dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
A Budapesti Rendőr Főkapitányság, mint szabálysértési hatóság 2009. március 16- án hozott határozatában jogszerű intézkedéssel szemben engedetlenség szabálysértése miatt Sáska Bélát harmincezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. 655 Eljárás alá vont a határozattal szemben kifogással élt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. május 19-én tárgyalás mellőzésével hozott végzésében a rendőrség, mint szabálysértési hatóság végzését jóváhagyta. 656 . Sáska Béla határidőn belül tárgyalás tartását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2009. október 27-én tartott nyilvános tárgyaláson hozott végzésében a BRFK határozatát, illetve a PKKB fenti, tárgyalás mellőzésével hozott határozatát hatályon kívül helyezte, és a szabályértési eljárást megszüntette 657 . A bíróság határozatában kiemelte, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben semmilyen rendőri intézkedésre nem került sor, így jogszerű rendőri intézkedés híján, az intézkedéssel szembeni engedetlenség fogalmilag kizárt. Sáska a rendőrségi eljárás ellen 2009. március 16-án a Független Rendészeti Panasztestülethez, továbbá az Országos Rendőrfőkapitányhoz panaszt nyújtott be a rendőrségi fogdában történt, emberi méltóságot sértő bánásmód miatt. 2009. március 20-án a panasztestülethez írt kérelmet kiegészítette, egyben az Állampolgári Jogok Országos Biztosához is beadvánnyal fordult. Dr. Szabó Máté ombudsman a Hernády ügye kapcsán már említett OBH 2624/2009. számú, a 2009. március 15-i ügyekről szóló. 2009. április 30-án kelt jelentése IV. pontjában tért ki részletesen a felperes által is sérelmezetett, a Gyorskocsi utcai fogdában foganatosított, testüreg vizsgálatára is kiterjedő motozásra. A Független Rendészeti Panasztestület 155/2009 (VI. 3.) számú állásfoglalásában foglalkozott a Gyorskocsi utcai fogdában 2009. március 15-én történtekkel. Dr. Bencze József országos rendőr-főkapitány a 12212/10/2009 RP számú, 2009. július 1-jén hozott határozatában, a panasztestület határozatában foglaltakra is tekintettel Sáska Béla panaszának helyt adott. A határozat kiemelte, hogy miután jelen esetben nem került sor rendőri igazoltatásra, az átvizsgálás kizárólag egy adott területre való beléptetéshez kötődött, az átvizsgálás megtagadásának egyetlen jogkövetkezménye a beléptetés megtagadása lehetett, a szabálysértési előállításra jogszerűtlenül került sor. A határozat azt is megállapította, hogy felperes meztelenre vetkőztetése, és testének vizsgálata a rendőrségi törvény 31. § (1) és (2) bekezdésével, valamint a Rendőrség Szolgálati szabályzatáról szóló 62/3007 (XII. 23) számú IRM rendelet 51. § (3) bekezdésével ellentétes, tehát jogsértő volt. Az a tény, hogy felperes kérése ellenére hozzátartozóit, és védőjét nem tudta értesíteni, szintén jogsértő volt. Sáska Béla a szabálysértési ügyben hozott megszüntető végzésére, a Panasztestület állásfoglalására, az ombudsmani jelentésre, és Bencze József határozatára hivatkozva, 2010. január 26-án keresetet nyújtott be a BRFK, mint alperes ellen. Felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy alperes megsértette felperes személyes szabadsághoz, és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait, és tekintettel a testüreg-vizsgálatra, és más súlyos jogsértésekre nagyobb összegű nem vagyoni kártérítést kért. A Fővárosi Bíróság 655 A BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság 2009. március 16-án hozott, 01805/2170-3/2009 szabs. számú határozata. 656 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. május 19-én tárgyalás mellőzésével hozott, 10. Szk. 8479/2009/3. számú végzése. 657 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5. Szk. 11212/2009/7, számon, a 2009. október 27-én tartott nyilvános tárgyaláson hozott végzése. 136
