dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
egy 17,5 mm-es lövedék arcba, lágy részre lőve még 40 méterről is komoly sérüléseket okozhat. 617 A Budapesti Nyomozó Ügyészség által kirendelt igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye szerint a 17,5 mm-es gumigolyós lövedék maximális lőtávolsága max.200 méter, célzott lövést 20-25 méteren belül lehet vele leadni, e távolságnál messzebbről a cél csak véletlenül található el. A gumisörétes (12 db, gumigolyós) lőszer maximális lőtávolsága kb. 100 méter. Célzott lövést csak 5 méteren belül lehet vele leadni, nagyobb távolságból a sörétraj annyira szétszóródik, hogy bizonytalanná teszi a cél eltalálását. A granulátumos lőszer még a gumisörétes lőszernél is kisebb lőtávolsággal rendelkezik 618 . Megállapítható tehát, hogy a 15-25 méterről leadott lövések a lőszer használati utasításával ellentétesek, fejre célozva alkalmasak élet kioltására, maradandó fogyatékosságot pedig számos esetben okoztak is 619 . A Balsai-jelentés kitért a rendőrök által elkövetett bűncselekmények büntetőjogi következmények nélkül maradásának egyik legfőbb okára, az azonosító jelvény hiányára. Az Rtv. 20. §-a előírja a rendőrök számára azonosító jelvény viselését, akárcsak a fentebb szintén említett 54/2000. (XII.18.) AB számú alkotmánybírósági határozat. A jogforrások hierarchiája szerint alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb rendű jogszabállyal. A rendőrök egyedi azonosíthatóságának kötelezettségét törvény és alkotmánybírósági határozat írja elő, ezzel szemben a rendőrség akkor hatályos öltözködési szabályzatára (12/2006. ORFK utasítás) hivatkozva próbálta a súlyos jogsértést jogszerűnek feltüntetni. A fenti utasítás 2. számú mellékletének 3. pontja az azonosító jelvény használatának kötelezettsége alól az alábbi kivételt tette: „Gyakorló öltözet esetén a szolgálati jelvény viselése a szolgálati elöljáró döntése értelmében – az adott szolgálati feladat időtartamára – nem kötelező. 620 ” E törvényellenes utasítás alkalmazása tette lehetővé, hogy a 2006. október 23-án tömeges jogsértéseket okozó rendőrök büntetlenek Bene László országos rendőrfőkapitány a 15/2006. (XI.3.) számú utasításában módosította az öltözködési szabályzatot. Eszerint a képzési, oktatási és továbbképzési célból felvett egyenruhán nem kell viselni az azonosító jelvényt. Tilos azonban az azonosító jelvény viselését mellőzni, amennyiben az egyenruhás rendőr, állami, közhatalmi jogosítványok gyakorlásával összefüggő tevékenységet végez. 621 A Balsai-jelentés azonban aggályosnak tartja, hogy e módosított utasítás is a jogforrások hierarchiájával ellentétesen, törvényellenesen megengedte, hogy speciális feladatot ellátó állomány egyenruháján, védőruháján nem biztosítható az azonosító jelvény elhelyezése, úgy más megfelelő módon kell gondoskodni az egyedi azonosíthatóságról. 622 A rendőri parancsnokok azzal, hogy elnézték az azonosító jelvény használatának mellőzését, azt sugallták beosztottaiknak, hogy tetteik büntetőjogi következmények nélkül maradnak. 617 Balsai-jelentés, 36. o. Eredeti forrás: www.index.hu/1101gmlvdk. Belföld: Tamás Bence Gáspár: Máshol nem lőnek fejre, közelről, gumilövedékkel. 618 Balsai-jelentés, 37. o. 619 U. o. 620 Balsai-jelentés, 49. o. 621 Balsai-jelentés, 50. o. 622 Balsai-jelentés, 51. o. 120
