dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
venniük. A testi motozás során az előállítottaknak karemelést, és szájüreg-vizsgálatot követően talpukat, és heréjüket is fel kellett emelniük, és háromszor le kellett guggolniuk. A fenti vizsgálatot nem orvos végezte, a vizsgálat indokolatlan, aránytalan, szükségtelen és megalázó volt. Később személyes tárgyaikat visszakapták, majd meghallgatásra kísérték őket. Hernády és Rosdy meghallgatása 30-40 percig tartott, majd kb. másfél óra múlva kapták kézhez felperesek a meghallgatásról készült jegyzőkönyveket. A BRFK. V. Kerületi Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság az Sztv. 152/A. §. (1) bekezdésébe ütköző, és eszerint minősülő egyesülési és gyülekezési szabadság, valamint választási gyűlésen való részvételjogának szabálysértése miatt Hernády Zsoltot és Rosdy Tamást egyaránt ötvenezer forint szabálysértési bírsággal sújtotta. 650 A szabálysértési határozatok ellen mindketten 2009. március 21-én meghatalmazott védőjük útján kifogást terjesztettek elő. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Rosdy esetében 2009. március 4-én, 651 Hernády esetében 2009. május 6- án 652 tárgyalás mellőzésével hozott végzésében helybenhagyta a rendőrségi határozatot. Az eljárás alá vontak, törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérték. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a szabálysértési ügyben a tárgyalást mindkét felperes esetén 2009. október 1-jén tartotta. A bíróság mindkét végzésében a korábbi, rendőrség, mint szabálysértési hatóság, illetve bíróság által hozott határozatokat az Sztv. 101. § (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az Sztv. 84. § (1) alapján, szabálysértés hiányában az eljárást megszüntette. 653 Hernády és Rosdy a fogdában történt emberi jogsértések miatt panasszal Dr. Bencze József Országos Rendőrfőkapitányhoz, valamint a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult. A Független Rendészeti Panasztestületnek 2009. június 3- án hozott, 152/2009. (VI. 3.) számú állásfoglalása megállapította, hogy a 2009. március 15-i állami rendezvény nem tartozik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá, ezért a gyülekezési jog megzavarására vonatkozó, Sztv. 152/A.§ szerinti szabálysértést formai értelemben sem követhették el felperesek. Mivel a panaszosok előállítása jogszerűtlen volt, ezért a panasztestület véleménye szerint, a bilincselés törvényi feltételei sem álltak fenn. A panaszosok befogadása, a ruházat átvizsgálása, és a test szemrevételezése szükségtelen és aránytalan volt, ilyen rendőrségi eljárás szükségessége szabálysértések esetén nem merülhet fel, csak bizonyos jellegű bűncselekmények alapos gyanúja veti fel e rendőrségi intézkedések szükségességét. A panasztestület megállapította a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjog sérelmét abban az esetben, amikor felperesek hozzátartozóikat nem értesíthették. Dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány 2009. júliusban hozott határozatával felperesi panaszoknak helyt adott. 654 .Az országos rendőrfőkapitány az ügyben alapos vizsgálatot rendelt el, és a panasztestület állásfoglalásának megfelelő tényállást rögzítette. Kiemelte még, hogy a fogdában történt rendőri intézkedések azért is jogszerűtlenek voltak, mert erre csak szabálysértési őrizet, és nem előállítás során van lehetőség. Az e téren született harmadik, kiemelkedő fontosságú 650 A Hernády Zsoltot bírsággal sújtó határozat ügyszáma: 01805/2161-2/-2009/szabs, a Rosdy Tamást sújtó határozat ügyszáma: 01805/2161-2/-2009/szabs. 651 A PKKB 7. Szk. 8648/2009/2. számon, 2009. május 4-én tárgyalás mellőzésével hozott végzése. 652 A PKKB 7. Szk. 8801/12009/2 számon, 2009. május 6-án tárgyalás mellőzésével hozott végzése. 653 A PKKB 2009. október 1-jén hozott a szabálysértési eljárást megszüntető határozatainak ügyszáma Hernády Zsolt ügyében 3. Szk. 10464/2009/7, Rosdy Tamás ügyében 3. Szk. 10454/2009/8. 654 Bencze József határozatának ügyszáma: 12. 445/13/2009. 134