2010. június 22-én hozott ítéletében felperes keresetének helyt adva megállapította, hogy az alperes azzal, hogy szabálysértés hiányában megalapozatlanul korlátozta a felperes személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogát, továbbá azzal, hogy megalapozatlanul alkalmazta felperes tekintetében a meztelenre vetkőztetést, és a testüreg vizsgálatot, megsértette a felperes emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogát. A keresetben kért nem vagyoni kártérítési kérelemnek a bíróság részben adott helyt, és kötelezte alperest arra, hogy 600.000 Ft nem vagyoni kártérítést fizessen a felperesnek. 658 Az ítélet ellen a felek nem fellebbeztek, így az jogerőre emelkedett. VI. A 2011. ÉVI. XVI. TÖRVÉNY Az új országgyűlés 2011. március 11-én elfogadta s 2006. őszi tömegoszlatással összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvényt, közkeletű nevén semmisségi törvényt. A 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés, vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte. Az első fokon eljárt bíróság az ügyész indítványára, továbbá a terhelt, vagy szabálysértési eljárás alá vont, illetve a védő kérelmére semmisnek nyilváníthatja az adott területi és időhatályon belül, a tömegoszlatással összefüggésben, méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélést, vagy megállapítást, illetve azt az elítélést, vagy megállapítást, amelyet a törvény által előírt 2011, október 23-i határidőig az első fokon eljárt bíróság hivatalból nem nyilvánított semmisnek. A törvény 6. §-a megteremti az államigazgatási jogkörben elkövetett károk miatti Ptk. 349. §-a szerinti kártérítés lehetőségét, amennyiben kimondja a semmisnek nyilvánított elítélésekhez, vagy megállapításokhoz fűződő büntető, vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések, és azok további következményei államigazgatási körben elkövetett kárnak tekinthetők. A törvény alkalmazásában elítélésnek tekinthető az is, ha az ügyész a vádemelést elhalasztotta. A semmisségi törvényt Balsai István országgyűlési képviselő javaslatára fogadta el az országgyűlés, így nem csoda, hogy a később alkotmánybíróvá választott politikus Orbán Viktor megbízásából elkészített jelentésében is foglalkozik a saját szavával felülvizsgálati törvénynek nevezett jogszabály indokoltságával. A Balsai-jelentés rendőrök és elfogottak vallomásaira, valamint kiemeléseket rögzítő videó felvételek alapján a tömegből való kiemelés 2006. szeptemberben és 2006. október 23-án szokásos folyamata a következő volt. „A rendőr a sorfalban kijelölt helyét nem hagyhatta el, mert az eljárással érintett, sok száz személyből álló tömeg elleni intézkedés során a sorfal szinte pillanatok alatt felbomlott volna a sorozatosan hátra mozgó, elfogottakat hátrakísér ő rendőrök miatt. A kiemelt személyt a kettős sorfal mögött felállított ún. elfogó csoportoknak adták át, akik rendszerint nem voltak szemtanúi az elfogott személy megelőző magatartásának, pontos dokumentálásra pedig sem idő, sem lehetőség az adott helyzetben nem volt. A kiemelt személyt a kettős sorfal mögött felállított ún. elfogó csoportoknak adták át, akik rendszerint nem 658 A Fővárosi Bíróság 19. P. 20. 554/2010/5. számon, 2010. június 22-én hozott, jogerős ítélete. 137
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 139 and 140: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
A Budapesti Rendőr Főkapitányság, mint szabálysértési hatóság 2009. március 16-<br />
án hozott határozatában jogszerű intézkedéssel szemben engedetlenség<br />
szabálysértése miatt Sáska Bélát harmincezer forint pénzbírság megfizetésére<br />
kötelezte. 655 Eljárás alá vont a határozattal szemben kifogással élt. A Pesti Központi<br />
