dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
2. A passzív engedetlenségi szabálysértés bevezetése 2007. március 15-e előtt A Gyurcsány-kormány, a 2007. március 15-i nemzeti ünnep kapcsán, újabb kormányellenes tüntetésektől tartva elérkezettnek látta az idejét a gyülekezési jog rendeleti úton való korlátozására. A szabálysértési törvényt módosító, a gyülekezési jogot korlátozó kormányrendelet már 2006. végén megszövegezésre került, a rendelet 2007. március 6-án lépett hatályba. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 32/2007. (III. 6.) kormányrendelet 3 §-a új szabálysértési tényállásként, a módosított rendelet 40/A. § alatt bevezette a „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség,” ismertebb nevén a passzív engedetlenség szabálysértését. Az új szabálysértési tényállást az követi el, aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik. A szabálysértés elkövetője ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A fenti szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A fenti szabálysértés ellen, mivel több ponton súlyosan alkotmánysértőnek tartotta, több jogvédő szervezet, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A beadványban kérelmezők kifejtették, hogy a jogszabályi rendelkezés több ponton alkotmányellenes. A rendelet az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe ütközik, amely kimondja, hogy alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, lényeges tartalmát azonban nem változtathatja meg. A rendelet sérti az Alkotmány 7. §-át is, mivel nincs összhangban az 1993. évi XXXI. törvényben törvényi hatályra emelt Emberi Jogok Európai Egyezményével, melynek 111. cikkelye szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és azt csak törvénnyel lehet korlátozni, rendletettel nem. A fenti rendelet ellentétes az Alkotmány 62. § (1) bekezdésével, amely kimondja: a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az is aggályos és ellentétes a jogállamisággal, hogy prejudikál, és egy kérdéses szervet arra jogosít, hogy az önmaga által jogszerűnek vélt aktusnak passzívan ellenálló személyekkel szemben – önmaga alkalmazzon szankciót. A törvényes lehetőségként rendelkezésre álló kényszerítő eszközök érvényt szerezhetnek a hatóság akaratának; aránytalan még a kikényszerítés mellett külön joghátrányt is alkalmazni. Az Alkotmánybíróság annak ellenére, hogy már négy év eltelt az utólagos normakontroll iránti indítvány benyújtása óta, a mai napig nem tárgyalta a beadványt. A fenti alapjog-korlátozó jogszabály lehetővé tette, hogy a rendőrségnek oszlatásra vonatkozó parancsa ellenére a helyszínen maradó tüntetőkkel szemben szabálysértési eljárást indítson. Miként az Erzsébet hídi blokád és a Clark Ádám téri tüntetés esete is mutatja, a rendőrség képtelen volt arra, hogy egy amúgy jogszerű oszlatási parancsot követően biztosítsa a tömeg békés távozását. E szabálysértési eljárásokat, a bíróság, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vontak a passzív engedetlenségi rendelet tényállásába ütköző cselekményt sem követtek el, megszüntette. 3. A 2007. október 26-i Erzsébet-hídi „hídblokád” 2007. október 25-án, a taxisblokád 17. évfordulójára a jobboldali radikális Kuruc Infó internetes online újság szerkesztősége meghirdette az Erzsébet híd blokádját. A tüntetést a szervezők szándékosan nem jelentették be. A rendőrség a helyszínen megjelent, és kordont vont a híd járdái és az úttest közé, hogy megakadályozza a közlekedést súlyosan akadályozó blokádot. A tüntetés rendőrségi oszlatása jogszerű volt ugyan, tekintettel arra, hogy a demonstrációt nem jelentették be, továbbá az a 126