III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖTT A tárgyalt időszak gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos legsúlyosabb jogsértéseit egyértelműen 2006. szeptember 19-21-án, 2006. október 23-án, illetve az ezen időszakban letartóztatott személyekkel kapcsolatos büntetőeljárások során követték el. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Gyurcsány-kormány további éveiben ne követtek volna el jogsértéseket. A súlyos sérüléseket okozó rendőri brutalitás elmaradt, sor került azonban számos jogellenes oszlatásra. 2006. után kevesebb személyt vontak jogellenesen büntetőeljárás alá, számos demonstráló ellen indult azonban szabálysértési eljárás, amelyek jelentős részében a bíróság jogerős ítéletében állapította meg, hogy nem valósult meg szabálysértés, nem az eljárás alá vont követte el a szabálysértést, illetve nem bizonyítható a szabálysértés elkövetése, vagy az, hogy azt az eljárás alá vont követte el. A fenti időszakban a gyülekezési jog gyakorlását jogalkotással igyekezett a politikai hatalom szűkíteni, elég itt a passzív ellenállási szabálysértés, vagy a Lex tojás néven elhíresült, a Btk-t,- és a szabálysértési törvényt módosító törvénycsomag példájára gondolnunk. 1. A 2007. február 2-i kordonbontás, és a Kossuth téri spontán tüntetés oszlatása 1.1. A Kossuth téri kordon jogellenessége 2006. október 23-án Gergényi Péter rendőr-főkapitányi „intézkedése” „személy- és létesítménybiztosítás tárgyában” „műveleti területté’ nyilvánította a Kossuth teret. 2006. november 20-án a határozatot törvénytelen módon határozatlan időre hosszabbították meg. E többszörösen jogsértő rendelkezés adott jogalapot arra, hogy a Kossuth téri tüntetők által folyamatosan benyújtott, tüntetések megtartására tett bejelentéseket a rendőrség nem vette tudomásul, tekintettel arra, hogy a Kossuth tér, a fenti rendelkezés alapján nem közterület, hanem „műveleti terület”. A rendőrségi törvény nem ismeri a műveleti terület fogalmát, ez eredetileg katonai szakkifejezés, amely hadműveletek tartása miatt kiemelt, lezárt területet jelent. A fenti határozat szövege csak 2007. januárban vált nyilvánossá. Miután a fenti intézkedés nem számít egyedi rendőri intézkedésnek, a rendőrségi törvény 92. §-a szerinti panasszal nem volt támadható. Miként a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta, Gergényi fenti intézkedése nem számít közigazgatási határozatnak, ezért közigazgatási határozat ellen benyújtott kifogással sem volt megtámadható. A Civil Jogász Bizottság Jelentése megállapította, a Kossuth téri tüntetéseket korlátozó intézkedés megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságra vonatkozó 11. pontját, továbbá a jogorvoslati jogra vonatkozó 13. pontját, 623 amely kimondja „Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságát megsértették, joga van ahhoz, hogy hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg. 624 ”.Az a tény, hogy a Kossuth téri tüntetéseket megtiltó főkapitányi rendelkezés ellen nem volt helye jogorvoslatnak, az Alkotmány 57. § (5) bekezdését is megsértette. A fenti tárgyban számos panasszal éltek tüntetést bejelentő szervezetek és magánszemélyek, ezek jelentős része nem került érdemi elbírálásra, más panaszokat a budapesti rendőrkapitány elutasított. Szerdahelyi Szabolcs, a Deport 56’ elnöke 2006. november 24-én rendezvényt 623 CJB, 106. o. 624 U. o; Emberi Jogok Európai Egyezménye, 106. o. 121
- Page 69 and 70: alkalmaztak vele szemben, melynek k
- Page 71 and 72: 2006. szeptemberben nem Fodor Gábo
- Page 73 and 74: vezetője és én elhatároztuk, ho
- Page 75 and 76: látott el biztosítási feladatoka
- Page 77 and 78: kell venni, amelyet csak orvos vehe
- Page 79 and 80: álltak rendelkezésre, nem valós
- Page 81 and 82: kaptafára készültek, azokat semm
- Page 83 and 84: elutasítottak. A katonai bírósá
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105 and 106: lányát a kórházi látogatásban
- Page 107 and 108: megszüntető határozat ellen Bart
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135 and 136: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 137 and 138: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 139 and 140: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
- Page 157 and 158: 2010. október 20. 2010. november
