dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

2010. június 22-én hozott ítéletében felperes keresetének helyt adva megállapította,
hogy az alperes azzal, hogy szabálysértés hiányában megalapozatlanul korlátozta a
felperes személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogát, továbbá
azzal, hogy megalapozatlanul alkalmazta felperes tekintetében a meztelenre
vetkőztetést, és a testüreg vizsgálatot, megsértette a felperes emberi méltóság
védelméhez fűződő személyiségi jogát. A keresetben kért nem vagyoni kártérítési
kérelemnek a bíróság részben adott helyt, és kötelezte alperest arra, hogy 600.000
Ft nem vagyoni kártérítést fizessen a felperesnek. 658 Az ítélet ellen a felek nem
fellebbeztek, így az jogerőre emelkedett.
VI. A 2011. ÉVI. XVI. TÖRVÉNY
Az új országgyűlés 2011. március 11-én elfogadta s 2006. őszi tömegoszlatással
összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvényt, közkeletű nevén
semmisségi törvényt. A 2006. szeptember 18. és október 24. között a
tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak,
rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó
rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértésének megállapításai
semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés, vagy a megállapítás alapját
kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte. Az első fokon eljárt
bíróság az ügyész indítványára, továbbá a terhelt, vagy szabálysértési eljárás alá
vont, illetve a védő kérelmére semmisnek nyilváníthatja az adott területi és
időhatályon belül, a tömegoszlatással összefüggésben, méltányolható körülmények
között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélést, vagy megállapítást, illetve azt
az elítélést, vagy megállapítást, amelyet a törvény által előírt 2011, október 23-i
határidőig az első fokon eljárt bíróság hivatalból nem nyilvánított semmisnek. A
törvény 6. §-a megteremti az államigazgatási jogkörben elkövetett károk miatti Ptk.
349. §-a szerinti kártérítés lehetőségét, amennyiben kimondja a semmisnek
nyilvánított elítélésekhez, vagy megállapításokhoz fűződő büntető, vagy
szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések, és azok további
következményei államigazgatási körben elkövetett kárnak tekinthetők. A törvény
alkalmazásában elítélésnek tekinthető az is, ha az ügyész a vádemelést
elhalasztotta.
A semmisségi törvényt Balsai István országgyűlési képviselő javaslatára fogadta el
az országgyűlés, így nem csoda, hogy a később alkotmánybíróvá választott politikus
Orbán Viktor megbízásából elkészített jelentésében is foglalkozik a saját szavával
felülvizsgálati törvénynek nevezett jogszabály indokoltságával. A Balsai-jelentés
rendőrök és elfogottak vallomásaira, valamint kiemeléseket rögzítő videó felvételek
alapján a tömegből való kiemelés 2006. szeptemberben és 2006. október 23-án
szokásos folyamata a következő volt. „A rendőr a sorfalban kijelölt helyét nem
hagyhatta el, mert az eljárással érintett, sok száz személyből álló tömeg elleni
intézkedés során a sorfal szinte pillanatok alatt felbomlott volna a sorozatosan hátra
mozgó, elfogottakat hátrakísér ő rendőrök miatt. A kiemelt személyt a kettős sorfal
mögött felállított ún. elfogó csoportoknak adták át, akik rendszerint nem voltak
szemtanúi az elfogott személy megelőző magatartásának, pontos dokumentálásra
pedig sem idő, sem lehetőség az adott helyzetben nem volt. A kiemelt személyt a
kettős sorfal mögött felállított ún. elfogó csoportoknak adták át, akik rendszerint nem
658 A Fővárosi Bíróság 19. P. 20. 554/2010/5. számon, 2010. június 22-én hozott, jogerős ítélete.
137