dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

számára nem volt hallható, és olyan közterületet jelölt meg, amely a helyszíntől több
kilométerre található. A rendőrség azzal, hogy az első felszólítást követően 10
perccel lezárta a Clark Ádám teret, nem biztosított megfelelő időt a helyszín békés
elhagyására, mindez a békés gyülekezéshez fűződő jog sérelmét okozta. 645 . „A Clark
Ádám térről történt előállítások végrehajtásáról szóló rendőri jelentések minden
esetben - szóról szóra - arra hivatkoznak, hogy a tömeg tagjaként az előállított
személy nem tett eleget a rendőri felszólításnak, és nem hagyta el kellő időben a
teret”. „ A rendőrség a személyes szabadsághoz való joggal összefüggésben
visszásságot okozott akkor, amikor pusztán a nem kellően gyors elvonulás miatt,
automatikusan - a szabálysértési feljelentéssel egyidejűleg - a feloszlatott
rendezvény területén tartózkodó személyeket előbb körbezárta, majd előállította 646 ”.
Szabó Máté kérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a spontán tüntetésekkel
kapcsolatos visszásságoknak vessen véget, egyben jogértelmezésért az
Alkotmánybírósághoz fordult. A fenti ombudsmani bejelentés kapcsán az
Alkotmánybíróság soron kívül hozta meg a már idézett 75/2008 (V. 29.) AB
határozatot, amely kimondta, a gyülekezési jog kiterjed olyan békés rendezvények
megtartására is, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn
belül kerülhet sor, kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.
A Clark Ádám téri tüntetés résztvevőit, az Erzsébet hídi blokádhoz hasonlóan a
rendőrség akadályozta gyülekezési joguk gyakorlásában, melynek nemcsak a
tüntetésen való részvétel, hanem az onnan való szabad elvonulás is része. Amellett,
hogy, miként az Alkotmánybíróság is kimondta, a Clark Ádám téri békés, és spontán
tüntetés oszlatása jogellenes volt, kiemelten alapjogokat sértett a résztvevők
körbezárása, és az, hogy ellenük indokolatlanul szabálysértési eljárást indítottak. A
bíróság sorozatban szüntette meg a demonstráción előállítottak elleni szabálysértési
eljárásokat. A Budaházy ügyében hozott megszüntető határozat 647 kimondta, bár a
rendőrség a rendezvény bejelentésére ugyan elutasító határozatot hozott, de azt
nem közölték a tüntetés szervezőivel és résztvevőivel. A Clark Ádám térre 21 órára
bejelentett tüntetésre igyekvő békés és rendőrség által biztosítottan vonuló tömeg
feloszlatása azonban nem csak ezért volt jogszerűtlen és indokolatlan – mutatott rá a
bíróság –, hanem azért is, mert a rendőrségi törvényben foglaltakkal szemben nem
hagytak elegendő időt a jelenlévőknek a távozásra, ráadásul menekülő utat sem
hagytak számukra. Emellett nem volt jól hallható és világos a rendőrség felszólítása,
mivel arra utasították az embereket, hogy a Szentendrei út felé induljanak, noha az
több kilométerre van a Clark Ádám tértől. A bíróság kimondta: a rendőrgyűrűből
szabadulni nem tudó 52 ember megbilincselésére semmilyen jogalapja nem volt a
hatóságnak. Emlékezetes, hogy ezen a napon összesen 59 ember előállítására
került sor. A döntés utalt a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 2007-es
úgynevezett Bukta-ítéletére is, amely szerint még egy be nem jelentett tüntetést sem
lehet feloszlatni, amennyiben megőrzi békés jellegét.
645 OBH 2452/2008.Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala. Gyülekezési jogi projekt, 75-76. o.
646 OBH 2452/2008.Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala. Albizottság Jelentése 9. o.
647 NJA-honlap, 2008. április 11-i tüntetések; Futószalagon szüntetik meg a szabálysértési eljárásokat a tavaly
április 11-i Clark Ádám téri ügyben, Budaházyt is felmentették, kártérítés jár a meghurcoltaknak. 2009. január
16.
130