dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
tervezete 28 megállapította, hogy „a METÉSZ 1997. november 3-án tervezett rendezvényét betiltó rendőrségi határozat jogszabálysértő. A határozat előkészítése során az eljáró hatóságot nem a rendezvény törvényes keretek között való megtartásnak elősegítése, hanem megakadályozásának szándéka vezette”. 29 A jelentés ugyan a 11: 00 és 12: 00 közti gyalogos gyülekezést, új, be nem jelentett demonstrációnak, és így a rendőrségi kiszorítást jogszerűnek Zacsek Gyula előállítását, és Pongrátz Gergely megbilincselését jogsértőnek tekintette. Ez utóbbi cselekmény elkövetői egyúttal megsértették a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995 (III. 1) BM-rendelet (RSzSz) 54. § (4) és (6) bekezdését, mivel az szükségtelen, és megalázó módon történt. A jelentéstervezet szerint a zászlókkal és transzparensekkel vonuló gépkocsi vezetőjének és utasának előállítása, a Kossuthtéri tömegoszlatás, illetve az 1956-os emlékhelynél térdeplő asszony eltávolítása jogsértő volt. A jelentés kiemeli, hogy a szabálysértési eljárások során számos eljárásjogi jogszabálysértés történt, nem hallgattak ki tanúkat, az első határozat már 1997. november 3-án megszületett, és a gyülekezés rendjének megsértése miatt nem a rendezvény szervezőjével, hanem egyszerű résztvevőkkel szemben indult eljárás. 30 Az előállítottakkal szemben a szabálysértési eljárást megszüntették, többen, így Zacsek Gyula kártérítési pert nyertek, végül a bíróság a Demokrata című hetilap főszerkesztője, Bencsik András által indított perben kimondta a tüntetés oszlatásának jogellenességét. A továbbiakban ezen eljárások részleteiről fogok szólni. A METÉSZtüntetéssel kapcsolatos jogsértéseket négy részben mutatom be, előbb a tüntetés bejelentének alapjogsértő megtiltását, majd az oszlatás jogellenességét, és az oszlatással kapcsolatos jogsértéseket, végül, a szervező Zacsek Gyula példáján keresztül a szervezők és tüntetők ellen indított szabálysértési eljárásokat, és a jogellenes szabálysértési fogvatartás, mint személyiségi jog megsértése miatt indított polgári kártérítési pert. 1.1 Az 1997. november 3-i METÉSZ-tüntetés megtartásának rendőrségi megtiltása adott helyszínre és útvonalra vonatkozóan Zacsek Gyula a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (METÉSZ) nevében 1997. október 27-én bejelentést tett arról, hogy 1997. november 3-án forgalomlassító figyelemfelkeltő tüntetést tart Budapesten. A résztvevők 11 és 12 órakor gyülekeztek volna a Műcsarnok előtt, majd kb. 50-200 gépjárművel autós mozgó demonstrációt tartottak volna Budapest főútjain, gyalogostempóban. A tüntetés célja a termőföld külföldi kézbe juttatása elleni tiltakozás volt. A bejelentés tartalmazta a tüntetés útvonalát, és azt is, hogy a résztvevők a forgalomtól függően, várhatóan 18 órakor érkeznek vissza a Hősök terére. Dr. Berta Attila dandártábornok Budapest akkori rendőr-főkapitánya még aznap 15 órakor hozott határozatában a tüntetés adott helyszínen és útvonalon való megtartását 1997. november 3-án 12: 00 és 18: 00 közötti időben tervezett közterületi rendezvény megtartását a megjelölt helyszínen és időben a Gytv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozva megtiltotta, azzal az 28 A Magyar Köztársaság Országgyűlése által az 1997. november 3-ára bejelentett, és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. §-ának, és 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint betiltott rendezvénnyel kapcsolatos kérdések kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság jelentéstervezete 1998. március 11-én, továbbiakban Kónya-jelentés. 29 Kónya-jelentés, 7. o. 30 Kónya-jelentés, 7. o. 12
