dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
voltak szemtanúi az elfogott személy megelőző magatartásának, pontos dokumentálásra pedig sem idő, sem lehetőség az adott helyzetben nem volt”. 659 „Az elfogó csoportok a hatalmukba került személyeket gyűjtötték, és időközönként rendőrségi járművekkel büntetés-végrehajtási intézetekbe, vagy rendőrségi intézményekbe szállították. Ezek az előállítások a befogadó intézmények kapacitás hiánya miatt gyakran igen hosszú időt vettek igénybe. Több órás, esetenként közel egész napos idő alatt zajló befogadási eljáráskor, ezt az aktust bonyolító rendőrnek, a rendőrségnél rendszeresített formanyomtatványon okiratot kellett készítenie. A megfelelő rovatokba a személyi adatokon kívül fel kellett tüntetni a kiemelésre és elfogásra okot adó jogellenes cselekményt, illetve annak helyét és időpontját. A formanyomtatvány tartalma arról is szólt, hogy az aláíró hivatalos személy a kiemelés, elfogás intézkedő hatósági közege, így egyben a közokiratba foglalt tény tanúja is. Mivel a befogadáskor a kialakított rendszer miatt, a közreműködő rendőrnek semmiféle ismerete nem volt a már addigi személyes szabadság csorbításának pontos okáról, a valóságnak meg nem felelő módon hipotetikus okokat írtak be a formanyomtatványokba. Ezek olykor olyan életszerűtlen „bizonyítékokat ” eredményeztek, mint a női kistáskában annak méretét meghaladó fél tégla stb. Az őrizetbe vett személyek cselekményei így egységesítettek lettek az egyéniesített helyett”. 660 A valótlan tartalommal kiállított rendőrségi jelentések, és az azok mellékletét képező elfogási, illetve tárgy lefoglalási jegyzőkönyvek közokiratnak számítanak, ezért az abban közreműködő rendőr esetében joggal merül fel intellektuális közokirat-hamisítás elkövetésének gyanúja. A büntetőeljárásokban még a másodfokon eljáró fővárosi bírósági tanácsok sem vonták kétségbe az okmány valódiságának tényét, és ezért azokat rendre a törvény szerinti igények esetében az alapos gyanú tárgyi bizonyítékaként kezelték. Az ilyen hamis tartalmú közokiratok olyan jelentős bizonyító erőt képviseltek, hogy ezen elkövetési cselekmény a hamis vád minősített esetét is megvalósíthatja, 661 „Ezek a történeti események, hatósági eljárások tették indokolttá, hogy az Alkotmánynak az ártatlanság vélelmét tartalmazó abszolút vezérlőelve a büntető anyagi és eljárási jogrendező elvei, de különösen az Alkotmánybíróságnak a 14/2002 (III.20.) AB határozata III/33. pontjának a büntetőeljárás sikerének, illetve kockázatának következményei viseléséről szóló, mindenkire kötelező direktívája alapján, a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a vitás körülményeket mindenkor az eljárás alá vont személy javára kell értékelni (in dubio pro reo elv), és felelősségre vonás alóli mentesítésnek van jogdogmatikai oka. Ezek a körülmények tették indokolttá, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése megszabott rendben felülvizsgálati törvényt alkosson, amely deklarálja az említett időszakban és tárgykörben született rendőrségi közokiratok kétes hitelességét, amely premissza alapján minden egyes ilyen ügyben felelősségre vont személy ügyének peren kívüli, egyes bírói eljárásban felülbírálatát, annak eredményéről végzésben indokolást tartalmazó határozathozatalát írja elő. A bírónak mérlegeléssel kell arról dönteni, hogy az irat tartalma alapján a felülvizsgálati törvény hatálya alá esik-e a jogerős határozat, vagy az elítélt a törvény rendelkezéséből adódóan abból kizárt. A törvény rendező alapelve, hogy amikor a jogsértő vagy bűnös cselekmény az aggályosként kezelendő közokirat rendőri jelentés, illetőleg az aláíró rendőrtanú vallomásán túlmenően egyéb megbízható bizonyítékra alapozott, akkor a felülvizsgálati törvénynek az elítéltre vonatkozó hatályát ki kell zárni. Ilyen hiteles 659 Balsai-jelentés, 105. o. 660 Balsai-jelentés, 105-106. o. A női táskában talált fél téglához hasonló életszerűtlen bizonyíték a Bálint Mihálynál talált vipera is. A fenti bizonyítékokhoz általában lefoglalási jegyzőkönyvet is csatoltak. 661 Balsai-jelentés, 106. o. 138
