött udvara ad hoc rendőrségi<br />
fogdának számított. Az előállítottakat térdepeltették, testi, és lelki kínoknak vetették<br />
alá, a rendőrségi fogdán gyakran nem volt lehetőségük mosakodásra, véres sebeik<br />
orvosi ellátására, hozzátartozóikkal, védőjükkel való kapcsolattartásra. Az előzetes<br />
letartóztatások elrendelését követően a büntetés-végrehajtási intézetekben is<br />
számos esetre derült fény, amikor a BV-őrök megsértették a fogvatartottak emberi<br />
140
Change language