indoklással, hogy forgalomtorlódás miatt, csúcsforgalomban a rendezvény megtartása a közlekedés aránytalan sérelmével járna. Zacsek 1997. október 30-án a közigazgatási határozat elleni felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a demonstráló autósok folyamatosan haladnak, továbbá a türelmetlenebb autósok a mellékutcákon gyorsabban is tudnak céljukhoz érni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében a kérelmet elutasította. A bíróság végzését a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának adataira alapozta, amely az adott területen adott időpontban áthaladó járművek számára vonatkozik. 31 1. 2 Szabálysértési eljárások a tüntetés kapcsán A METÉSZ-tüntetéssel kapcsolatban indult szabálysértési eljárások közt a legérdekesebb a szervező Zacsek Gyulával szemben indított szabálysértési eljárás. Miután a bíróság a demonstrációt 12 óra és 18 óra között a megjelölt útvonalra vonatkozóan nem engedélyezte, Zacsek 11 órakor szervezőként megjelent a Hősök terén, hogy ott a jelenlévőknek szórólapot osszon. A rendőrség Zacseket az akkor hatályos szabálysértési törvény - az 1968. évi I. törvény - szerinti gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt előállította. A BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányság, mint első fokú szabálysértési hatóság 1997. november 4-én kelt határozatában a fenti szabálysértés elkövetése miatt 25. 000 forint szabálysértési bírsággal sújtotta Zacseket, aki 1997. november 18-án fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. A fellebbezés indokául előadta, hogy a demonstráció adott helyszínre és időre vonatkozó megtiltását elfogadta, és 11 órakor a Hősök terén azért jelent meg, hogy a rendezvény elmaradásáról azokat is tájékoztassa, akik erről korábban nem szereztek tudomást. A BRFK Igazgatásrendészeti alosztálya, mint az akkor hatályos szabálysértési törvény szerinti másodfokú szabálysértési hatóság az elsőfokú határozatot jóváhagyta. 1998. január 21-én Zacsek törvényességi kérelmet nyújtott be a fővárosi főügyészhez, azt kérve, jogkörénél fogva nyújtson be halasztó hatályú óvást. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az akkor hatályos gyülekezési törvény rendelkezései szerint a rendőrség a demonstráció megtartását egy meghatározott időpontra, vagy helyszínre, nem pedig időpontra és helyszínre vonatkozóan tilthatta volna meg, a rendőrség viszont a tiltó határozatot mind helyszínre, mind időpontra vonatkozóan hozta meg. A szabálysértési előállítás és bírság nemcsak a gyülekezési törvénnyel volt ellentétes, hanem a jogerős tiltó határozattal is, mivel ez utóbbi a 11 óra és 12 óra közötti gyülekezést nem tiltotta meg, Zacseket mégis ekkor állították elő. Ezzel egyidejűleg Zacsek a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz is fordult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata címén. A PKKB 7. K. 60. 888/98/4 számú, 1998. május 7-én hozott végzésében elutasította, tekintettel arra, hogy a konkrét szabálysértési eljárásban a hatályos törvény nem tette lehetővé a határozat bírósági felülvizsgálatát. Zacsek a végzés ellen fellebbezett, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés a 63/1997 (XII. 12.) AB határozat ellenére még nem alkotta meg az alkotmánnyal összhangban lévő új szabálysértési törvényt, kérve, hogy de lege ferenda jogalapon adjanak helyt keresetének. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 60. Kfv. 33. 945/1998/2 számon, 1998. szeptember 25-én hozott végzésében a fellebbezést elutasította, tekintettel arra, hogy a bíróságok feladata kizárólag a hatályos törvények vizsgálata. 31 A Pesti Központi Kerületi Bíróságnak 2. Pk. 211.204/1997/1 számon, 1997. október 31-én hozott, a rendezvény adott időponton és útvonalon való megtartását megtiltó rendőrségi határozatot jóváhagyó végzése. 13
- Page 1 and 2: dr. Magyar Attila István A gyülek
- Page 3 and 4: jog, és az ezzel elválaszthatatla
- Page 5 and 6: űntette a közhivatalnokok minden
- Page 7 and 8: „közlekedés rendjének arányta
- Page 9 and 10: A politikai demonstrációknak, tü
- Page 11: észtvevőknek a rendezvény elmara
- Page 15 and 16: törvényességi kérelem benyújt
- Page 17 and 18: szabálysértési előállítás so
- Page 19 and 20: 1.5. Jogszabályváltozások a 63/1
- Page 21 and 22: semmilyen törvényi kötelezettsé
- Page 23 and 24: Bírósághoz, amelyet a legfőbb b
- Page 25 and 26: határozatra, az újonnan bejelente
- Page 27 and 28: okok miatt a tervezett tüntetés m
- Page 29 and 30: fenntartását kérték. A Legfels
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