Kerületi Bíróság 2009. május 19-én tárgyalás mellőzésével hozott végzésében a<br />
rendőrség, mint szabálysértési hatóság végzését jóváhagyta. 656 . Sáska Béla<br />
határidőn belül tárgyalás tartását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2009.<br />
október 27-én tartott nyilvános tárgyaláson hozott végzésében a BRFK határozatát,<br />
illetve a PKKB fenti, tárgyalás mellőzésével hozott határozatát hatályon kívül<br />
helyezte, és a szabályértési eljárást megszüntette 657 . A bíróság határozatában<br />
kiemelte, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben semmilyen rendőri<br />
intézkedésre nem került sor, így jogszerű rendőri intézkedés híján, az intézkedéssel<br />
szembeni engedetlenség fogalmilag kizárt.<br />
Sáska a rendőrségi eljárás ellen 2009. március 16-án a Független Rendészeti<br />
Panasztestülethez, továbbá az Országos Rendőrfőkapitányhoz panaszt nyújtott be a<br />
rendőrségi fogdában történt, emberi méltóságot sértő bánásmód miatt. 2009. március<br />
20-án a panasztestülethez írt kérelmet kiegészítette, egyben az Állampolgári Jogok<br />
Országos Biztosához is beadvánnyal fordult. Dr. Szabó Máté ombudsman a Hernády<br />
ügye kapcsán már említett OBH 2624/2009. számú, a 2009. március 15-i ügyekről<br />
szóló. 2009. április 30-án kelt jelentése IV. pontjában tért ki részletesen a felperes<br />
által is sérelmezetett, a Gyorskocsi utcai fogdában foganatosított, testüreg<br />
vizsgálatára is kiterjedő motozásra. A Független Rendészeti Panasztestület<br />
155/2009 (VI. 3.) számú állásfoglalásában foglalkozott a Gyorskocsi utcai fogdában<br />
2009. március 15-én történtekkel. Dr. Bencze József országos rendőr-főkapitány a<br />
12212/10/2009 RP számú, 2009. július 1-jén hozott határozatában, a panasztestület<br />
határozatában foglaltakra is tekintettel Sáska Béla panaszának helyt adott. A<br />
határozat kiemelte, hogy miután jelen esetben nem került sor rendőri igazoltatásra,<br />
az átvizsgálás kizárólag egy adott területre való beléptetéshez kötődött, az<br />
átvizsgálás megtagadásának egyetlen jogkövetkezménye a beléptetés megtagadása<br />
lehetett, a szabálysértési előállításra jogszerűtlenül került sor. A határozat azt is<br />
megállapította, hogy felperes meztelenre vetkőztetése, és testének vizsgálata a<br />
rendőrségi törvény 31. § (1) és (2) bekezdésével, valamint a Rendőrség Szolgálati<br />
szabályzatáról szóló 62/3007 (XII. 23) számú IRM rendelet 51. § (3) bekezdésével<br />
ellentétes, tehát jogsértő volt. Az a tény, hogy felperes kérése ellenére<br />
hozzátartozóit, és védőjét nem tudta értesíteni, szintén jogsértő volt.<br />
Sáska Béla a szabálysértési ügyben hozott megszüntető végzésére, a<br />
Panasztestület állásfoglalására, az ombudsmani jelentésre, és Bencze József<br />
határozatára hivatkozva, 2010. január 26-án keresetet nyújtott be a BRFK, mint<br />
alperes ellen. Felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy<br />
alperes megsértette felperes személyes szabadsághoz, és emberi méltósághoz<br />
fűződő személyiségi jogait, és tekintettel a testüreg-vizsgálatra, és más súlyos<br />
jogsértésekre nagyobb összegű nem vagyoni kártérítést kért. A Fővárosi Bíróság<br />
655 A BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság 2009. március 16-án hozott, 01805/2170-3/2009 szabs. számú<br />
határozata.<br />
656 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. május 19-én tárgyalás mellőzésével hozott, 10. Szk. 8479/2009/3.<br />
számú végzése.<br />
657 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5. Szk. 11212/2009/7, számon, a 2009. október 27-én tartott nyilvános<br />
tárgyaláson hozott végzése.<br />
136
Change language