izonyíték az alapeljárásban elfogadott, és a tényállás megállapításánál figyelembe vett beismerő vallomás is. Az elsőfokú bírói határozat ellen a Be. általános szabályai rendjében fellebbezésnek, és másodfokú eljárásban felülbírálatnak van helye.” 662 Több a semmisségi törvény alapján indított kereset elbírálására kijelölt bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, tekintettel arra, hogy a semmisségi törvény rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű, jogbiztonságot jelentő eljárásjogi szabályokat. Akár évekbe is telhet, mire az Alkotmánybíróság dönt. A megoldás sokkal inkább egy részletesen kidolgozott új semmisségi törvény lenne, kérdés mennyire van meg mindehhez a törvényhozói akarat. A rendőri jelentés és rendőrtanúk vallomása fogalmát is pontosabban kell meghatározni. Rögzíteni kell, hogy a törvény értelmezésében a rendőri jelentés részét képezik annak mellékletei, így az elfogási, és lefoglalási jegyzőkönyvek. Ez utóbbi azért fontos, mert ellenkező esetben az ártatlan áldozat keresetét a bíró arra hivatkozva utasítja el, hogy annak bűnösségét nemcsak a rendőri jelentés, hanem a formálisan önálló lefoglalási jegyzőkönyv is bizonyítja, amelyet a semmisségi törvény külön nem emelt ki. A rendőrtanúk vallomását is pontosítani kell, eszerint a rendőrtanúknak nemcsak a Be. szerinti szorosabb értelembe vett tanúvallomása, hanem a bíróság, vagy ügyészség előtti egyéb bizonyítási eljárások, így felismerésre bemutatás során tett nyilatkozata is a rendőrtanú vallomásának tekinthető e jogszabály értelmezésében. Ez elkerülhetővé tenné azt a lehetőséget, hogy egy bíró a felismerésre bemutatás során tett rendőri nyilatkozatra, mint a 2011. évi XVI. törvényben fel nem sorolt bizonyítékra hivatkozva utasítsa el a felülvizsgálat iránti kérelmet. Többek részéről felmerült fel, hogy a semmisségi törvény helyett nem kellene-e a parlamentnek meghatározott körre kiterjedő közkegyelmet gyakorolnia. 663 E közkegyelem kiterjedhetne a 2006-ban, esetleg 2002. és 2010. közt gyülekezési joggal összefüggő bűncselekmény miatt elítéltekre. Ilyen széles körű kegyelem azonban hogyan tesz különbséget az egyértelműen követ dobó tettes, és a rendőrtanúk vallomására, és azzal összefüggő egyéb bizonyítékokra hivatkozva elítélt ártatlan között. A másik probléma a kegyelemmel, hogy megszünteti ugyan a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés főbüntetését, s ha a bíróság ezt eddig nem tette volna meg, mentesíti a vádlottat a hátrányos következmények alól, nem teszi azonban lehetővé azt, hogy előzetes letartóztatás miatt kártalanításban, és a jogellenes őrizetbe vétel miatt nem vagyoni kártérítésbe részesüljenek az ártatlan áldozatok. Bálint Mihály, Dukán Dániel és társai számára fontos, hogy jogi fórum mondja ki, ártatlanok, és soha nem követték el a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét. A fenti erkölcsi kárpótlás, és a szenvedéseikért járó jelentős összegű kártérítés jelent számukra csak morális diadalt, nem pedig a bűnösségük kérdését nem érintő kegyelem. Meg kell találni az utat, hogy az állam ezt az alig tíz-húsz embert megfelelően rehabilitálja, s ehhez a legjobb megoldás a semmisségi törvény részletes processzuális szabályainak kidolgozása lehet. 662 Balsai-jelentés, 104-105. o. 663 Közkegyelem lehetőségét vetette fel a Lehet Más a Politika, a Jobbik, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, illetve a Társaság a szabadságjogokért vezetősége is. 139