közlekedés rendjét zavarta, az oszlatás körülményei jogsértőek voltak. A rendőrség háromszor szólította fel ugyan a tüntetőket, és a tüntetést járdáról figyelő érdeklődőket a távozásra, de a helyszín elhagyásának irányára vonatkozó felszólítás ellentmondásos volt, részben a pesti, részben a budai hídfőt jelölték meg távozási iránynak. A rendőrök azonban mindkét irányból lezárták a területet, a hídon lévők lényegében körülzárásra kerültek. A rendőrség olyan személyeket is őrizetbe vett, akik a bejelentés nélküli tüntetésnek nem voltak szervezői, és felszólításra az érintett területet elhagyták. A részben a Ferenciek terére, részben budai irányban kiszorított tüntetők hiába kívánták a megadott irányban elhagyni a hidat, a rendőrök mégis előállították őket. Ezért a bíróság több esetben megszüntette a szabálysértési eljárásokat. 3. 1. Hernády Zsolt és Rosdy Tamás Erzsébet-hídi szabálysértési ügye Hernády Zsolt és Rosdy Tamás régi barátok, akik a közélet iránt hosszú ideje érdeklődtek. Amikor tudomást szereztek az Erzsébet híd blokádjáról, 2007. október 26-án 8 óra körül a belvárosban találkoztak. A híd északi járdájáról figyelték az ott történteket. 30-50 személy gyülekezett a híd északi járdáján. A tömeg békés volt, a közúti forgalmat nem zavarta. A buszlejáró felől rendőrsorfal állt fel. A rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint 8: 39-kor, és 8: 42-kor felszólította a tömeget, hogy a pesti hídfőről, a Március 15. tér irányában hagyják el a helyszínt. A rendőrség harmadik alkalommal 8: 46-kor a korábbival ellentétes tartalmú oszlatási parancsot adott, felszólítva a tömeget, hogy a budai hídfő irányában távozzanak. A két hídfő irányában a rendőrség oszlató egységei lezárták a híd lejáratát, így a helyszínről távozni kívánók az oszlatási parancsnak nem tudtak engedelmeskedni. Rosdy és Hernády a rendőrség felhívásának megfelelően, a tömeg más tagjaihoz hasonlóan, előbb a pesti hídfő irányába vonultak, ott azonban a rendőrsorfal megakadályozta, hogy a pesti hídfő felöli lejáró lépcsőn elhagyják a hidat. A budai hídfő irányában történő távozásra való rendőri felszólítást követően Hernády és Rosdy budai irányba indultak. A rendőrsorfal közvetlenül utánuk indult meg. Az intézkedő rendőrökkel szemben ellenállást nem tanúsítottak, folyamatosan mozogtak, egy helyben nem maradtak. A rendőrök egyike Hernády Zsolt fejét gumibottal megütötte, haját meghúzta. Rosdy Tamás ekkor hátrafordult, a rendőrök ekkor Rosdyt a tömegből kiemelték, és előállították. Hernády ekkor a rendőrök felé fordult, kezét feltette, s kérte, hogy őt is vigyék be, mivel panaszt szeretett volna tenni a bántalmazás miatt, és Rosdyt sem akarta magára hagyni. Az Erzsébet hídi blokád idején a tömegből való kiemeléseket, megbilincselést, és ruházatátvizsgálást a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat állományába tartozó rendőrök végezték. Ezt követően a rendőrök az előállítottakat átadták a Budapesti Rendőrkapitányság állományába tartozó kollégáiknak, akik rabomobilba ültették, és a Gyorskocsi utcai fogdába szállították őket, ahol Hernády szabadságát több mint 12 óráig, Rosdy szabadságát 8 óráig korlátozták. A szabálysértési eljárást Hernády Zsolt ellen az V. Kerületi Rendőrkapitányság, míg Rosdy Tamás ügyében a XII. Kerületi Rendőrkapitányság folytatta le. A hatóság előbbi ügyében 2007. december 12-én, 637 utóbbi ügyében 2007. december 17-én 638 637 A BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság 2007. december 12-én kelt 152-2220-1/2007. szabs-. számúhatározata 638 A BRFK XII. Kerületi Rendőrkapitányság 2007. december 17-én kelt 152-2220/1/2007. szabs. számú határozata. 127
- Page 75 and 76: látott el biztosítási feladatoka
- Page 77 and 78: kell venni, amelyet csak orvos vehe
- Page 79 and 80: álltak rendelkezésre, nem valós
- Page 81 and 82: kaptafára készültek, azokat semm
- Page 83 and 84: elutasítottak. A katonai bírósá
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135 and 136: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 137 and 138: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 139 and 140: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