dokumentum az OBH 2624/2009 számú ombudsmani jelentés. Dr. Szabó Máté az Emberi Jogok Általános Országgyűlési Biztosa e jelentésben megállapítja, hogy fogalmilag kizárt, hogy az állami, vagy önkormányzati rendezvény a gyülekezési jog hatálya alá tartozzék. Ezért rendezvényeken, más gyülekezési joga gyakorlásának hiányában, nem követhető el az „egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése” elnevezésű szabálysértés. Az Állampolgári Jogok Országos Biztosának OBH 2624/2009. számú, a 2009. március 15-i ügyekről szóló 2009. április 30-án kelt jelentése IV. pontjában tért ki részletesen a felperesek által is sérelmezett, a Gyorskocsi utcai fogdában foganatosított, testüreg vizsgálatára is kiterjedő motozásra. Az ombudsmani jelentés megállapította, hogy „a rendőrség eljárása az előállítottak levetkőztetése miatt az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával összefüggő visszásságot okozott”. Az ombudsmani jelentés V. pontjában megállapította: „a rendőrség azzal, hogy az eljárás alá vontak kérése ellenére azok védőit, vagy hozzátartozóit nem értesítette, a jogállamiság elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a védelemhez való joggal összefüggő visszásságot okozott. Hernády Zsolt és Rosdy Tamás a szabálysértési ügyben hozott megszüntető végzésére hivatkozva, a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalására, az országos rendőrfőkapitány határozatára, és az ombudsman jelentésében foglaltakra tekintettel 2010. május 15- én keresetet nyújtott be a Budapesti Rendőr Főkapitányság, mint alperes ellen. Felperesek keresetükben kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy alperes megsértette személyiségi jogaikat, és tekintettel a testüreg-vizsgálatra, és más súlyos jogsértésekre nagyobb összegű nem vagyoni kártérítést kértek. Mivel az egyezségi tárgyalások eredménytelenül zárultak, a per folytatódik, elsőfokú ítélet leghamarabb 2012. áprilisban várható. 6.2. Sáska Béla 2009. március 15-i ügye Sáska Béla 2009. március 15-én, 17: 30-kor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ünnepi rendezvényén kívánt részt venni a Szent István téren. A rendezvényt a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság rendőri egységei biztosították. A rendezvény helyszínét a rendőrség kordonnal vette körül, a rendezvényen részt venni kívánók a helyszínt csak csomag- és ruha átvizsgálást követően közelíthették meg. A rendezvényt biztosító rendőrök a helyszínre érkező Sáskával is közölték, hogy a rendezvényen csak az vehet részt, aki e biztosítási intézkedésnek aláveti magát, „ellenkező esetben el lehet menni”. Konkrét utasítást azonban sem a csomagellenőrzésre, sem távozásra nem kapott. Sáska nem tett kísérletet arra, hogy a kordonok között, a rendőrök kikerülésével, vagy kijátszásával bejusson a rendezvényre. Mivel az intézkedő rendőr csomag- és ruhaellenőrzés nélkül nem engedte be a rendezvényre, Sáska a helyszínbiztosítás parancsnokával kívánt beszélni. A helyszínre érkezett századparancsnok megkérdezte, hogy hajlandó-e az intézkedésnek alávetni magát. Sáska közölte, nem történt semmilyen rendőri intézkedés, hiszen egyetlen rendőr sem köszönt neki napszaknak megfelelően, nem mutatkoztak be, és nem jelölték meg az intézkedés okát és módját. Sáska Bélát ezután a szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII. 28) Kormányrendelet 40./A §-ába ütköző, és eszerint minősülő jogszerű intézkedéssel szemben engedetlenség szabálysértése miatt előállították, és a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájába szállították. A fogdában Sáskát Hernádyhoz és Rosdyhoz hasonló jellegű, az emberi méltóságot sértő testi motozásnak vetették alá. 135
- Page 83 and 84: elutasítottak. A katonai bírósá
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133: március 15-i 12 pont második pont
- Page 137 and 138: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 139 and 140: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
venniük. A testi motozás során az előállítottaknak karemelést, és szájüreg-vizsgálatot<br />
követően talpukat, és heréjüket is fel kellett emelniük, és háromszor le kellett<br />
