dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

ékés jellegét, feloszlatta. Kérelmezők hivatkoztak a Bukta és társai kontra
Magyarország ügyben hozott ítéletre is, amely kimondta: „speciális körülmények
között, amikor valamilyen politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen
válaszlépést tehet indokolttá, a politikai eseményt követő békés demonstráció
feloszlatása pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt, ha a résztvevők
semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a békés célú gyülekezés
szabadságának aránytalan korlátozását jelenti.” 636 Kérelmezők hivatkoztak arra is,
hogy a Magyar Állam a sérelmezett Legfelsőbb Bírósági ítélettel megsértette az
Egyezmény 5. cikkének 5. pontját, amely kimondja, hogy mindenkinek, aki a Cikk
rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás, vagy őrizetbe vétel
áldozata, joga van kártalanításra. A szabálysértési előállítás a büntetőeljárásban
foganatosított előzetes letartóztatással, és őrizetbe vétellel analóg, hasonló
célokból alkalmazott szabadságkorlátozó kényszerintézkedés. Ha valakit
szabálysértési eljárás alá vonnak, szabadságát korlátozó módon előállítják, később
független bíróság jogerős ítéletében megállapítja, hogy nem követett el
szabálysértést, az Egyezmény alapján őt kártalanítás illeti meg. Az elmúlt évek
egységes magyar bírósági joggyakorlata az volt, hogy az Egyezmény 5. cikke 5.
pontjával összhangban, ha az eljárás alá vonttal szemben megszüntették a
szabálysértési eljárást, szabadságkorlátozó intézkedések esetén a bíróság a
korábban eljárás alá vont felperesek személyiségi jogok megsértése miatt indult
nem vagyoni kártérítési keresetének helyt adott, és a felperesek javára nem
vagyoni kártérítést ítélt meg.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítélete ellentétes az Egyezmény 6. pontjával, a
tisztességes eljárás, és a tisztességes határozathozatal elvével. Az ítélet kiemeli,
hogy kérelmezők, az Sztv. 142. §. (1) b) pontja szerinti rendzavarás szabálysértését,
amely miatt a rendőrség feljelentést tett ellenük, nem követték el. Az alperes
Budapesti Rendőr Főkapitányság a felülvizsgálati ítélet indoklása szerint a
„gyülekező csoport szervezőjével és tagjaival szemben, közöttük felperesekkel
szemben is, egyéb szabálysértés, így a Sztv. 152. §-ában meghatározott gyülekezési
joggal visszaélés alapos gyanúja miatt”, vagy esetleg más szabálysértés miatt
eljárhatott, és intézkedéseket hozhatott”. Az Egyezménnyel ellentétes minden olyan
jogértelmezés, mely szerint, ha a rendőr saját egyéni észlelése „alapos gyanúja”
alapján szabálysértést, vagy annak veszélyét véli felfedezni, emiatt egyeseket
szabadságában korlátoz, és ez utóbbiak akkor sem számíthatnak kártérítésre, ha a
szabálysértési ügyben eljáró bíróság az eljárást megszüntette. Az ítéletben a
Legfelsőbb Bíróság hivatkozik az Sztv. 152. §-a szerint minősülő „gyülekezési joggal
visszaélés” szabálysértésére, amely szabálysértést az követi el, aki bejelentési
kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást, vagy tüntetést, bejelentés, vagy a
tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül, vagy a rendőrség tiltó
határozata ellenére szervez, vagy tart. Kérelmezők azonban sem szervezői, sem
rendezői nem voltak a nevezett tüntetésnek, ezért fenti szabálysértést, esetlegesen
sem követhették el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyet első szakaszában
befogadta, döntésre évek múlva kerülhet sor.
636 A Bukta és mások kontra Magyarország ügyben (kérelem száma 25691/04) 2007. július 17-én hozott ítélet.
125