dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

jelentett be a Kossuth térre, a rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta.
Szerdahelyi panasszal élt a BRFK-nál, a panaszt a budapesti rendőr-főkapitány
elutasította. Panaszos az ORFK-nál fellebbezett az elutasító határozat ellen. Az
ORFK határozatában megállapította, hogy a budapesti rendőr főkapitánynak a
Kossuth tér lezárását meghosszabbító intézkedése abban a részében törvénysértő
volt, hogy a közterületet határozatlan időre zárták le. 625 . Szabadfi Árpád az országos
rendőrfőkapitány helyettese ezután közölte, a határozatnak megfelelően a kordont
határozott ideig, 2007. március 31-ig tartják fenn. Fenti határozat meghozatalára
azonban már a Fidesz képviselőinek kordonbontása után került sor. A Kossuth tér az
1980-as évek vége óta a gyülekezési jogukkal élők megbecsült helyszíne, ezen
tüntetések alatt egy alkalommal sem került sor olyan eseményre, amely az
Országgyűlés működését zavarta volna. Az a hely, ahol szabadságharcunk
vezetőjének, Magyarország és Erdély vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek a
szobra áll, az a tér, ahol a reformkor és az 1848–49-es szabadságharc vezető
politikusának, Kossuth Lajosnak is szobor őrzi emlékét, az a tér, ahol az 1956-os
forradalom és szabadságharc hőseinek emlékműve áll, a demokrácia, és a
szabadság szimbolikus tere, ezért nincs helye ott kordonnak. 626
1. 2 Fidesz-képviselők kordonbontása, és a Kossuth téri spontán tüntetés
oszlatása
Miután a Kossuth téri kordon lebontására, és a tüntetések bejelentésének rendőrségi
tudomásul vételére nem voltak jogi eszközök, a Fidesz országgyűlési, és európai
parlamenti képviselői 2007. február 2-án a parlament felsőházi termében gyűltek
össze, levonultak a Kossuth-szoborhoz, ahol Szájer József Európa-parlamenti
képviselő bejelentette, hogy polgári engedetlenségi akció keretében lebontják a
Kossuth teret övező kordont és kerítést. Ezt követően a képviselők köztük Orbán
Viktor, Szájer, Navracsics Tibor és mások, megfelelő szerszámokkal elkezdték a
kordon lebontását. A téren szolgálatot végző rendőrök nem avatkoztak be az
eseményekbe. 627 A Fideszes képviselők ezt követően visszatértek a parlament
épületébe. A kordonbontás hírére spontán tüntetés kezdődött, a tömeg fél 12 körül
gyülekezett, a Gyurcsány-kormány lemondását, és a miniszterelnök börtönbe zárását
követelve. Fél egy körül a rendőrök elkezdték visszaállítani a kordonokat.
Parancsnokuk utasítására a rendőröknek le kellett venniük maszkjukat, egy
azonosító jelvény nélküli rendőrt kiállítottak a sorból. Délután négy órára már
háromezer tüntető gyülekezett a téren, ahol nemzeti radikális szónokok, így Ekrem
Kemál György 628 tartottak beszédet. A BRFK délután 6 óra után közölte, rendzavarás
szabálysértése miatt feljelentést tesznek a kordonbontó képviselők ellen. Este 11 óra
után a rendőrség utasítást adott az ott maradt tüntetők kiszorítására. Az oszlatás a
Bajcsy-Zsilinszky utca irányában éjfélre befejeződött. Másnap, 2007. február 3-án dél
körül a Kossuth téren egy mintegy 70-80 fős tömeg gyülekezett, tiltakozásul a kordon
ismételt felállítása ellen. A be nem jelentett tüntetést a rendőrség feloszlatta,
többekkel szemben szabálysértési eljárást indított.
625 CJB, 106. o.; Index 2007. február 13. hétfő, 190: 02. Belföld. Március 31-ig marad a kordon.
626 Magyar Attila István: Zöldkordon váltaná a vasfüggönyt, In: Magyar Nemzet, 2007. április 20, 6. o.
Magyar Nemzet Online, 2007. április 20, 01:00.
627 www.fn.hu. Figyelő Net, 2007. február 2, 18: 00
628 Ekrem Kemál György az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának, Ekrem Kemálnak a fia. Az
ítélethirdetés után egy órát kapott apja, hogy fiától elbúcsúzzék. A 90-es években Szabó Alberttel együtt az
újjáalakult Magyar Hungarista Mozgalom társelnöke. 1996-ban alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt
felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 2009-ben elhunyt.
122