közlekedés rendjét zavarta, az oszlatás körülményei jogsértőek voltak. A rendőrség<br />
háromszor szólította fel ugyan a tüntetőket, és a tüntetést járdáról figyelő<br />
érdeklődőket a távozásra, de a helyszín elhagyásának irányára vonatkozó felszólítás<br />
ellentmondásos volt, részben a pesti, részben a budai hídfőt jelölték meg távozási<br />
iránynak. A rendőrök azonban mindkét irányból lezárták a területet, a hídon lévők<br />
lényegében körülzárásra kerültek. A rendőrség olyan személyeket is őrizetbe vett,<br />
akik a bejelentés nélküli tüntetésnek nem voltak szervezői, és felszólításra az érintett<br />
területet elhagyták. A részben a Ferenciek terére, részben budai irányban kiszorított<br />
tüntetők hiába kívánták a megadott irányban elhagyni a hidat, a rendőrök mégis<br />
előállították őket. Ezért a bíróság több esetben megszüntette a szabálysértési<br />
eljárásokat.<br />
3. 1. Hernády Zsolt és Rosdy Tamás Erzsébet-hídi szabálysértési ügye<br />
Hernády Zsolt és Rosdy Tamás régi barátok, akik a közélet iránt hosszú ideje<br />
érdeklődtek. Amikor tudomást szereztek az Erzsébet híd blokádjáról, 2007. október<br />
26-án 8 óra körül a belvárosban találkoztak. A híd északi járdájáról figyelték az ott<br />
történteket. 30-50 személy gyülekezett a híd északi járdáján. A tömeg békés volt, a<br />
közúti forgalmat nem zavarta. A buszlejáró felől rendőrsorfal állt fel. A rendőrség a<br />
videofelvételek tanúsága szerint 8: 39-kor, és 8: 42-kor felszólította a tömeget, hogy<br />
a pesti hídfőről, a Március 15. tér irányában hagyják el a helyszínt. A rendőrség<br />
harmadik alkalommal 8: 46-kor a korábbival ellentétes tartalmú oszlatási parancsot<br />
adott, felszólítva a tömeget, hogy a budai hídfő irányában távozzanak. A két hídfő<br />
irányában a rendőrség oszlató egységei lezárták a híd lejáratát, így a helyszínről<br />
távozni kívánók az oszlatási parancsnak nem tudtak engedelmeskedni. Rosdy és<br />
Hernády a rendőrség felhívásának megfelelően, a tömeg más tagjaihoz hasonlóan,<br />
előbb a pesti hídfő irányába vonultak, ott azonban a rendőrsorfal megakadályozta,<br />
hogy a pesti hídfő felöli lejáró lépcsőn elhagyják a hidat. A budai hídfő irányában<br />
történő távozásra való rendőri felszólítást követően Hernády és Rosdy budai irányba<br />
indultak. A rendőrsorfal közvetlenül utánuk indult meg. Az intézkedő rendőrökkel<br />
szemben ellenállást nem tanúsítottak, folyamatosan mozogtak, egy helyben nem<br />
maradtak. A rendőrök egyike Hernády Zsolt fejét gumibottal megütötte, haját<br />
meghúzta. Rosdy Tamás ekkor hátrafordult, a rendőrök ekkor Rosdyt a tömegből<br />
kiemelték, és előállították. Hernády ekkor a rendőrök felé fordult, kezét feltette, s<br />
kérte, hogy őt is vigyék be, mivel panaszt szeretett volna tenni a bántalmazás miatt,<br />
és Rosdyt sem akarta magára hagyni. Az Erzsébet hídi blokád idején a tömegből<br />
való kiemeléseket, megbilincselést, és ruházatátvizsgálást a Rendőrségi Biztonsági<br />
Szolgálat állományába tartozó rendőrök végezték. Ezt követően a rendőrök az<br />
előállítottakat átadták a Budapesti Rendőrkapitányság állományába tartozó<br />
kollégáiknak, akik rabomobilba ültették, és a Gyorskocsi utcai fogdába szállították<br />
őket, ahol Hernády szabadságát több mint 12 óráig, Rosdy szabadságát 8 óráig<br />
korlátozták.<br />
A szabálysértési eljárást Hernády Zsolt ellen az V. Kerületi Rendőrkapitányság, míg<br />
Rosdy Tamás ügyében a XII. Kerületi Rendőrkapitányság folytatta le. A hatóság<br />
előbbi ügyében 2007. december 12-én, 637 utóbbi ügyében 2007. december 17-én 638<br />
637 A BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság 2007. december 12-én kelt 152-2220-1/2007. szabs-. számúhatározata<br />
638 A BRFK XII. Kerületi Rendőrkapitányság 2007. december 17-én kelt 152-2220/1/2007. szabs. számú<br />
határozata.<br />
127
Change language