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135 and 136: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 137: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
izonyíték az alapeljárásban elfogadott, és a tényállás megállapításánál figyelembe<br />
vett beismerő vallomás is. Az elsőfokú bírói határozat ellen a Be. általános szabályai<br />
rendjében fellebbezésnek, és másodfokú eljárásban felülbírálatnak van helye.” 662<br />
Több a semmisségi törvény alapján indított kereset elbírálására kijelölt bíró az<br />
Alkotmánybírósághoz fordult, tekintettel arra, hogy a semmisségi törvény<br />
rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű, jogbiztonságot jelentő eljárásjogi<br />
szabályokat. Akár évekbe is telhet, mire az Alkotmánybíróság dönt. A megoldás<br />
sokkal inkább egy részletesen kidolgozott új semmisségi törvény lenne, kérdés<br />
mennyire van meg mindehhez a törvényhozói akarat. A rendőri jelentés és<br />
rendőrtanúk vallomása fogalmát is pontosabban kell meghatározni. Rögzíteni kell,<br />
hogy a törvény értelmezésében a rendőri jelentés részét képezik annak mellékletei,<br />
így az elfogási, és lefoglalási jegyzőkönyvek. Ez utóbbi azért fontos, mert ellenkező<br />
esetben az ártatlan áldozat keresetét a bíró arra hivatkozva utasítja el, hogy annak<br />
bűnösségét nemcsak a rendőri jelentés, hanem a formálisan önálló lefoglalási<br />
jegyzőkönyv is bizonyítja, amelyet a semmisségi törvény külön nem emelt ki. A<br />
rendőrtanúk vallomását is pontosítani kell, eszerint a rendőrtanúknak nemcsak a Be.<br />
szerinti szorosabb értelembe vett tanúvallomása, hanem a bíróság, vagy ügyészség<br />
előtti egyéb bizonyítási eljárások, így felismerésre bemutatás során tett nyilatkozata<br />
is a rendőrtanú vallomásának tekinthető e jogszabály értelmezésében. Ez<br />
elkerülhetővé tenné azt a lehetőséget, hogy egy bíró a felismerésre bemutatás során<br />
tett rendőri nyilatkozatra, mint a 2011. évi XVI. törvényben fel nem sorolt bizonyítékra<br />
hivatkozva utasítsa el a felülvizsgálat iránti kérelmet.<br />
Többek részéről felmerült fel, hogy a semmisségi törvény helyett nem kellene-e a<br />
parlamentnek meghatározott körre kiterjedő közkegyelmet gyakorolnia. 663 E<br />
közkegyelem kiterjedhetne a 2006-ban, esetleg 2002. és 2010. közt gyülekezési<br />
<strong>joggal</strong> összefüggő bűncselekmény miatt elítéltekre. Ilyen széles körű kegyelem<br />
azonban hogyan tesz különbséget az egyértelműen követ dobó tettes, és a<br />
rendőrtanúk vallomására, és azzal összefüggő egyéb bizonyítékokra hivatkozva<br />
elítélt ártatlan között. A másik probléma a kegyelemmel, hogy megszünteti ugyan a<br />
végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés főbüntetését, s ha a bíróság ezt<br />
eddig nem tette volna meg, mentesíti a vádlottat a hátrányos következmények alól,<br />
nem teszi azonban lehetővé azt, hogy előzetes letartóztatás miatt kártalanításban, és<br />
a jogellenes őrizetbe vétel miatt nem vagyoni kártérítésbe részesüljenek az ártatlan<br />
áldozatok. Bálint Mihály, Dukán Dániel és társai számára fontos, hogy jogi fórum<br />
mondja ki, ártatlanok, és soha nem követték el a hivatalos személy elleni erőszak<br />
bűntettét. A fenti erkölcsi kárpótlás, és a szenvedéseikért járó jelentős összegű<br />
kártérítés jelent számukra csak morális diadalt, nem pedig a bűnösségük kérdését<br />
nem érintő kegyelem. Meg kell találni az utat, hogy az állam ezt az alig tíz-húsz<br />
embert megfelelően rehabilitálja, s ehhez a legjobb megoldás a semmisségi törvény<br />
részletes processzuális szabályainak kidolgozása lehet.<br />
662 Balsai-jelentés, 104-105. o.<br />
663 Közkegyelem lehetőségét vetette fel a Lehet Más a Politika, a Jobbik, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, illetve<br />
a Társaság a szabadságjogokért vezetősége is.<br />
139
Change language