- Page 159 and 160: Magyar Attila István: Pártállami
- Page 161 and 162: NÉVMUTATÓ Antall József 10 Apró
- Page 163 and 164: Medgyessy Péter 19, 21, 23, 139 Me
- Page 165 and 166: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 A GY
- Page 167: 167
egy 17,5 mm-es lövedék arcba, lágy részre lőve még 40 méterről is komoly<br />
sérüléseket okozhat. 617 A Budapesti Nyomozó Ügyészség által kirendelt igazságügyi<br />
fegyverszakértő szakvéleménye szerint a 17,5 mm-es gumigolyós lövedék maximális<br />
lőtávolsága max.200 méter, célzott lövést 20-25 méteren belül lehet vele leadni, e<br />
távolságnál messzebbről a cél csak véletlenül található el. A gumisörétes (12 db,<br />
gumigolyós) lőszer maximális lőtávolsága kb. 100 méter. Célzott lövést csak 5<br />
méteren belül lehet vele leadni, nagyobb távolságból a sörétraj annyira szétszóródik,<br />
hogy bizonytalanná teszi a cél eltalálását. A granulátumos lőszer még a gumisörétes<br />
lőszernél is kisebb lőtávolsággal rendelkezik 618 . Megállapítható tehát, hogy a 15-25<br />
méterről leadott lövések a lőszer használati utasításával ellentétesek, fejre célozva<br />
alkalmasak élet kioltására, maradandó fogyatékosságot pedig számos esetben<br />
okoztak is 619 .<br />
A Balsai-jelentés kitért a rendőrök által elkövetett bűncselekmények büntetőjogi<br />
következmények nélkül maradásának egyik legfőbb okára, az azonosító jelvény<br />
hiányára. Az Rtv. 20. §-a előírja a rendőrök számára azonosító jelvény viselését,<br />
akárcsak a fentebb szintén említett 54/2000. (XII.18.) AB számú alkotmánybírósági<br />
határozat. A jogforrások hierarchiája szerint alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet<br />
ellentétes magasabb rendű jogszabállyal. A rendőrök egyedi azonosíthatóságának<br />
kötelezettségét törvény és alkotmánybírósági határozat írja elő, ezzel szemben a<br />
rendőrség akkor hatályos öltözködési szabályzatára (12/2006. ORFK utasítás)<br />
hivatkozva próbálta a súlyos jogsértést jogszerűnek feltüntetni. A fenti utasítás 2.<br />
számú mellékletének 3. pontja az azonosító jelvény használatának kötelezettsége<br />
alól az alábbi kivételt tette: „Gyakorló öltözet esetén a szolgálati jelvény viselése a<br />
szolgálati elöljáró döntése értelmében – az adott szolgálati feladat időtartamára –<br />
nem kötelező. 620 ” E törvényellenes utasítás alkalmazása tette lehetővé, hogy a<br />
2006. október 23-án tömeges jogsértéseket okozó rendőrök büntetlenek Bene László<br />
országos rendőrfőkapitány a 15/2006. (XI.3.) számú utasításában módosította az<br />
öltözködési szabályzatot. Eszerint a képzési, oktatási és továbbképzési célból felvett<br />
egyenruhán nem kell viselni az azonosító jelvényt. Tilos azonban az azonosító<br />
jelvény viselését mellőzni, amennyiben az egyenruhás rendőr, állami, közhatalmi<br />
jogosítványok gyakorlásával összefüggő tevékenységet végez. 621 A Balsai-jelentés<br />
azonban aggályosnak tartja, hogy e módosított utasítás is a jogforrások<br />
hierarchiájával ellentétesen, törvényellenesen megengedte, hogy speciális feladatot<br />
ellátó állomány egyenruháján, védőruháján nem biztosítható az azonosító jelvény<br />
elhelyezése, úgy más megfelelő módon kell gondoskodni az egyedi<br />
azonosíthatóságról. 622 A rendőri parancsnokok azzal, hogy elnézték az azonosító<br />
jelvény használatának mellőzését, azt sugallták beosztottaiknak, hogy tetteik<br />
büntetőjogi következmények nélkül maradnak.<br />
617 Balsai-jelentés, 36. o. Eredeti forrás: www.index.hu/1101gmlvdk. Belföld: Tamás Bence Gáspár: Máshol<br />
nem lőnek fejre, közelről, gumilövedékkel.<br />
618 Balsai-jelentés, 37. o.<br />
619 U. o.<br />
620 Balsai-jelentés, 49. o.<br />
621 Balsai-jelentés, 50. o.<br />
622 Balsai-jelentés, 51. o.<br />
120
Change language