guggolniuk. A fenti vizsgálatot nem orvos végezte, a vizsgálat indokolatlan,<br />
aránytalan, szükségtelen és megalázó volt. Később személyes tárgyaikat<br />
visszakapták, majd meghallgatásra kísérték őket. Hernády és Rosdy meghallgatása<br />
30-40 percig tartott, majd kb. másfél óra múlva kapták kézhez felperesek a<br />
meghallgatásról készült jegyzőkönyveket.<br />
A BRFK. V. Kerületi Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság az Sztv. 152/A.<br />
§. (1) bekezdésébe ütköző, és eszerint minősülő egyesülési és gyülekezési<br />
szabadság, valamint választási gyűlésen való részvételjogának szabálysértése miatt<br />
Hernády Zsoltot és Rosdy Tamást egyaránt ötvenezer forint szabálysértési bírsággal<br />
sújtotta. 650 A szabálysértési határozatok ellen mindketten 2009. március 21-én<br />
meghatalmazott védőjük útján kifogást terjesztettek elő. A Pesti Központi Kerületi<br />
Bíróság Rosdy esetében 2009. március 4-én, 651 Hernády esetében 2009. május 6-<br />
án 652 tárgyalás mellőzésével hozott végzésében helybenhagyta a rendőrségi<br />
határozatot. Az eljárás alá vontak, törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérték.<br />
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a szabálysértési ügyben a tárgyalást mindkét<br />
felperes esetén 2009. október 1-jén tartotta. A bíróság mindkét végzésében a<br />
korábbi, rendőrség, mint szabálysértési hatóság, illetve bíróság által hozott<br />
határozatokat az Sztv. 101. § (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az<br />
Sztv. 84. § (1) alapján, szabálysértés hiányában az eljárást megszüntette. 653<br />
Hernády és Rosdy a fogdában történt emberi jogsértések miatt panasszal Dr. Bencze<br />
József Országos Rendőrfőkapitányhoz, valamint a Független Rendészeti<br />
Panasztestülethez fordult. A Független Rendészeti Panasztestületnek 2009. június 3-<br />
án hozott, 152/2009. (VI. 3.) számú állásfoglalása megállapította, hogy a 2009.<br />
március 15-i állami rendezvény nem tartozik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III.<br />
törvény hatálya alá, ezért a gyülekezési jog megzavarására vonatkozó, Sztv. 152/A.§<br />
szerinti szabálysértést formai értelemben sem követhették el felperesek. Mivel a<br />
panaszosok előállítása jogszerűtlen volt, ezért a panasztestület véleménye szerint, a<br />
bilincselés törvényi feltételei sem álltak fenn. A panaszosok befogadása, a ruházat<br />
átvizsgálása, és a test szemrevételezése szükségtelen és aránytalan volt, ilyen<br />
rendőrségi eljárás szükségessége szabálysértések esetén nem merülhet fel, csak<br />
bizonyos jellegű bűncselekmények alapos gyanúja veti fel e rendőrségi intézkedések<br />
szükségességét. A panasztestület megállapította a tisztességes eljáráshoz fűződő<br />
alapjog sérelmét abban az esetben, amikor felperesek hozzátartozóikat nem<br />
értesíthették. Dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány 2009. júliusban hozott<br />
határozatával felperesi panaszoknak helyt adott. 654 .Az országos rendőrfőkapitány az<br />
ügyben alapos vizsgálatot rendelt el, és a panasztestület állásfoglalásának megfelelő<br />
tényállást rögzítette. Kiemelte még, hogy a fogdában történt rendőri intézkedések<br />
azért is jogszerűtlenek voltak, mert erre csak szabálysértési őrizet, és nem előállítás<br />
során van lehetőség. Az e téren született harmadik, kiemelkedő fontosságú<br />
650 A Hernády Zsoltot bírsággal sújtó határozat ügyszáma: 01805/2161-2/-2009/szabs, a Rosdy Tamást sújtó<br />
határozat ügyszáma: 01805/2161-2/-2009/szabs.<br />
651 A PKKB 7. Szk. 8648/2009/2. számon, 2009. május 4-én tárgyalás mellőzésével hozott végzése.<br />
652 A PKKB 7. Szk. 8801/12009/2 számon, 2009. május 6-án tárgyalás mellőzésével hozott végzése.<br />
653 A PKKB 2009. október 1-jén hozott a szabálysértési eljárást megszüntető határozatainak ügyszáma Hernády<br />
Zsolt ügyében 3. Szk. 10464/2009/7, Rosdy Tamás ügyében 3. Szk. 10454/2009/8.<br />
654 Bencze József határozatának ügyszáma: 12. 445/13/2009.<br />
134
Change language