dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

A Fővárosi Főügyészség 1998. február 26-án kelt válaszában közölte, hogy a
kérelemnek megfelelően óvást nyújtott be, mivel az első- és másodfokú
szabálysértési eljárás során számos hiányosságot tapasztalt, többek között
bizonyítási eljárásra, így tanúk meghallgatására sem került sor. Az ügyészi óvás
folytán megtartott ismételt meghallgatáson Zacsek kiemelte: a szervezők bejelentése
a rendezvény lebonyolítását három szakaszban tárgyalta. A rendőrségi határozat, és
az ezt megerősítő bírósági végzés kizárólag a második, 12 és 18 óra közti, utcai
autós felvonulást tiltotta meg, a 11 óra és 12 óra közötti a Hősök terén tartott
gyülekezést nem, ezért a szabálysértési előállítás jogszerűtlen volt. Az ismételt
eljárás során tanúmeghallgatásra került sor, a rendőrtanúk a rendőrség álláspontját,
az előállítás jogszerűsét emelték ki, valamint azt állították, hogy e rendezvény
szervezője az adott időpontra és útvonalra betiltott demonstrációt, egyes résztvevők
állítása, és egyes transzparensek tanúsága szerint a tiltás ellenére meg akarják
tartani, ezért került volna sor a szabálysértési előállításra. E szempontból különösen
tanulságos Túri Sándor rendőr ezredesnek, a demonstrációt biztosító ezred
parancsnokának nyilatkozata, amely több helyen is a rendezvény megtiltására utal,
illetve arra, hogy a közlekedést nem zavaró parkolóhelyen, mint a közlekedés
útvonalába nem eső gyülekezőhelyen tartott szónoklatok is megvalósítják a tiltott
demonstrációt. Az 1989. évi III. törvény azonban sem akkor hatályos, sem jelenleg
hatályos formájában nem teszi lehetővé a gyülekezési jog hatálya alá eső
rendezvény megtiltását, kizárólag annak adott helyszínen, vagy útvonalon való
megtartásának megtiltását. Ha tehát a demonstrációt más útvonalon, pl. kizárólag
járdán és parkolóban tartják meg, az a közlekedés rendjének semmilyen sérelmével
nem jár, ez esetben a résztvevők véleményüket törvényesen kinyilváníthatják. A XIV.
Kerületi Rendőrkapitányság az ismételt eljárás során 1998. október 6-án hozott
ismételt határozatában az ügyészi óvást figyelmen kívül hagyva továbbra is
megállapítottnak találta a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését, azonban a
korábbi határozattal ellentétben nem a megtiltott rendezvény szervezése, hanem egy
újabb, még be nem jelentett demonstráció szervezésének megkezdése miatt. A
rendőrség szerint a szabálysértés elkövetését a megidézett rendőr tanúk vallomása,
továbbá Zacseknek a Nap Kelte adásában tett nyilatkozata bizonyította, amely „más
rendezvény” megtartásáról szól. A határozat a Zacsek Gyulára kirótt pénzbírság
összegét 25.000 Ft-ról 30.000 Ft-ra emelte. A határozat ellen Zacsek Gyula 1998.
október 18-án fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a határozat sérti az
ekkor hatályos szabálysértési törvény 10. § (1) bekezdését, amely kizárja, hogy a
szabálysértési hatóság egy eredetileg fel sem merült másik cselekmény körében
folytasson eljárást, illetve marasztaló határozatot hozzon. Kiemeli azt is, hogy
szervezést passzív megatartással nem valósíthatott meg, aktív szervezésre pedig a
rendőrtanúk nyilatkozata sem utal, továbbá azt, hogy a parkolóban való gyülekezést
azért sem tiltotta meg a rendőri határozat, mert az a közlekedés rendjét fogalmilag
nem érinthette. A BRFK Igazgatásrendészeti Főosztálya 1998. november 12-én
hozott másodfokú határozatában az elsőfokú szabálysértési határozatot jóváhagyta,
indoklásában ragaszkodva ahhoz, hogy a szabálysértés a tiltó határozat által
megjelölt helyen és időben történt, miközben a határozat 11: 00 és 12: 00 közti
időintervallumra vonatkozóan nem tiltotta meg a demonstrációt. 1998. december 7-
én Zacsek Gyula ismét törvényességi kérelmet nyújtott be a fővárosi főügyészhez,
halasztó hatályú óvás benyújtását kérve, indoklásában kiemelte, hogy az elsőfokú
szabálysértési határozat a törvényi rendelkezések ellenére hat hónapon túl másik
cselekmény miatt folytatott eljárást, illetve azt, hogy a másodfokú határozatból az
sem derül ki, melyik szabálysértési tényállás miatt marasztalták el. A főügyészség a
14