dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

endőrségnek széleskörű, kiterjesztő jogértelmezésre. E körben a rendőrség
gyülekezési és véleménynyilvánítási jogával élő, hangosan tiltakozó békés tüntetőket
is e szabálysértés miatt marasztalhat el, ha hangos bekiabálásokkal, dobolással vagy
más módon fejezik ki véleményüket egy másik demonstráció céljával, vagy
résztvevőivel szemben. E törvényi rendelkezés tehát indokolatlanul, aránytalanul, és
szükségtelenül széles elkövetői körre állapítja meg e szabálysértést, és lehetővé
teszi annak alkotmányellenes, alapjogokat sértő értelmezését, ezáltal sérti az
Alkotmány 8.§ (2) bekezdését, illetve 61.§ (1) bekezdését.
A 2008. LXXIX. tv. 8.§-a, illetve a Btk. fenti törvény által módosított 242/B. §-a a
hatóság eljárásának megzavarása tényállását határozta meg. E bűncselekményt az
követi el, aki olyan, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely a bíróság,
vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja, vagy akadályozza. Az elkövető a tényállás
alapesetét hasonlóan a garázdaság vétségéhez, ha súlyosabb bűncselekmény nem
valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. E rendelkezés
alkotmányos veszélyeit az általános jellegű, értelmező rendelkezések híján
tetszőlegesen kiterjeszthető „egyéb hatóság eljárása” fogalma adja. Ha a rendőrség,
saját jogértelmezése szerint „egyéb hatóság”, a megzavart eljárása pedig lehet
közterületen végzett igazoltatás, vagy tömegoszlatás is, a fenti eljárással szembeni
passzív engedetlenség, vagy negatív véleménynyilvánítással kísért engedelmesség
is akadályozás lehet, mindez lehetőséget nyújt a rendőrségnek a gyülekezési jog,
illetve a rendőri intézkedéssel kapcsolatos negatív véleménynyilvánítás jogának
alapvető korlátozására. .A „vagy egyéb hatóság” szövegrész alkotmányellenes, mivel
ellentétes az Alkotmány 8.§ (2), 55.§ (1), 58.§ (1) bekezdésével, illetve a 61. és 62.
§-ával. A beadvány kifogásolja a fenti rendelkezés minősített esetei, a fenti bűntett
csoportos, fegyveres, vagy felfegyverkezve való elkövetésének aránytalanul súlyos
szankcióját. Az öt évig terjedő szabadságvesztés törvényi szankciója bármilyen,
súlyos testi sértésnél enyhébb következménnyel járó közrend elleni
bűncselekménynél indokolatlan és aránytalanul súlyos büntetés. A Nemzeti Jogvédő
Alapítvány kérelme hasonló okokból kifogásolja a garázdaság minősített eseteinek
súlyosbított büntetési tételeit. Az NJSZ fenti beadványát az Alkotmánybíróság mind a
mai napig nem tárgyalta.
6. A 2009. március 15-i törvénysértések
A 2009. február 1-jén hatályba lépett közrendvédelmi törvénycsomag „főpróbája”
2009. március 15-e volt. A Kádár-korszak óta hagyomány, hogy a nemzeti ellenzéki
erők e napon fejezzék ki tiltakozásukat. 2009. március 15-én Budapesten a
rendőrség aránytalan és szükségtelen módon korlátozta a gyülekezési jogot. A több
ezer fős rendőri jelenlét, a számos kordon megfélemlítő és elrettentő erejű volt. A
rendőrség 18 személyt bűncselekmény, 15 személyt szabálysértés elkövetése miatt
állított elő. A rendőrség számos zaklató jellegű igazoltatást hajtott végre. A Nemzeti
Múzeumnál az ellenőrzést magánbiztonsági cégekre bízták, amelyek a ruházat- és
csomagátvizsgálás során közbiztonságra veszélytelen tárgyakat is kiszűrtek, így
cumisüveg miatt nem engedtek át egy kisgyermekes édesanyát. A bejelentett
nemzeti radikális demonstrációk helyszínét, és azok nagyobb sugarú környékét
fémkordonokkal zárták körül. A tüntetések köré vont kordonoknál lassú és nehézkes
ki- és bejutást eredményező igazoltatást, illetve ruha- és csomagvizsgálatot
alkalmaztak a rendőrök, a fentieket az ombudsman is kifogásolta. Előállították azokat
a fiatalokat, akik olyan transzparenst mutattak fel egy rendezvényen, amely az 1848.
132