- Page 61 and 62: csak a falat nézhettük. Közölt
tervezete 28 megállapította, hogy „a METÉSZ 1997. november 3-án tervezett<br />
rendezvényét betiltó rendőrségi határozat jogszabálysértő. A határozat előkészítése<br />
során az eljáró hatóságot nem a rendezvény törvényes keretek között való<br />
megtartásnak elősegítése, hanem megakadályozásának szándéka vezette”. 29 A<br />
jelentés ugyan a 11: 00 és 12: 00 közti gyalogos gyülekezést, új, be nem jelentett<br />
demonstrációnak, és így a rendőrségi kiszorítást jogszerűnek Zacsek Gyula<br />
előállítását, és Pongrátz Gergely megbilincselését jogsértőnek tekintette. Ez utóbbi<br />
cselekmény elkövetői egyúttal megsértették a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról<br />
szóló 3/1995 (III. 1) BM-rendelet (RSzSz) 54. § (4) és (6) bekezdését, mivel az<br />
szükségtelen, és megalázó módon történt. A jelentéstervezet szerint a zászlókkal és<br />
transzparensekkel vonuló gépkocsi vezetőjének és utasának előállítása, a Kossuthtéri<br />
tömegoszlatás, illetve az 1956-os emlékhelynél térdeplő asszony eltávolítása<br />
jogsértő volt. A jelentés kiemeli, hogy a szabálysértési eljárások során számos<br />
eljárásjogi jogszabálysértés történt, nem hallgattak ki tanúkat, az első határozat már<br />
1997. november 3-án megszületett, és a gyülekezés rendjének megsértése miatt<br />
nem a rendezvény szervezőjével, hanem egyszerű résztvevőkkel szemben indult<br />
eljárás. 30<br />
Az előállítottakkal szemben a szabálysértési eljárást megszüntették, többen, így<br />
Zacsek Gyula kártérítési pert nyertek, végül a bíróság a Demokrata című hetilap<br />
főszerkesztője, Bencsik An<strong>dr</strong>ás által indított perben kimondta a tüntetés oszlatásának<br />
jogellenességét. A továbbiakban ezen eljárások részleteiről fogok szólni. A METÉSZtüntetéssel<br />
<strong>kapcsolatos</strong> jogsértéseket négy részben mutatom be, előbb a tüntetés<br />
bejelentének alapjogsértő megtiltását, majd az oszlatás jogellenességét, és az<br />
oszlatással <strong>kapcsolatos</strong> jogsértéseket, végül, a szervező Zacsek Gyula példáján<br />
keresztül a szervezők és tüntetők ellen indított szabálysértési eljárásokat, és a<br />
jogellenes szabálysértési fogvatartás, mint személyiségi jog megsértése miatt indított<br />
polgári kártérítési pert.<br />
1.1 Az 1997. november 3-i METÉSZ-tüntetés megtartásának rendőrségi<br />
megtiltása adott helyszínre és útvonalra vonatkozóan<br />
Zacsek Gyula a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (METÉSZ)<br />
nevében 1997. október 27-én bejelentést tett arról, hogy 1997. november 3-án<br />
forgalomlassító figyelemfelkeltő tüntetést tart Budapesten. A résztvevők 11 és 12<br />
órakor gyülekeztek volna a Műcsarnok előtt, majd kb. 50-200 gépjárművel autós<br />
mozgó demonstrációt tartottak volna Budapest főútjain, gyalogostempóban. A<br />
tüntetés célja a termőföld külföldi kézbe juttatása elleni tiltakozás volt. A bejelentés<br />
tartalmazta a tüntetés útvonalát, és azt is, hogy a résztvevők a forgalomtól függően,<br />
várhatóan 18 órakor érkeznek vissza a Hősök terére. Dr. Berta <strong>Attila</strong> dandártábornok<br />
Budapest akkori rendőr-főkapitánya még aznap 15 órakor hozott határozatában a<br />
tüntetés adott helyszínen és útvonalon való megtartását 1997. november 3-án 12: 00<br />
és 18: 00 közötti időben tervezett közterületi rendezvény megtartását a megjelölt<br />
helyszínen és időben a Gytv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozva megtiltotta, azzal az<br />
28 A <strong>Magyar</strong> Köztársaság Országgyűlése által az 1997. november 3-ára bejelentett, és a gyülekezési jogról szóló<br />
1989. évi III. törvény 8. §-ának, és 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint betiltott rendezvénnyel<br />
<strong>kapcsolatos</strong> kérdések kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság jelentéstervezete 1998. március 11-én,<br />
továbbiakban Kónya-jelentés.<br />
29 Kónya-jelentés, 7. o.<br />
30 Kónya-jelentés, 7. o.<br />
12
Change language